Kelet-Magyarország, 2000. november (60. évfolyam, 256-280. szám)

2000-11-13 / 265. szám

2000. november 13., hétfő KeM *$ HÁTTÉR 3. oldal- vi Nyéki Zsolt Nagy meggyőzőerővel kell rendelkeznie annak, aki a kis hazánk keleti szegletében dolgozó emberek önbecsülését szeretné visszaadni. Nehéz a feladat, mert ha vala­hol, hát itt aztán tudják, hogy néhány száz kilométerrel nyugatabbra, de még jócskán az országhatárokon belül ugyanolyan vég­zettséggel, hasonló beosztásban ugyanany- nyi munkáért több bért fizetnek. Tisztában volt ezzel a Gazdasági Minisztérium államtit­kára is, amikor a megyei munkaügyi köz­pont legújabb kirendeltségének avatására Csengerbe látogatott. A vendégnek feltett kérdések sok érdekes témát feszegettek, az egyik a foglalkoztatási problémák megoldási lehetőségei között a munkaerő mobilitását érintette. Gyakorlati­lag azt vetette fel, hogy ha már nincs ele gendő munkahely a keleti térségben, nem kellenee valamilyen módon segíteni a dol­gozni akarók munkavállalását olyan helyen, ahol akadna számukra munka. Gyanítható, hogy nem ez a légjobb meg­oldás, emlékszünk még az ingázókkal zaka­toló fekete vonatra, annak minden kísérő jelenségére. Nem lehet érdeke senkinek ha­sonló állapot visszaállítása, a modern ingá­zás feltételeinek megteremtése (a korsze­rűbb közlekedés, autópálya, lakások építé­se) pedig egy gazdag államnak is kemény dió lenne. Célszerűbb tehát ott munkát adni, ahol a szabad munkaerő koncentrálódik, ez persze nem zárja ki, hogy az egyes szakmák művelőinek helyben toporogva kellene várni az alkalmat. Dunántúli tapasztalat, hogy a megtelepedő nagyvállalatok egyre nagyobb körzetből toborozzák dolgozóikat, a képzettséggel, végzettséggel egyenes arányban növekvő távolságokból. Akire nagyon szüksége van, annak a jó fizetés mellett autót ad vagy lakást bérel, ami ugyan ingázás, de ez már piaci alapokon működő folyamat. A különbséget sem kell nagyon ecsetelni. Modern ingázók HÍREK □ Kárpátalja - régen Frisnyák Sándor egyetemi tanár tart előadást Kárpátalja regi­onális szerepköre a XVIII—XIX. században cím­mel november 13-án 17 órakor a nyíregy­házi Jósa András Múzeumban, a múzeum baráti köre és a TIT közös rendezésében. □ Nyugdíjas vasutasok Éves taggyűlé­sét november 15-én 10.30 órától a MÁV Művelődési Házban (Nyíregyháza, Toldi utca 23.) tartja a Vasutasok Szakszervezete nyug­díjas bizottsága. Társadalombiztosítási, egészségügyi és egyéb időszerű témákról kaphatnak információt. □ Fotópályázat Nyíregyháza fény- és árnyoldala címmel fotópályázatot hirdet az E-Misszió Természet- és Környezetvédelmi Egyesület (Hősök tere 9., telefon 402-107). Brüsszel dönthet: irány Surány Ukrajna kéri: a magyarok végre jelöljék ki az autópálya végleges nyomvonalát Záhony, illetve a záhonyi átrakó jelentősége az európai uniós csatlakozás után jelentősen felértékelődik Balázs Attila felvétele Kovács Éva Záhony (KM) - Az Európai Unióhoz történő csatlakozá­sunktól sokan várnak jelen­tős eredményeket, miközben akadnak, akik félve várják taggá válásunk következményeit. Egy már ma is biztosan látszik: megyénknek sokkal inkább haszna, mintsem hátránya szár­mazik az európai uniós csat­lakozásból. Az Interparlamentáris Unió legutóbbi ülésének résztve­vői legalábbis erre tudnak követ­keztetni azok után, hogy a soros tanácskozáson ezúttal is szá­mos, megyénket is nagy súllyal befolyásoló téma került napi­rendre. Magasrangú meghívások- Legnagyobb sikernek azt tar­tom, hogy az ülésen elhangzott: mind a magyar köztársasági el­nök, mind pedig a parlament el­nöke elfogadta az ukrán fél meg­hívását, s ígéretet tett arra, hogy a jövőben a szomszédos Ukrajná­ba látogat. - mondja Bajor Ti­bor, megyénk MSZP-s parlamen­ti képviselője, az Interparlamen­táris Unió elnöke, aki legalább ilyen komoly eredménynek tart­ja, hogy az ukrán-magyar kap­csolatokban május óta eltelt idő­szakban számos, megyénk sorsát komolyan befolyásoló fontos kez­deményezés született.- A folyamatok rendezettek. Igen pozitív eredményként köny­velhetjük el, hogy a határ menti kérdésekről tartott külügymi- nisztériumi tájékoztatót végig­hallgató Oreszt Klimpus a gon­dokról is nyíltan, őszintén be­szélt. Örvendetes az is, hogy a beregsurányi határátkelő infra­struktúrájának fejlesztését mindkét fél, az ukrán és a ma­gyar kormány is fontosnak tart­ja, és egy véleményen van ab­ban, hogy azt nemcsak a két ország közötti közlekedésre, de a nemzetközi átkelőforgalom lebo­nyolítására is alkalmassá kell tenni. Lényeges momentum, hogy a kérdésben várhatóan tíz napon belül Brüsszelben is dön­tés születik. Másik lényeges do­log, hogy az autópályaépítést nemcsak a hazai befektetők és a közvélemény, de az ukrán fél is határozottan szorgalmazza, s azt kéri, hogy a magyar illetékesek végre jelöljék ki a pálya végleges nyomvonalát, melynek ismereté­ben ők is megtehetnék intézke­déseiket. Bajor Tibortól azt is meg­tudtuk: mindkét fél úgy tartja, hogy a két szomszédos ország­nak nemcsak az átkelőhelyek és az autópálya ügyében, de min­den egyéb kérdésben is számos szempontot kell mérlegelnie. Kölcsönös előnyök- Azt például, hogy a pályaépítés az ukránok kívánságának eleget téve az ő oldalukon ne veszé­lyeztesse az ottani szántófölde­ket, hogy ejtse útba a magyarok által lakott településeket, s hogy semmiképpen ne kerülje ki Zá­honyt, illetve a záhonyi átrakó­körzetet.- Mindkét fél egyetértett abban, hogy a két ország érdeké­ben az eddiginél is többet le­hetne és kellene is tenni. Sokat segíthet az előbbrejutásban, hogy Ukrajna kérte felvételét a Nemzetközi Gazdasági Vámunió­ba. A kérést hazánk is támogat­ja, mivel az a gyakorlatban azt jelentené, hogy ha a terv meg­valósul, és Ukrajna taggá lehet, akkor Ukrajna is ahhoz a vámte­rülethez tartozik majd, amely­ben hazánk megtalálható. Ez pe­dig nem kevesebbet, mint köl­csönös előnyöket jelent. Azt, hogy országainknak nem kell az egymás közötti kereskedelemben vámot fizetniük. A tanácskozás résztvevői meg­állapodtak abban is, hogy ha­zánk minden híresztelés ellenére sem kívánja bevezetni az Ukraj­nával szembeni vízumkényszert, sokkal inkább a kapcsolatok fejlesztését, elmélyítését tervezi. Meghívottak E szándék szellemében döntöttek úgy az illetékesek, hogy a soron következő, februárban tartandó ülésre a Földművelés és Vidékfej­lesztési, a Közlekedési Minisztéri­um, illetve a Vám- és Pénzügyőr­ség Országos Parancsnokságá­nak illetékeseit is meghívják, hogy közvetlenül tájékoztassák őket a meglévő problémákról, azok tervezett megoldásairól. A basszus Bállá László ^Klárit bosszantotta, hogy már napokkal azelőtt megvál­totta a jegyét a basszista hang­versenyére. Pedig odavolt ezért a hangnemért. Valami belső remegés vett rajta erőt, mikor az énekes hangja a leg­mélyebbre száll, és ebben a tartományban reng valami csodálatos erővel, szinte a le­vegőt is remegtetve maga kö­rül. Hanem ebben a hangulat­ban beülni a hangversenyte­rembe...! De ha már megvolt a jegy, hát csak meghallgatja a basszistát, ha nem is tud most egész lélekkel odafigyelni. Kálmánnak is szép mély hangja van. Ha énekelne, basszus hangon szólalna meg ő is, de erre nem vállalkozik: botfülű. Ha énekelni is tudna, Klári még jobban vonzódnék hozzá... már ha lehetne ennél jobban. Nagy szerelem... És most... Most elvesztette. És ki hódította el tőle? A saját húga, Piroska. Kálmánban lehetett volna annyi becsület, hogy nyíltan elébe áll: te már nem kellesz, a húgodba lettem sze­relmes. De nem. Titokban ta- lálkozgattak. Ám ő mégis gyanút fogott. És épp ma szer­zett cáfolhatatlan bizonyíté­kot. Alig várta, hogy Piroska hazajöjjön a hivatalából, azon­nal nekirontott. A húga elő­ször tagad, azután hipeg-há- pog, köntörfalaz, végül táma­dásba megy át: igenis, Kálmán őt szereti, és már rég elege van a Klári anyáskodásából, kicsinyes gyámkodásából. Ér­dekes: ő azt hitte: a kissé he­behurgya férfi örül neki, hogy a nála érettebb Klári tanácsai­val igyekszik helyes meder­ben tartani egykor meggondo­latlanul induló cselekedeteit. No de az a jelenet otthon Piroskával! Azelőtt egy han­gos szó nem volt köztük, most meg civódásuktól zengett a ház. És Klárinak csak az utol­só pillanatban jutott eszébe a hangverseny. Kapkodva öltö­zött, szaladva tette meg az utat az autóbuszállomásig. És kissé így is elkésett. Mikor belépett, már áradt az ének, és robajló léptekkel jöttek feléje a dörgő hangok. Szinte karon- fogták, és elkísérték a zsö- lyéig, ahová a jegye szólt. Az énekszámnak azonban vége lejt, feldördült a taps. Es most a basszusirodalom egyik legszebb darabja követ­kezett, Sarastro áriája Mozart Varázsfuvolájából. És a mély­ről fakadó dallamok bombáz­ták, bombázták Klárit. És ahogy a sárá hangok belerob­bantak a terem csöndjébe, ő azt érezte, hogy fokról fokra elsüllyed benne a világ, amelyből érkezett, hogy irdat­lanul messzire távolodik Kál­mán és Piroska, hogy lágy rez­géssé szelídülnek iménti út- széli veszekedésük hangjai. Az énekes íziszhez és Ozirisz- hez fohászkodott, és már Klári is ott volt az ókori egyiptomi istenek világába, és nem kí­vánkozott vissza a kicsinyes valóságbelibe. Állásvadász végzősök Nyíregyháza (KM) - A végzés előtt álló egyetemisták, főiskolások számára már most napirenden van a nagy kérdés: hol és hogyan fog­nak majd dolgozni diplomá­val a zsebükben? A pályakezdés sorsdöntő pillana­taira alaposan fel kell készül­ni, ebben segít az a karriertré­ning, amelyet a Human-Net Ala­pítvány szervez november 16- 18. között a Nyíregyházi Főisko­lán. A tréning tulajdonképpen egy jól bevált álláskeresési tanács­adás, amelyen a végzős hall­gatók szakemberektől tudhatják meg, miként kell elkészíteni egy pályázatot a kiválasztott munka­hely megszerzéséhez, hogyan célszerű viselkedni egy felvételi elbeszélgetésen, és még számta­lan hasznos ismerethez juthat­nak a jelentkezők. Az ingyenes foglalkozások helyszíne a főiskola kollégiumá­nak kávéháza, részletesebb in­formációkkal a Human-Net Ala­pítványnál (tel.: 30/9-559-195) szolgálnak. Veszélyes hulladék Lakossági veszélyeshulladék-gyűj- tést szervezett szombaton délelőtt hét helyszínen az E-misszió Egyesület Nyíregyházán. Képünk készültekor az Északi körútra éppen a Félegyházi házaspár hozott fáradt olajat és már használhatatlan ceruzaelemeket Balázs Attila felvétele

Next

/
Thumbnails
Contents