Kelet-Magyarország, 2000. szeptember (60. évfolyam, 205-230. szám)

2000-09-15 / 217. szám

2000. szeptember 15., péntek Kelet# timárikűrkép 7. oldal HÍREK □ Fogásiat A korszerű egészségházban ha­marosan a fogorvosi ellátás is beindul, vállal­kozói orvossal. Már teljes a műszerezettség. □ Kompjárat Az önkormányzat felújította a tiszai kompot, amelyet jelenleg vállalkozó üze­meltet. □ Helytörténet Még ez év végén napvilá­got lát a település monográfiája. A timáriak beneveztek a Virágos Magyarországért moz­galomba, az elkövetkezőkben az önkormány­zat erre nagyobb hangsúlyt kíván fektetni. □ Segítenek A németországi Batthyány Tár­saság ebben a tanévben is, a Tímárért Alapít­ványon keresztül támogatja a rászoruló gyer­mekek étkeztetését. A község címere A pajzs bal oldalán a zöld mező a nö­vényvilágra és a mezőgazdasági ha­szonterületre utal, míg a jobb oldali kék mező a Tisza vizét jelképezi. A középütt hasított Árpád-sávot kettős kereszt, és az 1773- tól datált községi pecsétnyomat fedi. Az Árpád-sáv alkalma­zását az 1067-es legelső, a település meglé­tét bizonyító okirat indokolja. A pecsétnyomat historikus voltát tekint­ve indokolt, hogy a címer része legyen. Ki­mondottan a folyó és annak partvidéke hasznosítására céloz. Alakja tojásdad, kül­ső és belső mezővel. A körírat fehér alap­ján fekete betűk, benne: CP TÍMÁR SIGI- LUM 1773. Zárt mezőben stilizált hal és a kereszt pólyázott arany, a háttér ezüst. A halmotívum alatt vízszintesen öt sáv kék és ezüst. A sávok alatti negyedovális me­zőt a ruta tölti ki, amelynek színezése vö­rös. A település nevére következtethető foglalkozásra motívumot nem tartalmaz. Ezeréves múlt A Tisza bal partján fekvő település már a honfoglalás előtti korban is lakott terület volt, melyet a régészeti leletek is bizonyíta­nak. Az első írásos emlék 1067-ben keltező­dött, majd IV. Béla tesz róla említést (1267): „Wense nevű földet is adom Tymár földje mellett, amely Szabolcs várához marad, 3 ehényi földdel, 2 halásszal és Tycha nevű halastóval.” A település elnevezése legvaló­színűbb, hogy a tímár foglalkozásból ered. A rév és a Bagolyszeg közötti Tisza-parti szakasz páratlan ritkasága a Felső-Tiszá- nak, amely mintegy fél kilométer hosszan homokos fürdőhelyet nyújt a természetes vi­zek kedvelőinek. Póznán A Titász szakemberei teljes egészében kicserélik a villanyvezetéket és a tartóoszlopokat Az oldalt írta, szerkesztette, a felvételeket készítette: Lefler György. Búcsút intettek a csődhelyzetnek Nyáron víz nélkül maradt a két szomszédos falu • Jövőre megújulnak az utak A Zempléni-hegység kéklö ka­réja zárja szemünk előtt a pa­norámát, szinte a Tokaji-hegy lábáig ér a falu. A Tisza ezüstje hosszú ökörnyálnak tűnik az őszben, a határ pe­dig méhkaptárhoz hasonla­tos: a timáriak betakarítanak.- Lényegében a teljes infrastruk­túrával rendelkezik a falu, de ten­nivaló azért akad még bőven - kezdte a beszélgetést Türk János polgármester, aki e minőségében a „másfeledik” ciklusát tölti. - Legnagyobb problémát jelenleg az ivóvíz jelenti, a nyáron ugyanis több napon át víz nélkül maradt az 1500 lakosú település és a szomszédos Szabolcs község. Ak­» ............................ A szennyvíz- csatornázást a huszonne­gyedik órában fogtuk meg. Türk János kor a Nyírségvíz Rt.-től kölcsö­nöztük a lajtoskocsit, a vizet pe­dig Rakamaztól kaptuk. A Timárt és Szabolcsot kiszolgáló közös vízmű most egy erősebb szi­vattyúra van kapcsolva, ám a víz­ügyi szakemberek szerint ez nem lehet tartós megoldás, mert félő, hogy összeroppan a rendszer. A megnyugtató megoldás az volna, ha az ivóvízhálózatunk rácsatla­kozhatna a RAVICSA Kht. által működtetett, a Rakamazt és Ti- szanagyfalut ellátó kútra. Pályáztak- Önkormányzatunk ennek érde­kében pályázatot nyújtott be a A faluközpont új arca megyei területfejlesztési tanács­hoz. A teljes beruházás 15 millió forintba kerülne, amelyből 4,5 milliót nekünk kell állni. Akár­mennyire szűkében vagyunk is a pénznek, de a szükséges önerőt előteremtjük, mert a víz úgy kell a falunak, mint „egy pohár víz”. Egyébként a most folyó szenny­vízcsatornázási programot is kö­zösen vállalta fel a négy település, Rakamaz gesztorságával. Tímá­ron olyan 80 százalékos készült­ségben vannak a munkák, 6782 méter hosszú az eddigi hálózat. Mondhatni: a csatornázást a hu­szonnegyedik órában fogtuk meg. A közeljövőben megjelenő hulla­dékhasznosítási törvény súlyos forintokat vesz majd ki azon tele­pülések lakóitól, akik csatornázás hiányában nem tudják megfele­lően kezelni a szennyvizet. Ugyan a csatornázás is pénzzel jár, de korántsem kerül majd annyiba, mint ahol még házi emésztőkbe ömlik a szennyvíz. Sorjában- Most a faluban a teljes villany- hálózat rekonstrukcióját végzi a Titász, október végére befejeződik a csatornaépítés, jövőre pedig - ahol szükséges - az úthálózatot szeretnénk felújítani, mert na­gyon ráfér már több utcára is. A munka menete diktálta, hogy ez legyen az utolsó fázis. A jövő év­ben szeretnénk az RLL-es telefo­nokat vezetékes rendszerűre cse­réltetni, mert az előbbiek szolgál­tatási minősége erősen kifogásol­ható. Az innen elszármazottak szerint sokat szépült a falu képe, különösen a temető rendbetételé­vel. Mint azt tábla is hirdeti, ná­lunk 1996-tól polgárőrség műkö­dik 42 taggal, Béres Zoltán vezeté­sével. Mindez azért is érdemel említést, mert a csoport teljes egé­szében önfinanszírozó, az önkor­mányzattól nem kapnak támoga­tást. A KMB-iroda harmadik éve segít a b űnmegelőzésben. A két­ségtelen 'Eredmények ellenére mé­gis többet várunk a rendőrségtől. Talpra álltak- Tímár fejlődésével részben elé­gedetlen vagyok, ennek igy is kell lennie. Nagyon nagy súly neheze­dett az ön kormányzatra. A hat év­vel ezelőtti csődhelyzetből sike­rült felállnunk, de ezt csak ilyen, a falu ér dekében önzetlenül cse­lekvő képviselő-testülettel és hi­vatali apparátussal lehetett elér­ni. A tapraállás érdekében a hiva­tali dolgozók a fizetésük 10 száza­lékáról lemondtak, az akkori és a mostani 'testület tagjai és az alpol­gármester sem vesz fel tiszteletdí­jat, pedig derekasan dolgoztak- dolgoznak - fejezte be a polgár- mester.- Hivatalosan bejegyzett integrá­torként több mint ötven őster­melővel állunk kapcsolatban. Ha partnereink úgy kívánják, a teljes vertikumra kiterjedő szol­gáltatást tudunk végezni szá­mukra.- Két fő tevékenységünk van: a szemes termények termelteté­se (főként búza, kukorica, napra: forgó), és a vetőmagtermeltetés (őszi búza, őszi árpa, vetőbur­gonya).- Mindkét tevékenységet in­tegrációban végezzük. Fajtabe­mutatóink évről évre sikereseb­bek - mondta Pásztor András A speciális kombájnok hibridkukoricát ürítenek. A vetőmag Hol­ügyvezető igazgató. landiába kerül Gyönyörű a timári őszi határ Népszerű a művészeti oktatás A Szabolcs Vezér Általános Isko­la nyolc évfolyamán, kilenc osz­tályban 179 tanuló jár, 17 peda­gógus irányításával - mondta Nizsalóczki Ferencné igazgató. Az 1994-től folyamatosan csök­kenő tanulói létszámunk fordu­lóponthoz érkezett, s nagy örö­münkre az idén két első osztály indult. Az elsőben már a hetve­nes évektől folyamatosan egész napos az oktatás, a 2-4. osztá­lyokban napközis csoportok van­nak. A felső tagozaton tanulószo­ba működik, elsősorban is a hát­rányos helyzetű tanulók részére. A jobb képességűek több szak­kör munkájában is tevékenyked­hetnek: kémia, matematika, énekkar, angol, színjátszó, mű­vészettörténeti szakkör indult. Két csoportban is foglalkozhat­nak a tanulástechnika elsajátítá­sával. Kedveltek a sportkörök: fociban, lányfociban, asztalite­niszben szép sikereket érünk el. Iskolánk a Tiszamenti Iskolaszö­vetség tagja. Az önkormányzat iskolabarát, de az anyagi lehető­ségei korlátozottak. A gyerekek igen eredményesek zaton A tehetséggondozásban, a művészeti nevelés területén to­vábbra is nagy az érdeklődés az alapfokú művészeti okta­tás iránt. A Fedics Mihály Alap­voltak a vöröskeresztes rajzpályá­fokú Művészetoktatási Intéz­mény kihelyezett tagozatai működnek nálunk: zongora, nép­tánc és képzőművészet tansza­kokkal. Naggyá nőtt Egy év híján három évtizede alakította a timári mező- gazdasági szövetkezet a gu­miüzemet, amely a szakem­bereit és a piacait megtart­va, 1992-ben kft. lett. - A ma már igen kedvező távlatok­kal rendelkező cég mögött nehéz évek állnak - mondta Kovács Lajos ügyvezető igaz­gató. Ám az utóbbi nyolc év­ben a dolgozói létszám 34-ről 160-ra nőtt, míg öt év alatt exportjának mind nagyobb hányadát bonyolítja a cég közvetlenül, ezáltal is növel­ve termékeinek versenyké­pességét. A Timár-Gumi Kft. sok­száz féle műszaki cikkére, gumiit és fémet együtt tartal­mazó speciális alkatrészeire külföldön is egyre nagyobb a kereslet. Főbb termékcsalád­jai a tömör gumiabroncs-ke­rekek, a víztömítő alkatré­szek teljes szortimentje, gu­mi alapanyagú gyógyászati segédeszközök, gépjármű-, mezőgazdasági alkatrészek és elektromos berendezések tömítései. Bővül a Rofa A timáriak jelentős piacra leltek: a Lajtán túl, a Rofa-No- walis Német-Magyar Kft., mint közös vállalkozás Tímár székhellyel működik 1998-tól. A fő tevékenység az anyag­mozgató és szállítóberendezé­sek gyártása, szerelése nyu­gat-európai piacra. A jelenle­gi 50 fős dolgozói létszám to­vábbi növekedhet, az üzem­csarnok bővítése révén - tájé­koztatott Ősegei László ügyve­zető igazgató.

Next

/
Thumbnails
Contents