Kelet-Magyarország, 2000. augusztus (60. évfolyam, 178-204. szám)
2000-08-16 / 191. szám
Kisebb szereppel Az agrárium részesedése a GDP-ből (%) Szakkiállításból neves agrár seregszemle A nemzetközivé váláshoz megfelelő infrastruktúrával ellátott terület kellene Debrecen (HBN - K. E. R.) - „Csupán 43 cég, mintegy 1500 látogató, sok-sok kritika, jónak mondható piaci érdeklődés" - így összegezte tömören az első Farmer expó tapasztalatait Vaszkó László, a V-Trade Kiállítások Kft. ügyvezetője. Az első expót az Oláh Gábor utcai sportcsarnokban és környékén 1992-ben - akkor még a Hun- gexpóval közösen - rendezte meg a cég. Egy évvel később már 125 mezőgazdasági cég, vállalkozás mutatta be portékáját a Debreceni Agrártudományi Egyetem területén. 1994-től már állatok is vannak a kiállításon. „Az állat- tenyésztésnek egy-egy ágazata akkor mutatkozott be, mikor az ágazat mélyponton volt. 1994-ben éppen a sertéságazatnak voltak gondjai” - ismertette a tendenciát a cégvezető. Idén a nyúltenyész- tés problémáit vitatja meg a nemzetközi szakmai konferencia. A tematika és a célok az elmúlt nyolc év alatt nem változtak. A kiállítás és vásár bemutatkozási lehetőséget teremt a vállalkozásoknak, segíti új üzleti kapcsolatok kilakítását, a régiek ápolását, a szakmai rendezvényeken keresztül pedig ismereteket továbbít. Az utóbbi években az ország távolabbi vidékeiről is jelentkeznek kiállítók, de évről évre nő a külföldi kiállítók és látogatók száma is. A Farmer expó eddigi legnagyobb sikerét 1998-ban könyvelhette el: a vásárt akkor 30 ezer eladott négyzetméteren több mint 400 kiállítóval rendezték meg, a látogatók száma pedig meghaladta a 40 ezret. Ennek az eredménynek köszönhetően a Farmer expó az országban rendezett mezőgazdasági kiállítások között az piacvezető helyre került, s ezt a pozícióját a mai napig tartja. Idén 13 ezer négyzet- méteren 337 kiállító cég mutatja be portékáit a várhatóan ugyancsak mintegy 40 ezer látogatónak. A jövőre augusztus 19-22. között lesz a Farmer expó. „Jó hírünk van a világban. Nem csak nekünk, hanem az egész megyének az az érdeke, hogy az expó tovább bővüljön és növekedjen. Ehhez viszont szükségünk van egy megfelelő infrastruktúrával ellátott területre” - véli Vaszkó László. BjBJUMyt 1980 1990 1993 1994 1995 1996 1997 1999 Számadás Nagy Gábor Miklós Eltelt egy év, és még a legnagyobb jóindulattal is csak azt lehet mondani, hogy megint nem változott semmi a magyar mezőgazdaságban. A szaktárca tüneti jellegű kezelései belvíz és aszály közepette még csak-csak működni látszanak, ám ez pusztán a felszín. Valójában lent, az alapoknál ugyanott, vagy talán sokkal mélyebben tart minden, mint az elmúlt évek bármelyikében is. Eltelt egy újabb esztendő, és hiába minden erőfesztés, a talán már most is elkésett fejlesztésekhez szükséges tőke még mindig nincs meg az agrárágazatban. Még mindig nem jutottak el odáig á jogalkotók, hogy demagógiától és túlontúl nemzeti érzésektől mentesen módosítsák a földtörvény földtulajdonlást, következésképpen a gazdák hitelhez jutását korlátozó, uniós viszonylatban pedig amúgy is tarthatatlanul diszkriminatív passzusait. Fejlesztések hiányában pedig csak még messzebb került a hőn áhított, s a túléléshez kellően európai színvonaltól a mezőgazdaság. Eltelt megint egy év, és az elvesztegetett évek meg nem tett tetteinek köszönhetően megkapta az első pofont Brüsszelből, Brüsszeltől a magyar agrárium. Az agrártárca illetékesei által olyannyira titkolt uniós dokumentumokba mégis betekintve hiábavalónak látszik minden törekvés, hogy a honi termelési kvóták megállapításakor ne az elmúlt évek „fél gőzzel" működő agrárágazatának eredményeit, hanem a 80-as évek második fele magyar mezőgazdaságának a teljes kapacitáshoz közelebb álló sarokszámait vegyék figyelembe a brüsszeli döntéshozók. Pedig a rendszerváltást követő agrár- kormányzatok illetékesei éveken át minden lehetséges fórumon az állományok növelésének a fontosságáról és sürgősségéről beszéltek... Pontosabban csak beszéltek, mert tenni érte hatékonyan nem tettek semmit. És most tessék: az uniós szándék szerint marad minden ott, ahol most van, ahol az elmúlt évek agrár döntéshozói hagyták, hogy legyen, hogy maradjon. Eltelt egy újabb év, és örüljünk legalább annak, hogy — immár kilencedszer - van még mit kiállítania a magyar agráriumnak. Higgyük azt, hogy van még hit és erő a földből élőkben, hogy évről évre még vessenek és arassanak. És higgyük azt, hogy oda- fönn, a jogalkotók is felismerik végre: ennél már csak feljebb juthat a magyar mező- gazdaság. dén is mintegy 40 ezer látogatóra számítanak a régió legnagyobb mezőgazdasági kiállításán Fotó: Napló-archívum Kevesebb egyéni gazdaság Debrecen (HBN) - Az előzetes adatok szerint mintegy 960 ezer egyéni gazdaság és több mint 8 ezer 200 mezőgazdasági tevékenységet folytató gazdasági szervezet volt Magyarországon. Mindez az idei Általános mezőgazdasági összeírás előzetes adataiból derült ki. Összehasonlításképpen: 1991-ben még mindössze 2 ezer 600 gazdasági szervezetet, valamint több mint 1 millió 396 ezer kistermelő gazdaságot regisztráltak a statisztikusok. Az országban jelenleg található mintegy 860 ezer szarvasmarha kétharmadát, az 5,1 milliós sertés- állománynak pedig a felét a gazdasági szervezetek tartják. Ezzel szemben az 1,1 milliós juhállomány 80 százaléka az egyéni gazdaságokban található. Nem futja műtrágyára Debrecen (HBN) - Erőteljesen visszaesett a műtrágya-felhasználás az agrárágazatban az elmúlt egy évtizedben. A radikális mértékű csökkenésért elsősorban az agrárágazatban tapasztalható, túlzott mértékű kényszertakarékosság okolható. Az egységnyi termőterületre jutó műtrágya-felhasználást tekintve, 1990-t megelőzően még az Európai Unió előtt jártunk, mára azonban ez megfordult. Míg az Európai Unióban 126 kilogramm az egy hektár mezőgazdasági területre jutó műtrágya éves mennyisége, addig Magyarországon ez az érték 1996-ban - az 1988-as 218 kilogrammal szemben - már csupán 44 kilogramm volt, ami mindösszesen 35 százaléka az EU átlagának. Mindez persze a hozamokban is érezteti a hatását. Növekvő tejár. kedik a tej és tejtermékek ái Várhatóan 8-10 százalékkal emel- tej és tejtermékek ára augusztus 28-tól. Az áremelkedés hátterében az állattartás költségeinek növekedése húzódik meg. A szakemberek szerint a termelés költségei idén a tetemes benzinár-emelkedés, valamint - az árvíz, a belvíz és a mostoha időjárás következtében - a takarmányárak emelkedése miatt növekedtek a vártnál jelentősebb mértékben. /IV. Fotó: Napló-archívum £ íFirmer Nemzetközi Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Vásár Debrecen 2000. augusztus 17-20.
