Kelet-Magyarország, 2000. október (60. évfolyam, 231-255. szám)

2000-10-21 / 248. szám

2000. október 21., szombat Iffet# ÉVFORDULÓ 9. oldal KORABELI DOKUMENTUMOK Közös követelés A nyíregyházi Kossuth Lajos és a Zrí­nyi Ilona Gimnáziumok, a Tanítókép­ző Intézet diákjainak közös követelé­sei 1. A Magyarországon tartózkodó szovjet csapatok azonnali kivonása. 2. Teljes nemzeti függetlenség. 3. Általános amnesztia mindazoknak, akik a forradalomban, tüntetésben részt vettek. 4. Teljes gyakorlati gyülekezés, szólás-, vallás- és sajtószabadság. 5. Sztrájkjog. 6. Titkos és széles körű választójog biz­tosítása. 7. A jelenlegi címer helyett a Kossuth-cí- mer. 8. A Szovjetunióban élő magyar hadifog­lyok hazabocsátása. 9. Az ifjúság érdekeit képviselő ifjúsági szervezet megalakítása. 10. Magyarország ügyét szolgáló nemze­ti kormány megalakítása. 11. Az alacsony fizetések emelése, a ma­gas fizetések csökkentése, normarendezés. 12. Szüntessék meg a beszolgáltatást, csökkentsék az adót. 13. Politikamentes oktatás. 14. A tananyag csökkentése (nem óra­számcsökkentés!). 15. Művészet, zenetörténet, filozófia ok­tatás. 16. Fakultatív nyelvoktatás. 17. Egyetemi felvételeknél a szaknak megfelelő tantárgyak eredményét vegyék alapul, felvételi vizsga nélkül. 18. A külföldi egyetemeket, köztük a nyugati országok egyetemeit is nyissák meg a magyar ifjúság előtt. 19. Március 15., október 6. piros betűs nemzeti ünneppé való nyüvánítása. 20. Nemzetközi diákkapcsolat létrehozá­sa. 21. Követeljük a diákparlament megala­kítását. 22. Követeléseinket eredeti alakjában kí­vánjuk viszontlátni a sajtóban. Ezeknek a megvalósításához rendet, nyugalmat, békét kívánunk! Kiáltvány! Honfitársak, magyar testvérek! Ezeréves történelmünk leggyászosabb kor­szaka véget ért! Magyar testvéreinknek a világtörténelemben szinte példátlanul hősies harca kivívta a legszebb eredményt: a testvéri egyetértésben összeforrt mun­kásság, parasztság és értelmiség hős vértől pirosult - szabadságát! Leomlott a hazugság babiloni tornya, a szabadságharcos ifjak és öregek, gyerekek és lányok nemes önfeláldozása megfutamo- dásra késztette azokat, akik egy évtizeden át rútul visszaéltek a nép bizalmával és sárba tiporták legszentebb eszményeinket: az összes emberi szabadságjogokat. Ez az emberfeletti küzdelem visszaállí­totta az alkotmány biztosította szólássza­badságot, sajtószabadságot és gyülekezési szabadságot is. Ennek folytán megkezdhetik újból mű­ködésüket azok a demokratikus pártok is, amelyeket hosszú évek óta hallgatásra kényszerített a könyörtelen önkényuralom. Magyar szívünk túláradó örömével hí­vunk benneteket a Független Kisgazda, Földmunkás és Polgári Párt zászlóbontó nagygyűlésére, melyet ma, október 31-én délelőtt 12 órakor tartunk a Kossuth téren. Legyetek ott mindnyájan, akiknek szívé­ben most egyetlen vágy ég: soha többé ilyen gyalázatot! Dr. Lupkovics György, a megyei pártszervezet elnöke Szmolár Mihály, a városi pártszervezet elnöke Kósa András, a megyei pártszervezet igazgatója Mráz Pál, a városi pártszervezet titkára Tömeggyűlés Október 26-án az iro­daház mellett a villamost is megállásra kényszerítette a tömeggyűlés Nyíregyhá­zán Archív felvétel Forradalmi hangulat Nyíregyházán A megyeszékhelyen a munkástanács megalakítása többlépcsős folyamat volt Nagy István Attila Nyíregyháza (KM) - Németh- né Dikán Nóra 1988-ban kezdett foglalkozni az 1956- os forradalom megyei törté­netével. Az 1989. évi forrás­publikációt az 1956 októbe­re Szabolcs-Szatmárban még Vida István, a Történettudo­mányi Intézet osztályvezető­je szerkesztette, csak az anyaggyűjtés és válogatás volt az övé. Amíg az első dokumentumkötet főként a forradalom alatt kelet­kezett levéltári és sajtóanyagot tartalmazta, addig a további kö­tetek a megtorlás témakörének a dokumentumait közük, amelyek zömmel az 1957-1958-as években keletkeztek. Egy tematikus do­kumentumkötet (Pedagógusok az 1956-os forradalomban) és ti­zenegy kötetből álló forráskiad­vány-sorozat eredménye az el­múlt tíz év. □ Lehetnek-e még új adatok er­ről az időszakról? A Vidék forradalma- Az 1956-os Intézet irányításá­val egy már összeszokott buda­pesti és vidéki levéltárosokból, történész-kutatókból álló csapat, amelynek Némethné Dikán Nóra is tagja, évek óta több kutatási programon dolgozik. » ........................ A politikai megmozdulások kezdeményezé­sében a diákok jártak elöl. Némethné Dikán Nóra A jövő évben jelenik meg a Vi­dék forradalma című tanul­mánykötetet, amely megyénként 2-3 ivet szentel annak, hogy egy- egy rövid összefoglalást adjon a forradalom helyi sajátosságairól. □ Néhány adalékot emeljen ki ebből a tanulmányból!- A politikai megmozdulások A ledöntött szovjet hősi emlékmű talapzatán Tomasovszki András (jobb oldalt) olvassa fel a Borsod megyei sztrájkbizottság követeléseit Archív felvétel kezdeményezésében Szabolcs- Szatmárban is a diákok jártak elöl. Az október 23-i budapesti megmozdulásokat követően a nyíregyházi középiskolák diák­jai is elhatározták, hogy tünte­tést szerveznek Nyíregyháza kü­lönböző pontjain. A Kossuth Gimnázium tanulói a városháza előtti Kossuth-szobornál, a Vas­vári Pál Gimnázium IV. évesei pedig a - vasútállomás mellett lévő Petőfi-szobomál akartak ko­szorúzni.- A többi nyíregyházi középis­kola és diákotthon sem volt men­tes a forradalmi hangulattól, ezért október 25-én és 26-án az ÁVH-s tisztek, továbbá párt-, ta­nácsi és ifjúsági vezetők végig­járták e diákintézményeket és próbálták lebeszélni a tanulókat a tüntetésről. A középiskolák igazgatói pedig utasításban kap­ták, hogy sehol sem engedélyez­hetik a diákoknak a felvonulást. A Kossuth-gimnázium tanulói­nak küldöttsége október 26-án délelőtt a megyei fanácson áta­dott Fekszi István tanácselnök­nek és Varga Sándor MDP me­gyei titkárnak egy 22 pontos kö­veteléslistát, és bejelentették, hogy a Kossuth-szoborhoz vonul­nak és ott fel fogják olvasni. Ledöntött emlékmű r □ Sikerült-e ezt a szándékot meg­valósítani?- A diákok önáUó tüntetését az események elsodorták, de a követelések felolvasása a ledön­tött szovjet hősi emlékműnél az aznapi nyíregyházi tömegmeg­mozdulás egyik fontos eseménye lett. Az október 26-i tömegmeg­mozdulásról elmondhatjuk, hogy a rendőrség azonnal értesült a készülő tüntetésről és annak minden részletéről. Az országos párt- és állami szervektől mind a tanácsi, mind a fegyveres testü­letek azt az utasítást kapták, hogy nem kell beavatkozni, ke­rülni keü az összetűzést. □ Nyíregyházán is sor került a Munkástanácsok megalakításá­ra. Hogyan történt ez?- Nyíregyháza városi munkás- tanácsának megalakítása több­lépcsős folyamat volt. A tüntetés vezetőinek (Szilágyi Lászlónak, Tomasovszki Andrásnak, Szent- mártoni Sándornak stb.) a mega­lakítandó nyíregyházi munkás- tanács feladatkörére a tüntetés kezdetén még nem voltak átgon­dolt elképzeléseik. Menekül az ÁVH A megyei pártvezetés ereje októ­ber 29-re, a megyei nemzeti bi­zottság megalakulásának napjá­ra már több vonatkozásban is megroppant. Az október 28-án a feloszlatott ÁVH munkatársai családtagjaikkal együtt a Szovje­tunióba menekültek. A rendőr­ség, a megyei pártbizottság és a megyei tanács első számú vezető nélkül maradt, s a pártapparátus eddigi egysége is megbomlott. Remélem, hogy az tanulmány- kötet, amelyet az 1956-os Intézet a jövő évben a vidék forradalmá­nak bemutatására kíván szentel­ni, hozzá fog járulni nemcsak közelmúltunk jobb megismerésé­hez, hanem a ma még vitatott kérdések tisztázához is. Munkástanács a nyíregyházi kórházban Dr. Fazekas Árpád A munkástanácsok 1956-ban a forradalom törvényes és fontos önigazgatási intézmé­nyei voltak, amelyeket a későbbi Kádái^kormány is elismert, sőt rendeletekkel szabályozott. Eleinte a régi hatalom igyeke­zett is minél több emberét bejut­tatni ezekbe a testületekbe, főleg a szakszervezetek segítségével. A forradalmárok azonban rövi­desen megtalálták ennek az el­lenszerét: ugyanis az ideiglenes munkástanácsok újraválasztásá­val a végleges munkástanácsok­ban mindenütt a forradalmi ve­zetés érvényesült. Sőt az üzemi munkástanácsokból létrehozták a területi munkástanácsok jól működő hálózatát: községi, járá­si, városi, megyei és nagy-mis­kolci, nagy-budapesti munkásta­nácsokat. Amikor Kádárék tapasztalták, hogy már-már kettős hatalom alakult ki a lázadás vérbefojtása után, tűzzel-vassal üldözték a munkástanácsokat és tagjait. Ezt országosan az 1956. december 8-i salgótarjáni sortűz (139 civil ha­lott és sok száz sebesült) elrende­lése vezette be. Nyíregyháza város kiterjedt egészségügyi hálózatának dolgo­zói három üzemi munkástaná­csot is létrehoztak: a Megyei Kórházban, a Megyei Szakorvosi Rendelőintézetben és a városi egészségügyi osztályon (körzeti Dr. Babicz Béla (1999, Tóth Sán­dor), a városi egészségügyi osz­tály munkástanácsának elnöke orvosok, védőnők, egészségő­rök). Legkorábban a kórház­ban akartak 1956. október 27-én (szombaton) ideiglenes munkás- tanácsot választani. Tudni kell, hogy a nyíregyhá­zi Megyei Kórháznak már az 1899. évi megnyitása óta vezető szerepe volt a megye egészségü­gyi ellátásában. Ez így volt 1956- ban is. A nyíregyházi Megyei Bí­róság a dr. Babicz Béla és társai perben hozott 1957. november 19-i ítéletében ezt így fejezte ki: „a Szabolcs megyei ellenforrada­lom során az egészségügyi vona­lon, az egészségügyi intézmé­nyek közül, a megyei nyolc intézményből egyedül a nyíregy­házi kórházban történt meg a tényállásból kitűnő ellenforra­dalmi akció.” A kórház dolgozóit az ideigle­nes munkástanács megválasztá­sára még Perényi Andrásáé szül. Orosz Angéla nővér, a szakszer­Dr. Dohnál Jenő (1999, Tóth Sándor), a kórházi munkás- tanács elnöke vezeti bizottság elnöke hívta ösz- sze. Meg is választották elnök­nek dr. Árvay László belgyó­gyász főorvost (II. bel. osztály), azonban sem ő, sem pedig ezen munkástanács nem működött. Egyrészt, mert a gyűlés lefolyása nem felelt meg a demokrácia alapelveinek: nem titkosan, ha­nem közfelkiáltással szavaztak és jegyzőkönyvet sem vezettek. Másrészt pedig délben félbesza­kadt a gyűlés, minthogy a város­háza előtti, kb. 10 ezer fős tömeg- tüntetés négy súlyos sebesültje megérkezett a kórházba. A végleges munkástanácsot választó gyűlést 1956. október 30- án (kedden) 14 óra 30 perckor az igazgatósági épület emeleti előa­dótermében tartották. A gyűlést dr. Salamon István igazgató fő­orvos nyitotta meg, majd dr. Dohnál Jenő főorvos beszélt. Ezután választották meg 40 jelölt közül a végleges munkástanács 22 tagját. A kórház forradalmi vezetősége tehát a következőkből állott: 1. Dr. Dohnál Jenő főor­vos, elnök; 2. Dr. Major László alorvos, titkár; 3. Kiss Sándor technikus, titkár; 4. Dr. Illyés Ernő alorvos, sebészet; 5. Dr. Ha- tala István alorvos, szülészet; 6. Alföldi Lajosné osztályvezető ápolónő; 7. Kiss Sándorné ápoló­nő és 8. Knáver Ferencné, 9. Pa- latitz Irén, 10. Pasek Mária, 11. Reményi Józsefné, 12. Szabó Jú­lia, 13. Zágonyi Károlyné, 14. Dé­vényi Margit adm., jegyzőkönyv- vezető, 15. Dr. Illyés Ernőné asszisztens, 16. Kórik Júlia taka­rítónő, 17. Krajnik Ernőné liftke­zelő, 18. Vippó Irén irodista, 19. Hován Miklós műszaki, 20. Híd­végi Erzsébet, 21. Stankóczi Mi- hályné és 22. Szabó János. Meg­említhetjük, hogy Blanár Mihály főkönyvelő (szül. 1922. Rád) ugyancsak 1956. október 31-én a kórházon kívül került magas forradalmi funkcióba: a Megyei Nemzeti Bizottság titkára lett. (elnök Szilágyi László, s hozzá tartozott a Megyei Tanács Egész­ségügyi Osztályának (főorvos dr. Moskovits Károly) felügyelete is. Kádárék előbb szétverték, majd teljesen felszámolták a munkástanácsokat. Egy új 'ren­delet és Kádár rádióbeszéde ér­telmében 1956. november 22. után a kórházakban mint ter­melő tevékenységet nem végző üzemekben törvényesen már nem működhettek az üzemi munkástanácsok, s a megtorlás sem maradt el.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents