Kelet-Magyarország, 2000. szeptember (60. évfolyam, 205-230. szám)

2000-09-18 / 219. szám

2000. szeptember 18., hétfő Kelet« HÁTTÉR 3. oldal Nagy perek hete Balogh József Jogerősen két év szabadságvesztésre és 100 millió forint értékű vagyonelkobzásra ítélte a Győr-Moson-Sopron Megyei Bíróság egy győr-ménfőcsanaki olajszőkítőt. Emberöléssel megvalósított, soha el nem évülő, emberiség elleni bűntett miatt jogerősen két-két év, három évre felfüg­gesztett szabadságvesztéssel, illetve lefoko­zással sújtotta a Legfelsőbb'Bíróság Gulyás Kis Sándor nyugállományú őrnagyot és Pa­taki Mihály nyugállományú alezredest. Nem emlékszem, született-e már ítélet olajügyben, de ha igen, akkor sem mon­dott még ki a bíróság százmilliós vagyonel­kobzást, csak most, a győri ügyben. Lehet vitatni, elég-e a két év börtön, vagy megfelelő mértékű-e a százmillió, hiszen megállapították, hogy Varga Árpád 8 millió liter olaj szőkítésével 327 millió forint értékű adócsalást követett el, de ne keressünk a kákán is csomót. Ami a sortűzpert illeti, két évvel ezelőtt már lezárult egy, a salgótarjáni sortűzper, ott is kimondta a bíróság a bűnösséget, és büntetést megállapító jogerős ítélet szüle­tett. A bizalom szempontjából azonban mégis fontos volt ez a mostani ítélet, mert a mosonmagyaróvári ügy elhúzása olyan ér­zéseket keltett sokakban, mintha nem akar­na ítélet születni. Nem tehet róla persze a bíróság, hogy Dudás István, a főbűnös ép­pen akkor vonult be kórházi kivizsgálásra, mikor a helyszínnel és a sortűz szemtanúi­val, túlélőivel kellett volna szembenézni. ¥ íme, két perhír a múlt hétről, amelyeknek látszólag semmi közük egymáshoz. De csak látszólag. A valóságban nagyon is sok: visszadják az embernek a jogállamiságba vetett bizalmát, s azt a reményét, hogy olyan országgá leszünk, ahol a bűnös el­nyeri büntetését. Gondoljuk csak végig, hányszor reméltük a rendszerváltoztatás óta, hogy megbüntetik azokat, akik milliár- dokat loptak ki az ország zsebéből, vagy a sortűzperekben - mivel többségében öreg emberekről van szó - legalább kimondják, hogy bűnösök védtelen emberek lemészár­lásában. A múlt héten megtörtént. Kicsi fiam , ne üsd Pistikét!... fájni fog a kezecskéd Ferter János rajza HÍREK □ Munkát kínálnak Tiszavasváriban, a Megyei Munkaügyi Központ tiszavasvári ki- rendeltsége szeptember 19-én délután 2 órától, főként állástalan fiatalok részére toborzógyűlést tart. A lányok-fiúk a nemrég indult tiszadadai Maglia 2000 Kft. konfekció­üzemében kapnak munkalehetőséget. □ A gyermekekért A németország Batt­hyány Társaság ebben a tanévben iss a Tí­márért Alapítványon kersztül támogatja az 1500 lakosú község rászoruló gyermekeinek étkeztetését. □ Jogsegély A Fehérgyarmati Jogsegély­szolgálati Iroda (Kossuth tér 38. sz.) ingye­nes jogi tanácsadást végez, a kisebbségek részére jogsérelem esetén képviseletet bizto­sít. Félfogadás: hétfő délelőtt 8-tól 12 óráig, délután egytől négy Óráig; szerda és péntek délelőtt 8-tól 12 óráig. Tel.: 44/362-302 vagy 06-60-477-384. Nyolcszáz infarktus-halál évente Szívünk napja • Mozgással, odafigyeléssel a szívbetegség megelőzhető Rusznák Miklós megyei kardiológiai szakfőorvos a legmodernebb műszerrel vizsgálja betegét Elek Emii felvétele Kovács Éva Nyíregyháza (KM) - Szeptem­ber 24-e idén először a Szív Világnapja lesz. Cél az, hogy a szívbetegségek szaporodó veszélyeire felhívják a figyel­met. Nem véletlenül. Szakemberek szerint ugyanis ebben az évez­redben a halálozás legfőbb okává világszerte a szív- és érrendszeri betegségek váltak. Az ide tartozó egészségügyi problémák - a ko­szorúérbetegség és agyi kataszt­rófák - miatt a világban átlag ti­zenöt millió ember veszíti életét, s ezzel még az úgynevezett fejlett országokban is a halálokok har­minc százalékát teszi ki. Közép- Európában ez az arány csak még rosszabb, eléri az ötven százalék kot is. A ranglista végén- Sajnos, a helyzet nálunk, Ma­gyarországon sem jobb, sőt, még a fentieknél is rosszabb - mond­ja dr. Rusznák Miklós megyei kardiológus szakfőorvos, aki szá­mokkal igazolja: az országos át­lagnál nagyobb, 52-53 százalékos a szívbetegségek miatti halálo­zás Szabolcs-Szatmár-Beregben.- A nyugati statisztikáktól is sajnálatosabb a mi megyénk helyzete, hiszen egy év alatt csak nálunk összesen közel négyezer ember betegszik meg szív- és ér­rendszeri okok miatt, ráadásul egyre fiatalabb korban, és egyre többen a nők köréből is. Külön­féle szívbetegségekben, konkré­tan az infarktus miatt hét-nyolc- száz ember hal meg kizárólag Szabolcs-Szatmár-Beregben egyetlen esztendő alatt. A prob­léma tehát létezik, és egyre na­gyobb. Joggal merülhet fel a kér­dés, mit tehet ilyenkor az orvos- tudomány, mi múlik az orvoso­kon? Mint kiderül, sok és na­gyon kevés, de semmiképpen nem minden.- Szeretném hangsúlyozni, hogy legtöbbet nem az orvostu­domány, hanem maguk az embe­rek tehetik. Mégpedig azzal, hogy igyekeznek elkerülni a bajt, vigyáznak egészségükre. A betegség ugyanis megelőzhető. A szívinfarktus, az agyi katasztró­fák és a végtagok betegségeinek, bénulásának legtöbbször az erek elmeszesedése az oka, amely több más tényező megléte esetén magas vérnyomáshoz és kolesz­terinszinthez, cukorbetegséghez, illetve érelmeszesedéshez vezet. Szerencsére azonban mindezek a bajok megfelelő táplálkozással, életmóddal, sportolással befolyá­solhatók, elkerülhetők, kézben tarthatók.- Ezért is van fontos szerepe a Kardiológiai Világszövetség által kezdeményezett, szeptember 24 re tervezett világnapnak, mert mindezekre a problémákra és gondokra felhívja a figyelmet. Meggyőződésem, ha már tudato­sítjuk az emberekben a veszély nagyságát, sokat tettünk a bajok elkerüléséért. Örvendetesnek tartom, hogy a világnap nem egy felülről vezérelt program, hiva­talos megnyitókkal és beszédek­kel, hanem egy olyan rendez­vénysorozat, amelyre bárki eljö­het, információkhoz juthat, spor­tolhat, mozoghat. A szívbetegségek gyógyítása igen sok pénzbe kerül, úgymond kórházigényes feladat. Szeren­csére megyénkben minden felté­tel adott ahhoz, hogy aki bajba kerül, gyógyírt találjon bajaira. Kiépített kardiológiai hálózat, százágyas kardiológiai osztály, koronáriaőrző, járóbeteg szak- rendelések, szívgondozó, s vala­mennyi szükséges műszer ren­delkezésre áll. Elkerülni a bajt- Mindezek ellenére is azt szeret­nénk, ha minél kevesebb ember kerülne kórházba. Annál is in­kább, mert a legkorszerűbb eljá­rások, a legjobb gyógyszerek sem képesek olyan hatásra, ame­lyet az odafigyelés, a megelőzés hozhat. Ezért gondolom, hogy ez valamennyiünk ügye. Már napi félórányi gyaloglás megváltoz­tathatja életesélyünket. Nem válogat Hazánkban az átlagéletkor éppen a szív és érrendszeri betegségek miatt lényege­sen alacsonyabb más orszá­gokénál, ráadásul az ará­nyok egyre rosszabbak, hi­szen egyre fiatalabb korban veszítik az emberek életü­ket. Mind gyakoribb a 40-45 éves korban, s mind na­gyobb számú a nők körében is. Amíg Európában 74, ad­dig Magyarországon 65 év a férfiak átlagéletkora. A nők átlagosan 73,8 évig élnek Magyarországon, miközben a statisztika szerint Euró­pában ez a szám 79. Gyakorlat A nyíregyházi Sipkay Barna Kereskedelmi, Vendéglátó­ipari, Idegenforgalmi Szak- középiskola és Szakiskola diákjai éles helyzetekben is gyakorolják a szakmát. Pa- ronai András és Kovács Jó­zsef szakácstanulók igen nagy gondot fordítanak ar­ra, hogy ne csak az íze le­gyen jó, hanem tetszen is a főztjük Balázs Attila felvétele ......... : á Mémmmmmmm HÉ ■Ki Penyige Szilvási Csaba IVIaga a név úgy hat rám, mint az ízes, hamvas, illatos penyigei nemtudomszilva. Összefut tőle a számban a nyál a gyönyörűségtől. Mintha a fel­hőtlen kék ég ragyogna a szó­ban a maga végtelenségével, az „i” hangot közrefogó két „e”- ben. Családias, meleg hangula­ta is van a helységnévnek. A „p” a pipázó, pöfékelő atya böl­csességét, az „ny” az anyag és a lány kedvességét, lágyságát, nőiességét, a „g” a fiú legényes kivagyiságát, vagányságát su­gallja. A szó végén pedig ott van az IGE, amely legyen po­gány igéző, táltos ráolvasó vagy kálvinista zsoltár, maga a szatmári nyelv, amely a leg­szebb melódiákat szólaltatja meg lelkem húrjain. Állok a penyigei határban. Talpam alatt a szülőföld, az anyaföld egy darabja. „Nincs ilyen főüd sehun a világon” mondta nagyapám, akinek az ötvenes években itt, a Szenke- háton volt egy kis parcellája. „Esőübe ragad, mint a szurok, száraz időübe meg feetöri az ember talpát, de aziert nagyon lehet űtet szeretni.” Nézem az ismerős, piros cse­repes tetejű házakat. Mit jelent nekem ez a csinos kis alföldi falu? Nagyon sokat. A hajdani és új barátokat. A régi cimbo­rákat, a Tóth fiúkat, Fejes Gyu­rit, Ugrón Lacit, akikkel nya­ranta együtt dolgoztunk a vas­úton, s felvigyázónkat a becsü­letesség, a munkaszeretet és a tisztesség megtestesítőjét, a szintén penyigei Kondor Ignác bácsit. Jelenti még az egykori ibolyaszemű, szamócaízű szájú lányokat kamasz- és ifjúkorom­ból, és azt a kimondhatatlanul boldog szorongást, zsibbadást, csiklandó érzést a szívem tá­ján, amit ezek a drága kis bo­szorkányok okoztak. Boldog vagyok, hogy a kapás magyar és a kardos magyar mellett még napjainkban is fel­lelhetem ebben a kis faluban a harmadik, sok helyen már ki­halófélben lévő embertípust, a lelkes magyart. Mert néhány csupaszív ember, Körösi Mik- lósné polgármester, Kormány Margit tanítónő és kollégáik, Kiss József és felesége, Harbu- la Imre valamint Szabó József körjegyző, Nagy György lelki- pásztor és a köréjük felsora­koztatott derékhad nagy dolgot művelt Penyigén. Bebizonyí­totta amit Berzsenyi vallott, hogy „nem sokaság, hanem lé­lek s szabad nép tesz csuda dol­gokat”. A számos kulturális rendez­vény mellett az általuk szer­kesztett színvonalas újság is tanúsítja, fontos nekik a szűkebb haza, az egymáshoz tartozás, a szeretet. Őrzők ők, akik vigyáznak a strázsán, akik táplálják bennünk a lán­got, hogy a szülőföld iránt ér­zett szeretetünk, szépbe szőtt hitünk megmaradjon. Semjéni találkozó Nyíregyháza (KM) - Ked­ves volt falubelink! - ek­ként szól a megszólítás a ma Nyíregyházán élő, de Kállósemjénből el­származottaknak. A nem mindennapi vállal­kozás keretében október 21- én, este hét órától a nyír­egyházi Zay Anna Egész­ségügyi Szakközépiskola aulájában találkozhatnak majd a földiek. A rendezvényen részt vesz Helmeczy László, a me­gyei közgyűlés elnöke, aki szintén kállósemjéni szár­mazású. A jelentkezőket minden hónap első pénte­kén 15 órakor a Nyír-Plazá- ban várják a szervezők. Je­lentkezni lehet: Domokos Jánosnál (06-20/320-8761); Dzsunyák Irénnél (342-229); Rozsnyai Györgynél (431- 241). A bál kivilágos kivir- radtig tart.

Next

/
Thumbnails
Contents