Kelet-Magyarország, 2000. október (60. évfolyam, 231-255. szám)
2000-10-12 / 240. szám
2000. október 12., csütörtök Külitz GYERMEKSZEMMEL 8. oldal Sorra érkeznek a levelek felhívásunkra az unokáktól legújabb játékunkra, a Drága Nagymamira. Sajnos, alig-alig mellékelnek hozzá fényképet a szerzők magukról és a nagyiról. Ezért ismét kérjük: aki csak teheti, küldjön fotót magáról és (vagy) a nagyiról. A maximum 30 soros fogalmazásokat és a képeket október 20-áig várjuk az általános iskolásoktól. (Címünk: Nyíregyháza, Dózsa György út 4-6. A borítékra kérjük ráírni: Drága Nagymami!) A három legjobb írás készítője 15, 10, illetve 5 ezer forint értékű ajándékcsomagot kap a nyíregyházi Interspartól. Az írásokat folyamatosan közöljük, érdemes eltenni ezeket az oldalakat (is), vagy megjegyezni, melyik fogalmazás tetszett a legjobban, mert arról, kik lesznek a díjazottak, olvasóink döntenek majd. I NTE R S PA F? Mi ketten Balázs Attila illusztrációja Drága Nagymami! Volt egy kiskertem Kisebb koromban sokat voltam nagymamámnál. Ő kertes házban lakott, és én legjobban a kertben szerettem futkározni. Tavasszal, amikor nagymamám vetemé- nyezett, én is mindig segítettem neki, és együtt vártuk, hogy a magok kikeljenek. Nekem külön elkerített egy kis kertrészt, ami csak az enyém volt, és azt ültethettem bele, amit csak akartam. Amikor eljött a nyári szünet, reggel alig vártam, hogy anyukám munkába menet elvigyen hozzá. Együtt járunk bevásárolni, kutyát sétáltatni. A legjobban mégis azt szerettem, amikor nagymamámékkal elmentem Újhutára. Gyönyörű ott az erdő, akár tél van, akár nyár. Nagyon sokat sétálunk. Olyankor nagymamám mesélt az ő gyerekkoráról. Ő Tokaj mellett nőtt fel egy kis faluban és elmesélte az ottani szüreteket, hogy milyen állatokat tartottak és neki mennyi feladata volt, amiket meg kellett csinálnia. Az én nagymamám nagyon jószívű, sokat segít nekem. A jövő hónapban lesz a születésnapja, anyukámmal együtt fogjuk felkö- szönteni. Ilosvai Nikoletta, NyIregyhAza Ha vele lehetek... Hogy írjam le, hogy mennyire szeretem a nagymamámat? Ezt szavakkal nagyon nehéz kifejezni. Én is akkor döbbentem rá igazán, amikor megbetegedett. De szerencsére felépült betegségéből. Addig szinte mindennap eljött hozzánk. Óvodába nem is jártam, mindig ő vigyázott rám. Gyakran készítette el a kedvenc ételeimet. Az ő aranygaluskájának ízét soha nem felejtem el. Együtt jártunk ki a telkünkre. Közösen végeztük el a kerti munkákat. Kertészkedés közben sokat beszélgettünk. Mesélt a gyerekkoráról, amit falun töltött. Mindig áhítattal hallgattam történeteit. Minden karácsonyt és ünnepet együtt töltünk. Ajándékként mindig egy rajzot kér tőlem. Számomra az a legnagyobb ajándék, ha vele lehetek. Az én nagymamám nem falun lakik, hanem itt a városban. így mi is gyakran meglátogatjuk, főleg télen, amikor csúszósak az utak. A betegsége óta már mi főzzük az ő kedvenc ételeit. Kiskoromban ő figyelt rám, most mi figyelünk őrá és próbálunk a kedvében járni. A Pesten élő rokonok szerették volna, hogy nagyi a környékükre költözzön. Végül mégis itt maradt, aminek én nagyon örültem, mert így a közelünkben lehet. Bár leírtam az emlékeimet és néhány kis történetet, de mégsem tudtam kifejezni, hogy mennyire szeretem a nagymamámat. Emődi Andrea, Nyíregyháza Az én nagymamám igen fiatal, még csak 57 éves. Nagyi és nagypapi Sóstófürdőn laknak, ezért csak hétvégén tudok velük lenni. Ezen a két napon pótolunk be mindent. Pénteken este finom vacsorával vár és elmesélteti velem, hogy mi történt az iskolában. Szeretné, ha még tanulnék, de könnyen le tudom beszélni erről. Sokáig nézzük együtt a tévét, és ha akarom, újra hoz vacsorát. Szombaton mind a ketten sokáig alszunk, utána elkezdődik a munka. Én nagyon szeretek vele együtt főzni, már megtanított több étel elkészítésére is: pl. tojásrántotta, krumplipüré, palacsinta, rántott hús, almásrétes. Amikor befejezzük a főzést és megebédelünk, kimegyünk a kertbe, elültetjük a virágmagokat, felgereblyézzük a lehullott leveleket. Ezután megengedi, hogy gömbalakúra levágjam a sövényt. Pihenésképpen nézem a Minimaxot, amelyen mesefilmeket vetítenek, de jön nagyi, elkezdődik a tanulás. Ő nagyon szeretné, ha jó tanuló lennék ötödikben is. Sokat segít a német és a matematika tanulásában. Akkor a legboldogabb, ha ötösöket hozok és sikerülnek a rajzaim szakkörön. Sajnos, mint minden nagyit, őt is fel lehet idegesíNagyi és én a 11. szülinapomon teni. Nagyon utálja a halogatást, amit tanuláskor szoktam csinálni, és allergiás a rendetlenségre. Néha ő is elengedi magát, és akkor az sem érdekli, ha szétpakolom A világirodalom remekei sorozat összes kötetét a nagyszobában. Nagyon szeretem nagyit, mert jókat főz, sokat bohóckodunk este, és még betegen is azon fáradozik, hogy nekem a legjobb legyen minden. Szerete- temet egy rövid, de gyönyörű versidézettel tudom kifejezni: „Aki legdrágább, aki legszebb aki fény bennem, ragyogó, az örök bálványnak, a szentnek, üdvözlet, örökkévaló!" Ladik Szabolcs Viktor, NyIregyhAza Őszinte és igazságos Az én nagymamám egy nagyon kedves teremtés. Rengeteg jó tulajdonsága van. Jószívű, őszinte s a testvéremmel és velem is mindig igazságos. Jókedvű és igen jól tud sütni. Nagyon szeretem a süteményeit, amit csinál. Nagyon szorgos teremtés. Rengeteget dolgozik a kertben, a ház körül és a házi munkát is szívesen csinálja, de ezekben én is szoktam néha segíteni neki. Szereti az állatokat, főleg a kutyákat és a macskákat. Mikor nálunk van, néha segít a házi feladatomban vagy kikérdezi a leckét. De a sok jó tulajdonság mellett akad néhány rossz tulajdonsága is. Az egyik az, hogy sokat idegeskedik, és ez árt az egészségének, a másik pedig az, hogy hirtelen haragú. Persze, ezek a tulajdonságok elnézhetőek. Ettől eltekintve én nagyon-nagyon szeretem, de nemcsak én, hanem az egész család. Balogh Kitty, NyIregyhAza Engedi, hogy levágjam a sövényt A cibere illata bejárta Nincs kivétel Mi a két nagyinkkal egy faluban lakunk. Rájuk mindig lehet számítani. Minden karácsony szenteste nálunk van az ünnepi vacsora, és ők ketten úgy beszélnek rólunk az unokákról, mintha mi lennénk a világ legjobbjai. Soha nem tesznek kivételt köztünk. Reméljük sokáig mondhatjuk: nekünk két nagyink van. Doller Richard, Dolly és József, Érpatak Egy nagy virágos kertben van egy kicsi ház, ott lakott az én drága nagymamám. A gólyák oda visszajárnak, a fecskék otthonra találnak. Mint én is lekvárfőzés idején. Hosszú nyári estén szilvát magvaltunk a nagymamámmal, közben ő énekelt és mesélt. Majd kora reggel odatettük az udvarba az üstöt, és kavargattuk. A cibere illata bejárta az egész udvart, míg az pötyögött, a nagymamámmal egy új játékot találtunk ki. A szilvamagvakat bele kellett találnunk egy vödörbe, és ha én vesztettem, töklevélről kellett lenyalnom a lekvárt. Csodálom a nagymamámat, kinek egy kis huncut pók ősz hajszálat szőtt a hajába, de ettől ő még nem érezte magát lelkileg öregnek, azt kereste, a munka mellett, hogy töltsön el velem egy boldog napot. Én szerettem volna viszonozni kedvességét, szeretetét, és ezért elvittem az Intersparba szüleimmel. A bevásárlóközpontba érve figyeltem az én egyszerű falusi nagymamámat, ahogyan nézte az udvart ezt a modern üzletet, szinte el volt varázsolva. Amíg nézelődött, én egy nagymamalekvárt tettem a kosarába, ajándéknak. Szólnom sem kellett, ő értette, hogy sohasem felejtem el az együtt töltött időt, a lekvárfőzést és a drága nagymamám hosszú mosolyát és ölelő karját. A kicsi háznak már se gazdája, se kertésze, kint van már a temetőben. 1999. december 7-én meghalt. Gyetkó Zsuzsanna Petneháza Neki mindent elmondhatok Az én nagymamám 1942. április 14-én született. Leánykori neve Baka Magdolna, férjes neve Illés Lászlóné. Nagymamám fölnevelt három gyermeket férjével együtt. És a legidősebb lánya az én anyukám. 1990-ben elvesztette a férjét, és így özvegyen maradt. A családdal le szoktunk utazni hozzá Dombrádra, nagyon szeretjük és megteszünk érte mindent, csak hogy jól legyen. 162 cm magas, kék szemű és barna hajú. Általában mindig hajnalban kel, kimegy az udvarra, felsöpri az udvart és megeteti a csirkéket. Azután átmegy a boltba és bevásárol. Ő is gyakran le szokott jönni hozzánk, de nem vonattal, hanem elhozzák őt autóval. Mert tavaly eltört a térdkalácsa és nagyon nehezen gyógyul. S nagyon örül annak, hogy két fiú unokájának aranyérmes és okleveles lapjai és érmei vannak. Nagymamának el tudok mondani mindent, mert jó kapcsolatban vagyok vele. Az én nagymamám ilyen az életben. Ezért szeretjük is mindannyian. Ha elmegyünk hozzá, mindig megkérdezi, hogy mit szeretnénk enni, mert megcsinálja. Nagyon szeret sütni és főzni. Nagyon szeretem. Labbancz Zsuzsanna, Nyíregyháza Szeretetük pótolhatatlan Az én nagymamáim a legszere- tőbbek és legjóságosabbak az egész földön. Nem azért, mert finom sütiket sütnek és adnak egy kis zsebpénzt, hanem azért, mert nagyon szeretnek engem és én is őket. Azért azt meg kell hagyni, hogy nagyon finomakat főznek. Szerintem aki csak azért szereti a nagymamáját, mert megvesz neki mindent, az nem is igazán szereti őt. A szerete- tet nem lehet pénzért megvenni. Én a testvéremmel együtt a nyár nagy részét nála töltöm. Nagyon szeretünk ott lenne. Ha tehetnénk, minden nap vele lennénk. A nyáron nagyon sokat mentünk vele a strandra és az állatkertbe. Ha éppen nem ezekre a helyekre megyünk, akkor a telekre, ahol nagyon sokat szoktam játszani a kutyával, akit Lüszinek hívnak. Ha valakit mi is szeretünk, akkor ő is fog minket. Néha, ha rosszabbul érzik magukat és meglátogatom őket, sokkal jobban lesznek. A fizikai munkát sokkal jobban tudják végezni, mint mi, fiatalok vagy a fiatalabbak. Nagyon sokáig szeretném még élvezni a pótolhatatlan szeretetüket. Papp Roland, NyIregyhAza Most már nekem is van igazi nagymamám! Bogacsovics Nórának hívnak, 11 éves vagyok, Ajakon lakom. Abban a szomorú sorsban volt részem, hogy anyai nagymamámat nem ismerhettem. Drága jó nagypapámat két éve elvesztettem. Ajakon nem maradtak nagyszüleim. Én mindig bánatos szemekkel figyelem azokat a gyerekeket, akiket nagyszülők kísérnek az iskolába. Mellettünk lakik a nagypapám testvére. Egyik napon így szólt hozzám:- Nórikám, ha akarod, leszek a pótnagymamád. Annak ellenére, hogy már van hat unokája, elhalmoz szereteté- vel. Minden este átmegyek, és elmondom neki,_mi történt velem az iskolában. Ő tanított meg engem szépen imádkozni. A minap az egyik unokája ott volt nála, én is átmentem, és megtanított minket derelyét készíteni. Ő meggyúrta és elnyújtotta a tésztát, mi pedig csíkokra vagdaltuk, majd A nagymamám, aki elhalmoz szeretetével engem Amatőr felvételek lekvárt tettünk a közepébe. A végén a nagyi orrára is kentünk lekvárt. Szerintünk a világon az övé a legfinomabb ízű derelye. A nyáron lagziban voltunk, ő szervezte meg, hogy a nagyobb gyerekek tánccal és énekkel köszöntsék az ifjú párt. Az előkészület nem ment olyan egyszerűen. Minden este egy hónapon keresztül gyakoroltunk. Nekem nem olyan jó a hangom. Mama azt mondta, mikor énekelünk, én halkabban mondjam. A legjobban azért én és Tamás táncoltunk. A gyakorlás után a nagyi szörppel és rágcsálnivalóval kínált. Minden este bemutatta a csárdás tánclépéseit. Eleinte letapostuk egymás lábát. Én még otthon is táncoltam és énekeltem. A lagzi napján nagyon izgultunk, de a nagyi felment a színpadra és így szólt a mikrofonba.- Tisztelt vendégsereg! Fogadják nagy szeretettel a gyerekek műsorát, mellyel köszöntik az ifjú párt. Nagy sikert arattunk. Én mégis azért szeretem, mert odaadó, kedves, segítőkész és jó humorú. Nekem ő a példaképem. Mindig úgy hívom: Bözsi mama. Ilyenkor csak mosolyog és annyit mond.- Te vagy a fogadott unokám. Bogacsovics Nóra, Ajak
