Kelet-Magyarország, 2000. augusztus (60. évfolyam, 178-204. szám)

2000-08-19 / 194. szám

2000. augusztus 19., szombat Keleti ÜNNEPI OLDAL 15. oldal Szent István temploma A megye névadó települése Szent Ist­ván uralkodásának Idejétől a tatárjá­rásig a várispánság központja volt, csak a XIII. század második felében került világi birtokosok kezére. 1092. május 20-án Szent László király el­nökletével zsinat színhelye. A 227-303-349 méter hosszúságú és mintegy 10-12 méter magas három sánc hatalmas térséget fog körül. Anonymus szerint épít­tetője Szabolcs vezér, honfoglalás kori törzsfő. Az erődítést egykor a Tisza fogta körül. A szabolcsi földvár Közép-Európa egyik legszebb ilyen jellegű építménye. A román kori, a Szűz Mária tiszteletére szentelt monostort (ma református temp­lom) valószínűleg még Szent István alapí­totta. A XV. században újjáépítették, hat román kori pillérét 1847-ben bontották el. Az Országos Műemlékvédelmi Felügyelő­ség 1975-1978 között állíttatta helyre. A késő barokk, volt Mudrány-kúria szo­báinak mennyezetsarkait a hun és magyar fejedelmek és királyok festett mellképeivel díszítették. Itt játszódott le Móricz Zsig- mond Ebéd című novellája. Az 1896-tól 1978-ig református parókiát 1980-ban hely­reállították, ma a megyei múzeum ipar- művészeti kiállítása látható itt. Egykor a faluban, a Szemere családnál házitanítós- kodott Tompa Mihály költő, s 1863-ban itt született Szemere György regény- és drá­maíró, a Világ című lap alapítója, majd az Országgyűlési Napló szerkesztője. A Szűz Mária-monostor, ma református templom A2 íjászok otthona- Szabolcson otthonra találtak az íjászok, a földvárnál megfelelőbb helyet nem is tu­dok elképzelni - mondta Kovács Béla nyug­díjas tanár, a Szabolcsért Kulturális Köz­hasznú Közalapítvány elnöke. - A mindig Szabolcs napján, július 28-án kezdődő or­szágos íjászversenyt az idén is nagy érdek­lődés övezte. A korhű ruhába öltözött íjá­szok nyomán valósággal a honfoglalás ko­ra elevenedik meg a földvár sáncai között. Az oldalt írta, fényképezte és szerkesztet­te: Lefler György. Szabolcs vezér kései utódai Balázs Attila felvétele Ezer esztendő a földvár tövében A Tisza elől dombra fészkelt e kotlóaljnyi kis falu; ezer évről tud regélni, sokszor, mint koronatanú. A millenni­um évében, István király ün­nepéhez közeledve Szabolcs községben Jártunk.- Délelőtt a rádiótól voltak itt, hogy melyiktől, azt meg nem tudnánk mondani, de a fiatal riportemő ugyancsak azt kér­dezte: hogy állunk István király- lyal, meg az ezer évvel? - újsá­golták többen is a falu presszó­jának délutáni törzsközönsé­géből. Ha engem kérdeznek, Szent Istvánról csak mondtam volna valamit, de ezer évre nem­igen tudnék visszagondolni - mondta derűsen egyikőjük. - Te a tegnap estére sem igen emlék­szel, amilyen állapotban voltál! - tromfoltak rá a cimborák.- A falu történetét minden szabolcsi ember ismeri - kezd­te Lakatos Dénes polgármester, otthonában. - A történelmi hely szelleme örökletesen beleivódik az itteni emberekbe. Szabolcs község múltja inkább a honfog­laláshoz, és Szabolcs vezérhez kötődik, amit a millecentenári- um jegyében négy éve meg is ün­nepeltünk a megye, az ország részvételével, miként egy ünnep­ség erejéig ránk terelődött az or­szág figyelme 1992-ben is. Ünnepelt a megye Szent László király 1092-ben itt tartott országgyűlést. Annak ki­lencszázadik, míg szentté avatá­sának a nyolcszázadik évfordu­lójáról emlékezhettünk meg nyolc évvel ezelőtt. Ez év július 2-án pedig a me­gyei millenniumi ünnepség hely­színe volt Szabolcs. 1992-ben a jó emlékezetű, néhai Antall József miniszterelnök Szabad György, az országgyűlés elnöke és Fürj Lajos honvédelmi mi­niszter kíséretében; 1996-ban Gál Zoltán, az országgyűlés elnöke; 2000-ben pedig Dávid Ibolya iga­zságügy-miniszter volt az ünnepi szónok. Mindez büszkeséggel tölt el bennünket. Köszönettel tarto­zunk a Megyei Közgyűlésnek, » ........................ ...az ünnep élményén, a lélek emelésén túl a falu is gyarapodott. Lakatos Dénes mert az ünnepek élményén, a lé­lek emelésén túl, azért ez alkal­makkor a falu is gyarapodott. Szinte szabolcsinak számít dr. Németh Péter megyei múzeumi­gazgató és Szatmári István, a Műemlékvédelmi Hivatal me­gyei vezetője. Erős szikla- Szent István erős sziklára, az egyházra építette országát, ezer év múltán is ennek köszönhető, hogy megvagyunk. Az országé nem, de e kisközség sorsa ag­gasztó. Emiatt próbálkozunk a Magyar Falumegújítási Mozga­lommal, a Szabolcs nevű telepü­lések találkozójával stb. Az 1992-ben tapasztalt közös akarat, sajnos a faluban megsza­kadt, de remélem, az újabb ezer évet megéli Szabolcs - fejezte be a polgármester. MEGKÉRDEZTÜK: MIT JELENT SZENT ISTVÁN ÜNNEPÉN SZABOLCSON ÉLNI? Kérdezett és fényképezett: Lefler György A z államalapítás emlí­tésekor elsőként Szent István alakja tűnik fel előttem, akinek a ma­gyarok a fennmaradásu­kat köszönhetik azzal, hogy a nyugati egyházat választotta. Népek tűn­tek el mellőlünk az idők során, mi pedig itt va­gyunk a harmadik ezred küszöbén a Kárpát-me­dencében. Ha jelenleg fo­gyóban is nemzetünk, de mint tisztes, szorgalmas népre tekinthetnek ránk Európában. Szabolcsról sokat mesélt gyerekko­romban nagyapám, aki itt született. Nem csoda hát, ha örömmel jöttem, lényegében - vissza. E kicsinyke faluból is nagy az elvándorlás, egziszten­ciálisan nehéz előre ter­vezni. Fazekas Gábor ISKOLAIGAZGATÓ Egy évtizedig Bököny- ben éltünk, a csalá­dom nagy örömmel köl­tözött vissza, Szabolcsra. Azt követően szerepet vállaltam a falu közéletéből, mint tanács­tag, testületi tag, alpol­gármester, és jelenleg is képviselő vagyok. A rendszerváltozás idején nem értettem egyet a korábbi társközségtől, Tímártól való azonnali és teljes elszakadással, mert ahhoz túl kicsi e fa­lu. Most ismét körjegy­zőség lesz. Az önállóság, persze szükséges egy ilyen történelmi múltú községben. Számomra megnyugtató, hogy a már családos gyermekei­met a közelünkben tud­hatom, mindkettő Tokaj­ban él. Hubai Sándor KÉPVISELŐ B üszke és boldog va­gyok, hogy itt szület­tem, és itt szeretnék meghalni is. Szabolcs már gyerekkoromban is történelem volt egyedül­álló földvárával, műem­lék templomával és cso­dálatos természeti kör­nyezetével. Nekem ez a szülőhazám, a szülőföl­dem, a szülőfalum - ta­lán ezért is szeretem annyira Kölcseyt, Vörös- martyt és Radnótit. Har­minchárom évvel ezelőtt azért jöttem haza, hogy pedagógusként és közéle­ti emberként a szülő­falumat szolgáljam. A történelmi múlt kötelez, a millennium évében pe­dig hiszem, hogy a mi kis falunk Szabolcs, maj­dan a világörökség része lesz. Lakatos Mihályné alpolgArmester G yerekkoromból csu­pán a földvár tetején álló emlékmű képe jön elő, olykor egy-egy ki­ránduló csoporttal. A földvár régészeti mun­kái, a templomátépítés, a Mudrány-kúria átalakítá­sa nyomán azért egy ki­sebb pezsgés már észlel­hető volt a falu idegen- forgalmában. A három nagy megyei esemény pedig újból és újból némi reményt adott az itt élőknek: nem hal meg Szabolcs. A legbizako- dóbb azért 1992-ben, az első nagy ünnep idején volt a falu lakossága, azóta valamelyest veszí­tett hitéből. A falumra mindig büszke voltam. Másutt járva úttalannak tűnik az út és hidegnek a házak. Farkas Tiborné VÁLLALKOZÓ L ent voltam a Tiszán, de hát minek?! Az idén még szúnyog sincs, nem hogy hal! Pár éve nem lehetett kijönni a házból, annyi vérszívó rajzott itt, a Tisza-par- ton. Na, nem mintha hiá­nyolnám őket, de az ember lassan elpusztít mindent maga körül. A falunak megvan a ma­ga története, de megvan itt mindenkinek. Én például hét évet vol­tam Oroszországban, négyet a Donnál, hármat fogságban. Innen a közeli porta Rákóczi György-féle ház volt, egy­kor a Tisza jegén jártak át Sárospatakra. A falu zsugorodik, akár­csak én. Tavaly töltöttem a nyolcva­nat. Szatmári Bertalan NYUGDÍJAS

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents