Kelet-Magyarország, 2000. október (60. évfolyam, 231-255. szám)
2000-10-13 / 241. szám
2000. október 13., péntek HÁTTÉR 3. oldal Telekkönyvi szemlélődés! 23* Kovács Bertalan N em mondhatni, hogy a közvélemény különösebben felkapta volna a fejét annak idején arra a hírre, miszerint egy közhasznú társaság koordinálásával elkészül(het) a nemzeti kataszteri program, magyarán egyszer megszületik a nagy honi telekkönyv. Mielőtt azonban kézlegyintéssel elintéznénk a dolgot (mondván: megint egy olyan ügy, amire sem szót, s főként pedig súlyos milliókat nincs értelme áldozni), érdemes a jobbára még csak néhány lapjában létező ingatlan-nyilvántartás kötete fölé görnyedni. Eddig elsősorban a nagyobb városok engedhették meg maguknak azt a (tán nem is annyira) luxust, hogy a saját dolgukat is megkönnyítendő, s nem utolsósorban a feléjük kacsingató befektetők bizalmának elnyeréséért elkészíttessék precíz ingatlanlajstromukat. Modern korunkhoz illően digitalizált térképekkel (is) látványossá, könnyen elérhetővé téve azt. Igaz, ha az anyagiakban nem is dúskálnak az ominózus települések, mindenképpen a módosabbak közé tartoznak. A kataszter elkészítéséhez szükséges anyagiak 40 százalékát ugyanis saját maguknak kellett előteremteniük, mindazonáltal a nem csekély maradékot meg az állam finanszírozta. Ez vélhetően így lesz egy darabig, ezért nyilvánvaló, a kisebb települések számára nem marad más lehetőség, mint az összefogás. A Kisvárda és Záhony közötti köz- és vasútra felfűzött települések képviselői a napokban túlestek a puhatolózó tárgyaláson, amelyet a nem túl régen alakult, s a térségfejlesztést zászlajára tűző Kiút Egyesület szervezett. Az eszmecserén ugyan első hallásra picit soknak tűnt a kistérségi kataszter elkészítésével kapcsolatban emlegetett cirka 110 milliós saját erő, ám az is kiderült: lemarad, aki nem ezen az úton halad. y\mfg ugyanis Németországban, Svájcban 70 százalékban készült el az állandóan naprakészre frissíthető telekkönyv, addig hazánkban ez az arány jóindulattal is csak 10 százalékosnak mondható. HÍREK □ Díszpolgár A Borsod megyei Rátka község első díszpolgárává választotta Frisnyák Sándort, a Nyíregyházi Főiskola egyetemi tanárát. Az elismerést a millenniumi emlékzászló átadása napján nyújtották át a professzornak, aki korábban kutatómunkát végzett a környéken és megírta a település tudományos igényű monográfiáját. □ Csiga-pont Komlódi Judit grafikus- művész és N. Vajas Mária kerámikusművész Csiga-pont című kiállítását nyitja meg Boros György fotóművész október 13-án a Visuart Galériában. □ Jogszabály-változások A mozgáskorlátozottak megyei egyesülete október 16-án 10 órától Gávavencsellőn tart csoportgyűlést, amelyen többek között ismertetik a súlyos fogyatékosság megállapításával kapcsolatos jogszabályváltozásokat. Önként mennek, önként maradnak A feladatok csökkenésével létszámleépítésre kényszerülnek a gazdasági kamarák Készülnek a műanyag lencsék a mátészalkai japán Hoya gyárban Elek Emil felvétele amellyel az elmúlt 3 év alatt 72 megyei vállalkozót támogattunk meg a kamara műszaki innovációs fejlesztési alapjából - készít gyorsleltárt a régi-új elnök. Az általános gazdasági érdekérvényesítésnél említi, hogy a különböző rendeletek és törvény- tervezetek véleményezésével sikerült olyan módosításokat elérni, mely a vállalkozók számára kedvezőbb helyzetet teremtett. A kamara 1998. július 1-jétől végzett közigazgatási feladatokat, közte a vállalkozói igazolványok kiadását, ám ezt az okmányirodák veszik át. A feladatok számának csökkenése a kamarát létszámleépítésre kényszeríti, s a kötelező tagság megszűnése is új helyzetet teremt. A korábbi 20 ezres taglétszám 718-ra apadt, viszont elég fajsúlyos csoportot alkot, hiszen ők adják a megye összes vállalkozói árbevételének kétharmadát. Kedvező fejleményként értékelik azt is, hogy az önkéntes tagok 71 százaléka kisvállalkozó. Kedvezményekkel Ők az üzleti biztonságot látják a tagviszonyban, számítanak a hazai és nemzetközi partnerközvetítésre, amely november 1. után csak a bejelentkezett tagok számára elérhető szolgáltatás. Az sem mellékes, hogy kedvezményes bérleti díjakkal vehetik igénybe a székházat és az egyéb szolgáltatásokat. A kamara vezető testületé a közeljövőben megkeresi a gazdálkodó szervezeteket, hogy megismertessék az új szervezet terveit, elképzeléseit. A tagságot önkéntes alapon is vállalók táborába tartozik Baga- méry Lajos, a Szakszig Kft. igazgatója, aki döntését így indokolja:- Mi tagjai vagyunk a szakmai szövetségeknek, és más egyesületeknek is, mely természetesen pénzbe kerül, de a dolgot nem lehet csak anyagi szemszögből megközelíteni. Nyugaton a kamarai rendszer jól működik, hatékony és erős. Egy jövőbe tekintő vállalkozónak hazánkban is be kell látnia, hogy a kamarai tagság hozzátartozik a vállalkozás minőségéhez. Az eddig felépített kamarai rendszert nem szabad eldobni, hiszen igenis vannak jól működő szolgáltatások. A kamarának nem passzív, hanem az eddiginél többet dolgozó, a vállalkozások jövőjéért cselekvő tagja akarok lenni. Hiányzó jogok- A kamarák a rendeltetésükhöz képest tehetetlenek, igaz, részben önhibájukon kívül, mivel egyszerűen nem rendelkeznek a szükséges jogkörökkel - vélekedik Makai Tamás fogtechnikus vállalkozó. Ezzel elárulja: ő nem kíván a kamara tagja maradni, s a részletes indoklással sem marad adós. Nem sikerült például elérni, hogy az ipar kiváltásához ismét feltétel legyen a mestervizsga, nincs igazi szankcionálási lehetőség, ha valaki szégyent hoz valamely szakmára, nincs saját pénzügyi forrás, amelyből a legkisebb vállalkozók kérhetnének támogatást.- A bejelentkezők aránya önmagáért beszél, sajnos, egyelőre még nem olyan a kamarai rendszer, mint külföldön, ahol számtalan, a tagdíj mértékét sokszorosan meghaladó előnyökhöz jutnak a vállalkozók - véli Makai Tamás. Azt is hozzáteszi: nem a honi tagdíj összegeit kifogásolja, hanem annak ellenértékét. Úgy látja, jelenleg főleg a nagyvállalatok találnak új partnerekre a szervezet közvetítésével, a kisebbek háttérbe szorulnak. Lehet, hogy éppen az új feltételek hozzák meg az áttörést - ad hangot reményének a fogtechnikus vállalkozó. Nyéki Zsolt Nyíregyháza (KM) - Mennyire nem mindegy: maradni vagy távol maradni! Az új feltételekhez igazodó gazdasági kamaráknál november 1-jétől ez lesz az egyik legfontosabb kérdés. Közel az idő, amikor a vállalkozók csak akkor fordulnak a gazdasági kamarákhoz, ha azt jónak látják: hivatalos ügyeiket november 1-jétől már más helyen intézik. A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kereskedelmi és Iparkamara október elején megtartott tisztújító küldöttgyűlésén Veres János országgyűlési képviselőt megerősítették elnöki tisztében, mandátuma négy évre szól. Egyre többen- A kamara elmúlt három évben végzett munkáját sikeresnek tartom, hiszen nemzetközi kapcsolataink bővültek, a tagok közül egyre többen vettek részt rendezvényeinken, az üzletember-találkozókon, bemutatkoztak kül- és belföldi kiállításokon, vásárokon. A konkrét eredmények között most csak az orosz válság, valamint a Tisza ciánszennyezése okozta károk következményeinek kivédésére tett lépéseinket, no meg azt a 170 millió vissza nem térítendő támogatást említeném, A kisvállalkozók az üzleti biztonságot tartják a legfontosabbnak. Veres János W 1ÉTKEPÉK A Tisza és a Bodrog Bállá László IVIargitka és Editke az iskolából mentek hazafelé, mikor az a nagy fekete kutya csatlakozott hozzájuk. Érdekes: a többi járókelőre ügyet sem vetett, nekik azonban rögtön a nyomukba szegődött. Néha előreszaladt, majd megfordult, és kérőn nézett rájuk.- Éhes - állapította meg Margitka, s odanyújtotta hűséges kísérőjének tízóraijának maradékát. Az mohón vetette rá magát, pillanatok alatt elköltötte, meg sem kottyant neki.- Szegénynek - úgy látszik -, nincs gazdája és koplal, pedig milyen szép jószág - sajnálkozott Margitka, s már szerette is a nyomában caplató ebállatot, s mert régen vágyott kutyára, úgy gondolta hazaviszi, majd az ő kutyájuk lesz. Akkor adjunk neki nevet - ajánlotta Editke. - Legyen talán Tisza. De Margitkának ez a név nem tetszett.- Nem jó. A Tisza az olyan világos név. Ez meg fekete kutya. Legyen inkább Bodrog. Hogy miért fekete név a Bodrog, és a Tisza miért nem az, azt nem tudta volna megmagyarázni. De nem is volt fontos. Övé a kutya, ő ad neki nevet. Igen ám, de a szülei hallani sem akartak Bodrogról. Kis lakásban éltek, a negyedik emeleten. Hogy lehet itt helyet szorítani a kutyának is. Hogy esetleg Editkééknél? Hát nekik már volt kutyájuk. Tisztességesen megetették hát Bodrogot, s azt mondták a szülők: most már menjen az útjára. Hanem Margitka igen sajnálta az árva jószágot, s a két kislány elindult gazdát keresni Bodrognak. Pórázra vették, és sorra becsöngettek a házakba: „Nagyon szép fekete kutya, tessék már elvenni!” De Bodrog sehol sem kellett. Az egyik sokadik házban azonban mintha érdeklődést mutattak volna: Fekete kutya? Na, lássuk csak! Ám ahogy a gazda egy nagybajuszú férfi megpillantotta a kutyát, csodálkozva kiáltott fel: Hisz ez a Kertészék Tiszája. No, gyere csak, szépen visszaviszlek a gazdához. Már fogta is a pórázt, közben elmondta a gyerekeknek, hogy Tisza bizony gyakran elcsavarog. Nem szereti a gazdáit, mert rosszul bánnak vele. Keveset adnak neki enni, és minden semmiségért megverik. Ahogy elvezette Tiszát, a két kislány elkámpicsorodva állt az után. Nem ilyen véget szántak ennek a történetnek. Gondolták: lelnek a kutyának valami jó gazdát, ehelyett most a nagybajuszú visszaviszi Kertészékhez (neki valami rokonai), s ott újra kezdődik az éhezés, az ütlegelés. ]\^argitkát mindez nagyon bántotta. De nemcsak ez. Az sem fért a begyébe, hogy a kutyát mégis Tiszának hívják. Hogy lehetett ennek a fekete jószágnak ilyen világos nevet adni? Szabványosítási világnap Nyíregyháza (KM) - A szabványosítási világnapot minden év október 14-én ünnepeljük, ez az ISO (Nemzetközi Szabványügyi Szervezet) születésnapja. Azért esett a választás erre a napra, mert ekkor kezdődött 1946-ban Londonban az az ülés, amelyen 25 ország küldöttei élhatározták: létrehoznak egy új nemzetközi szervezetet, amelynek célja az ipari szabványok nemzetközi koordinációjának és egységesítésének megkönnyítés- e. (Az ISO hivatalosan 1947. február 23-án kezdte meg működését.) A szabványosítási világnap célja, hogy tudatosítsa az egész világra kiterjedő szabványosítás fontosságát a világgazdaság számára, népszerűsítse szerepét az üzleti élet, az ipar, a kormányzat és a fogyasztók igényeinek kielégítésében. Ez a nemzetközi esemény egyben elismeri azoknak az önkéntes résztvevőknek a munkáját is, akik világszerte segítik a szabványosítási tevékenységet. A világnap megünnepléséhez az ISO és az IEC (Nemzetközi Elektrotechnikai Bizottság) közös üzenet megküldésével járul hozzá, amelyet a két szervezet elnöke az ITU (Nemzetközi Távközlési Egyesülés) elnökével közösen küld meg minden ISO-tag- országnak, így a Magyar Szabványügyi Testületnek is, amelynek az MSZT megalakulásától tagja. Ezt az üzenetet minden tagország felhasználja a szabványosítás fontosságának, népszerűsítésének propagálására. 2000-ben a világnapi üzenet mottója: „Nemzetközi szabványok a békéért és a jólétért”. „Aszfaltvarrás" Nyíregyháza igénybevett útjainak repedéseit, kisebb hibáit javították ki a szakemberek gyors, kézi burkolatjavító berendezésükkel Sipeki Péter felvétele
