Kelet-Magyarország, 2000. november (60. évfolyam, 256-280. szám)
2000-11-18 / 270. szám
2000. november 18., szombat HÁTTÉR 3. oldal iiiäzSMatumm Ajánlatunk Angyal Sándor Ne szépítsük a dolgot: valójában visszhang- talan volt lapunk ajánlata, amelyben felkínáltuk, hogy szívesen - természetesen ingyen - közreadjuk megyénk országgyűlési képviselőinek vagyonnyilatkozatát, amennyiben igénylik. Egyedül Tóth András gyors reagálását tudtuk közzétenni, amelyben a fiatal képviselő annyit közölt, hogy ő erről egyszer már éppen lapunkban beszámolt, azóta semmi nem változott. Közben hallhattuk az országos médiákban, egyre több helyütt a megyei lap nyilvánosságát használják fel a képviselők, hogy az őket megválasztóknak felfedjék ama vagyonnyilatkozatot is, amelyet hétpecsétes titokként őriznek a parlamentben. Történt más is: működésbe lépett a jogszabály szűkebb meg tágabb értelmezése - egyik jogász ismerősöm nemes egyszerűséggel csak isépizmusnak nevezte -, utóbb konokul azt akarta bizonygatni, hogy ha megszakadnak a képviselő urak, akkor sem kérhetik ki az általuk lezárt borítékot, mert ez ellentétes volna az előző parlament által hozott törvénnyel. Közbeszólt aztán az ombudsman és egyértelműsítette, hogy ez egy félreértelmezés, mert minden képviselőnek megvan az a lehetősége, hogy akármilyen nyilvánosság előtt számot adhasson vagyongyarapodásáról, legalábbis a 6 havi képviselői illetményén felüli értékű vagyontárgyakról stb. Voltak, akik a televízió képernyője elé álltak, mások csak levélben reagáltak, de a feszültségből kivehető volt, hogy itt már-már politikai játszmáról van szó. Ezért próbáltunk a bennünket képviselők segítségére lenni s tettük a fent említett ajánlatot. Távol állt és áll tőlünk, hogy országgyűlési képviselőink zsebében kotorásszunk, hiszen meg vagyunk győződve róla, többségük nem épített kacsalábon forgó várat, nem üti agyon az idejét fényes lokálokban, és nem a Maldív- szigeteken piheni ki a parlamenti fáradalmait. Azt is tudjuk, hogy bizony messze elmaradnának az élbolytól, ha felállítanák a megyebeli gazdagok listáját s hogy nekik is megvannak a napi családi gondjaik. Persze nem szorulnak sajnálatra, hiszen elemi dolog, hogy képviselőink ne küzdjenek filléres gondokkal, miközben komoly munkát kell végezniük a parlamentben. Az is tény, hogy miként az ujjunk, ők sem egyformák: van aki talpraesettebb, ügyesebb és van aki visszahúzódóbb, szerényebb. Ezek is bátorítottak bennünket az ajánlattételre, mely lehetőséggel a jövőben is élhetnek azok, akiknek bizalmat szavaztunk. Helyi érzéstelenítő Ferter János karikatúrája □ Kiállítás A lélek rezdülései címmel Dévényi Sarolta és Trencsényi László akvarelljeiből nyílik kiállítás november 19-én 10 óra 30 perckor a jósavárosi görögkatolikus templomban. □ Bolhapiac Ismét régiségkiállítás és -vásár lesz november 18-19-én, szombaton és vasárnap Nyíregyházán a Hatzel téri piacon, ahol kedvükre csemegézhetnek az ódon tárgyak kedvelői. □ A Hallássérültek Szövetsége megyei Szervezete (Nyíregyháza Szabolcs u. 2.) november 18-án 10 órától tartja vezetőségválasztását. Tavaly ilyenkor már havazott Az idén huszonegymillióért vásárolt munkagépek a környezetet is kímélik CSERVENYÁK KATALIN Nyíregyháza (KM) - Nemrég virított el az ibolya, a napokban másodszor bontotta ki fehér trombitáit a datura - fikarcnyi jelét sem mutatja a természet annak, hogy az idén még tél is akarna lenni. Ez persze sok szempontból jó, bár vannak, akik attól tartanak, lesz ennek még böjtje. Tavaly ilyenkor - november 17-én reggelre - már leesett az első hó. A közlekedésben szerencsére nem okozott fennakadást a 3-4 centis fehér lepel, ami viszont felhívta az autósok figyelmét arra: ideje télire cserélni a nyári gumikat, ha nem akarják átcsúszkálni a telet. Kígyóztak is a tömött sorok aznap reggel a gumisok előtt. (Egyébiránt ezzel a cserével idén talán nem is kellene megvárni a havazást...) Bevetésre készen A Nyíregyházi Városüzemeltetési Kht.-nál - jobb félni, mint megijedni alapon - már felkészítették a gépparkot az esetleges bevetésre. Mint Soltész József igazgatótól megtudtuk, november 10- én megtartották a gépszemlét. Erre a télre sikerült végre elérni, hogy a tömegközlekedési útvonalakon olyan gépek közlekedjenek, amelyekre modern sószórókat szereltek, állítható mennyiségben és csak az útfelületre szórnak majd ezek az eszközök. A park két új toló-szóró géppel - melyek együttesen 21 millió forintba kerültek - bővült ezenkívül. Tavalyi kép novemberből Ahol ezekkel a gépekkel fognak dolgozni, ott kímélik a környezetet, a parkokba, növényekre nem kerül só. A hószolgálat egyúttal biztonságosabbá is vált. Sikerült beszerezni egy olyan kétszárnyú hóekét, amely a földutak megtisztításában, nagyobb hóakadályok megszüntetésében tesznek majd jó szolgálatot. A földutakon egyébként igénybe tudják majd venni a használt munkagépeket, Elek Emil archív felvétele a grédereket, rakodókat és markolókat. Vállalkozók segítenek Fejlesztés történt kisgép-kategóriában is. Két új eszközt vásároltak (ezeket már láthatták az utakon a nyíregyháziak), amelyek télen is, nyáron is használhatóak a kerékpárutak és járdák rendbe tételéhez. Ezek értéke 3,7 millió forint. Mostanra ezeregyszáz tonna sót helyeztek el a raktárakban, ami a korábbi évek tapasztalatai alapján elég lesz, bár remélik - velünk együtt -, hogy nem kell mindet felhasználni. Idén is lesznek olyan területek - főképp földutak -, amelyek hómentesítéséről szerződés alapján vállalkozók gondoskodnak. így például Sóstóhegyen a földuta- kat, Nyírszőlősön, Felsősimán, Kistelekiszőlőben és környékükön minden utat vállalkozó kezel majd, míg a többit a Városüzemeltetési Kht. takarítja meg a hótól. Mint Soltész Józseftől megtudtuk, felkészültek arra is, hogy rendkívüli esetben mely vállalkozói kört - annak gépeit, kézi erejét - tudják bevonni a munkálatokba. A sózott utak számát nem akarják tovább bővíteni, a lakótelepeken például csak érdesítő anyagot, vagyis homokot szórnak. Kedvező változást remélnek az örökösföldi téli közlekedésben attól, hogy ez évben átadták a két szervizutat, amelyen köny- nyebb lesz a munkavégzés és a haladás is. A parkolókat is A terv idén az, hogy az utakkal egyidejűleg a parkolók takarítását is elvégzik, ezt lehetővé teszi a technikai bővítés. Az igazgató reméli, nemcsak felkészültek a télre, úrrá is tudnak majd lenni a támadásain. Mi pedig bízzunk abban, a tavalyitól kíméletesebb lesz hozzánk az időjárás, nem zuttyant egyszerre a nyakunkba annyi havat, mint az elmúlt szezonban. A vidámságról Tóth-Máthé Miklós_______________ Az idő a legkönyörtelenebb plasztikai sebész és még fizetni sem kell neki azért, hogy átalakítsa testünket. Igaz, nem éppen kedvünkre őszít, fogat hullat, kopaszit, ráncosít, a fölös kilókról nem is szólva, ezért évek múltával a kinézetünk már csak helyenként emlékeztet az eredetire. Ezért már meg sem lep, ha régi ismerőssel vagy korai baráttal találkozván, szinte más alakban lép elém. Ilyenkor inkább azt kutatom, hogy az idő, ez a kéretlenül is munkálkodó nagy plasztikus mennyire formálta át az egyéniségét is. Maradt-e legalább belül olyannak, amilyennek ifjúságunk tobzódása közben megismertem. Sajnos legtöbbször lehangolóan tapasztalom, hogy az illető belülről is hozzáráncosodott, őszült, kopaszodott a külsejéhez. Pedig erről igazán nem az idő tehet, csak kizárólag ő. Hagyta magát fokozatosan kicserélődni, mássá lenni, hogy a szemlélődő már nyomaiban se fedezhesse fel benne azt a hajdan voltat. „Bár zord a harc, megéri a világ, ha az ember az marad, ami volt: nemes, küzdő, szabadlelkű diák.” Ady Endre sorai villannak fel ilyenkor bennem, bár azt is jól tudom, hogy a költői tanácsot nehéz egy életen át követni. De nem lehetetlen. Dacolva mindennel és mindenkivel megőrizni magunkban a fiatalságot. A mindenre rácsodálkozás nagy élményét, a mindig megújulni akarás képességét, érzelmi telítettségünket, és nem utolsósorban a vidámságunkat. Azt a jó forrást, mely naponta felbuzgóit ifjúságunkban és korlátlanul meríthettünk belőle, frissíteni lelket, szellemet. Harsány nevetéseink, nem egyszer röhögéseink elriasztották a gondot, messzire űzték a keserűséget, szivárványossá tették körülöttünk a világot. Még legkomo- rabb pajtásaink sem tudtak ennek ellenállni, őket is magával ragadta az a csikó zabolázat- lanságú jókedv. Mikor apadhatott ki sokakban a forrás? Mikor kopott le arcukról a vidámság? Mikor szökött ki szájunkból a nevetés, mint zebrapinty a nyitva felejtett kalitkából? Nem igaz, hogy az elzordult élet űzte ki. Nem lehet mindent beletörődő sóhajtással, az életre fogni. Az élet nem tehet semmiről, az olyan, amilyen, de mégis a legszebb benne az, hogy élhetünk. Hogy Istentől ajándékba kaptuk a létezés nagy örömét. Igen, az örömét és ha semmi más, ez már önmagában véve is ok lehet a vidámságra. Arról már nem is szólva, hogy humorral, nevetéssel segíthetjük át magunkat sok humortalan, nehéz buktatóján is életünknek. Tudom, nem könnyű mindig humorral, nevetve nézni, ami cseppet sem humoros, vagy nevettető. De legalább próbáljuk meg, mert higgyük el, sokszor csak így tudunk tovább létezni ebben a humortalanná durvult, pénzsó- vár világban. ]VIert aki képes kinevetni a rosszat, az már valamelyest megkönnyebbülhet belülről is. Sőt, továbbmegyek, még kívülről is visszaváltozhat kissé, hajdani önmagához közelítve. Mert egy jó nevetéstől kisimulhatnak a ráncai, a szeme fiatalosan fénylik és már nem tűnik majd olyan idegennek, ha ösz- szeakad egy régi ismerősével. Erzsébet és a rózsacsoda A héber Eliséba név nyugati nyelvekben alakjából alakult az Erzsébet név. Fejlődési sora: Elsábet, Elsébet, Erzsébet. Jelentése: Isten az én esküvésem. Árpádházi Szent Erzsébet a katolikus egyház egyik legtiszteltebb női szentje. Az 1207-1231 között élt hercegnő, II. András magyar király és Gertrud lánya. Csodálatos szépséggel áldotta meg a teremtő, s férje, Lajos tü- ringiai herceg őszintén megszerette. Szeretett szépen öltözködni, mint mondta: „nem a test gőgjéért, de Istenért, nehogy alkalmat adjon a vétkezésre, hogy benne valami nem tetszőt talál.” Három gyermekük született. A legenda szerint a szegényeknek vitt alamizsna a kötényében rózsává változott, atyja kérdőre vonta emiatt. Ez az úgynevezett rózsacsoda. Erzsébet így a rózsalegenda hősnője lett, aki pártfogásukba veszi a szerelmeseket, akik e napon rózsával ajándékozzák meg egymást. Különleges, felemás színű rózsa Sipeki Péter felvétele Ha Erzsébet november 19-én megrázza pendelyét, esni kezd a hó. Hazánkban a leggyakoribb női nevek közé tartozik az Erzsébet, napja az egyik legkedveltebb névünnep. Lénárt György Bútoráruház Kiskereskedőknek bemutatóteremként, a magánvásárlóknak áruházként szolgál az a Nyíregyházán tegnap ünnepélyes keretek között megnyitott látványos bemutató- terem, amelyet skandináv bútorgyártó cégek Reita közös márkanéven hoztak létre Elek Emil felvétele
