Kelet-Magyarország, 2000. augusztus (60. évfolyam, 178-204. szám)
2000-08-19 / 194. szám
2000. augusztus 19., szombat Kelet« HÁTTÉR 3. oldal NÉZŐPONT Nyílt színen Angyal Sándor y\hhoz képest, hogy az első reagálásokban valamennyi parlamenti párt elutasította a szocialisták kezdeményezését a Tisztelt Ház rendkívüli üléséről olajügyben, mára sokat változott a helyzet. A legfrissebb hírek szerint az SZDSZ után a FKGP is megváltoztatta álláspontját, - a híradások tanúsága szerint - megszavazzák a rendkívüli ülésre tett javaslatot. Nem véletlen, hogy az ünnep közeledtén emelkedettebb gondolatok helyett e rovatban ilyen „hétköznapi témával hozakodik elő a krónikás. Ha visszalapozzuk a mostani ciklus parlamenti történéseinek forgató- könyvét, bizony nem sok olyan esetet találunk, amikor közeledni látszanak az álláspontok, a szándékok is. Mert most erről van szó: közéletünket tisztába kell tenni, mert beolajozódott. Az embernek ilyenkor az a kép kattan be, amikor a tengeren az olaj- szállító hajót katasztrófa éri és a szerencsétlen pingvinek nyakig olajosán vergődnek a part mentén. Mióta felpörögtek az olajbotrány eseményei (különösen azóta, hogy konkrét nevekre is fröccsent az olajból) szinte nemzeti üggyé vált az a szándék, hogy végre neveztessenek meg és nyerjék el méltó büntetésüket azok, akik mértéktelen kapzsiságukban megdézsmálták a közvagyont, megkárosították a büdzsét, nehéz helyzetbe hozva ezáltal a mindenkori kormányzatot, ha javítani kívánt a mezőgazdaság, az egészségügy helyzetén vagy ha több nyugdijat szeretett volna nyújtani. Lehet megkérdőjelezni egy működő(?) parlamenti olajbizottság ténykedése közben az egész Ház rendkívüli összehívását, de mint az utóbbi napok fejleményei bizonyítják, többre van szükség: a Tisztelt Ház, illetve az egész ország színe előtt hangozzanak el felelős állítások, nem pedig a bizottság zárt ajtója mögött, olykor felelőtlen, meggondolatlan állítások. Lehet, hogy mégsem szavazzák meg az ügy napirendre vételét és akkor dolgavégezetlenül „hazamennek a legények", ám ennek az ellenkezője is megtörténhet. Ahol nem csupán egy évtizede működik a demokrácia, ott az a feltűnő, ha hasonló ügyekben nem egyenesben, élő adásban közvetít a televízió. Ehhez képest nekünk talán kijár egy kicsit nagyobb nyilvánosság. Olcsó tűzijáték Ferter János rajza HÍREK □ Roma nap Nyíregyházán a Tehetséges Romákért Egyesület augusztus 20-án tíz órától roma napot szervez, melynek színhelye a 13. számú iskola. □ Szamos-partl találkozó Tunyogmatol- cson egész napos programot szerveztek a sportpályára, ahol a település legügyesebb szakácsai főzik a halászlevet, birka-, sertés- és marhapörköltet, valamint a tájjellegű málé- kásás töltött káposztát. □ Régiségek Millenniumi régiségkiállftás és vásár lesz augusztus 19-20-án Nyíregyházán, a Hatzel téren reggel 9-től 14 óráig. Mindennapi kenyerünk ára Galambos Béla Nyíregyháza (KM) - Nem hiába millenniumi volt az idei aratás is, velünk ünnepeltek az égiek: rendben magtárba kerülhetett minden szem megtermett búza. A félelmek szerencsére fölöslegesnek bizonyultak, mert ahogy hírlik, végül nincs gond a következő évi kenyémekvalóval. Ami a búza mennyiségét illeti, megyénkben is termett elegendő. Az eleink által sokat mondóan „élet”-nek keresztelt gabona minőségén viszont már vitáznak a különböző érdekeltségi csoportok, a molnárok és a pékek. Egészséges szemek A hivatalos megyei adatok szerint az idei búzatermésünk a 111 ezer tonnát is meghaladja. Ez, a közel 34 ezer hektár betakarított terület átlagában 3,3 tonnás termésnek felel meg, ami a mi vidékünkön szokásostól - úgy is mondhatnánk elvárhatótól - nem sokkal, 10-15 százalékai kevesebb csupán - vélekednek a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) megyei hivatalában. Az idén betakarított búza minősége jelentősen jobb a tavalyitól és tavalyelőttitől - hangoztatja a földművelésügyi tárca. Részéről ez a legkevésbé sem tekinthető csupán annak bizony- gatásaként, hogy lám-lám meghozta eredményét a minőségi gabonatermesztés ösztönzésére fordított jelentős agrártámogatási összeg. A főként gyengébb talajokon aszály miatt megszorult szemektől eltekintve tulajdonképpen nem is lehetett komoly gond, hiszen az elmúlt két évben erős minőségromlást okozó - főként fusariumos - gombafertőzés, pontosan az idei forróság miatt, szinte mindenütt elkerülte a búzatáblákat. Nem tartják valósnak az FVM-ben azt az állítást, hogy a malmok takarmányminőségű búzát őrölnének, mivel az MTA Martonvásári Mezőgazdasági Kutatóintézetének vizsgálatai szerint az idei évben a'búza legalább 2 százalékkal nagyobb sikértartalmú, mint az előző két évben volt. Húz a búzapiac Tény, hogy az idei búza drágább a szokásosnál, mivel a szárazság Nincs ennél finomabb miatt nem csak nálunk, de a környező országokban is kevesebb termett, ami természet szerűleg megnövelte a keresletet is a búzánk iránt. Az FVM-ben nem óhajtják leállítani, vagy korlátozni a hazai szükségleten felüli búza kivitelét. El kell fogadni, hogy a búza árát alapvetően a piac alakítja, ezért abba a tárca nem avatkozhat bele. Nem is lenne célszerű, mivel a mesterségesen alacsonyan tartott ár vagy tönkre tenné a termelőket, akik költségeik visszanyerésén túl végre tisztes jövedelmet is húznak terményük értékesítési árából, vagy nem kívánatos költségvetési támogatást gerjesztene. A sütőipart képviselő Kasi Zoltán, a kótaji Fehér Kenyér Kft. üzemvezetője szerint már eleve nehéz helyzetben érte a pékségeket a nagyarányú lisztáremelés, amely önmagában 8 forinttal növeli egy kilogramm kenyér önköltségét. Ehhez kell hozBalázs Attila felvétele zászámítani az dráguló energiát, segéd- és járulékos anyagokat. Mindezekkel együtt a pékségek többsége a beharangozott 20-25 százalékos emeléshez képest kisebb mértékű növekedést érvényesített áraiban. Nem a liszt sáros Az agrárkormányzat számításai alapján kijelenthető: a fehérkenyér árában az anyaghányad 41- 42 százalékot tesz ki, az energia- költség aránya 20-21, a bérköltség 20 százalék, az egyéb járulékos költségekre 3-5 százalékot kell számolni, míg az áfa 10,5 százalék. A kenyér árán belül a liszt költségének részaránya 35- 37 százalékos, ami azt is jelenti, hogy a „mindennapi” árának alakulásában nem a lisztté a döntő szerep. Semmi értelme a búzatermelőkre ráhúzni a vizes lepedőt az elkerülhetetlen miatt. Nevezetesen, hogy lassacskán mindenütt többet kell majd fizetnünk a sütőipar termékeiért. A hazai fogyasztót egyébként sem szerencsés szembe állítani a magyar parasztsággal, mert az egyedüli megoldás úgy is csak az lehet, hogy aki tisztességesen dolgozik ebben a hazában, miként az az egyesült Európában élő polgároknak most is dukál, munkájával meg is tudja keresni családjának a mindennapi foszlós kenyérre valót. Pékek csődveszélyben A jó kenyér és a többi péksütemény alapanyagának több mint 70 százalékát adja a liszt, melynek ára az utóbbi másfél hónap alatt mintegy 30 százalékkal emelkedett. A nagy ugrás júliusban kezdődött, de még mielőtt ezt érvényesíteni tudták volna áraikban a pékségek, máris jött az újabb lisztáremelés. A sütőipar az elmúlt két évben az inflációtól elmaradó mértékben növelte árait, s igazából nem tudta megosztani a dráguló energiából eredő terheit sem — állítja a Sütőipari Egyesület megyei elnöksége nevében Lakatos Tibor. Elárulja: idén tavasszal a sütőipar már tett kísérletet a péksütemények áremelésére, de a magyarországi üzletláncok ellenállása miatt megbukott a kezdeményezés. Az elmúlt két évben a pékségek felélték tartalékaikat, megyénkben is sok sütőipari cég jutott a csőd szélére, halmozott fel tetemes tartozást. Ez az év aztán betette a kaput: példátlan ütemben drágult az üzemanyag, a gáz ára is 12 százalékkal ugrott fölfelé, s ezt már nem tudták kigazdálkodni a pékek. Július közepére betelt a pohár, s jelezték: augusztus közepére 20-25 százalékkal lesznek kénytelenek többért adni a kenyeret. LETKÉPEK Lidi néni sütötte Szabó Csaba__________________________ Bizony, kedves fiam, azok voltak a szép idők, idők, mikor még minden háznál gazd- asszony sütötte hetente a kenyeret, hatot is nagy családnak, de nem 1-2 kilósat, töpör- tyűket, hanem kerek fülesko- sámyikat. A kelesztéshez kovászt használtunk, ezt egy nagy teknőben - mint a nemes bornak a fahordó, úgy a kenyérnek a fateknő dukál - liszttel és sós vízzel összegyúrtuk. Akkor volt kész, ha nem ragadt kezünkre a tészta. Aztán szakajtókba - sásszalmából font kosarakba - porcióztunk és szintén e célra szőtt vászon kendőkkel beborítottuk őket. Beraktuk a tisztaszobába és hagytuk kelni. Drága emékű férjem, Gyula reszortja volt a kemence bemelegítése száraz kóróval. Mindig olyan jól eltalálta, pont a megfelelő hőmérsékletre. Először a lángost raktam be, zsírba mártott tollal meg- kenegetve. Kaporral, friss házi tejföllel, az volt ám az isteni - cuppant a szájával. A kenyerek bevetése előtt mindig fohászkodtam, hogy legyen meg máskor is a betevőnk és jól sikerüljön. A fából faragott nagy lapáttal szépen sorba beraktam őket. Úgy két óra telt el és készen is voltak. Kivéve megforgattam, egy kis kacsazsírral megkenegettem. Mindig készítettem madárkát is, ezt a teknő oldalából lekapart va- karőból formáltam madár alakúra, két búzaszemből szemet, a harmadikból kis csőrt nyomtam a tésztába, a gyerekek ennek örültek a legjobban. Az új kenyér ünnepén szépen, népviseletbe felöltöztünk, szalmakoszorúkkal díszített szekereken felvonultunk. A legszebb kenyeret szalaggal átkötöttük, s egy eladó leány vitte a kezében, amit aztán a papunk megszentelt. Szobor húszadikára Az utolsó simításokat végzi Bunkóczy Attila épületszobrász a Rakamazon átadásra kerülő Szt. István-szobron Sipeki Péter felvétele