Kelet-Magyarország, 2000. július (60. évfolyam, 152-177. szám)

2000-07-17 / 165. szám

2000. július 17., hétfő Kelet«» HAZAI TÁJON 4. oldal HÍREK □ Country A Tisza-party 2000 programso­rozat keretében Gergelyiugornyán élő kon­certet ad a MÉZ együttes, amely ír country zenét játszik július 22-én 21 órától. A koncer­tet követően táncházba várják az érdeklődő­ket. □ Nyelvvizsgák A TIT Nyelviskolában júli­us 17-én angol, 18-án pedig német alap-, közép-, felső-, valamint állami és nemzetközi nyelvvizsgák honosító vizsgáival zárul a tan­év. A következő vizsgalehetőség a szeptem­beri tanévkezdéskor lesz. □ City Info Augusztus 27-ig Nyíregyházá- na Kossuth téren és az Október 23-a téren is­mét működik a City Info, ahola Sipkay Barna Szakközépiskola diákjai nyújtanak informáci­ót a várost felkereső turistáknak. □ Nyelv és számítógép 1250 órás szá­mítástechnikai, szoftverüzemeltető, gépíró, szövegszerkesztői tanfolyamot indít a Nyír­egyházi Regionális Munkaerőfejlesztő és Képző Központ. A tanfolyam ideje alatt nyelvoktatásban is részesülnek a hallgatók. Minimumrekord - tavaly Nyíregyháza (KSH - Malakucziné Póka Mária) - Magyarországon az 1999. évi gyümölcstermés a kilencvenes évek közül a legkisebb volt. A 812 ezer tonna termés az 1991 és 1995 közöt­ti évek átlagának csupán harmadát adta. A kilencvenes évek elején elindult gazda­sági átalakulás, a tulajdoni átrendeződés eredményeként az ágazatban az egyéni gazdálkodók váltak meghatározóvá, a ter­més nyolctizedét a használatukban lévő gyümölcsösökből szüretelték le. A gyü­mölcstermés több mint fele alma, és az or­szág almatermésének közel felét Szabolcs- Szatmár-Bereg adja. A 212 ezer tonna me­gyei mennyiség azonban az 1991-1995. évek átlagának már csak fele. Az almatermés csökkenése részben az elmúlt évek technológiai hiányosságaira, az ültetvények elöregedésére vezethető vis­sza, de a komoly terméskiesést okozó fagy­károk szerepe sem elhanyagolható. Az ország egyes vidékein (a megyé­ben is) nagy veszteséget okozott a tűzel- halás is. Az ország gyümölcstermésének harmadát a csonthéjasok (cseresznye, meggy, szilva, kajszi, őszibarack) tették ki. A megye szerepe itt is figyelemre méltó, hiszen a szilvatermés 27, a meggytermés 21 százalékát itt szüretelték. A többi csonthé­jasból és a körtéből csupán néhány száza­lék, kajsziból pedig elenyésző a megye ré­szesedése. TUSKÉS SAROK A tető kéznél van Galambos Béla A minap Nagycserkesz felől Tiszavasvá- rihoz közeledve az autóból szemrevételez­tem a városszélén sorjázó, láthatóan új há­zakat. A legnagyobb megrökönyödésemre jó részükről már hiányzik a tető. Kérdezem büdi ismerősömet, tán csak nem forgószél húzott át a város fölött? (Az idén annyi furcsaság történik!) Ám ő pró­zaibb okkal magyarázza a városszéli soron észlelt cseréphiányt: „Az egy éve épült, tal­pig szocpolos házak tetejét nem a szél, ha­nem maguk a - házukhoz állami segítség­gel jóformán ingyen hozzájutó - lakók sze­dik le, s adják el félpénzen.” Ami ebben a szocpolos tető ügyben el­gondolkodtató: ki lehet a vásárló ebben a „kedvezményes cserép-akcióban”? Más­részt, az állami támogatást igénybe vevő „háztulajdonosokat” miért nem ellenőrzi az önkormányzat, hogy vigyáznak-e egyál­talán az adózók pénzéből nekik juttatott értékre? Azt hiszem a kemény lakáshitel-kamato­kat évtizedeken át pontosan törlesztő való­di házigazdák megnyugtatására szolgálna, ha nem harapózna el egy effajta szólás: „Jó hogy tettek tetőt a fejünk fölé, legalább van mihez nyúlni, ha megszorulunk.” Rázompusztán - rongyrázás nélkül Nyáron tálal, télen talál • A hitelt nem adják ingyen • Bekapcsolódtak a turizmusba Marika pihenőidőben a szerző felvétele Lefler György Tiszalök-Rázompuszta (KM) - Máris a varázslatok birodal­mában érzi magát az, aki azt olvassa egy ízléses étlapon: elvarázsolt pulykamell man­dulával, burgonyapürével, s efféléket. Márpedig ezen ízcsodák megteremtője, Minya Mihályné tiszalöki fiatalasszony nagyon is földönjáró ember. Előbb kipróbálja A varázslatokat, azaz a Rázom csárda újdonságait otthon min­dig előbb kipróbálja, majd vala­mi kellemes-szellemes névvel aposztrofálja, s csak úgy tálalja a kedves vendég elé. A tiszalöki Erőmű lakótelepen található vendéglátóhely az utóbbi időben többször gazdát és bérlőt cserélt, majd huzamosabb ideig zárva volt. A jelenlegi üzletvezetőt, Mi- nyáné Marikát a vállalkozók hétköznapjairól kérdeztük.- Az ünnep- és hétköznapok a vendéglátásban egybefonódnak - kezdte Marika. - A vállalkozás beindítását rengeteg engedélye­zés előzte meg, már ezek beszer­zése is egyfajta erőpróba. A má­sodik éve bériem a Tiszavíz- Vízierőmű Kft-től az üzletet. Ter­mészetesen jobb volna, ha hossz­abb idejű szerződést köthetnénk, mert az már egyfajta biztonságot jelentene. Nehéz megfelelő hitel­hez is jutni a ma vállalkozójá­nak. A vendéglátásban az első év mindenképpen veszteséges, a második egy nagyon minimális hasznot hozhat, lényegében a harmadik-ötödikben érik be a gyümölcs, a befektetett energia. Külcsín, belbecs Természetesen jó volna, ha a sa­játomban dolgozhatnék, ám nem panaszkodhatott! a tulajdonosra, Ötvös Pál ügyvezető igazgató igyekszik mindent rugalmasan kezelni. Mielőtt átvettük, a kft teljes felújítást végzett az épüle­ten, nekem „már csak” a belső rendet kellett kialakítanom, amelyet megpróbáltam a magam elgondolása szerint megvalósíta­ni. Például azon a táblán így ke­rül a vendég látószögébe a tele­pülésrész, Rázom magyarázata Görbedi Miklós helytörténész ál­tal, de minden apró tárgynak, az ital- és étlapok küllemének, a szervirozásnak, a berendezés egészének nagy fontosságot tu­lajdonítok. Reggeltől estig- Kevés tőkével a vállalkozás mindig lutri, de én szeretem amit csinálok, és hiszek is ma­gamban. A munkaidő kora reggeltől késő estig tart, olykor az éjszakába is belenyúlik, de mindez nem fárasztó. A téli holt idényt a tanulásra, más vendég­látóhelyek látogatására, új re­ceptek kiötlésére használom fel. Bekapcsolódtunk a Falusi Turiz­musba is. Nagyon szeretek kísér­letezni, egy-egy új ízzel gyarapí­tani a választékot. Az igazi si­kert persze az adja, ha a vendég elégedetten távozik - mondta Marika. Vendégkönyv A szemközti üdülő- és az it­teni lakótelep állandó ven­dégei mellett a megyeszék­helyről is gyakran jönnek ide. Budapestiek itt lako- dalmaznak, de ismert sze­mélyek, mint Göncz Árpád köztársasági elnök, Szabó János honvédelmi minisz­ter, vagy Friderikusz Sán­dor is jól érezte magát itt - derül ki a vendégkönyvből. Diósszilva Olcsva (M. K.) - A szatmár-bere- gi térség egyik jellegzetes gyü­mölcse a szilva. A nyers gyü­mölcs is kedvelt, de a hasznosí­tás más formái is elfogadottak. Sokan úgy vélik, az olcsvai szil­vapálinka zamata utolérhetet­len, így igazán az lenne a jövő útja, ha főzdéknek adnának munkát a termelők. Szerencsére vannak, akik más megoldáson törik a fejüket. Ba­logh Miklós asztalos aszalót ké­szített. Mint a fiatal szakember elmondta, ügyelni kellett arra, hogy jó huzatot biztosítva minél gazdaságosabban használhassák a tüzelőanyagot. Az persze tény, hogy amikor maga az aszalás történik, egy lelkiismeretes hoz­záértőnek is ott kell lennie. Nor­mál körülmények között két nap alatt fejeződött be egy adag asza­lása, a négyfakkos, illetve húsz­tálcás rekeszekbe egyszerre 300 küogramm szilva rakható. Egyes esetekben előfordult, hogy a szü- vába diót tettek, s így készült aszalvány. A termék még Nyu- gat-Európába is eljutott. ARCKÉP Réti Sándor nyugdíjas Székely (KM - Gy. L.) - Csen­des kis mellékutcában, egy mi­nidzsungel tőszomszédságában áll Réti Sándor nyugdíjas peda­gógus háza Székelyben.- Amikor hetvenegyben ide­költöztünk - mondja -, akkora por volt itt, hogy befalaztuk az utcai ablakokat: Mióta aszfal­toztak, azóta már nincs por, hát visszanyitottuk. Amikor hatvannyolc éve felől érdeklődöm, legyint: hosszú lenne azt mind elsorol­ni. Ám nem kéreti magát to­vább, mondja:- Apám még a 20-as években Erdélyből menekült. Én már itt születtem. Az agrárfőiskolát két és fél év után otthagytam. Baktán az OTP-nél dolgoztam, majd Nyírkércsen kezdtem a Réti Sándor A szerző felvétele pedagógusi pályát. Azután kér­tem magam Őzetanyára. Itt van nem messze, Székelyhez tartozik. Talán ezek voltak a legszebb évek: tizennégy nebu­lót szinte a tenyeremen hor­doztam. Amikor megszüntették a tanyasi iskolákat, itt, Szé­kelyben folytattam. Több hobbija is van: imádja a dús növényzetet, ezért is léte­sített az udvarán mindenféle fából-bokorból minidzsungelt.- Haragszik is érte a lányom - teszi hozzá az erős dohányo­sok tipikusan reszelős hang­ján. - Pedig milyen jó madár­dalra ébredni, tiszta, pormen­tes levegőt szívni. Kaktuszaim vannak még, meg papagájom. Sanyi bácsi másik hobbija a festészet. Az egyik szobát kizá­rólag az ő képei díszítik: tájké­pek, portrék, csendéletek. A stílusjegyek a laikus számára is felismerhetőek, de szeré­nyen elhárítja, mikor szóvá te­szem:- Csak a magam szórakozta­tására festegetek. El nem na­gyon adtam egyet sem. A család, az unokák kerül­nek szóba. Büszkén mondja:- Csibész, de imádom. Alig várom, hogy megjelenjen a ké­pe a Kelet-Magyarországban a tiszta ötösök között. Cirokseprűt kötnek Bátorligeten Készül a seprű Bátorligeten Molnár Károly felvétele Bátorliget (M. K.) - Már dol­goznak Bátorliget jövendő üzemében a Herna Kft. tele­pén. Mint Hermann János ügyvezető megfogalmazta, Antal Gyula polgármester, il­letve a képviselő-testület nagyban hozzájárult az üzem létrejöttéhez. Kedvező áron jutottak a debrece­niek a telekhez. Az üzemet 48 munkás foglalkoztatására ter­vezték. Szeptembertől erre lehet számítani, de már júliusban hu­szonötén találtak itt jól fizető munkahelyet. Elkészült a csar­nok, amely a cirokszakállt fogad­ja. Ugyanis a foglalkoztatáson túl itt történik a termelés is. A cirokmagot takarmányként hasznosítják. A telepen történik a betakarított cirok szárítása is. Bátorligeten olyan szárítóalagu- tak állnak rendelkezésre, ahol 8 méter széles, harminc méter hosszú cirokszakáll szárításra nyílik mód a kazlakban. Itt az előírt nedvességtartalmat lehet biztosítani. Készen vannak azok a csarno­kok, ahol a gépek segítségével hasznosul a termék. Az aratás hangulatát idéző porfelhő veszi körül az olasz gyártmányú gépe­ket. A helyiek már megtanulták a gép kezelését. A válogatásra al­kalmasabbak a hölgyek, a gépek kiszolgálásánál a férfiak játsza­nak meghatározó szerepet. Télen a fűtést cirokhulladék elégetésé­vel oldják majd meg. Hajdúsám- sonból terveznek áttelepíteni új gépeket, ugyanis most csak a ci­rok válogatása, elsődleges feldol­gozása történik. Most még a seprűt Hajdúsámsonban kötik, de a közeljövőben Bátorligeten is bekapcsolódnak a seprúké- szítésbe. Az ügyvezető hangsúlyozta: a beruházást támogatások nélkül nem tudták volna megvalósítani. A Megyei Területfejlesztési Ta­nács vissza nem térítendő támo­gatást adott, a megyei Munkaü­gyi Központ ugyancsak segített. A támogatás feltétele, hogy öt éven át 48 munkanélkülit kell fo­lyamatosan alkalmazni.

Next

/
Thumbnails
Contents