Kelet-Magyarország, 2000. augusztus (60. évfolyam, 178-204. szám)
2000-08-08 / 184. szám
2000. augusztus 8., kedd HATTER 3. oldal Zászlók Lefler György Csak bot és vászon, / de nem bot és vászon, / hanem zászló - mondja Kosztolányi. Miként több csupán botnál és vászonnál az ezeréves államiságunkat jelképező millenniumi emlékszázló is, amelyet minden magyarországi település (már és majdan) a magáénak tudhat. A küldetését egy másik kor hivatott eldönteni, de minden bizonynyal kedvező kicsengésű lesz utódaink megítélése a címeres fehér selyem országjáró útját illetően. Bár nem mellékes: e zászlókat hogyan fogadjuk mi, az ezredforduló honpolgárai. E zászlók teljesen egyformák: Budapest épp olyat kap, mint a legkisebb szabolcsi falu, a megyeházán elhelyezett ugyanolyan, mint amelyik egy kisközség polgármesteri hivatalának szobáját ékesíti. Ami közöttük más lehet: a tartalom. Az, ahogyan egy település lakói készülnek az érkezésére, ahogyan fogadják, és amilyen becsben tartják majd. Sok településen túl vannak már a millenniumi ünnepségen. Nem ártana, ha a még soron következők tanulnának a sikeres rendezvények gazdáitól. Legelőször is azt, hogy e helyeken a szervezők nem vették félvállról: körültekintően megtervezték, és bizony sok energiát, munkát fektettek a nagy eseménybe. Az ünnepség programja sokkal inkább a település közösségét szolgálta, mintsem a környező polgármesterek ámítását. (No, azért egy kicsit azt is!) A rendezők az ünnep és a népünnepély kellő mértékét tudták szabni a csupán rongyrázás, a túllicitálás helyett. Volt, ahol a zászlóátadás időpontját a meglévő tradícióhoz kötötték, például a már évek óta sikeres falunapokhoz. Igazán ezek fénylettek szépen a szemekben. Avagy éppen az emlékünnepség lehet kovásza a majdani közösségi találkozásoknak. Auc jgusztus húszadikán dömping lesz zászlóátadásból. Több helyen előre fájlalják: helyettes-államtitkárral kell beérniük, bezzeg a szomszéd településnek államtitkár, miniszter, sőt miniszterelnök jutott! Ám a zászló ott is lehet ugyanolyan selymes. Megtartó és emlékeztető. □ Csőcsere A Hallássérültek Szövetségében a hónap végéig csak szombatonként 10-11.30 óra között fogadják az ügyfeleket. A készülékhez a csőcserét csakis ezeken a napokon, a nyitva tartási idő alatt végzik. □ Véradás a gyengélkedőben A Magyar Vöröskereszt megyei szervezete ma a nyíregyházi Bottyán-laktanya gyengélkedőjében 8-12 óra között és a nyírlövői egészségházban 8-13 óra között szervez önkéntes véradást. □ Kiránduló nyugdíjasok A Vasutas Nyugdíjas Klub tagjai hétfőn közös foglalkozáson vettek részt, szerdától péntekig pedig Békéscsabán kirándulnak. Pályára engedik a civileket Tájékoztatnak arról is, hogy egyesület, alapítvány vagy klub formát érdemes-e választani Nyíregyháza (KM - Ny. Zs.) — Országos program részeként nyitotta meg kapuit és várja a segítséget igénylő szervezeteket a Nyírségi Civil Ház. Szomorú lenne, ha életünk minden ügyes-bajos dolga kizárólag az anyagiakban mérhető haszon- elvűség szerint működne. A nem bevételcentrikus munka végzői, illetve szolgáltatás nyújtói a civil szférában lelhetők fel, s talán csak az elmúlt években kapnak súlyuknak, szerepüknek megfelelő figyelmet. A kissé megkésett, de legalább már érezhető változás jelét produkálta a Miniszterelnöki Hivatal (MeH), miután kiadta a jelszót: minden megyeszékhelyen legyen egy civil ház, amely a civil társadalom fejlődését segíti. Közösen könnyebb A MeH Civil Kapcsolatok Főosztálya kezdeményezésére a nyíregyházi közgyűlés tavaly decemberben Irt ki pályázatot, amelyen az Első Nyírségi Fejlesztési Társaság (ENYFT) a TIT Jurányi Centrummal együtt vett részt. Közös elképzeléseiket díjazta a testület, így ez a páros nyerte el a jogot megyénkben a civil ház kialakítására. A partnerség jegyében megosztották a feladatokat: a TIT gondoskodik az oktatás, képzés, szakértői háttér, szaktanácsadás feltételeiről, a nyírségi településeket tömörítő társaság pedig a működtetéssel, szolgáltatással járó munkákért felel — mutatja be a nyertes elképzelés mögött rejlő együttműködést Tisza ’Gabriella, az ENYFT operatív igazgatója. A Nyírségi Civil Házat hivatalosan február 17-én avatták fel (a » ...................... A civil szervezetek megyei érdekképviselete a cél. Tisza Gabriella megyeszékhelyen a Hősök terén található irodaházban), amely az utómunkák végeztével júniustól kész feladatainak teljes körű elvégzésére. Nonprofit szolgáltató Tóth Attila és Petics Istvánná a Nyírségi Civil Ház irodájában, ahol tegnaptól Nyíregyháza hosszú távú rendezési terve is megtekinthető, illetve véleményezhető Balázs Attila felvétele központként a megyében működő civil szervezetek közös érdek- képviseletének megteremtésével szeretnék elérni a szektor dinamikus fejlődését. Megkezdték az adatbázis kiépítését, melyhez a statisztikai hivatal nyilvántartásai, a bírósági bejegyzések adták az alapot, ezt igyekeznek pontosítani a saját szerkesztésű kérdőívekkel. Választási lehetőség Az országos kitekintést az a CD teszi lehetővé, amelyet 52 ezer hazai civil szervezet címével a Miniszterelnöki Hivatal bocsátott rendelkezésükre. Ilyen széles körben bővíthetik tehát kapcsolataikat azok a megyei szervezetek, amelyek visszajeleznek a kérdőíves megkeresésre. A konkrét segítségek sorával már a nonprofit kezdeményezések indításánál találkozhatunk: az érdeklődőket eligazítják abban, hogy egyesület, alapítvány, klub vagy éppen közhasznú társaság formát érdemes-e választaniuk. Ha ezt eldöntötték, a működéshez is több támogatást kaphatnak: a kezdeti nehézségek között gyakran említhető a saját iroda hiánya. Ilyen esetben a Nyírségi Civil Ház ad levelezési címet, lehetővé teszi faxok fogadását. Ez ingyenes szolgáltatás, de a számítógépek használata (szövegszerkesztés, internetezés, stb.), fénymásolás is önköltséges áron elérhető. A folyamatos tanácsadás érdekében már összeállították a szakértői listát is, az ezen szereplők, ismert szakemberek segítenek megoldani a felmerülő problémákat, választ találni a kérdésekre. E területen meghatározó, hogy az önkormányzatokkal milyen kapcsolatot sikerül kiépíteni. A Nyíregyházán közel egy éve rendszeresen tanácskozó civil fórum vezetősége szerződést kötött a civil házzal, így már utóbbi gondoskodik a találkozók adminisztratív és technikai feltételeiről. Követendő példa Ezt a példát igyekeznek követni Kisvárdán, ahol ez év májusában alakult hasonló fórum, míg Mátészalkán a kihelyezett képzési és tanácsadási programokat használják fel e kezdeményezések erősítésére. Mint egy forgószínpad Az éves munkaterv fontos része a civil szervezetek önkéntes tagjainak, vezetőinek folyamatos képzése, melynek rendszerét Kisvárdán, Mátészalkán is kiépítették. Mint egy forgószínpad váltják egymást az előadások, konzultációk és tréningek, az első körön — komoly érdeklődés mellett — már túl is vannak. A civil kezdeményezések eredményességére jó példaként említhető a márciusi „Partnerség a Tiszáért” konferencia, amely Gönczy János kormánybiztos fővédnökségével egyesítette a kormányzati, önkormányzati és a társadalmi erőfeszítéseket. A civilek tehát pályán vannak, és labdához, azaz szóhoz is akarnak jutni. Milotai muzsikaszó Szilvási Csaba ________________________ ^íézem a Szatmári tangó című filmet, amelyben Zsig- mond Dezső, a rendező és a stáb jóvoltából egy darab szülőföldet kapok ajándékba. A milotai Kondor Elemér sorsán keresztül a film alkotói a tiszaháti emberek életéből adnak ízelítőt. Meghatott örömmel ülök a televízió előtt. Gyönyörködöm a kemény fából faragott, ismerős és ismeretlen férfiarcokban, a kedves öreg nénikék beszédes szemében s a bájos, eleven leánymosolyokban. Fajtám, földijeim a film szereplői, könnyű hát velük együtt gondolkodni, belehelyezkedni a dolgukba, sorsukba, lelki életükbe. A testvéreim, sőt inkább a testlelkeim mindannyian, mert nemcsak a vér, hanem a lélek is képes összekötni az embereket. Amikor a főszereplő a film egyik jelenetében a lánghegesztővel a kaszát varrja ösz- sze, egy tizenhét évvel ezelőtti kép bomlik ki előttem. A milotai kovácsműhelyben vagyok, ahol Elemérrel először találkoztam. Atavisztikus áhítattal csodálom az „oltár”, a kaminos kazán két öntöttvas félgömbje között fölfelé áramló, szikraesőt szóró tűzzuha- tagot. Egymás után jönnek be az emberek, kívül-belül melegedni, beszélgetni. Elemértől tudom - aki akkor a ráverő volt mellette -, hogy hányféle munkát elvégzett életében az öreg ezermester. Annyira szeretett dolgozni, hogy amikor a faluban nem lehetett szenet szerezni, deszkadarabokkal, ládák lécével táplálta a tüzet, hogy a kovácsműhelyt ne kelljen bezárni. Látom magam előtt a mo- kány kis embert, aki nagyon szórakoztató egyéniség volt. Hét évtizedet töltött az öreg az üllő és a kalapács mellett. A munkáján és a családján kívül a „tüzes paripákat”, a motorkerékpárokat meg a tűzről pattant menyecskéket szerette a legjobban. Pista bácsi, aki azóta az égi műhelyben patkolja a Pegazusokat, Elemér és a film többi szereplője is azt bizonyítja, hogy a magyar föld e kicsi csücske, Szatmár tele van tehetségekkel. Kárpáti kerékpárút Ököritófülpös (KM) - Kárpáti kerékpárút címmel rendezte meg idén először Közép-kelet-eu- rópai kerékpáros túristaútját a Kostitras (velocipéd) biciklis klub. A vállalkozó kedvű kerekezők hét országból érkeztek, s a negyvenöt fiatal a szlovák Eperjesből indulva vágott neki a több mint ezerötszáz kilométeres távnak, melyből közel háromszázat Magyarországon tettek meg. Hazánkban Ököritófülpösön álltak meg, ahol a Start vállalat látta vendégül a csapatot magyaros halászlével és szállással. A szervezők nem titkolt célja, hogy szeretnék felvenni a kapcsolatot az út során érintett hat országgal, valamint kijárni egy nemzetközi kerékpárutat, amelyen jövőre remélhetőleg még több magyar érdeklődő vesz részt. Jólesik a pihenő és az üdítő Sipeki Péter felvétele
