Kelet-Magyarország, 2000. október (60. évfolyam, 231-255. szám)

2000-10-10 / 238. szám

2000. október 10., kedd Kelet# égtáj 7. oldal HÍREK □ Úszásoktatás Pályázatot küldött a Mobi­litás Ifjúsági Szolgáltató Irodához a kálmán- házi Benedek Elek Általános Iskola azzal a céllal, hogy pénzügyi segítséget kapjanak egy olyan úszásoktatáshoz, amelyet az isko­laorvos által kiszűrt rossz gerinctartású fiata­loknak szerveznének. □ Diáknap Diákönkormányzati napot tar­tanak a gávavencsellői Rakovszky Sámuel Ál­talános Iskolában október 11-én. Először egy nagygyűlésen az időszerű gondokat beszélik meg a tanítás nélküli munkanapon a diákok, azután sportolnak, este pedig 19 óráig az évnyitó sulibulin táncolhatnak. □ Szaktanácsadás A Dél-Nyírségi Iskola- szövetség szervezésében igazgatók számára lesz október 10-én 14 órától szaktanácsadás az újfehértói Mályváskerti Általános Iskolá­ban. Mérsékelt emelés Tlszadada (T. L.) - Legutóbbi ülésén döntött a helyi önkormányzat képviselö-testülete az intézmények­ben fizetendő étkezési térítési dí­jak emeléséről. A testület úgy döntött, hogy csak szerény mértékben emeli a tarifákat, átérezve a la­kosság leterheltségét. így október elsejétől tiszadadán az óvodai háromszori étkezé­sért 137 forintot, a napközi háromszori ét­kezés díja 179 forint. Csak ebédért a gyere­kek után 125 forintot kér a helyi önkor­mányzat fennhatósága alatt működő kony­ha. Az öregek napközi otthonában szintén 125 forintért ebédelhetnek az idős embe­rek. Tiszadadán a vendégétkeztetés 241 fo­rintba kerül. A honatyák reményei szerint csak a jövő évben vizsgálják felül ismét a térítési díjakat. Haraszin Jánosné óvónő a középső cso­portosokat felügyeli ebéd közben A szerző felvétele Bányagödörből csónakázótó Tiszabercel (KM) - Megkezdődött Ti- szabercelen az egykori téglagyár he­lyének a felújítása. Az elképzelések szerint a bányagödrös terület a reha­bilitáció után jóléti parknak ad majd helyet, amelyben csónakázótó is lesz. Pár hete lebontották az egykori téglagyár­ból utolsónak maradt gyárkéményt. Az ön- kormányzat szerette volna mementóként megőrizni az utókornak a kéményt, azon­ban a statikai viszgálatok a lebontását ja­vasolták. Pályázati pénzeket is felhasznál­va az elképzelések szerint a 2001-es eszten­dő végére lesz teljesen készen a jóléti park. Negyvennégy év múlva találkoztak El lehet képzelni, milyen beszámolók, emlékezések, viccelődések voltak egész nap Nagykálló (KM - DM) - Nem mindennapi találkozót tar­tottak a napokban a Szilágyi István Általános Iskolában. A megjelent öregdiákok 1948-ban kezdték általános iskolai tanul­mányaikat, az akkori leányisko­lában, majd 1956-ig koptatták az iskola padjait. Volt, aki 44 év után most találkozott először ré­gi osztálytársaival. El lehet kép­zelni, milyen beszámolók, emlé­kezések, viccelődések folytak egész nap. Később előkerültek a fotóal­bumok, és mindenki megmutat­ta a számára legkedvesebbeket. Közös ebéd után természetesen dalra fakadtak a jelenlévők. Majd bepillantottak a VII. Nagykállói Napok történéseibe. Köszöntötte a régi ismerősöket Pólyák Sándor jelenlegi igazga­tó, akinek néhai nővére sajnos már nem vehetett részt a talál­kozón. Elmondta, hogy a szer­vezés ötletét nagyra értékeli, és hogy ennyi év után harminc öregdiák összejött, az számára hihetetlen. Budapestről, Szek- szárdról és más távoli települé­sekről is érkeztek a volt osz­tálytársak. Végül minden volt diák egy Pacsuta Éva felvétele nagykállói képeslapot és egy Szi­lágyi iskolai címert kapott aján­dékba. A résztvevők közös igé­nye, hogy gyakrabban, talán évente találkozzanak. Csetfalván vendégeskedtek a dadaiak Szerény anyagi lehetőségeikhez mérten a közeljövőben egy új templomot szeretnének Az ünnepi program keretében színpadra léptek a helyi iskolások is A szerző felvétele Tlszadada (T. L.) - Nemrégi­ben Csetfalván járt a tisza- dadai önkormányzat marok­nyi küldöttsége. A több éve kialakított testvér- kapcsolat máig is eredményesen működik a települések között. Értékek Az egynapos látogatáson részt vett Botrágyi Mónika, a helyi ál­talános iskola tanára is, akit a szerzett élményekről faggattam. A fiatal tanárnő szívesen emlék­szik vissza a látogatásra. Csetfal- va Beregszász mellett elhelyez­kedő kicsinyke, mindössze 800 lelket számláló település. A köz­ség múltja a régi időkre nyúlik vissza. Ezt a kis községet istenfé­lő, vallásos nép lakja, amely nagy becsben tartják értékeit. Ilyen a ma már felbecsülhetetlen értéket képviselő román stílusú, kazettás mennyezetű református templom a fa harangtoronnyal. Mint azt a csetfalvai polgármes­ter is elmondta, szerény anyagi lehetőségeikhez mérten a közel­jövőben egy új templomot szeret­nének felépíteni. Hagyományok- A múlt és jelen Csetfalván is békésen megfér egymás mellett - mondja a tanárnő. - A Mako- vecz-stílusban épülő új és az ódon román stílusú templom egymás mellett gazdagítják majd a kisközség főterét. A falu lakos­sága a nehéz idők ellenére is megőrizte hagyományait. Ez nyomon követhető a falu külső­ségeiben és a bemutatott progra­mokban egyaránt. Mivel küldött­ségünknek több pedagógus is tagja volt, elkerülhetetlen, hogy az iskolát meg ne nézzük. A he­lyi iskola nyolcvan gyermeknek ad otthont. Együtt szerepelnek Rendkívül szerény körülmények között tanulnak a fiatalok, de az ott dolgozó pedagógusok önfelál­dozó munkájának köszönhetően eredményesen veszik az akadá­lyokat a Csetfalváról kikerülő ta­nulók. A tanárnő örömmel újsá­golja, hogy 2001 májusában a Su­liexpóra meghívott két nevelőt és hat gyermeket, akik azt elfogad­ták, így együtt szerepelnek majd a két iskola diákjai a már hagyo­mányos ifjúsági rendezvényen. A kulturális programokkal folyta­tódott ezt követően a beszélgetés. A csetfalvai református lelkész felszentelte a község központjá­ban elhelyezett mülenniumi em­lékművet. A tiszadadaiakon kí­vül részt vett a falunapon a nagy­kállói Kállai Kettős együttes és zenekara. Fergeteges sikert arat­tak, csakúgy, mint a helyi iskolá­sok néptánccsoportja. A millen­nium eszméjéhez hűen íjász és lovasbemutatókkal kedveskedtek a helyiek vendégeiknek.- Az egész napos rendezvény- sorozatot utcabál zárta. Ismerős­ként köszöntünk el a csetfalvai- aktól, azzal a reménnyel, hogy a további kapcsolaterősítést foly­tatjuk majd hamarosan Tiszada­dán - fejezte be mondandóját a tanárnő. Őszi túra a Zemplénben Levelek (KM) - Ha ősz, ha ta­vasz, akkor a leveleki nyug­díjasklub útra kél. Most is így történt a múlt héten, amikor buszra ülve a Zempléni­hegységet célozták meg - tájé­koztatta lapunkat Dávid József klubtitkár.- Mindenki korán ébredt, hogy az otthoni munkát elvégezve hét órakor buszra üljünk. Sárospa­tak, Sátoraljaúhely és Szépha­lom volt az irány. Már az úton megmutatta magát az ezer színű természet, a sötétzöldtől a sár­gán át egészen a tűzpirosig. Első állomásunk a sárospataki vár­templom volt. Meleghangú is­mertetőt hallhattunk a templom, a Rákócziak szerepéről. Innen a Rákóczi-várba mentünk. Idegen- vezetőnk egészen a Vöröstorony tetejéig vezetett bennünket. Köz­ben ecsetelte a vár és a Rákóczi szabadságharc eseményeit, a Wesselényi-féle összeesküvéssel Emlék marad a közös fotó is bezárva a Sub rosa teremben. Közben megcsodáltuk a régi bú­torokat, ruhákat, cserépkályhát és más eszközöket, a múlt építé­szeti csodáit. Kicsit elfáradtunk, de megérte e mesés vár.- A következő állomásunk Sá­toraljaújhely volt, ahol séta köz­ben a templomokat néztük meg, s indultunk Széphalomra, az Ybl Miklós építette Kazinczy Ferenc- mauzóleumhoz. Az idegenvezető­nő ismertette az irodalmár életét, munkásságát, majd bemutatta az épületben található tárgyi emlé­keket. Megcsodálhattuk Kazin­czy szép kézírását. Ezután a park síremlékeit, sírjait néztük meg, Kazinczy Lajos honvédtábornok szobrával, akit Aradon végeztek ki 1849. október 23-án. Menetben és jövetben is gyönyörködtünk a Zempléni-hegység hegyvonula­taiban, vulkánikus kúpjaiban. Vidáman szárnyalt a dal egészen hazáig - fejezte be beszámolóját a klubtitkár. Amatőr felvétel Ásványok és állatok Nagykálló (KM) - Nagyma­mám a minap igen jó han­gulatban tért haza. Nem értettem örömének okát, mígnem elmondta, hogy a nagykállói Budai Nagy Antal Szakközépiskolában járt a Flóra Napok kiállításán - kez­di szerkesztőségünkhöz kül­dött levelét Májer Ágnes nagykállói középiskolás, majd így folytatta: Idős néni már, de jókedve fiatalos lendületet adott sza­vainak. Mesélt a rengeteg ás­ványról, a föld kincseiről, a népművészeti tárgyakról, a vadászkiállításról, az élő álla­tokról és még rengeteg más érdekes dologról. Áradozásai- nak eredményeként úgy dön­töttünk, mi is elmegyünk és megnézzük ezt a híres kiállí­tást. Meglepetések Az ódon - idén immár 130 éves - épület falai között való­ban érdekes színfoltra talál­tunk. Az általános iskolások munkáinak, a középiskolás diákok alkotásainak és a város idősebb lakóinak em­léktárgyainak sokasága ren­dezetten és valóban szemet gyönyörködtetően tárult elénk. Öcsém boldogan fedezte fel ismerőseinek műveit, és büszkén állt minden olyan tárgy mellett, ami valamilyen módon kötődött hozzá. Az iga­zi meglepetést azonban az élő állatok okozták. Ezek a szár­nyasok és apró rágcsálók, amelyek között akadt olyan, amelyről még nem is hallot­tunk. Séta közben előkerültek nagymamám régi történetei fiatalkoráról, az akkori élet- körülményekről. A kiállított népi eszközök­nek szinte valamennyiéről eszébe jutott valamilyen hu­moros, aranyos, vagy éppen szomorú emléke. Nagypapám vadász volt, így nagymamám szinte szakértőként kalauzolt bennünket a kitömött állato­kat és vadásztrófeákat bemu­tató teremben. Köszönet Vaddisznó, őz, róka, madarak és megannyi más állat, me­lyek bemutatására egy űjabb igen készséges segítő is jelent­kezett. Ő volt az, aki a kiállí­tást szinte a gyermekének ne­vezheti, hiszen itt Nagykálló- ban az ő elméjében született meg ennek a kiállításnak a gondolata. Ő Mikó Sándorné tanárnő, aki biológiát és kémiát tanít, s él-hal az állatokért, a növé­nyekért és az emberekért. Ezúton is szeretnénk neki megköszönni, hogy idén is el­vállalta a szervezői feladato­kat.

Next

/
Thumbnails
Contents