Kelet-Magyarország, 2000. november (60. évfolyam, 256-280. szám)
2000-11-10 / 263. szám
2000. november 10., péntek m PUSZTADOBOSI KÖRKÉP 19. oldal □ Millenniumi zászló Millenniumi zászlót adnak át Pusztadoboson november l 1- én. Az ünnepségen a tervek szerint Kara Pál, helyettes államtitkár köszönti majd a falu lakóit, ezt követően ünnepi műsor következik. □ Falucímer A közelmúltban elkészült Pusztadobos címere, melynek megalkotásában a falu szülötte. Juha József okleveles gépészmérnök, hadmérnök, valamint gyermekei, Nagyné dr. Juha Enikő művészettörténész és Juha Richárd Attila bronzöntő szobrász vállaltak fontos szerepet. Ne legyen éhes gyermek A gyermekvédelmi támogatások iránt mind nagyobb az igény. A Pusztadoboson élő valamennyi, összesen 314 gyermek élvezheti az adható támogatások valamely formáját. Közülük legtöbben azt a havi 3320 forintot, amelyet hatályos szabályok szerint élelmezésre kell költeni. Az önkormányzat tehát nem pénzt, hanem ellátást ad. Döntését az motiválta, hogy korábban a szülőknek juttatott pénzek ellenére is sok gyermek ült reggelenként korgó gyomorral az iskolapadokba. A falu konyháján főzött ebédeknek, uzsonnáknak köszönhetően ez a probléma végképp megoldódott, így a támogatás oda jut, ahová azt annak létrehozói eredetüeg is szánták. Szépítés közmunkában Pusztadobos polgármesteri hivatala a közelmúltban kapott új, tetszetős külsőt. A renoválásban jelentős mértékben közmunkások is részt vettek Kulcsszerepben A védőnők szerepe mostanra igencsak megváltozott. Nagy Lászlóné pusztadobosi védőnő sem csak a kismamákkal és picinyeikkel, de immár az egész családdal, így az öregekkel is rendszeresen foglalkozik. Nagy Lászlóné szívéhez azért kicsit ma is a klasszikus védőnői munka áll legközelebb, ami azért is érthető, mert immár a harmadik generációt neveli e faluban. Védőnői szobája kicsiny, ám hangulatos. Pályázat útján nyert pénzből szépítették meg nemrég a tanácsadót, vásároltak az ismeretterjesztéshez nélkülözhetetlen videót, illetve filmeket, kazettákat is. Ezek segítségével az óvodások, általános iskolások számára előadásokat tarthatnak, bemutathatják az egészségvédelem, a helyes életmód követelményeit. Legnagyobb gond, hogy öregszik a falu. Mint Nagy Lászlónétól megtudtuk, az elmúlt esztendőben mindössze 28 gyermek született, miközben 25-en haltak meg, ráadásul nem is elsősorban az öregek, hanem a fiatalabb, aktív életkornak soraiból. A védőnő tagja a helyi önkormányzat szociális bizottságának is, így jelentős szerepe van abban, hogy elérjék: a különféle segélyek, támogatások azokhoz jussanak, akik arra valóban rászorulnak. W Óvodások a kastélyépületben A saját erő előteremtése sokszor nehezebb, mint a pályázat megfogalmazása Kovács Éva Takaros, tiszta falu a 41-es út mentén elterülő Pusztadobos. A messziről jött idegen csak ezt, a külsőségeket látja, a gondokat természetesen nem ismerheti. Településünkön összesen 1428 ember él, sajnos, a lakosság összetétele egyre öregebb. Ennek egyetlen oka, hogy munkahely szinte semmi nincs a faluban, az intézményeken kívül egyetlen munkáltató sem található - mondja Bíró Györgyné, Pusztadobos polgármestere. Öregszik a falu Valamikor a termelőszövetkezet, illetve a szomszédos Nyírmadai Állami Gazdaság sok embernek adott munkát, mára azonban igencsak megváltozott a helyzet. A munkahelyek hiánya ugyanakkor azt is jelenti, hogy a falunak nincs, pontosabban nagyon korlátolt a bevétele. Iparűzési adóból például mindössze alig ff ......... Egyetlen jelentős bevétel az állami támogatás ötszázezer forint jön össze évente, hiszen az itt élő vállalkozók száma kevés, másrészt pedig maguk sem valami gazdagok. Mindebből következik, hogy az egyetlen jelentős bevétel az állami támogatás, illetve a forráshiányos településeknek juttatandó állami segítség lehet.- Éppen a közelmúltban jutottunk hétmillió forintos vissza nem térítendő állami támogatáshoz, melyet a működésképtelenA régi kastély ség határán lévő településeknek adnak. Igaz, a hétmillió csak első hallásra tűnik soknak, hiszen ebben a pillanatban tízmillió forint kellene ahhoz, hogy Pusztadobos gondjait enyhíthessék az illetékesek. Annál is inkább, mert a korábban fejlesztésre kapott 6,4 millió forintot felélte a település, mivel állandó kiadásait másképpen nem tudta volna fedezni. Azt lehet mondani, a falvak, városok gazdálkodása ez idő szerint olyan, mint a legtöbb háztartásé. Mindig azt a lyukat tömik be, amelyet leginkább szükséges. Településszépítés Nehezíti a dolgot, hogy pénzhez ma már csak pályázatok útján juthatnak az önkormányzatok, a pályázatokhoz pedig minden esetben önerő is szükséges. Ennek az önerőnek az előteremtése sokszor nehezebb, mint a pályázat megfogalmazása. S hogy mire kell a jövőben jelentős összeg Pusztadoboson? A polgármester asszony készséggel sorolja a feladatokat.- Legsürgősebb az egykori kastélyépület felújítása lenne, ahol jelenleg az ötven személyes óvoda, a szükségtornaterem s a helyi kulturális események helyszíne is megtalálható. Elhasználódtak, felújításra szorulnak az útjaink is, de előbb a szomszédos településsel, Madával közösen szeretnénk megépíteni a szennyvízhálózatot, ami után következhet az útépítés is. Bíró Györgyné persze nemcsak panaszról és gondokról, de örömökről, sikerekről is beszámolhat. Közöttük elsőként a polgármesteri hivatal felújítását említi, amelyben a házasságkötő terem is helyet kapott. Az ehhez odaítélt hárommilliót igyekeztek minél jobban kihasználni, ezért a felújítás alatt tiz közmunkást is foglalkoztattak. így sikerült az általános iskola öt tantermének burkolatát felújítani, no meg A szerző felvételei úgy, hogy nemcsak a hivatal segített, de jöttek a szülők, helyi vállalkozók is. Traktort, hozzá pótkocsit vásároltak, hogy a szervezett szemétszállítást és a szükséges fuvarokat, szállításokat elvégezhessék. Körbekerítették az iskolaudvaron lévő kézilabdapályát, amelyen a tornaterem hiánya miatt az általános iskolások tornaóráit tartják, így annak állapota itt az átlagosnál is fontosabb. Talpon maradni Aki kicsit is megpróbál a falu gondjaiba, örömibe bepillantani, rögtön láthatja, Pusztadobos a magyar falvak átlagos gondjaival küszködik. Nem tesz, nem is tehet mást, mint megpróbál megélni, a mai, nehezebb világban is talpon maradni. Nem könnyíti a dolgát, hogy az országos folyamatokból ez a település sem vonhatja ki magát, s hogy az elöregedés, az elvándorlás ellen nem sokat tehetnek. Minden nyolcadikos tovább tanul Felzárkóztató program a lemorzsolódás megakadályozására A falu általános iskolájában jelenleg 148 gyermek tanul. Az iskola vezetése igyekszik minden igénynek megfelelni, ami a felzárkóztatástól a tehetséggondozásig jelent feladatokat. Mint Fekete Miklós intézményigazgató elmondta, a lemorzsolódások megakadályozására felzárkóztató programot dolgoztak ki, a kiválóknak pedig számtalan lehetőséget kínálnak. A szakkörök sorában a számítástechnika, a német és a matematika játszik kiemelkedő szerepet, illetve az a művészeti szakkör és énekkar, mely mostanra a rendezvények állandó szereplője lett. Az igazgató példértékűnek nevezte az iskola és a szülők kapcsolatát, melynek köszönhetően nem csak a tanításban, de az iskola környékének szépítésében, az ünnepségek szervezésében is többet nyújthatnak az átlagosnál. Mindennek köszönhető, hogy közel százszázalékos a továbbtanulási arány, s az egykori pusztadobosi iskolások a felsőfokú intézményekben is megállják a helyüket. Gondot e téren is a szinte állandósuló pénzhiány jelent, ezért az iskola vezetése szinte állandóan pályázatokat fogalmaz és küld tovább az illetékeseknek. Szükségük lenne tornateremre, saját könyvtárra, s a szaporodó számú számítógépeknek is jól jönne egy speciális, a kor igényeinek megfelelő számítógép- terem. A számítógépes tanteremben Segítenek az időseknek Az idősek segítésére mind nagyobb az igény a faluban, ami teljesen értehető akkor, ha tudjuk - a település 1424 lakosából ma már 308 a hatvan éven felüli, ráadásul a fiatalok - akik idős szüleik eltartói lehetnének -, megélhetést keresve mind nagyobb számban kénytelenek elköltözni a faluból. Az önkormányzat lehetőségei azonban végesek. Örvendetes tény, hogy a kezdeti idegenkedés után ma már mind többen veszik igénybe a szociális étkeztetést, jelenleg hetven öregnek viszik házhoz naponta a helyi közhasznú munkások a friss ebédet. Mivel másfajta segítséget jelenleg nem nagyon tudnak adni, ezért igyekeztek az ebéd árát a minimumra szorítani. Ennek köszönhető, hogy egy-egy ebédért az öregeknek mindössze jövedelmük tíz százalékát kell fizetniük, de a viszonylag magas nyugdíjat élvező néhány falubeléli sem fizet többet a hivatalos napi élelmezési normánál, azaz 148 forintnál. Két éve még karácsonyi ajándékra is futotta, idén erre már nemigen érdemes számítani, hiszen itt is igaz a mondás, - adni csak abból lehet, ami van...
