Kelet-Magyarország, 2000. október (60. évfolyam, 231-255. szám)
2000-10-05 / 234. szám
2000. október 5., csütörtök 3. oldal Keleti HATTER PONT Létminimum alatt Fuuaitár András l\is országunkban a több mint 3 millió időskorúból 1,5 milliónak 30 ezer forint alatti a járandósága. Egymilliónyian vannak, akik még ennél is kevesebbet, 25 ezer forintnál alacsonyabb összeget kapnak kézhez nyugdíjként - derül ki a legfrissebb országos adatokból. Akárhogy is számolom, félmilliónyi lehet azoknak a száma, akik a fentebb említetteknél is kevesebb jövedelemből tengetik öreg napjaikat. További adatok, hogy a koros emberek jövedelmük közel 80 százalékát élelmiszerre, lakásfenntartásra és egészségügyi kiadásokra költik. Legsúlyosabban az energia- és a gyógyszerárak emelkedése érinti őket, aminek talán soha nem lesz vége. Elgondolkodtató adatok ezek. Főként akkor, ha figyelembe vesszük, hogy a lassan beköszöntő tél ellenére számos szenes és fáskamra még üresen áll, pedig fűteni kell, vitamindúsabban táplálkozni, és gyakrabban előkerülhetnek a gyógyszerek is. Tudom, most sokan felkapják a fejüket, azzal érvelnek, hogy a fiataloknak sem könnyebb a helyzete. Való igaz. Többségüknek szintén a létminimum alatt van a fizetése, és abból tartanak el családokat, nevelnek és iskoláztatnak gyerekeket. Nekik is jön a tél, kell az élelem és gyógyszer. Ajo- gos igényként jelentkező szórakozásról nem is beszélve. Zömüknek egyelőre esélyük sincs arra, hogy saját otthont teremtsenek és kirepüljenek a családi fészekből. Még mindig nagyon távol vagyunk az oly sokat emlegetett Európától. Talán akkor érezhetjük majd közelebb magunkat, amikor a fejlett tőkés országokhoz hasonlóan a járandóság a nyugdíjas háztartások legalább felénél jövedelemkiegészítés lesz, ami azt jelenti, hogy a korábbi megtakarításokból származó jövedelem nagyjából megközelíti a hivatalos nyugdíjat. Akkor talán a fiataloknak is könnyebb lesz. HÍREK □ Népfőiskola A Beregi Vidékfejlesztési Népfőiskolái Kurzus október 7-én Beregdaró- con A hagyományos közösségi tudás felhasználási lehetőségei, újraértékelése a vidékfejlesztésben címmel tart összejövetelt. □ Fogadóóra Kozma Péter a Fidesz-MPP országgyűlési képviselője a nyírlugosi polgármesteri hivatalban ma 9-től 12 óráig tart fogadóórát. □ Véradás A Magyar Vöröskereszt megyei szervezete ma a Nyíregyházi Főiskolán, a volt tanárképző főiskolai részen 9-15-ig, és a kisvárdai Felső-szabolcsi kórház váradójában 8-14-ig szervez véradást. Inkább gesztus, mint segítség? Bérek és ígéretek az egészségügyben • Ösztönözni, de miből? • Egyszeri juttatás Kovács Éva Nyíregyháza (KM) - Az adórendszer tavalyi változásai több százezer, az oktatásban, egészségügyben és szociális területen dolgozó köz- alkalmazott reálkeresetét csökkentette, annak ellenére, hogy béremelésük elérte az infláció mértékét. Egyes számítások szerint az idei év első felében az egészségügyben dolgozók reálbér-csökkenése már megközelítette a 3 százalékot. Kritikus helyzetben- Az egészségügyben és a szociális ágazatban mára a helyzet kritikussá vált. A szakdolgozók tömegével hagyják el a pályát, az ápoló, gyógyító munka veszélybe került. A kormány megrettenve az egészségügyiek demonstrációjától, ismét felelőtlen ígéretekre ragadtatta magát. Az első ijedtükben bejelentett bruttó 100 ezer forintból azonban a dolgozók borítékjába átlagosan 23 ezer, de legfeljebb 37 600 forint került az egyszeri bérkiegészítés következményeként. - mondja Vojnik Mária, orvos, megyénk szocialista országgyűlési képviselője, aki a parlament legutóbbi ülésén tette szóvá az ágazat nehéz helyzetét.- A kormány - ismételten érdekegyeztetés nélkül - jövőre ugyancsak nagy csinnadratta közepette 20 százalék béremelést ígér. Az ígéret és a valóság között azonban ismételten szakadék van. A tervezett 20 százalékból 5-6 százalékot elvisz a minimálbér emelése, mivel az egészségügyi dolgozóknak negyven százaléka a minimálbér alatt keres. A 8,5 százalékos tervezett béremelésen felül tehát mindössze alig 6 százalék szolgálná az orvosok és szakdolgozók kereseti arányainak javítását. A képviselő asszony szerint az egézségbiztosítási kasszában azonban nincs fedezet a kormány ígéreteinek teljesítésére, hiszen a kasszanövekményből a betegellátás biztonsága érdekében természetesen dologi kiadásokra is többet kell fordítani, fűtésre, gyógyszerre, műszerkarbantartásra és fejlesztésre mind nagyobb összeg megy el.- Amortizációs alap nincs, Az egészségügyi dolgozók felelőssége és bérezése egyre távolabb kerül egymástól jövőre sem lesz. A minisztériumban eközben privatizációs törvénytervezeteket gyártanak, melyet az érintettek a finanszírozás megoldatlansága, az amortizációs fedezet beépítetlensége és a jogbizonytalanság miatt elutasítanak. Alacsony átlag Az országos képhez megyénkben kerestünk konkrét adalékokat, arra vártunk választ, jobb, vagy rosszabb a helyzet az átlagosnál?- A dolgozóknak adott egyszeri juttatás mérsékelt segítség volt - fogalmaz Rusznák Miklósáé, az ország legnagyobb kórháza, a megyei Jósa András Kórház munkaerő és bérgazdálkodási osztályának vezetője, aki a továbbiakban számokkal bizonyítja: a nekik kiutalt összesen 112 millió forintból az érintett orvosok átlagosan legkevesebb nettó 22-23, a szakdolgozók 17-18, az egyéb kategóriába tartozók 15-16 ezer forintot vihettek haza. Az egyszeri juttatásból központilag visszatartott 10 százalék szétosztására a közeljövőben kerülhet sor. Mint kiderül, a nyíregyházi kórház 33 millió forintot volt köteles visszaküldeni. Ez az az összeg, amellyel a rövidesen szétosztandó központi alapot gyarapítják. A pénzre már csak azért is égető szükség van, mert az átlag- kereset az évek óta kiemelkedő teljesítményt nyújtó, 2735 főt foglalkoztató kórházban sem jobb, mint az ország más intézményeiben. A tavalyi év adatai szerint az alapilletmények átlaga az orvosok esetében 73 005, a szakdolgozóknál 37 784, az egyéb kategóriába tartozóknál pedig 43 438 forintra rúgott, miközben a januári béremelés sem volt több öt százaléknál.- Igyekszünk a teljesítményeket elismerni, igyekezetünknek azonban határt szabnak anyagi lehetőségeink. - mondja Rusznák Miklósné. A jogszabály módot ad arra, hogy a pluszteljesítmények, túlmunkák díjazására keresetkiegészítési rendszert dolgozzunk ki. Mi megtettük ezt. Egy olyan ösztönzőrendszert vaMartyn Péter illusztrációja lósítottunk meg, amely meghatározott osztályokon, meghatározott munkakörökben a közalkalmazotti illetménnyel nem, vagy nem kellően ösztönzöttek, magyarán a munka, a felelősség és a fizetség egyáltalán nincsenek szinkronban. Kórházunkban több ilyen terület is létezik, köztük az intenzív, a sürgősségi, a kardiológaiai és traumatológiai osztály, de számos olyan részleg, ahol elengedhetetlen a kiegészítés.. Folyamatos vándorlás Mielőtt azt hinném, valami hatalmas összegről van szó, az osztályvezetőtől megtudom: esetükben átlagosan a hétezer forintot alig haladja meg az egy főre jutó, ilyen címen kiutalt összeg.- Mindezek után nem lehet csodálkozni azon, hogy a Jósa András Kórházban a szakdolgozók elvándorlása mára szinte folyamatossá vált, Az agusztus 31- én készített felmérés szerint összesen 130 nővér, szakdolgozó, egyéb kisegítő hiányzott a betegágyak mellől. MEGKÉRDEZTÜK: VAN-E KEDVENC ÁLLATA? yermekkoromtól kezdve mindig emeletes házban laktunk, azok pedig - legalábbis szerintem - háziállatok tartására kevésbé alkalmasak. A mostani szűkös albérlet sem teszi lehetővé, hogy kutyát vagy macskát tartsunk a lakásban. A telkünkön viszont van egy derék házőrző, egy rottweiler. Kiwi, merthogy így hívjuk, a kisfiúnknak, Bencének is kedves jószág. Bence amellett szereti a nyuszikat is, egyébként nyúltartással foglalkozunk. Lipcseiné Bíró Szilvia, GYESEN LÉVŐ ANYUKA A papagáj! Rendkívül intelligens, szinte gondolkodni képes. Hasonló indíttatásból szeretem a delfineket, a cápákat pedig a természet csodájának tartom. Sajnos, az ember egyre nagyobb életterületet vesz el az állatoktól. Bolygónk faunájából igyekszünk minél sokszínűbb képet adni, természetes közegben bemutatni a nagyközönségnek. Jó lenne, ha nemcsak október 4-én figyelnénk az állatokra, hanem mindennapi gondoskodással! Gajdos László, AZ ÁLLATPARK IGAZGATÓJA K emecsén lakunk, és van egy nagyon aranyos cicánk. Azért Kormi a neve, mert tiszta fekete. Nagyon játékos, és ha simogatom, akkor szépen dorombol. Egyébként pedig elég lusta, egerészni nem szeret, inkább KiteKattal igyekszik megtömni a hasát. Vannak nyuszijaink is, nagyon jó érzés simogatni őket. A kedvencem a fehér színű és piros szemű kicsi nyulak. A bátyámnak díszhalai vannak, ő gondoskodik róluk. Bor Viktória, I. OSZTÁLYOS TANULÓ Kérdezett és fényképezett: Lefler György H árom kutyusunk és két macskánk van, valamint díszhalak. A három kutyából kettő puli és egy bernáthegyi. Az ötéves fiam, Dominik is nagyon jó barátságban él az állatokkal. Az a fajta ragaszkodás, mondhatnám szeretet, amit e négylábúak nyújtanak, semmihez sem hasonlítható. Meggyőződésem, hogy ezek a háziállatok olyanok, amilyenné az ember neveli őket. A kedvencem a legidősebb kutyám, csak azért, mert öreg, nem altattatom el. dr. Cserhalmi Tamás, JOGÁSZ K edvenc állatom a kutya. Azt a pillanatot kedvelem, amikor és ahogyan a gazdájára néz. A hűségüket nem mindenki tudja megbecsülni. Az örök riválist, a macskát már kevésbé szeretem, nagyon öntörvényű állat. Nagyapámnak van egy öreg lova Nyírib- ronyban, a derék négylábú dolgos akarata, no és a bús nagy szeme is lélekmelengető tud lenni. Szeretem még a madarakat, a nyíregyházi Kossuth tér is kevesebb volna galambok nélkül. Dworschák Emőke, FŐISKOLAI HALLGATÓ
