Kelet-Magyarország, 2000. augusztus (60. évfolyam, 178-204. szám)

2000-08-11 / 187. szám

2000. augusztus 11., péntek lelet« NYÍRGYULAII KÖRKÉP 7. oldal □ Mezőgazdasági fórum Az új falugaz­dász, Mátyás Márta rendszeresen kedden­ként, reggel nyolctól délután négy óráig tart fogadóórát a nyírgyulaji polgármesteri hiva­talban. Az általános iskolában, az augusztus 22-én 17 órától kezdődő fórumon a mezőgazdasági hiteleket ismerteti az érdek­lődőknek. □ Iskolakezdés Augusztus 28-án, reggel nyolc órakor lesz az általános iskola tanév­nyitó ünnepélye, a hétfő egyben az első ta­nítási nap is. Hasonlóan e napon nyitja újra kapuját a kicsik előtt az óvoda is. □ Múzeum lesz Az egykori, több évszáza­dot megért görögkatolikus parókia a tervek szerint a jövőben múzeum lesz, a még össze­gyűjtésre váró helytörténeti anyagnak ad majd helyet. □ Millennium A sajnálatos tragédia miatt megváltozott a millenniumi emlékünnepség időpontja, a zászló átadására a képviselő-tes­tület Torgyán József földművelésügyi és vi­dékfejlesztési minisztert kérte fel. Visszajelzés még nem érkezett az önkormányzathoz. Községtörténet A Nyírség közepén fekvő Nyírgyulaj neve személynév eredetű. Az országban sokáig két Gyulaj nevű település is volt, míg 1908- ban a kormány a Tolna megyeit hagyta meg eredetiként, a nyírségi Gyulaj elé pe­dig a Nyír előtagot ragasztotta. Gyulajt a XV. század elején Zsigmond új adomány címén Nagytárkányi Miklósnak adta. 1462-ben Agárdy István elzálogosítot­ta a Báthori családnak, majd unokája Vincteleke, Hármashatárteleke, Tiborkuta pusztákkal el is adta. Több birtokváltás után 1643-tól a Rákócziak ecsedi uradalmá­hoz tartozott, de volt a Károlyi Sándoré, a Bogdányi családé. A falu 1863-ban nagy részt leégett. Nyírgyulaj lakosságszáma jelenleg 2113. A falu három szép templomát a görögkato­likus, a református és a római katolikus hívek tartják fenn. Bővítik az otthont Kabály János A korábbi görögkatolikus templomot az írásos anyagok először 1744-ben említik. Az egyház 1787-től vezet itt anyakönyvet. A mai barokk templomot 1800-ban kezdték építeni, s 1807-ben fejezték be. Ikonosztáza fából készült, fehér és arany színezéssel, festett képekkel. Finom, késő barokk mun­ka, az oltár négyoszlopos baldachinnal, ugyancsak fehérrel és arannyal színezve. Kabály János főtisztelendő Bátorligetről egy éve érkezett Nyírgyulajba. - Az egyhá­zunk fenntartásában működő szeretetott­honnak jelenleg huszonkét idős hölgy la­kója van, felekezeti hovatartozás nélkül. Jövőre mosodával, 2002-ben pedig tíz újabb férőhellyel bővül az otthon, férfiakat is fo­gadva majd - mondta a főtisztelendő. Az odalt írta, fényképezte és szer­kesztette: Lefler György. Nyírgyulajon nem csökken a lélekszám Befejezik a máriapócsi zarándokút építését • Támogatják az iskolásokat Az általános iskola hamarosan benépesül szennyvízprogram pályázatát a testület újból benyújtja. Az iskoláját! - zsémbeske­dett ekként a rendszerválto­zás utáni első képviselő-tes­tület, merthogy Nyírgyulaj új, 1988-ban átadott iskolá­jának megörökölt hitele so­káig komoly leckét jelentett az önkormányzatnak. Több milliós hiánnyal kellett szembenézniük. - Persze, sok né­zegetésre nem volt idő, cseleked­ni kellett! Pályázatokkal és meg­szorításokkal - kezdte Molnár Antal polgármester, aki e minőségében már a harmadik ciklusát tölti. Visszafizették- A megyében Nyírgyulajon épült meg az utolsó vízi közmű. Ehhez képest a falu óriásit lépett előre az infrastruktúra tekinte­tében. 1991-ben sikerült visszaf­izetni az iskola teljes hitelét, mi­ként a lakossági rákötések folya­?! ...................... A falu óriásit lépett előre az infrastruk­túra tekin­tetében. Molnár Antal matossága a vízi közmű tízmilli­ós hitelét is ütemesen koptatta. A 705 portából kereken 600 he­lyen van vezetékes víz. A Dúló­domb környéki 10 hektáron „dúlt” a szemét, az önkormány­zat a tarthatatlan állapotot fel­számolta, a területet rekultivál- ta. Még az évben belefért egy ut­ca útalapjának a kiépítése. A rákövetkező 1992-es év aztán a nagy infrastrukturális beruházá­sok jegyében telt. A gázprogram 16 térségi település összefogásá­val, a máriapócsi polgármester gesztorságával valósult meg. Ez­zel egy időben kiépült a telefon- hálózat. Jelenleg 312 lakásban van gáz, és 405 lakásban (plusz 10 közületnél) telefon. Az Ófehértóval és Maggyal közös Szilárd burkolat Eleddig tizenegy utca kapott szi­lárd útburkolatot, kettőt pedig felújítottak, ezzel 20 százalék alá csökkent a földutak aránya. Az önkormányzat szeretné, ha még az ősszel folytathatnák a Mária- pócs és Nyírgyulaj közötti négy kilométeres út második ütemét, a hátralévő két és fél kilométe­res útszakasz elkészítését. Kedvező időjárás esetén, késő ősztől akár már meg is nyitható a közlekedés előtt a 66 millió fo­rint összköltséggel megvalósuló út. Ez ügyben sokat tett dr. Si­mon Miklós országgyűlési képvi­selő. Az önkormányzat évi 150 millió forintból gazdálkodik, az önhikis pályázaton igényelt 5,6 millióból 2,3 millió forintot kapott meg. Jól felszerelt iskolát, óvodát működtet, az utóbbi kinőtte ma­gát, mintegy 110 százalékos a ki­használtsága. Intézmények Az önálló orvosi rendelőben vál­lalkozó háziorvos praktizál, a védőnő külön megbízás alapján a gyermekjóléti szolgálat felada­tait is ellátja. Az ugyancsak ön- kormányzati gyógyszertárat a teljes berendezéssel együtt szak­gyógyszerész bérli. A faluban többszöri próbálkozással sem si­került a polgárőrség felállítása, viszont két hivatásos mezőőrt tudnak foglalkoztatni. A telepü­lésen három civil szervezet működik: a helyi Fagyöngy Va­dásztársaság, a nyugdíjasklub és a községi sportegyesület, amely­nek labdarúgó-szakosztálya a megyei második osztályban sze­repel. A képviselő-testület döntött a beiskolázási támogatásról. A ha­gyományokhoz híven az idén is a támogatás mellett szavaztak, ám a 2,1 millió forint elosztásá­val a szociális bizottságot bízták meg azzal, hogy a tanulók lehetőleg taneszközként, termé­szetbeni juttatásként kapják a segítséget. Fülöp Tibor és felesége Kitart az első dérig Igazi társra, munkára Nyírgel- sén talált, ám édesapja halála után Fülöp Tibor vállalkozó visszaköltözött a szülői házba. Óvónő feleségével, hétéves Gréta lányukkal, és az édesanyjával él­nek közös fedél alatt; nyugodt öregséget biztosítva ezáltal a munkában megfáradt anyának. A 34 éves fiatalember a nyír- gelsei presszót cserélte fel a te­herfuvarozással, majd a kordo- nos uborka termesztésével-felvá- sárlásával. Ebbéli vállalkozásuk úttörő szerepet tölt be a faluban, hiszen többek érdeklődését fel­keltette már az intenzív uborka­termesztés. Fülöp Tiborék pedig Kiss Andrástól lesték el e kifizetődő termesztési technoló­giát, aki pedig nem másutt, mint Hollandiában szerzett kellő ker­tészeti tapasztalatokat. Fülöpék hat éve, a saját por­tán kezdtek uborkázni. Az ötszáz méternyi kordonból mára háro­mezer méter lett, amely tavasz­tól a dér beálltáig állandó elfog­laltságot jelent a családnak. A munkájukat nagyban segíti egy válogatógép beszerzése. - Az uborkának biztos piaca van, de az éven nem okozott gondot a többi gyümölcs és zöldségféle eladása sem - mondja Fülöp Ti­bor, aki a termesztés mellett az ófehértói Lédús Kft. helyi felvá­sárlója is. Mint egykori labdarúgó, rend­szeresen kijár a meccsekre, és anyagilag is támogatja a gyulaji focicsapatot. Az ikreknél a stafétabot A három fiú közül egyik sem örökölte édesapjuk nevét. - Kovács Jánosból volt tán tíz is a faluban! - nevet a már 76. évét taposó Kovács János nyugdíjas főagronómus. A ta­karos ház, amelyben a felesé­gével laknak, lényegében a szülőháza: a régi helyén épí­tették 1938-ban. Négyen voltak testvérek, az édesapjukat ko­rán elvesztették, nem volt hát könnyű a család élete. Előbb magángazda volt, majd 1952-ben már a helyi té- esz ösztöndíjasaként a Gödöllői Agráregyetem főisko­lai karán tanulhatott. Az úgy­nevezett gyorstalpalón kívül, később - munka mellett - több felsőfokú oklevelet is szerzett. Az egykori öt gyulaji téeszből 1959-ben végül egy kerekedett, a Petőfi Termelőszövetkezet, amelynek a főagronómusa volt egészen a nyugdíjazásáig, 1984-ig. - Csak sajnálni tudom a szétment szövetkezetét, ma könnyebb lenne az emberek megélhetése - mondta a válto­zásokra. Az ikerfiúk, Tibor és Zoltán együtt gazdálkodnak a nyír­gyulaji határban, a vállalkozá­suk szépen halad. - Most ép­pen szántanak, örülök, hogy ezt választották. Nemhiába ik­rek, de nem is tudnak egymás nélkül meglenni. Az idősebb, László fiunk autómentéssel foglalkozik. Mindhármuk csa­ládja Nyírbátorban él, hat unokánk van. Ők nőnek, ne­kem meg lefelé megy - mond­ta derűsen a virágszerető, fe­hér hajú mezőgazdász. A kerti munkák még az enyémek... Két csoportban Komor ballagás volt Nyírgyula­jon. A kettős tra­gédia gyászában az egész falu osztozott. Fiatal, életvidám tanár és végzős diák veszett a Tiszá­ba. - Ám az élet­nek mennie kell tovább - mondta Matolcsi Zoltán, aki az édesapját követte az igaz­gatói székben. Az új tanévet 190 tanulóval kez­dik, a 31 elsős két tanulócsoport­ban ismerkedik majd a betű ve­téssel. Az iskola jól felszerelt, a német nyelvet és a számítástech­nikát csoportbontásban tanulják a gyerekek. Matolcsi Zoltán Szeretetotthon Életük alkonyán meghányják-vetik a világ dolgait

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents