Kelet-Magyarország, 2000. november (60. évfolyam, 256-280. szám)
2000-11-15 / 267. szám
2000. november 15., szerda Kelet« HÁTTÉR 3. oldal Nyelvtanítás Bodnár István Rendkívül zavarban lennék, ha valaki megkérdezné tőlem Nyíregyháza belvárosában oroszul, hogy merre található mondjuk a Pláza Szupermarket. A kérdést talán még megérteném, ám bizonyára nehezen adnék megfelelő útbaigazító választ némi mutogatás nélkül. El tudnám viszont mondani, hogy Alekszej Szergejevics Puskin hol született és mi volt az apja foglalkozása. Talán még jelenteni is tudnék a hajdani osztályom létszámáról. Szégyen ide, szégyen oda, tíz évig tanultam az orosz nyelvet, és alig tudok valamit szomszédaink nyelvén. Bizonyára bennem lehet a hiba, ám mivel kortársaimmal is ez a helyzet, joggal feltételezem a tanítás módszertanával sem volt minden rendben. Mindez egy jelentés olvasgatása közben jutott eszembe. A nyelvoktatás hatékonysága elsősorban módszertani problémák miatt csak lassan javul Magyarországon, a korszerű kommunikatív nyelvtanulás nem honosodott meg még ma sem az iskolákban - derül ki a Jelentés a magyar közoktatásról 2000 címmel napvilágot látott kiadványból. El kell fogadunk a jelentésben foglaltakat, noha az újságíró is úton-útfélen tapasztalja, hogy a hatékony oktatás feltételei igen sok iskolában megteremtődtek. A tankönyvkínálat bőséges, a kisebb iskolában is találkozhatunk nyelvi laboratóriummal, sőt megyénk jó néhány középfokú intézményében használható az internet. A nyelvoktatók számával sincs baj. A tanulmány megemlíti azt is, hogy a nyelvoktatás minőségi fejlesztése mára elsősorban nyelvtanárkérdéssé vált. 2000 helyett ugyanis csak 2002. szeptember 10-étől lép hatályba a közoktatási törvény azon rendelkezése, miszerint nyelvtanárok csak idegen nyelv szakos diplomával taníthatnak az iskolákban. Van tehát módjuk és idejük átképezniük magukat azoknak, akik a megfelelő végzettség nélkül pillanatnyilag nyelvet tanítanak. Reggeli meglepetés Ferter János rajza HÍREK □ Véradás A Magyar Vöröskereszt Sza- bolcs-Szatmár-Bereg Megyei Szervezete november 15-én 8-tól 15 óráig a Nyíregyházi Főiskolán, 9-től 16 óráig a MÁV Rt. Eperjeske Rendező Pályaudvar orvosi rendelőjében, 8- tól 12 óráig a Túristvándi Művelődési Házban várja a véradókat. □ Szobanövények A vásárosnaményi kertbarátklub foglalkozásán az Esze Táblás Művelődési Központban november 15-én 18 órától a virágok és szobanövények ápolásáról, teleltetéséről, szaporításáról tart előadást Némethné Csuhák Éva. □ Babák A Jósa András Múzeum Babák a nagyvilágból című kiállítását fÖrdögh János- né gyűjteményéből) november 16-án 15 órakor nyitja meg Bene János muzeológus. A kiállítás idején megtekinthető a Red Devil Makettklub makettjeiből készített válogatás. Még több információ kellene Milyennek látják most a Kelet-Magyarországot? - kérdeztük lapértékelő olvasóinktól A szerkesztőségi kerekasztal mellett (balról jobbra): Petrika Ibolya, Gyúró Imre, Bozorády Zoltán, Csekéné Jónás Erzsébet, Giba Tamás, Marik Sándor, Angyal Sándor Elek Emii felvétele Marik Sándor Nyíregyháza (KM) - Másfél éve kéthetente egy-egy olvasónk mond véleményt - felkérésünkre - a Kelet- Magyarországról hétfői lapindító értekezletünkön. Ezek a kritikák, javaslatok és elismerések általában minden második kedden olvashatók, és figyelembe vesszük a laptervezésnél is. A közel negyven értékelő közül most öt vendégünket - akik tavaly augusztustól idén áprilisig jártak nálunk - újra meghívtuk. Ezúttal kerekasztal-beszélgetés keretében azt kértük, mondják el, milyennek találják most lapunkat. Angyal Sándor főszerkesztő köszöntötte a résztvevőket: Bozorády Zoltán evangélikus esperest, Csekéné dr. Jónás Erzsébet tanszékvezető egyetemi tanárt, Giba Tamás nyíregyházi alpolgármestert, Gyúró Imrét, a nyugdíjasszövetség megyei elnökét, Petrika Ibolya megyei sportigazgatót. Egy mondatban • Ne csak hírt közöljön, véleményt is formáljon. (1999. augusztus 3., Cs. Jónás Erzsébet) • Tudomásul kell vennünk, hogy az olvasókat nem a lelki élet foglalkoztatja elsősorban, de az egyházi híradások fontosak. (1999. augusztus 31., Bozorády Zoltán) • Elfogynak azok a kivételes emberek, akik mértékadó véleményükkel reprezentálják az értelmiséget; meg kellene örökíteni munkásságukat - még életükben. (2000. január 18., Gyúró Imre) • A KM fotósai jó szemmel fényképeznek, munkájuk gazdagítja a lapot. (2000. február 1., Giba Tamás) • Ne kezdjünk mondatot „sajnos”-sal, a megoldást keressük. (2000. április 4., Petrika Ibolya) Nagy és kis témák egyaránt szóba kerültek a tartalmas beszélgetésen, amelyen kitűnt: vendégeink rendszeresen és kritikus szemmel olvassák lapunkat, és több új javaslatuk is van. Unió, megye, város- Mire a postaládától felérek az emeletre, már átfutom a főbb címeket és tudom, melyik cikkel fogom kezdeni a Kelet-Magyar- ország olvasását - fogalmazott Gyúró Imre. - Általában elégedett vagyok, találok kedvemre való írásokat. Mégis úgy gondolom, több eligazító információ kellene. Nem találom megfelelőnek az arányt a megye és a megyei jogú város között, a városról többet szeretnék. A megye szétesett. Az Európai Unió, amelybe be akarunk lépni, a régiókra és a kistérségekre alapoz. Utóbbiakról alig tudunk valamit. Talán az uniós csatlakozásra is jobban fel kellene készíteni a megye lakosságát. Mi a hírérték?- Az látszik, hogy a Kelet-Ma- gyarország a megye lapja akar lenni - kapcsolódott a gondolathoz Giba Tamás. - Én elégedett vagyok az arányokkal, nem szeretnénk, ha a város rátelepedne a térségekre. Az eseményeket a rangjukon kell kezelni, függetlenül attól, hogy mi a helyszín. Az európai uniós belépéssel összefüggő aggályokat ugyanakkor én is megerősítem: őszinte párbeszédre, felkészítésre van szükség, mert a csatlakozást a lakosságnak meg kell szavazni, és nem szabad eltitkolni, hogy lesznek, akiknek áldozattal jár majd a bővítés. Bozorády Zoltán is hasonlóképpen vélekedett: parlamenti pártjaink - egy kivételével - mind támogatják a csatlakozást, a döntés előtt az állampolgárokat fel kell világosítani, s ehhez nagy mértékben járulhat hozzá az újság. Csekéné Jónás Erzsébet a tudás alapú társadalom oldaláról közelítette meg a témát, és erősítené a lapban a Nyíregyházi Főiskola kisugárzó szerepét. Az uniós csatlakozás előkészítésére egy műhelyeimet is ajánlott: legyen „Európai utas” című rovatunk. Értékeink bemutatása eddig is erőssége volt a lapnak, mégis többet szeretne ezekből. A KM vendége, az Alkotóink, a tudományos és a természeti értékek bemutatása mind nagyon fontos, erősíti hitünket, hogy ebben az országrészben is lehet kiemelkedőt alkotni. Bozorády Zoltán szintén azt ajánlotta, hogy érdekes, fontos személyiségekről írjunk, kitérve arra: miért szeretik ezt a megyét.- Nem csak a kellemes dolgok jelentenek hírértéket - hívta fel a figyelmet Gyúró Imre. - Időnként olvasunk mélyenszántó gondolatokat a szegényekről, az idősekről. A szolidaritás érzésének erősítését azonban eddig csak kevéssé vállalta fel a lap. Csekéné Jónás Erzsébet azzal folytatta ezt a gondolatmenetet, hogy az írástudók felelőssége nagyon megnőtt: úgy kell írni, hogy ne rontsák a közhangulatot, mégis szóljanak az élet árnyoldalairól, mert vannak valódi sikersztorik, de nagyon nehéz körülmények között élő emberek is. Gyúró Imre azt tette hozzá: a cigánykérdés a társadalom időzített bombája, amiről jó lenne avatott kézzel időről időre írni. Giba Tamás más oldalról közelítette meg feladatainkat: ő éppen a jövőkép, a célok kiemelését tartaná elsőrendűnek. Gyúró Imre rögtön azzal folytatta: kell a jövőkép, de a múltbéli is. Mert fontos, hogy - egyébként elég nagy létszámú korosztályok visszaigazolva lássák saját munkájuk eredményét, „történelmi lyuk” nem maradhat. Általában reális kép Abban vendégeink megegyeztek: a megye életéről általában reális képet fest a Kelet-Magyarország, az országos és a nemzetközi hírek legfontosabbjai bekerülnek a lapba, és van szórakoztató olvasmány is. Nem kifogásolták a hirdetések arányát, hiszen tudják: az újság előállításához sok pénz kell. Különbözőképpen fogalmazták meg, de szerintük a közéleti (esetenként protokoll) hírekre is szükség van: értesüljenek a megye polgárai arról, hogy országos vezetők, nemzetközi nagyvállalatok képviselői és országjárók, turisták egyaránt érdeklődnek Szabolcs-Szat- már-Bereg iránt. Végül mérleget vontunk: a korábbi javaslatokból jó néhány megvalósult, néhány jó ötletere azonban még érdemes lenne visszatérni. Patikamérlegen a sport Petrika Ibolya nem találja soknak a napi 3, hétfőn 4 oldal sportot, hiszen az rengeteg embert érdekel a megyében. A lap példát is ad az egészséges életmódhoz, alkalmasint szól arról, milyen nagy szükség van a szellemi tevékenység mellett a mozgásra. Viszont zavarja, ha esetenként eltolódnak a mértékek, jobb súlypontozást szeretne a valódi teljesítmények javára. Nem örült a lapban közreadott személyeskedő üzengetéseknek sem, jobb volna, ha a viták szemtől szembe zajlanának, mert akkor az olvasó nem jutna esetenként félinformációkhoz. Jó, hogy a KM ott van a vidéki eseményeken is, amelyeket időnkét szépen gazdagítanak a fényképek is - ezekből többet szeretne, mint ahogy a tömegsport-rendezvényekről is. Szívesen látná a 28 szakszövetség bemutatását sorozatban, például a téli holtszezonban. Még több portrét szeretne olvasni a lapban sportolókról, bemutatva azt az erőfeszítést, amely egy-egy aranyéremhez elvezet, sőt akkor is, ha néha a kudarc az eredmény. Giba Tamás azt tartaná fontosnak, hogy a lapból még jobban kitűnjön: az önkormányzatok nem a pénzt herdálják, amikor a sportra költenek. Nyilván különbséget kell tenni olimpiai és hobbisportok között, ugyanakkor el kell ismerni azokat a nagy tömegsport-rendezvényeket is, amelyek szervezéséből az újság is részt vállal. Konzultáció számítógépen Nyíregyháza (KM) - A kórházi híradások főképpen a gyógyításról, annak eszközeiről szólnak. Jelentős fejlesztések történnek azonban a háttérben, e területen is az informatika előretörése az újdonság. A Jósa András Kórházban 1997- től vett nagyobb lendületet az informatikai fejlesztés. Akkor ugyan még csak pályázatok készültek, a következő esztendő volt a részletes kidolgozásé és szakmai vitáké. A tervek valóra váltása több ütemben történt. Először mintegy 80 millió forint értékben számítástechnikai eszközöket vettek és kiépítették a kórházban a korszerű számítógépes infrastruktúrát. Közel száz végfelhasználói munkahellyel bővült az egészségügyi terület, létrehozták a nagyobb telepek elektronikus kapcsolatát, és vidéki szakellátó és gondozó központok is részesültek a támogatásból. A következő lépcsőben számítógépes programokat vásároltak és telepítettek, majd a számító- gépes rendszert használók oktatása következett. Ez a munka jelenleg is zajlik, így a fejlesztéseket még csak az informatikai területen dolgozók érzékelik, de hamarosan elkezdődik az általános klinikai bevezetés is. Nemcsak a nyilvántartásokat és elszámolásokat és a tájékoztatást segíti a rendszer, hanem a gyógyítást is. Most újabb kutatás-fejlesztési program pályázatán vesznek részt, amely a háziorvosok és a klinikai rendszer kapcsolatát alapozza meg. A közeli jövő: az alapellátásban dolgozó orvos a számítógépes hálózaton a legjobb szakorvosokkal konzultálhat és a legfrissebb információkat veheti igénybe a diagnózishoz és a terápiához - anélkül, hogy bemenne a kórházba. Erkélyen Novemberi napfürdő az erkélyen Elek Emil felvétele
