Kelet-Magyarország, 2000. július (60. évfolyam, 152-177. szám)

2000-07-07 / 157. szám

2000. július 7., péntek K'M:m HÁTTÉR 3. oldal Inézőpont Még vár a vár \ Lefler György Itt állok egy legelő tetejénl - harsogta vi­hogva maroktelefonjába egy markos legény a szabolcsi földvár sáncán vasárnap, a me­gyei millenniumi ünnepség ideje alatt. A résztvevők az ünnepi esemény utolsó cere­móniájához, a földvár keleti kapujánál elhe­lyezett emlékkő avatásához sorakoztak fel, amikor a már említett barátunk az éterbe üzente tartózkodási helyét: a „legelő tetejét". Nekem, e falu szülöttének, különösen sértő volt e megjegyzés, amelyről máig sem tudom, hogy az illető csak jópofáskodni próbált a bunkofonok színvonalán, vagy va­lóban legelőnek nézhette az európai mércé­vel is páratlan, honfoglalás kori műemléket. Legyen bárhogyan is, annyit mindenkép­pen elárult magáról: nem sokban különbö­zik a pázsitok füvén elidőző jámbor négylá- búaktól. Nem tudtam eldönteni, verbális úton tegyem helyre a dolgot, finoman kija­vítva az illetőt, avagy nemes egyszerűség­gel taszítsak rajta egyet, amelyet a sánctető és az alj közötti tizenöt méter szintkülönb­ség miatt akkor roppant kívánatosnak érez­tem. De nem tettem sem ezt, sem azt. Meg kell mondjam, azért némi igaza volt az illetőnek. Nekem is csupasznak tűnt on­nan föntről a földvár belseje, amely huszon­öt évvel ezelőtt még a falu temetője volt. A temető csöndje, rendezettsége kiköltözött a várból, hogy aztán az orgonabokrok és más növények dzsungelévé váljon. No, ezt irtot­ták ki mostanra, ez a kopárság a földvár re­konstrukciós munkáinak első üteme, amely vasárnap emlékkövet kapott. Ahogy elné­zem, a semminek, a majdnem semminek ál­lítottunk most emlékkövet. Pedig de szép tervek is voltak! A negyedszázaddal korábbi rajzokon majdnem sírtam, a két évvel ezelőtti elkép­zeléseknek már csak nagyon örültem. A munkákhoz beígért negyvenmillió forint tö­redéke érkezett meg föntről, az is csörge­dezve. Ha valamikor a szép szándék megva­lósul a megye névadó településén, akkor ott nem emlékkövet, de szívem szerint való­ságos kőbányát állítanék. 1992-ben Antall József, 1996-ban Gál Zoltán, 2000-ben Dá­vid Ibolya szónokolt Szabolcsban. Sokára lesz újabb ünnep itt. Nagyon sokára. Hoppá Ferter János rajza HÍREK □ Véradás Ma Nagyhalászban, a művelő­dési házban 8 és 15 óra között szervez véra­dást a Vöröskereszt. □ Sátortábor Tíznapos sátortábort szervez Kisorosziban a Keresztény Értelmiségi Társa­ság ifjúsági és diákegyesülete július 28-ától, A rendezvényekbe bármikor be lehet kapcso­lódni. Jelentkezni a KÉT, 1085 Budapest, Má­ria u. 20.. címen vagy a 06/1/267-6336-os telefonszámon lehet. □ Holdnaptár A Vasutas Művelődési Ház (Nyíregyháza, Toldi u. 23.) július 7-i prog­ramjából 9 órától gerinctorna, 10.30-tól dr. Török Szilveszter professzor, természetgyó­gyász tart előadást a kozmikus tér alapvető befogadásáról, a holdnaptár használatáról mindennapi életünkben. Mérföldkövek a közlekedésünkben Minden járművezető vagy járműtulajdonos útja előbb-utóbb a felügyelethez vezet Nyéki Zsolt Nyíregyháza (KMJ — Bár gróf Széchenyi István már 132 éve hangoztatta: a közleke­dés szervezésével komolyan kell foglalkozni, a szakterü­let megyei intézménye most ünnepelte fennállásának 25. évfordulóját. A kiegyezés utáni első magyar közlekedési miniszter bölcs jós­nak bizonyult, amikor felismer­te: a mobilizáció könnyen kaoti­kus állapotokhoz vezethet, ha az állam nem dolgozza ki időben a szabályozáshoz szükséges jogi hátteret és nem állítja fel a vég­rehajtás intézményrendszerét. A legnagyobb magyarként ismert gróf a kezdeményező szerepet is vállalta, így joggal vetődik fel a kérdés: miért csak negyedszáza­dos megyei jubileumról beszé­lünk? Postaút — Az önálló megyei közlekedési hatóság 1975. július 1-jén kezdte meg működését, az akkori Közle­kedési és Postaügyi Minisztéri­um Autófelügyeletének nyíregy­házi irodájaként. Innen ered a mai napig is emlegetett KPM rö­vidítés — kapunk választ a kér­désre Szaszala Lászlótól, a Sza- bolcs-Szatmár-Bereg Megyei Közlekedési Felügyelet igazgató­jától. Az utakhoz kötődő feladatok sokat változtak a történelem so­rán: megyénkben a XVIII. század elején már volt postaút, s az 1890-ben mért 55 kilométerrel szemben jelenleg 5800 kilométer­nyi kiépített út kígyózik Sza­bolcsban (a távolságokat egyéb­ként 1875-től mérik mérföld he­lyett kilométerben Magyarorszá­gon). Talán itt érdemes megemlí­teni: a légiközlekedés 1925-ben ért el bennünket. Igaz, ekkor még csak mélyrepülésben dob­ták le a nyíregyházi sportpálya fölött a fővárosban nyomtatott napilapokat, a megyeszékhely repülőterét csak 1930-ban nyitot­ták meg. A jármüvek ellenőrzése is a közlekedési felügyelet feladata A járműpark fejlődése külön fejezet: megyénkben az első sze­mélygépkocsit 1912-ben csodál­hatták meg, amelyet versenyzés­re használtak. Gyors fejlődés Az 1938-as esztendő már 350 autó­val, 228 motorkerékpárral és 22 tehergépkocsival köszöntött Nyíregyházára, ma pedig a rendőrségi nyilvántartás szerint 180 ezerre tehető a rendszámmal ellátott járművek száma szűkebb hazánkban. A minden fronton gyorsuló fejlődés közepette nyi­tották meg 1975-ben Nyíregyhá­zán a KPM Autófelügyelet irodá­ját, ahol akkor mindössze ketten (egy vizsgabiztos és egy admi­nisztrátor) dolgoztak. Két év múlva megépült a Lujza utcán a vizsgálóállomás egy vizsgasorral, amely később újabbal bővült. — Napjainkban 86 embernek ad munkát a felügyelet, és éven­Elek Emil felvétele te mintegy 350 ezer ügyféllel ta­lálkozunk — tárja elénk a jelen­kor számait Szaszala László. Mindezzel jelzi a hatósági felada­tok bővülését és a megye frek­ventált helyzetéből adódó plusz­terheket. Uniós feltételek A határnyitás után ugrássze­rűen megnövekedett az ukrán és a román ingázók száma, a nem­zetközi kereskedelem élénkülése Záhonynál csapódik le, illetve több belföldi és külföldi fuvaroz­tató cég telepedett le a határ mentén. Mindez közlekedési szempont­ból sokkal nehezebb feltételeket jelent megyénkben, de a szakmai minősítések után az országos összehasonlításban a felügyelet mindig előkelő helyen végzett. A színvonal tartását szolgálja a két éve bevezetett ISO 9002 minőség- biztosítási rendszer, valamint az a tény, hogy a felügyelet munká­ja, állomásának felszereltsége mindenben megfelel az Európai Unióban érvényes előírásoknak — nyugtázza az igazgató. 1944: jobbra hajtás A mai felügyelethez három szakterület tartozik, ezek: a járművezetők oktatása és vizs­gáztatása, a gépjárművekkel, valamint az utakkal kapcsola­tos hatósági feladatok ellátása. E területek egyedi fejlődésen mentek keresztül: a járműve­zetők képzésére és vizsgáztatá­sára 1901-ben alakult meg a Magyar Királyi Automobil Társaság, míg a talán legis­mertebb szervezet, az Autó- közlekedési Tanintézet (az ATI) 1956-tól segítette jogosít­ványhoz a jelentkezőket. Fon­tos dátum még 1944. augusztus 2., ekkor vezették be Magyar- országon a jobbra hajtási köte­lezettséget, az európai közle­kedési rendszerhez pedig 1969- től igazodik hazánk, a mai KRESZ elődje is ekkor jelent meg. LETKEPEK Női foci Baua László íibben az üdülőben megle­hetősen unalmasan telik az idő. Csak napfény, csak víz, sehol semmi látványosság, így meglehetősen sokan gyűlünk össze a hírre: női futballmér­kőzés lesz intézményünk pá­lyáján. A lányok a szomszédos vegyipari üdülőből jöttek át: két kisváros ott nyaraló ve­gyész hölgyei mérik össze az erejüket: sárgák és kékek. Már végefelé jár az első fél­idő, de gól még nem esett. Nem is csoda. A lányok megi­jednek, ha feléjük száll a lab­da, vissza-visszahőkölnek, za­varukban kézzel kapnak utá­na - a bíró csak úgy szórja a szabadrúgásokat és a tizene­gyeseket. De ezek sem men­nek be a hálóba. A nézősereg kifogyhatatlan az élcekből, jóindulatúan csip­kelődő megjegyzésekből. „Menjetek rá a labdára, nem harap!” „Próbáljátok egyszer­re két lábbal, hátha elmegy a kapuig!” De azért nincs harag. Játékosok és nézők közt töké­letes a harmónia. Egyszóval: remek szórakozás mindenki­nek. Magam is nevetek egy- egy mókás jeleneten, bemon­dáson, de azért valahogy egy kissé kellemetlenül is érzem magam. Mintha minden játé­kos a lányom vagy menyem vagy netán fiatalkori szerel­mem volna, és most zavar, hogy ilyen jóakaratúan meg- mosolygott, de mégis csak ne­vetséges szerepben látom őket. Eszembe jut egy fiatal, kö­rülbelül ilyen korú orvosnő, akinek valaha elálló lélegzet­tel figyeltem minden mozdula­tát: apám életéért küzdött. De megjelennek a szemem előtt sportoló lányok is: tornásznők lengenek utolérhetetlen ke­csességgel a szeren, vívónők támadnak okos rafinériával és páratlan mozdulatművészet­tel. Hanem itt valahogy valami nincs rendjén. Egészen gya­korlatlan a két csapat? Vagy idegen közegbe kerültek a lá­nyok, mintha a sast futóver­senyre küldenék, a struccot repülni tanítanák? A második félidőben ugyan­így folytatódik minden. Gól nem esik. S vége. Sípjelre fel­sorakozik a két csapat. Tize­negy-tizenegy válogatottan szép termetű lány. Néhányan már a mezüket is a kezükben szorongatják (a harminc fok csak harminc fok), az izzad­ságtól átitatott fürdődressz­ben, verítéktől csillogó bronz­barna testükkel olyanok, mintha most jöttek volna ki az úszómedencéből. A trikóból kidagadó mellük zihálva emel- kedik-ellankad, a szemük tü­zel, az arcuk kipirult. Már nem bohócok, megint nők. Csodálatosak. A közönség lel­kesen ünnepli őket. Gőzerővel a szélerőért Nyíregyháza, Budapest (KM- Ny. Zs.) — Az ismert megú­juló energiákon belül a széle­nergia hasznosításával akad a legtöbb tennivaló, ezért e té­mában adott otthont egy fon­tos, vitaindító tanácskozásnak Budapesten az Országos Mete­orológiai Szolgálat. A megbeszélést a Magyar Szélenergetikai Társaság szer­vezte a Gazdasági Minisztéri­um kezdeményezésére, mert a tárca most készíti a megújuló energetikai technológiák ha­zai fejlesztésének programját. — Csak üdvözölni lehet, hogy a koncepció kidolgozásá­ban a döntéshozók kíváncsiak az egyes szakterületek szak­értőinek elképzeléseire — emelte ki a tanácskozáson me­gyénket képviselő Pólyák Ist­ván, a Magyar Szélenergetikai Társaság titkára. A Magyar Tudományos Akadémia Ener­getikai Bizottságának bevoná­sával megfogalmazott észrevé­telekben szerepel: a szélener­gia alkalmazását akadályozza a kutatásfejlesztésre fordítha­tó források hiánya, a jogi és építészeti szabályozatlanságok és persze a szélenergiát lebe­csülő felfogás. A társaság ezzel már meg is határozta a felada­tokat, amelyeket csokorba gyűjtve eljuttattak a Gazdasá­gi Minisztérium illetékesei­hez. Gráciák A három grácia a nyíregyházi gyermekek egyik kedvelt célpontja. A szökőkút peremére fölmászva könnyen lehűthetik magukat az apróságok Balázs Attila felvétele

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents