Kelet-Magyarország, 2000. november (60. évfolyam, 256-280. szám)
2000-11-10 / 263. szám
2000. november 10., péntek 4. oldal HAZAI TÁJON □ Polgárőr-találkozó A nyíregyházi Déli Alközpont és annak rozsréti csoportja, valamint a mandabokori polgárőrség november 11-én 18 órától táncmulatsággal egybekötött baráti estet rendez a Mandabokori Művelődési Házban. □ Három évtized után November 11-én 13 órától tartják első osztálytalálkozójukat volt iskolájukban a Bökönyben 1969-ben végzett 8/b. osztály tanulói. □ Nyugdíjas vasutasok Éves taggyűlését november 15-én 10.30 órától a MÁV Művelődési Házban (Nyíregyháza, Toldi utca 23.) tartja a Vasutasok Szakszervezete nyugdíjas bizottsága. Társadalombiztosítási, egészségügyi és egyéb időszerű témákról kaphatnak információt. Gólyabál Nyíregyháza (KM) - A társasági élet jeles eseményeként rendezik meg a Nyíregyházi Főiskolán november 11-én, szombaton a gólyabált. A Mezőgazdasági Főiskola és a Tanárképző Főiskola integrációja óta ez az első közös nívós rendezvény, ezért a szervezők, a hallgatói önkormányzat a programok minőségével és mennyiségével szeretne hagyományt teremteni. A meghívottak között található a PA-DÖ-DŐ, a La- dánybene 27, az United, a Blae II Black, a M.É.Z. együttes, a VHK, a Hevesi Happy Band, továbbá a funky és latin dance show is szerepel a programban. Nem marad el a már szokásos gólyaavató, és a nyitótánc mellett az idén táncversenyt is rendeznek. A gólyabál szombaton 20 órakor kezdődik és kivilágos-kivirradtig tart. Itt terem az alma fele Nyíregyháza (KSH - Dajka János) - A KSH adatai szerint a mezőgazdasági tevékenységet folytató gazdaságok összes földterülete a megyében 403 ezer hektár, melynek kétharmada az egyéni gazdálkodók használatában található. Az egyéni gazdaságok - az országossal megegyezően - átlagosan 2,7 hektár területtel rendelkeznek, a gazdálkodó szervezetek átlagos területe pedig 272 hektár, 40 százalékkal kevesebb, mint országosan. Szabolcs-Szatmár-Bereg gyümölcstermesztése országosan is kiemelkedő, az összes gyümölcsös terület egyharmadát ez a megye adja. Az ország almásainak több mint fele, a meggyesek háromtizede, a diósok egyötöde és a szilváskertek 18 százaléka itt található. A megye gyümölcsöseinek zömét, 76 százalékát az alma teszi ki, 13 százaléka meggy, 9 százaléka szilva, 2 százaléka pedig dió. Ezek az arányok kistérségenként természetesen különbözőek. Nagykálló, Baktaló- rántháza, Kisvárda térségében az alma, Mátészalka vonzáskörzetében a meggy, Csenger környékén a szilva, Fehérgyarmat körzetében a dió területi aránya jóval magasabb az átlagosnál. Sorállás Marik Sándor _________________________________ .A.pró bosszúságok naponta színesítik életünket. Itt van például a postai csomag. A kedves ügyfél rendel egy könyvet, nyilván napközben próbálják meg kézbesíteni, amikor nincs otthon. A postás tucatszámra gyártja az értesítéseket. Az ügyfél sorban áll a nyíregyházi állomási postán, általában néhány perc alatt megkapja. Hacsak... Nem fog ki maga előtt egy olyan embert, aki közületet képvisel, és egy üzem, vagy hivatal napi produkcióját adja fel csomagok formájában, ami egyre gyakoribb. Mondjuk tíz-húsz pakkot. Hiába ügyes a felvevő-kiadó kisasszony, könnyen összejön negyed-, fél óra. A peches ember már nem örül, ha utána őt egy perc alatt kiszolgálják. Mondhatnánk, „egyéni szociális probléma”. Szerintem nem az. Egyszerűen szét kellene választani a soktételes közületi forgalmat az egy-két darabos egyénitől. Mindenki jobban járna. KRESZ-pálya a temetőparkolóban Utakat építettek, felújították a művelődési házat • A kassza üres, de nem tartoznak A szerző felvétele Nyírmihálydi (KM - Gy. L) - Nem biztos, hogy mindenki lelkesedik a településen azért, hogy az önkormányzat nem segélyezésre, hanem a község szépítésére-csi- nosítására költötte a pénzt Nyírmihálydiban.- Amikor el kell dönteni, hogy a nem éppen degeszre tömött bugyellárisból mire költsünk - mondja Nyisztor Ferenc polgár- mester -, bizony nagy a dilemma: javítsunk-e alig érzékelhetően a családok szociális helyzetén, vagy inkább az egész falu- közösség érdekeit tartsuk szem előtt. Ez utóbbi, persze, nem mindenkinek szimpatikus. De úgy gondolom, nekünk az a dolgunk, hogy lakható legyen a település. Park, utak Emlékparkot hoztak létre, felavatták a honfoglalási kopjafát. A cserjésítés most folyik, virágokat ültetnek. Ezer tő tulipán pompázik itt majd tavasszal. Ennél azonban sokkal fontosabb, hogy az idén 14 millió 800 ezer forintot költöttek útjavításra, építésre, illetve a művelődési ház felújítására. A polgármester sorolja:- A Toldi utcán egy 400 méteres szakaszon az új aszfaltburkolat 1,8 millió forintba került, a Zrínyi és a Fürdő utcában 750 méteren a burkolatfelújítás három és fél millióba. Teljesen új utat építettek a Zsák utcában 200 méteren 750 ezer forintból. Nyisztor Ferenc polgármester Meghökkenésem látja, magyarázatképpen hozzáteszi:- Ez csak az anyagár, a munkát közhasznú dolgozóink végezték. A Bartók Béla utcában 400 méter az új út, kétmillióba került, a temető parkolója 750 ezerbe. A parkolót holtidőben, vagyis amikor nincs temetés, vagy a kialakult szokások szerint nincs sírlátogatás - KRESZ-pályának használhatják. És sokan élnek is ezzel a lehetőséggel. Két legyet egy csapásra A legnagyobb falat, kétségtelen, a régi kastélyban lévő művelődési ház rendbehozatala volt. Ez egymagában hatmillió forintot emésztett fel. Igaz, a fűtés korszerűsítése is benne a van a végösszegben.- Nagy szükség volt már a községben egy olyan helyiségre, ahol a közösségi rendezvényeket méltó körülmények között lehet lebonyolítani - mondja a polgármester. A nyugdíjasklub is otthonra talált itt, s természetesen bármilyen társasági esemény méltó helyszíne a megújult művelődési ház. Meg is érdemlik, hiszen például elismerést vívott ki magának a mihály- di asszonykórus Karsai Miklósáé vezetésével. Hogy csak egyet említsünk. A már messze földön híressé vált tájház mellett, melyet Szent István napján avattak, kétségtelen ezek a beruházások sem kevésbé fontosak. Ami viszont meghökkentő - ismerve megyénk kistelepülési önkormányzatainak anyagi helyzetét, hogy mindezt saját erőből sikerült megvalósítani. Üres a kassza- Nem nyújtottunk be úgynevezett „önhikis” pályázatot - mondja Nyisztor Ferenc -, tartalék pénzünk nincs, de nem tartozunk senkinek. Gazdálkodunk, ahogy lehet, ahogy tudunk. Az köztudomású, hogy faluhelyen alig vannak helyi bevételek, hiszen nincsenek nagy gyárak, üzemek. Az iparűzési adót nemrég bevezettük. Megkérdezhetné, miért, hiszen alig van kire kivetni ezt az adónemet. Csakhogy olyan a törvény, ha nem vetjük ki, kevesebb a normatív támogatás. A gépjárműadó 50 százaléka marad nálunk - ez nem túl nagy összeg, a kommunális adó négy éve létezik, az építményadó viszont még új. Ha mindezeket összeadjuk, akkor sem kapunk nagy végösszeget. Hogy mégis legyen mihez nyúlni, más forrást is kerestünk. Tíz hektáron kukoricát termesztettünk, ezenkívül volt dinnyésünk is. Azt is megkérdezhetné, az-e a dolga egy önkormányzatnak, hogy növénytermesztéssel foglalkozzon. Válaszom: nem. De ha most így tudunk a falu kasszájába pénzt betenni, akkor éppen kukoricát vetünk. Bakó Szabolcs színinövendék Mezőladány (KM - K. B.) - Néhány évvel ezelőtt a kisvár- dai Doktorock amatőr társulatának vezetése egy aprócska szerepet osztott az akkor még gimnazista Bakó Szabolcsra, akinek azonban ez is elég volt ahhoz, hogy egy életre eljegyezze magát a színházzal. A 22 éves ifjú ma a budapesti Shakespeare Színművészti Akadémia musical szakos osztályának másodéves hallgatója, s egyáltalán nem érzi magát nyomorultul. Ellenkezőleg, nagyon is boldog, hiszen a Madách Színházbéli Nyomorultak zenés darabban kiírt szerepet kapott: a plakátokon az ő nevét is olvashatja a publikum. Bakó Szabolcs A szerző felvétele- Egyenes út vezetett a színészmesterség felé, hiszen azzal párhuzamosan, hogy a nyíregyházi tanárképzőre jártam, a Mandala Dalszínház is tagjai között jegyzett - eleveníti fel a nem is oly régmúltat Szabolcs, s megtoldja: - A man- dalásoknál eltöltött másfél év I alatt a Költő visszatér főszerepén kívül a dalszínházas repertoár szinte valamennyi darabjában énekelhettem, ám egy idő után mégis felvetődött a továbblépés gondolata. Az elhatározást tett követte, s a mezőladányi fiatalember egy csapásra olyan nevektől tanulta a színészet alapjait mint Lőj kő Lakatos József rendező és Kishonti Ildikó színésznő. Mint mondja, az első év gyöt- relmes volt ugyan, ám a már említett színházi szerep feledtette vele a nehézségeket. Amúgy a Nyomorultak próbáiba nem volt nehéz bekapcsolódnia, hiszen kevés híján húszszor(l) nézte meg az előadást. Tanárai az idei évben sem akármilyen névsort alkotnak: a táncot Szakály György, a beszédet Tímár Éva, a szakmát pedig többek között Nagy Viktor, Hűvösvölgyi Ildikó és Esztergályos Károly tanítja. laegemorgaimisoK A nyíregyházi Sipkay Barna Idegenforgalmi Vendéglátó Szakközép és Szakmunkás Iskola idegenforgalmis osztálya csütörtök délelőtt a nyíregyházi Kossuth tér épületeivel ismerkedett Elek Emil felvétele A penyigei Bokor Zoltán gyökérfonás közben Molnár Károly felvétele Gyékényből Penyige (MK) - Gyakran fogalmazódik meg, hogy az etnikai kisebbséghez tartozók foglalkoztatása érdekében fel kellene idézni az ősi kismesterségeket. Penyigei romák között voltak olyan családok, ahol művészi fokon kezelték a gyékényt. Bokor Zoltán egyike azoknak, akik a szülőktől megtanulták, miként készítsenek kosarakat, lábtörlőt, tálkát és más tárgyakat. A Szenke patak és környéke igazi otthona a vízi- és vízparti növényeknek. Az itt élők évszázadok óta innen szerzik a gyékényt. A hozzáértők még lábon meg tudják ítélni, melyik a használható jó gyékény. A levágott gyékényt helyben kiteregetik, ott egy-két napot szikkad, s kévébe kötve hazaviszik. Olyan helyen tárolják, ahol nem érheti nedvesség. Ugyanis csak a száraz gyékényből lehet eredményesen dolgozni. A penyigei önkormányzat a helyi művelődési házban közhasznú munkásként készíti Bokor Zoltán (illetve tanulója) gyékényből a gyümölcskosarat, fali díszt, óvodai játéktartót és más tárgyakat. Várhatóan többen kedvet kapnak majd a gyékényfonásra.
