Kelet-Magyarország, 2000. augusztus (60. évfolyam, 178-204. szám)

2000-08-28 / 201. szám

2000. augusztus 28., hétfő 3. oldal Keleti HÁTTÉR r£jÉZüi>ütt f Csekei hasonlat Galambos Béla F U9y gondolom, a rendezőkkel együtt csak örülhetünk, hogy a tavaly indult pró­bálkozás után a mostani második nekifutás­ra szép sikert hozott a szatmárcsekei szilva- lekvárfőző verseny. A csekére látogatók hada is bizonyította, hogy a hazai idegenforgalmi palettát egy- egy merőben új színfolttal gazdagító prog­rammal nagy távolságokból is vonzani lehet a turistákat. De példát szolgáltat arra is, hogy ötletek kellenek, mégpedig eredetiek, mint amilyen a nagydobosi sütőtökfesztivál, a tiszaberceliek lovasnapja és halpapri- kásfőző versenye, vagy a napkoriak huszár-, illetve a falusi élet ünnepnapjaival kapcsola­tos hagyományokat ápoló rendezvényei. Ha pedig a jó ötletet sikerül meg is való­sítani és tódulnak a vendégek, annak hoza- déka is van a település számára. Mégpedig forintban mérhető, hiszen extra bevételhez jutnak a különféle kapcsolódó szolgáltatáso­kat kínáló helyi lakosok, ami végső soron segíti - ha lassacskán is - ezeknek a gazda­ságilag hátrányos helyzetű kistelepülések­nek a felzárkózását. A idegenforgalom, amelyben az orszá­gos átlagot kétszeresen meghaladó GDP- növekedést ért el az ország az első fél év­ben, kiemelten támogatott terület. Különö­sen az a gyógy-, a konferencia-, és a lovas turizmus, melyek a legpénzesebb réteget hozza az országba. Ám legalább olyan fon­tosak a helyi specialitásokat szellemes kínáló falusi programok, amelyeken nyilván törnie kell a fejét, a helyi „agytröszttel ", a turiszti­kai szakemberekkel is együttműködve a te­lepülések vezetőinek. Viszont megéri a fá­radságot, mert a másutt e világban föl nem lelhető látványosságra időről időre, növekvő számban odarajzó turisták révén adatik meg az esély arra, hogy ebben az őrült száguldásban csak rémülten pislogó falvaink kilábaljan a jelenlegi lekvárból - hogy aktuális csekei hasonlattal éljek. Nyárvégi érzés Ferter János karikatúrája HÍREK □ Fogadóóra Szabó Sándor alezredes a mátészalkai rendőrkapitányság vezetője 2000. augusztus 28-án 9 órától. Méhész Zol­tán őrnagy a nyírbátori rendőrkapiányság helyettes vezetője augusztus 28-án 10 órától tart fogadóórát hivatali helyiségében. □ Nyugdíjasok A Nyugodt Életet nyugdl- jasklub ezúton értesíti a tagjait, hogy a kia­dottól eltérően szeptember 4-én hétfőn 14 órától a Szakszervezetek Házában rendezi a soron következő találkozóját. □ Zenede! felvétel Eljött a beiratkozás ideje a Nyíregyházi Zeneiskolába, ahol au­gusztus 28-án 14-18 óra között a régi-, más­nap augusztus 29-én délután hasonló idő­pontban az új növendékek jelentkezését vár­ják a Kürt utca 5-11. szám alatt. Továbbküldött szívhangok Minta lett a nyíregyházi sürgősségi osztály • EKG-leletek faxon vándorolnak Legfontosabb feladat, életben tartani a beteget, míg vele a mentő a kórházba érkezik Balázs Attila illusztrációja KovAcs Éva Nyíregyháza (KM) - A szív- és érrendszeri betegségek, az ezekből következő súlyos ál­lapotok és a hirtelen halá­lok száma Magyarországon az utóbbi időben rendkívüli módon megnövekedett. Mint a szakemberek egyöntetűen állítják, a szomorú számok hátte­rében többek között a sürgősségi betegellátás színvonala, illetve olykor teljes hiánya is szerepet játszik. Az a tény, hogy a rosszul- lét első perceiben nem jut meg­felelő ellátáshoz az illető. Megelőzés elsőként Mindezek szükségessé tették egy korszerű területi gondozási rend­szer és a megelőzés szemléletére épülő orvoslás megvalósítását is, hiszen a szakemberek vallják: ha­zánkban az egészségügyi ellátás fenti módon történő korszerűsíté­séből az egészségügyi mutatók kedvező irányú változása, az el­kerülhető halálozás mértékének csökkenése lenne várható. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyé­ben a kormányprogramnak meg­felelően kiemelt szerepet kapott a sürgősségi betegellátás kórházi szintű megvalósítása, a területi sürgősségi betegellátás feltételei­nek javítása. Az ország sürgőssé­gi betegellátó osztályain ma már minta, követendő példa a Sza­bolcs-Szatmár-Bereg megyében a megyei Jósa András Kórház sürgősségi betegellátó osztályán folyó munka, a kialakított korsze­rű informatikai rendszer, mely­lyel az alapellátás és a mentőszol­gálat részére egyaránt jelentős se­gítség nyújtható. Folyamatosan szervezik Jelenleg Magyarországon folya­matosan szerveződnek a sürgős­ségi betegellátásra specializáló­dott kórházi egységek és egyre bővülnek a többnyire ehhez kap­csolódó, a területi betegellátást segítő informatikai rendszerek is.- Elsőként Magyarországon - nyíregyházi példa alapján - a szívbetegek ellátását támogató korszerű EKG-konzultációs infor­matikai rendszer kiépítése való­sult meg, ezt követően a trombó- zisos betegek, a mérgezettek, agyi érbetegségben szenvedők magas szakmai szinten történő ellátását segítő, az egész országra kiterjedő informatikai berendezések üzem­be helyezésére kerül majd sor ­tudtuk meg Zsonda Lászlótól, a megyei kórház sürgősségi osztá­lyának orvosától, aki a ma már a megye teljes területén igény be ve­hető szívfaxot kitalálta. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyé­ben a szívbetegek korszerű terü­leti ellátása érdekében a megyei önkormányzat anyagi támogatá­sának köszönhetően a közeljövő­ben 56 központi ügyeletet szerel­nek fel modern informatikai esz­közökkel. A folyamat már koráb­ban megkezdődött, amikor a me­gye valamennyi mentőállomására és több mint 50 házi- és foglalko­zás egészségügyi rendelőjébe ke­rültek hasonló technikai eszkö­zök. Konkrét példa A közelmúltban tartott ünnepé­lyes átadáson a szakemberek konkrét esetek bemutatásával is­mertették a rendszert és azokat a szakmai eredményeket, amelyek nagymértékben hozzájárulhatnak ahhoz, hogy annak is megment­sék az életét, aki a megye legtávo­labbi csücskében kap infarktust, lesz rosszul. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a szívfax segítsé­gével akár éppen a kórházban tar­tózkodó kardiológus mondhat vé­leményt, javasolhat terápiát ad­dig, amíg a beteg a mentővel a kórházba megérkezik.- Nekem meggyőződésem, hogy igenis fontos az, hogy az önkor­mányzatok minden anyagi nehéz­ség ellenére támogassák települé­seiken az egészségügyet. Áldoz­zanak rá, hiszen azzal vala­mennyi ott élő érdekében cselek­szenek - fogalmaz Helmeczy László, a megyei önkormányzat elnöke, akinek oroszlánrésze van abban, hogy a közel harmincmil­liót érő hálózat országosan is elsőként, a mi megyénkben kié­pülhetett. W Életesélyek Gógl Árpád miniszter: Ma­gyarország asszimetrikus ország, melynek keleti és nyugati felén más-más az életesély. Nekünk az a cé­lunk, hogy ilyen feltételek mellett is egyenlő életesélyt adjunk az embereknek. Ezért lett fontos része a kor­mányprogramnak az, hogy az első orvoshoz fordulás feltételeit jelentősen javít­suk. A szívfax e téren nagy hasznunkra lehet. Magyar léalma versenytárs nélkül Pitesti, Plovdiv (KM - Ny. Zs.) - A magyarországi léalma felvá­sárlásának első hírei délkelet­európai tanulmányúton érték az Almatermesztők Szövetsé­gének néhány elnökségi tag­ját. Ők a saját szemükkel győződhet­nek meg arról: a romániai alma idén sem lesz a magyar gyümölcs versenytársa. A szövetség képviselőinek el­sődleges célja az, hogy a helyszí­nen tanulmányozzák: miként ér­ték el világraszóló sikereiket a görög gyümölcstermesztők a szö­vetkezésben és az értékesítés szervezésében. A célhoz vezető úton megragadták az alkalmat a lehetséges versenytárs országok helyzetének elemzésére is. Romá­niában a szakma nemzetközi ber­keiben jól ismert Pitesti Gyü­mölcstermesztési Kutató Intézet laboratóriumi vezetője, talajta­ni szakértője Michail Janku kendőzetlenül tárta fel országa legnagyobb gondjait. A magyar szakemberek előtt sem ismeretlen problémák listája tetemes: a rend­szerváltás után a termőföldeket ismét magánkézbe adták, a bir­tokszerkezet felaprózódott, az új tulajdonosok többsége pedig vagy nem ért a gazdálkodáshoz, vagy nem tud (nem akar) mit kezdeni földjével. Általánosan jellemző a tőkehiány, az esetleges új telepí­tések is mellőznek minden terve­zést, piaci megfigyelésen alapuló kezdeményezést. A pitesti kutató intézet képes lenne egy országos stratégia kidolgozására, de kor­mányzati meghívás nélkül nem vághatnak e létfontosságú mun­kába. M. Janku szerint az évtized leggyengébb termése várható Ro­mániában. A gyümölcsösök tulaj­donosainak nemhogy öntözőbe­rendezésre, de még a legalapve­tőbb ápolási, növényvédelmi munkára sincs pénzük, gondjuk. Bulgáriába sem sokkal jobb a helyzet - derült ki a híres Plovdi- vi Gyümölcstermesztési Kutató Intézetben, a magyar almater­mesztők következő állomásán. Az intézet igazgatója Vaszilij Djoubi- nov professzor rögtön egy döbbe­netes számmal szolgált: Bulgáriá­ban ezen a nyáron 48 fokos csúcs- hőmérsékletet is mértek. Hazájá­ban az összgyümölcstermés mint­egy egymillió tonnáról a rend­szerváltás után csaknem 350 ezer tonnára esett vissza. Bővülő ex­portpiacokkal rendelkezik a mál­na és a földieper, s a vörösbor is egyre kelendőbb főleg a skandi­náv országokban. Még több lehetőség lenne az értékesítésben, de komoly akadály, hogy Bulgári­ában az átlagos birtoknagyság kb. 0,7 hektár. A termelők többsége szövetkezésről hallani sem akar - ez a beidegződés Magyarországon sem ismeretlen. Talán majd a gö­rögöknél fény derül a receptre, hiszen az Almatermesztők Szövet­ségének tagjait az egyik legna­gyobb, leghíresebb termesztő­körzetben, Zagora központjában várják vendéglátóik. Katonacimborák Oláh Gábor _________________________ "Unalomig végig morzsoltak már minden témát. Hajnalo­don, ilyenkor korán virrad, a falu is csak most kezdte korai cihelődését. A közelgő reggel szürkészöldje becsorgott a szo­bába. A gyalult, bortól ragacsos asztalnál ketten ültek. Előttük kancsó és poharak. Már alig beszéltek, elnyomta őket az emlékezés. Néha megszólalt a házigazda, motyorászott mint a vénemberek, a másik meg csak mindenre bólogatott. Ma­gyar sors, mondta a gazda va­lamire, most már sokadszor, akinek szederjes szomorú ar­cán az elmúlás lárvája látszott. Az komám, bizonygatta a ven­dég, magyar sors, felemelte a poharát, amelyik eddig is jó kedvvel töltötte el, de már az is, mint a kancsó is, üres volt. Sír az asztal, mondta, ezzel je­lezte, hogy nincs a kancsóban bor. Háborús emlékek kötötték össze őket. Együtt voltak a fron­ton és szenvedtek évekig a hadi­fogságban, együtt jöttek haza is. Évente egyszer, nyár elején ta­lálkoztak, hol itt, hol ott, hogy az átélt emlékeket százszor, ezerszer felelevenítsék. Mára már mind a ketten megözve­gyültek. Jó házasság volt a mi­énk, ismételte újból a házigaz­da, az asszony vak volt, én meg süket. Ezen mindig nagyot ne­vettek. Nálunk sem volt az asz­talnál sohasem harag, adta elő ismert történetét a vendég is, de a fecsegést sem tűrtem meg a házban. Ott messze a havasok alján temettük el szegényt, nyu­godjék békében, újabb csend következett, behunyták szemü­ket, elkalandozott az eszük. Sok idő után repültek vissza a mába. Ahol, hogy honnan hon­nan nem, ismét került bor az asztalra. Töltöttek, ittak, feláll­tak, megpróbálták magukat ki­húzni egyenesre, mint az a ré­gi huszárszurony. Nem ment, mert testük már nem engedel­meskedett. Sok volt a bor is, meg nagy a kor is. De már az sem számított, mert játszani kezdett szívükben a hegedű. Előre hajoltak, balkezüket a tarkójukhoz csapták, jobb ke­zükkel verni kezdték az aszta­lon a taktust. Próbálkoztak a csárdásai is, mint amikor ré­gen az arató bálokon a kévekötő lányokkal táncoltak. Egymást átölelve este vissza a lócára. A z ablakon csúfondárosan kukucskált be rájuk a felkelő nap. Honnan is tudhatott vol­na, hogy szégyenkezni, egye­dül csak neki volna oka. Rend a lelke jármi ban fokozott gondot fordít a polgármesteri hivatal a köz­ség arculatának alakításá­ra, így az utak és árkok szé­leinek, partjainak a kaszálá­sára is Vincze Péter felvétele

Next

/
Thumbnails
Contents