Kelet-Magyarország, 2000. október (60. évfolyam, 231-255. szám)

2000-10-19 / 246. szám

2000. október 19., csütörtök Kétet<f» GYERMEKSZEMMEL 8. oldal Sorra érkeznek a levelek felhívásunkra az unokáktól legújabb játékunkra, a Drága Nagymamira. Sajnos, kevesen mellékelnek hozzá fényképet a szerzők magukról és a na­gyiról. Ezért ismét kérjük: aki csak teheti, küldjön fotót magáról és (vagy) a nagyiról. A maximum 30 soros fogalmazásokat és a képeket október 20-áig várjuk az általános iskolásoktól. (Címünk: Nyíregyháza, Dózsa György u. 4-6. A borítékra kérjük ráírni: Drága Nagymami!) A három legjobb írás készítője 15, 10, illetve 5 ezer forint értékű ajándékcsomagot kap a nyíregyházi Inter- spartól. Az írásokat folyamatosan közöljük, érde­mes eltenni ezeket az oldalakat (is), vagy megjegyezni, melyik fogalmazás tetszett a legjobban, mert arról, kik lesznek a díjazot­tak, olvasóink döntenek majd. I NTER5PAR Mi ketten Balázs Attila illusztrációja Drága Nagymami! Mamó meg én, Rena Amatőr felvételek Igazi kincs A nagyszüleim igazi kincs a számomra, mert mindig számíthatok rájuk. Nemcsak a modelliskola elvégzésében és a portfolióm elkészítésében segítettek anya­gilag, de támogatásukkal táborozni is elme­hettem nyáron anyuval. Egyedül nevel anyukám és neki is sokat segítenek. Még a keverék fekete cicámat is rájuk bízhattam, hétvégeken mindig vittem magammal na­gyihoz előtte. Mamó akár a biciklire is fel­pattan 64 évesen, vagy beül a kocsiba, ha segítségre szorulunk. Igen büszke vagyok rájuk. Drága 71 éves papókám még apám helyett is törődik, fog­lalkozik velem. A „kerti vagy a spájz ABC- ben” talált finomságok a legízletesebbek. Nagyon jól sikerült az üdülés, de szomorú­an jöttem haza, mert a mamó zokogva kö­zölte, mikor telefonon beszéltünk, hogy a cicám meghalt. Igaz nem az ő hibájából. Alig, hogy hazaértünk, kinéztem az abla­kon és láttam, hogy mamóék megjöttek. Ki­szaladtam eléjük és látom a kalaptartón a kocsiban egy aranyos ici-pici sziámi kisci- ca fekszik. Csak úgy bámult rám az ártat­lan, kék szemeivel. Alig vártam, hogy meg­foghassam. Nagyiék némán figyeltek, fél­tek, hogy nem tetszik az új cica. Igaz na­gyon sovány volt, bogaras is, de mégis a legszebb volt a világon, örömömben könny szökött a szemembe. Nem is tudom mamó vagy én sírtam jobban. Még papónak is csil­logott a szeme. Frici nevet kapta, mert kis­fiú. Ez volt a legszebb élményem, ami nem régen történt, de a legdrágább kincs a sze- retetük, amit ezúttal is köszönök. Sokáig él­jen még egészségben, boldogságban az én egyetlen mamó- és papókám. Pető Renáta, Nyíregyháza Mindenki Klári mamának szólítja Nagyi a születésnapomon és a két lánya Nekem három nagymamán van. Kettő a szüleim után és egy, aki nem is rokonom, csak én megfo­gadtam mamámnak az utcánk­ból. Klári mama, mindenki így szólítja. Ő nem gazdag, de na­gyon szerető ember. Mindenkin mindig^ segít, ezért találtam rá én is. Ő már egészen pici korom­tól vigyázott rám, ha óvodában beteg voltam, ha anyukám dol­gozott a munkahelyén vagy a mezőn. Sokszor vitt és hozott ha­za az óvodából. Névnapomra már óvodában is sütött süte­ményt, vett mellé szörpöt, cuk­rot, hogy megünnepeljük, hiába anya is hozott. Ez a kedvessége később is folytatódott az iskolá­ban. Annyira megszerették az osztálytársaim, hogy elnevezték Szuper Nagyinak. A legkedve­sebb élményem az a sárospataki kirándulás volt, amit velünk töl­tött a második osztállyal, mert mi meghívtuk őt oda. Ő soha nem megy kirándulni. Minden­kinek kedveskedett ott is rágó- val, fagyival. Sokszor meghívtuk anyák napjára is. Ez később a felső tagozatban is folytatódott. A nyolcadikos ballagásunkra egy szál piros szegfűt adott min­denkinek a kezébe. Ő a Szuper­nagyi, mindenki nagymamája, de az enyém is. Rajtam kívül négy saját unokája van, őket is úgy szereti. Erzsébet-napon lesz az 58. születésnapja, s szeretném, ha ezt az újságból olvasná. Papp Balázs, Jármi Izgul értünk Az én nagymamám a legcso­dálatosabb nagyi a világon. Nagyon szeretem, mert kicsi koromtól kezdve szeret és vi- gyázgat rám. Mióta megszü­lettem, minden nyarat nála töltök. Ilyenkor ő mos, főz, ta­karít rám. Mindig a kedvem­ben jár, azt főz, amit a legjob­ban szeretek és olyan dolgo­kat csinál, amivel tudja, hogy kedveskedhet nekem. A sze- retete szinte már nem ismer határt. Vannak néha fura ki­jelentései, de ilyenkor min­dig azt mondom, ez a korral jár. Minden hétvégén meg szoktuk látogatni őket, de ha valami oknál fogva nem, már csörög is a telefon, hogy csak nincs valami baj? Nagyon félt minket, izgul értünk, bármer­re is járunk. Figyeli a tanul­mányi eredményeinket, csak a barátnőim nevét néha ösz- szekeveri. Szeretném, ha idős koromra belőlem is ilyen nagymama lenne, mert ha ő nem lenne, még ki sem lehet­ne találni. Sztráda Mária, Nyíregyháza Engem négyen szeretnek Én nagyon szerencsés vagyok, mert két nagymamám és két dé- di mamám szeretetét is élvezhe­tem. Különbséget tenni persze nem tudok közöttük, mert mindegyi­ket másért szeretem. Az apukám nagymamáját azért, mert a hét napjai közül a vasárnapot ott töl­töm. Ő mindig finom ebéddel vár és mindig a kedvencemet főzi. S az a finom túrósbéles, amit sen­ki sem tud így megsütni, az iga­zi kedvencem. Az anyukám nagymamája olyan ügyes kezű, hogy mindig újabb térítőkét ka­pok tőle. Sosem felejt el igazi, szívből jövő ajándékokkal meg­lepni mindenkit, habár igen kis nyugdíja van. Most következnek az igazi nagymamák. Ő, akit csak Bagdi mamának hívunk, boldog ha meglátogatjuk. Mindig van ideje arra, hogy beszélgessen velünk, s ha kedvünk tartja, játszik is velünk. S ilyenkor csodák csodá­ja, a négy eleven unoka teljesen megszelídül. A másik nagymamámmal rit­kán találkozunk, de ez a kevés alkalom is elég ahhoz, hogy érez­zük az öleléséből és a puszijai­ból, hogy mennyire szeret ben­nünket. Ezek után tegyek különbséget, melyik a legdrágább számomra? Én mindegyiket egyformán sze­retem. Asztalos Hajnalka, Nagyhalász Finom falatokkal vár A nagymamám távol lakik tőlünk, egy beregi faluban él. Havonta egyszer meglátogat­juk, nyáron pedig egy-két he­tet náluk töltünk. A nagymamámról csak jó­kat tudok írni. Kedves és megértő, mindig segít. Segít a bajban, tanácsokkal lát el, és ezt mindig örömmel teszi. Ha rosszat cselekszem, nem mondja el szüleimnek, de ha a szülők mégis megtudják az igazat, akkor mellém áll. Jó unokának lenni, ha a nagyma­ma olyan dolgokat is megen­ged, de ő is csak bizonyos ha­tárig, amit a szülők megtilta­nának. Olyan jó, amikor a nagymama meghallgatja gon- dunk-bajunkat, és ő is elmesé­li hasonló gyermekkori csíny­tevéseit. Nagyon jólesik ami­kor megkérdezi, mit kérünk enni, és akkor kedvünk sze­rint főz. Ha unatkozunk, a nagymama játszik velünk, né­ha régi történeteket mesél. A nagymamám sokat dolgozik, háztartást vezet, háziállatokat gondoz és műveli a kertet. De soha nem lehet olyan fá­radt, hogy az unokáit ne süte­ménnyel és más finom falatok­kal várja haza. Nagy Péter, Nyíregyháza Megpuszilgatta, és már nem is fájt az ujjam Az én nagymamámmal a legked­vesebb élmény a csirkevágás. Nem tudom, hogy miért pont ez. Egyszer közösen vágtuk a csirkét mama, én, anya, meg Ilonka mama. Ilonka néni egy udvaron lakik nagymamival. Ha jól emlékszem, öt szép nagy csir­két vágtunk le. Én segítettem a kopasztásban, a bontásban, és amíg anyáék az utolsó két csir­két is tollmentessé akarták ten­ni, addig én egy csirkefejet kér­tem meg egy kést, és elkezdtem felboncolni. Amint dolgozom, egyszer csak a kés megcsúszott és elvágtam a kezem. Mama megpuszügatta, és már nem is fájt. Ha már felcsigáztam min­denkit, akkor megmondom, ki ez Edesmamával vagyok a temetőben a mesebeli fürge tündér. A neve Oláh Zsuzsanna. Ez volt a legemlékezetesebb napom, mert édesmamával töl­töttem. Drága kicsi nagymamácska! Drága kicsi nagymamácska! Sóhajt fel a kis Annácska. Szálljon rá az ég áldása, s élj sokáig hálát várva. Ne hidd, hogy az életed férfi nélkül értelmet vesztett. Itt vagyunk mi még neked, s szeretetet adunk neked. Ezt a versikét is én költöttem. Balogh Anna, Mándok Simogatása felér a nyári nap melegével Szupernagyi A nagymamám rengeteget dolgozik, de a munkája mel­lett bőven van ideje rám is. Neki egy nap huszonöt órá­ból áll, amelyből 25 órát ve­lem és a testvéremmel tölt. Hiába érzem magam már nagynak és komolynak, de nekem mindig is fontos volt, van és lesz a nagymamám­mal a kapcsolatom. Olyan nekem, mint a má­sodik anyukám. Ő is ugyan­úgy gondoskodik rólam, sze­ret és simogat. Én is olyan vagyok neki, mint a saját gyermeke. Én is ugyanúgy szeretem és tisztelem őt, mint édesanyámat. És ő ezt rengeteg dologgal viszonoz­za. Ha azt adhatnám, amit ér­demelne, mindennap tejben- vajban fürödhetne. Takács Mónika, Tiszanagyfalu Sajnos, már csak egy nagyma­mám él. A nagyi hosszú évek óta Apagyon lakik. Egyedül van 20 éve, mert a nagypapám már meg­halt. De ennek ellenére mindig türelmes és vidám. Alacsony ter­metű, haja szép fehér, a szeme fe­kete és mindig csillog, amely szá­momra a legboldogabb érzés. Su­gárzik belőle a szeretet. A teste már törékeny, hisz a 65 évet is be­töltötte. Lábai is megfáradtak, né­ha igen nehezen mozog. Tartása sem egyenes, hisz nagyon sokat kellett dolgoznia, hogy becsülete­sen nevelje fel a gyerekeit. Ezért számomra csodálatos nagyi. Arca kerek, amelyen már látszanak a ráncok, de ezzel ő még sokkal szebb. Kezei gyöngék és melegen simogatnak. Simogatása felér egy nyári nap melegével. A nagymamám mindig becsüle­tes és igazságos. Szeret a temp­lomba járni, és Isten igéjét hall­gatni. Ha teheti, minden vasár­nap a templomba megy. Egyszerű teremtés, de nagy a lelke. Mindig van hozzánk jó szava, de ha vala­mi rosszat tettünk, akkor is mel­lettünk állt. Soha nem hagy ma­gamra. Néha talán sokat beszél, de hát ő már csak üyen marad. A nagyika nagyon szereti az állato­kat. Nála mindenféle tyúkok, li­bák, kacsák megtalálhatók. Leg­kedvesebb állata talán a cica. Ve­le nagyon sokat beszélget. A cica minden lépését követi. Sajnos, csak a nyári szünetben lehetek vele. Ilyenkor nagyon sokat mesél az életéről. Néha nagyon irigy­lem, hogy még több évre vissza­emlékszik. Nagyon szeretném, ha még nagyon sokáig ilyen szerető nagymama maradna. Igyekszem neki sokat segíteni. Ősz Béla, Nyíregyháza Én, Bálint és a nagyapám Az én papóm Tisztelt Szerkesztőség! Tiltako­zom, hogy csak a nagymamákat dicsérgetik. íme az én nagypa­pám, aki a legaranyosabb papó a világon!!! Kovács Bálint, Ófehértó

Next

/
Thumbnails
Contents