Kelet-Magyarország, 2000. szeptember (60. évfolyam, 205-230. szám)

2000-09-22 / 223. szám

2000. szeptember 22., péntek Möt# TISZANAGYFALUI KÖRKÉP 7. oldal HÍREK □ Csökken a normatíva Két év múlva az iskolát is eléri a gyermeklétszám-csökkenés, ezáltal csökken a normatíva összege, ami működési problémákat okozhat. □ Száz tehén Az önkormányzatnak mint­egy 56 hektáros legelőjére mintegy száz te­henet hajtanak ki. Ezenkívül 37 hektár erde­jük van, melyből 19-et a hullámtérben telepí­tettek. □ Használt bútor Tiszanagyfaluban töb­ben is foglalkoznak használt bútor forgalma­zásával, melyre, sajnos, egyre nagyobb az igény nemcsak itt, hanem a környező tele­püléseken is. Tatár, török dúlta Tiszanagyfalu ne­vének Nagy-elö- tagja a környező falvakhoz viszo­nyított egykori méretét fejezi ki. A XIII. század köze­pén Magna villa és a Szabolcsi várispán- A község címere ság birtoka. A tatár- KM-reprodukció járáskor elpusztult. 1245-ben néptelen volt, és az egri káptalan misét szolgáltató papjai birtokolták. Ebben az időben kapta meg királyi adományként a Gut-Keled nemzetség. Az 1332-es pápai ti- zedlajstromban Nagyfalu néven szerepel, volt temploma, papja. 1459-ben egyházas Nagyfalu. Katolikus templomáról és plébá­niájáról a későbbiekben nem történt fel­jegyzés, a reformátusok vették birtokukba. A XV. században főként a Téthy és a Jé- kely család birtokolja. A XVI. században Téthy György a fő tulajdonos. A XVII. szá­zadban teljes területe a Csomaköziek kezé­be kerül. Sokat szenved a falu a török hó­doltság idején is; Tokaj labanc várura pusztítja el a falut, mely 1791-ig néptelen volt. Az 1785-ben tulajdonjogot szerző Bó- nis család telepítette be újra. Többször járt a faluban Tompa Mihály Bónis Barnabás- né Pogány Karolina művészetpártoló föld­birtokos asszony meghívására. 1888-ban a Tisza árvize teljesen romba dönti, de a századfordulóra újra benépesül. 1930-ban 2032 lakosa volt (ma: 2006). Hiva­talos neve 1908 óta Tiszanagyfalu. BALOGH MÁTÉNAK Tiszanagyfaluba! Második születésnapja és névnapja alkalmából kö­szöntik és jó egészséget kívánnak: Bartovics nagyapja, nagyi, dédiék és Pisti. LtQOfißß/im 7 Az oldalt írta, szerkesztette, a képeket ké­szítette: Györke László. Mintha a méhkas bolydult volna meg Tavasszal már működni fog a szennyvíztisztító • Csak egy varroda húsz dolgozóval Kemecsei László. - Mindössze egy varroda van a településen, ahol húsz ember dolgozik. Min­tegy ötven-hatvan családban fog­lalkoznak vetőmagtermesztéssel. Ez ugyan jó jövedelemkiegészítő tevékenység, ám pusztán ebből igen nehéz lenne megélni. A munkanélküliek közcélú foglalkoztatása keretében (jelen­leg húszán vannak) egy tizenhét hektáros újonnan telepített erdőt gondoznak. Kis lépések Tíz közhasznú munkás és öt fia­tal munkatapasztalat-szerző fog­lalkoztatás keretében a parkosí­tásban, az esővízcsatomák kar­bantartásában, a község csinosí­tásában vesz részt. Persze, ebből sem lehet megélni, csak arra jő, hogy a segélyezési rendszerből ne kerüljenek ki a munkanélkü­liek. Az önkormányzat gazdálkodá­sára jellemző, hogy még nem pá­lyáztak kiegészítő támogatásra. Kemecsei László reméli, hogy idén is „nullára jönnek ki”. A ta­karékoskodás mellett azonban - a nagy beruházás mellett - futot­ta néhány kisebb megvalósításá­ra is. Szilárd burkolatot kapott a a Hunyadi utca, rendbehozzák a Töltés utcát is. Elkészült az iskolai napközi­ben a vizesblokk, a védőnői szol­gálat pedig napokon belül egy teljesen felújított épületbe költö­zik. A tornacsarnok mögött sportpályát építenek, ahol aszfal­tozott kézi- és kosárlabdapálya lesz még az idén. Akár a 38-as főút vagy Raka- maz, akár a Morotva felöl jön az ember Tiszanagyfalu­ba, hatalmas földmozgató munkagépek állják útját. Nem nehéz kitalálni: az utol­só nagy földfelforgató beru­házás kellős közepébe csöp­pentünk. A szennyvízcsatorna kiépítése az egyik legköltségesebb infrast­rukturális beruházás, melyet Ti­szanagyfalu Rakamazzal (gesz­tor), Tímárral és Szabolccsal együtt valósit meg. Évekig spóroltak rá A közös beruházásból 21 százalék esik Tiszanagyfalura, ez mint­egy 415 millió forint költséget je­lent a településnek. A céltámoga­tás és egyéb pályázati lehetősé­gek révén a szükséges pénznek mintegy 80 százaléka jön össze. A fennmaradó 20 százalékot részben a lakosságnak (25 ezer forint portánként), részben az önkormányzatnak (összesen 14 millió) kellett magára vállalni.- Éveken keresztül spórolgat­» ........................ A foglalkoztatás problémájának megoldásában nem tudtunk előrelépni. Kemecsei László rakamazi szennyvíztisztító-telep­re csatlakoznak rá, melyet jövő év május 31-éig kell átadni. Nincs munka Tiszanagyfalut méltán nevezhet­jük összkomfortosnak, hiszen az alapellátást biztosító intézmé­nyeken kívül önálló gyógyszertá­ra van, heti kétszeri rendeléssel fogorvosi rendelője, sőt bankja is.- Egy tekintetben viszont nem tudtunk előrelépni, s ez a foglal­koztatás problémája - mondja tunk rá - mondja Kemecsei Lász­ló polgármester. A vízközmű társulatba a la­kosság 85 százaléka lépett be, azaz mintegy 600 portát kapcsol­nak majd rá a csatornára. Az egyik utcában némi bonyo­dalmat okozott, hogy előbb vízjo­gi engedélyt kellett beszerez­ni. A Ke-Viz 21 Kft. mint gene­rálkivitelező és alvállalkozói a csatornahálózat építését október végéig befejezik. Jelenleg mint­egy 60 százalékos a készenlét. A L-................ .....I________ Szünet az iskolaudvaron Nem vallanak szégyent Jelenleg 229 diákja van az általános iskolának, akik 12 csoportban tanulnak. Párhu­zamos csoportok az első, harmadik, negyedik és hete­dik évfolyamon vannak. Na­ponta ötven gyermek buszo- zik Virányosról Tiszanagyfa­luba. Az elmúlt tanévben szépen sze­repeltek a gyerekek a különböző tanulmányi versenyeken - tud­tuk meg Dojcsák Margit igazga­tótól, aki egyben az óvoda vezetője is. Mint a Tiszamenti Iskolaszö­vetséghez tartozó tanintézet, ter­mészetesen rendszeresen részt vesznek a különböző megméret­tetéseken. Az anyanyelvi vetél­kedőn például két első, egy ne­gyedik, németből egy-egy máso­dik és negyedik, történelemből egy második, ötödik és hatodik helyezést értek el, míg a komp­lex műveltségi vetélkedőn épp­hogy lecsúsztak a képzeletbeli dobogóról. A kiskörzeti vetélke­dőkről pedig több első helyet is elhoztak. Azonban ennél is többre érté­kelik, hogy a megyei szintű ma­tematikaversenyen egy harma­dik, egy negyedik és egy kilence­dik hely jutott a tiszanagyfalui gyerekeknek. Nem lehet panasz a továbbtanulási kedvre sem, hi­szen a végzősök mindegyike folytatta: heten gimnáziumban, tízen szakközépiskolában, tizen­öten pedig szakiskolában. Több lábon kell állni A falu közepén a gazda­bolt udvarán élénk a „for­galom". A „főnök", Pákh Tibor egykori szülőházából alakította ki a boltot. Persze, ez csak egy része tevé­kenységének, mert - ahogy mondja -, manapság több lá­bon kell állni, ha az ember tal­pon akar maradni. Vetőgumót termeszt, gazdálkodik, külke- reskedik. Ez utóbbi azonban kelet felé nem éppen kockázat- mentes manapság. Pedig nagy reményekkel kecsegtetett kez­detben, amikor Nagyberegen (Kárpátalja) beindították a korszerű burgonyatermesztést. Csak egy adat: addig ott átlag­ban 90 mázsás terméshozamot takarítottak be, mely az általa kiszállított vetőgumóval és technológiával rögtön 540-re ugrott. Csodájára is jártak az ottaniak. A csodák pedig, saj­nos, három napig tartanak... Pákh Tibor Tokajban szőlészetet-borászatot tanult az akkor még létező szakközépis­kolában, majd a Gyöngyösi Főiskolán folytatta volna, ha az egyik nagy tekintélyű szak­ember nem beszéli rá, hogy válassza inkább a növényvé­delmet és kemizálást. így ke­rült Keszthelyre járási ösztön­díjjal. Timáron is dolgozott 1988 és ’91 között, a külkereskedelem, Pákh Tibor a vetőmagtermesztés tulajdon­képpen ekkor vált számára elsőrendűvé, ezért aztán elvé­gezte Budapesten a Külkeres­kedelmi Főiskolát, sőt, egy évig Bécsben is tanult marke­tinget. Persze, más fontos esemé­nyek is történtek az életében: 1972-ben nősült. Fia jelenleg a jobb keze: hiszen a családi - mintegy húszhektáros - gazda­ság gépeit ő tartja karban, s ha kell ő a traktoros is. Közben a Kecskeméten - távoktatás ke­retében - kertészetet tanul, s persze: külkereskedelmet. Ahogy mondani szokták: az alma nem esik messze a fájá­tól. Nincs férőhelygond a Az utóbbi időben átlag évente tizenöt keresztelőt tartanak Tiszanagyfaluban, de sajnos ennél több, 20-25 esetben húzzák meg a lélek­harangot. A beköltözések révén vala­mennyivel ugyan ennél kisebb arányú a lakosság fogyása, ám az apadás így is szembeötlő. Je­lenleg mintegy 1700 lakosa van a közigazgatásilag hozzátartozó Virányos nélkül. A fogyatkozás az óvodában a legérzékelhetőbb: már csoporto­kat kellett összevonni. A hetven­öt férőhelyes óvodába - mely né­hány évtizede még túlzsúfolt volt - jelenleg ötvenketten járnak. Érdekes viszont, hogy a 360 lako­sú Virányoson harminc gyer­mek jár a tagóvodába. Szalaga Andrásné óvodaveze­tő-helyettes elmondta, hogy úgy­nevezett „tevékenységközpontú” program szerint foglalkoznak a gyerekekkel, a zene, a mozgás, az irodalom (mese, vers), a kör­nyezetismeret, a játékos mate­matika váltják egymást. Nincs hát idő unatkozni. községi óvodában Elfogyott a tízórai, vidámabbak a gyerekek

Next

/
Thumbnails
Contents