Kelet-Magyarország, 2000. augusztus (60. évfolyam, 178-204. szám)

2000-08-19 / 194. szám

2000. augusztus 19., szombat Kelet« HÁTTÉR 3. oldal NÉZŐPONT Nyílt színen Angyal Sándor y\hhoz képest, hogy az első reagálások­ban valamennyi parlamenti párt elutasította a szocialisták kezdeményezését a Tisztelt Ház rendkívüli üléséről olajügyben, mára sokat változott a helyzet. A legfrissebb hírek szerint az SZDSZ után a FKGP is megváltoz­tatta álláspontját, - a híradások tanúsága szerint - megszavazzák a rendkívüli ülésre tett javaslatot. Nem véletlen, hogy az ünnep közeledtén emelkedettebb gondolatok helyett e rovat­ban ilyen „hétköznapi témával hozakodik elő a krónikás. Ha visszalapozzuk a mostani ciklus parlamenti történéseinek forgató- könyvét, bizony nem sok olyan esetet talá­lunk, amikor közeledni látszanak az állás­pontok, a szándékok is. Mert most erről van szó: közéletünket tisztába kell tenni, mert beolajozódott. Az embernek ilyenkor az a kép kattan be, amikor a tengeren az olaj- szállító hajót katasztrófa éri és a szerencsét­len pingvinek nyakig olajosán vergődnek a part mentén. Mióta felpörögtek az olajbotrány esemé­nyei (különösen azóta, hogy konkrét nevek­re is fröccsent az olajból) szinte nemzeti üggyé vált az a szándék, hogy végre nevez­tessenek meg és nyerjék el méltó bünteté­süket azok, akik mértéktelen kapzsiságuk­ban megdézsmálták a közvagyont, megká­rosították a büdzsét, nehéz helyzetbe hozva ezáltal a mindenkori kormányzatot, ha javí­tani kívánt a mezőgazdaság, az egészség­ügy helyzetén vagy ha több nyugdijat sze­retett volna nyújtani. Lehet megkérdőjelezni egy működő(?) parlamenti olajbizottság ténykedése közben az egész Ház rendkívüli összehívását, de mint az utóbbi napok fejleményei bizonyít­ják, többre van szükség: a Tisztelt Ház, illet­ve az egész ország színe előtt hangozzanak el felelős állítások, nem pedig a bizottság zárt ajtója mögött, olykor felelőtlen, meg­gondolatlan állítások. Lehet, hogy mégsem szavazzák meg az ügy napirendre vételét és akkor dolgavégezetlenül „hazamennek a legények", ám ennek az ellenkezője is meg­történhet. Ahol nem csupán egy évtizede működik a demokrácia, ott az a feltűnő, ha hasonló ügyekben nem egyenesben, élő adásban közvetít a televízió. Ehhez képest nekünk talán kijár egy kicsit nagyobb nyil­vánosság. Olcsó tűzijáték Ferter János rajza HÍREK □ Roma nap Nyíregyházán a Tehetséges Romákért Egyesület augusztus 20-án tíz órá­tól roma napot szervez, melynek színhelye a 13. számú iskola. □ Szamos-partl találkozó Tunyogmatol- cson egész napos programot szerveztek a sportpályára, ahol a település legügyesebb szakácsai főzik a halászlevet, birka-, sertés- és marhapörköltet, valamint a tájjellegű málé- kásás töltött káposztát. □ Régiségek Millenniumi régiségkiállftás és vásár lesz augusztus 19-20-án Nyíregyhá­zán, a Hatzel téren reggel 9-től 14 óráig. Mindennapi kenyerünk ára Galambos Béla Nyíregyháza (KM) - Nem hiá­ba millenniumi volt az idei aratás is, velünk ünnepeltek az égiek: rendben magtárba kerülhetett minden szem megtermett búza. A félelmek szerencsére fölösle­gesnek bizonyultak, mert ahogy hírlik, végül nincs gond a követ­kező évi kenyémekvalóval. Ami a búza mennyiségét illeti, megyénkben is termett elegendő. Az eleink által sokat mondóan „élet”-nek keresztelt gabona mi­nőségén viszont már vitáznak a különböző érdekeltségi csopor­tok, a molnárok és a pékek. Egészséges szemek A hivatalos megyei adatok sze­rint az idei búzatermésünk a 111 ezer tonnát is meghaladja. Ez, a közel 34 ezer hektár betakarított terület átlagában 3,3 tonnás ter­mésnek felel meg, ami a mi vidé­künkön szokásostól - úgy is mondhatnánk elvárhatótól - nem sokkal, 10-15 százalékai ke­vesebb csupán - vélekednek a Földművelésügyi és Vidékfej­lesztési Minisztérium (FVM) me­gyei hivatalában. Az idén betakarított búza minősége jelentősen jobb a tava­lyitól és tavalyelőttitől - hangoz­tatja a földművelésügyi tárca. Részéről ez a legkevésbé sem tekinthető csupán annak bizony- gatásaként, hogy lám-lám meg­hozta eredményét a minőségi ga­bonatermesztés ösztönzésére for­dított jelentős agrártámogatási összeg. A főként gyengébb talajo­kon aszály miatt megszorult sze­mektől eltekintve tulajdonkép­pen nem is lehetett komoly gond, hiszen az elmúlt két évben erős minőségromlást okozó - főként fusariumos - gombafer­tőzés, pontosan az idei forróság miatt, szinte mindenütt elkerül­te a búzatáblákat. Nem tartják valósnak az FVM-ben azt az állítást, hogy a malmok takarmányminőségű búzát őrölnének, mivel az MTA Martonvásári Mezőgazdasági Kutatóintézetének vizsgálatai szerint az idei évben a'búza leg­alább 2 százalékkal nagyobb si­kértartalmú, mint az előző két évben volt. Húz a búzapiac Tény, hogy az idei búza drágább a szokásosnál, mivel a szárazság Nincs ennél finomabb miatt nem csak nálunk, de a környező országokban is keve­sebb termett, ami természet szerűleg megnövelte a keresletet is a búzánk iránt. Az FVM-ben nem óhajtják leállítani, vagy korlátozni a hazai szükségleten felüli búza kivitelét. El kell fo­gadni, hogy a búza árát alapvető­en a piac alakítja, ezért abba a tárca nem avatkozhat bele. Nem is lenne célszerű, mivel a mes­terségesen alacsonyan tartott ár vagy tönkre tenné a termelőket, akik költségeik visszanyerésén túl végre tisztes jövedelmet is húznak terményük értékesítési árából, vagy nem kívánatos költ­ségvetési támogatást gerjeszte­ne. A sütőipart képviselő Kasi Zoltán, a kótaji Fehér Kenyér Kft. üzemvezetője szerint már eleve nehéz helyzetben érte a pékségeket a nagyarányú lisztár­emelés, amely önmagában 8 fo­rinttal növeli egy kilogramm ke­nyér önköltségét. Ehhez kell hoz­Balázs Attila felvétele zászámítani az dráguló energiát, segéd- és járulékos anyagokat. Mindezekkel együtt a pékségek többsége a beharangozott 20-25 százalékos emeléshez képest ki­sebb mértékű növekedést érvé­nyesített áraiban. Nem a liszt sáros Az agrárkormányzat számításai alapján kijelenthető: a fehérke­nyér árában az anyaghányad 41- 42 százalékot tesz ki, az energia- költség aránya 20-21, a bérkölt­ség 20 százalék, az egyéb járulé­kos költségekre 3-5 százalékot kell számolni, míg az áfa 10,5 százalék. A kenyér árán belül a liszt költségének részaránya 35- 37 százalékos, ami azt is jelenti, hogy a „mindennapi” árának alakulásában nem a lisztté a döntő szerep. Semmi értelme a búzater­melőkre ráhúzni a vizes lepedőt az elkerülhetetlen miatt. Neveze­tesen, hogy lassacskán minde­nütt többet kell majd fizetnünk a sütőipar termékeiért. A hazai fo­gyasztót egyébként sem szeren­csés szembe állítani a magyar parasztsággal, mert az egyedüli megoldás úgy is csak az lehet, hogy aki tisztességesen dolgozik ebben a hazában, miként az az egyesült Európában élő polgá­roknak most is dukál, munkájá­val meg is tudja keresni család­jának a mindennapi foszlós ke­nyérre valót. Pékek csődveszélyben A jó kenyér és a többi péksü­temény alapanyagának több mint 70 százalékát adja a liszt, melynek ára az utóbbi másfél hónap alatt mintegy 30 százalékkal emelkedett. A nagy ugrás júliusban kezdő­dött, de még mielőtt ezt érvé­nyesíteni tudták volna áraik­ban a pékségek, máris jött az újabb lisztáremelés. A sütő­ipar az elmúlt két évben az inflációtól elmaradó mérték­ben növelte árait, s igazából nem tudta megosztani a drá­guló energiából eredő terheit sem — állítja a Sütőipari Egyesület megyei elnöksége nevében Lakatos Tibor. Elárulja: idén tavasszal a sütőipar már tett kísérletet a péksütemények áremelésére, de a magyarországi üzletlán­cok ellenállása miatt megbu­kott a kezdeményezés. Az el­múlt két évben a pékségek felélték tartalékaikat, me­gyénkben is sok sütőipari cég jutott a csőd szélére, halmo­zott fel tetemes tartozást. Ez az év aztán betette a kaput: példátlan ütemben drágult az üzemanyag, a gáz ára is 12 százalékkal ugrott fölfelé, s ezt már nem tudták kigazdál­kodni a pékek. Július közepé­re betelt a pohár, s jelezték: augusztus közepére 20-25 szá­zalékkal lesznek kénytelenek többért adni a kenyeret. LETKÉPEK Lidi néni sütötte Szabó Csaba__________________________ Bizony, kedves fiam, azok voltak a szép idők, idők, mi­kor még minden háznál gazd- asszony sütötte hetente a ke­nyeret, hatot is nagy család­nak, de nem 1-2 kilósat, töpör- tyűket, hanem kerek fülesko- sámyikat. A kelesztéshez kovászt használtunk, ezt egy nagy teknőben - mint a nemes bor­nak a fahordó, úgy a kenyér­nek a fateknő dukál - liszttel és sós vízzel összegyúrtuk. Akkor volt kész, ha nem ra­gadt kezünkre a tészta. Aztán szakajtókba - sásszalmából font kosarakba - porcióztunk és szintén e célra szőtt vászon kendőkkel beborítottuk őket. Beraktuk a tisztaszobába és hagytuk kelni. Drága emékű férjem, Gyula reszortja volt a kemence be­melegítése száraz kóróval. Mindig olyan jól eltalálta, pont a megfelelő hőmérséklet­re. Először a lángost raktam be, zsírba mártott tollal meg- kenegetve. Kaporral, friss há­zi tejföllel, az volt ám az iste­ni - cuppant a szájával. A kenyerek bevetése előtt mindig fohászkodtam, hogy legyen meg máskor is a betevőnk és jól sikerüljön. A fából faragott nagy lapáttal szépen sorba beraktam őket. Úgy két óra telt el és készen is voltak. Kivéve megforgat­tam, egy kis kacsazsírral megkenegettem. Mindig ké­szítettem madárkát is, ezt a teknő oldalából lekapart va- karőból formáltam madár alakúra, két búzaszemből sze­met, a harmadikból kis csőrt nyomtam a tésztába, a gyere­kek ennek örültek a legjob­ban. Az új kenyér ünnepén szé­pen, népviseletbe felöltöz­tünk, szalmakoszorúkkal dí­szített szekereken felvonul­tunk. A legszebb kenyeret szalaggal átkötöttük, s egy eladó leány vitte a kezében, amit aztán a papunk meg­szentelt. Szobor húszadikára Az utolsó simításokat végzi Bunkóczy Attila épületszobrász a Rakamazon átadásra kerülő Szt. István-szobron Sipeki Péter felvétele

Next

/
Thumbnails
Contents