Kelet-Magyarország, 2000. július (60. évfolyam, 152-177. szám)
2000-07-14 / 163. szám
2000. július 14., péntek 7. oldal-i'm SZÉKELVI TÜKÖR □ Stagnál Székelyben jelenleg 1097-en élnek. Az idén július 1-jéig nyolc gyermek született és ugyanannyian hunytak el. □ Lovasiskola A távlati elképzelésekbe beleillik, hogy Papcsák András lótenyésztő lovasiskola megteremtését tervezi, melyet az ön- kormányzat támogat. Ez ugyanis szerves része annak a szándéknak, mely a falusi turizmus fejlesztését tűzi ki célul. □ Zetor Egy Zetort nyert pályázaton a szé- kelyi önkormányzat a munkaügyi központtól, ezzel együtt öt közmunkás hosszabb foglalkoztatását vállalta Gyepűvédő őrök voltak az ősök M inden valószínűség szerint a megye egyik legrégebbi települése Székely. Neve a székely népnév, az egykori gyepűvédő őrség lakóhelye emlékét őrzi, tehát XI. századi eredetű. A község lakosai a honfoglalás körüli időkből származtatják településüket, úgy tartják, hogy a székelyek alapították a falut és adtak neki nevet. Valóban ősrégi község Székely, története a XIII. század végétől az oklevelekben is nyomon követhető. Keletkezése azonban ennél jóval korábbi, hiszen a névadó székelyeket már a XI. század végén Erdélybe telepítették át. Első lakói nagy valószínűséggel a király hatalmi szervezetéhez tartozó jobbágyok, milesek voltak. Hogy itt éltek, bizonyítja az a körülmény, hogy a közelben húzódott a gyepű, attól délre pedig ősi, nemzetségi birtokok terültek el. A községre vonatkozó első adat 1284-ből való: villa Zekul, 1316-ban a Hont-Pázmány nemzetség kapta királyi adományul. 1423- ban a Bánki család részét a Balog-Semjén nembeli Nagysemjényi István szerezte meg. A XVI. században már birtokosai a Lőve- yek, a Bancsaiak és a csepei Zoltán család is. 1588-ban az említett négy birtokosnak összesen 21 jobbágya élt a faluban. 1670- ben Serédy Benedek tulajdona volt, a következő időkben a falu népe is megfogyatkozott és birtokosai is eltűntek belőle. 1772-ben Zoltán Pál kezén volt a falu 366 lakossal; a Zoltán család leszármazottai egészen a XX. század elejéig földbirtokosok a faluban. Az 1930-as összeírás szerint a község területe 2794 kát. holdat lett ki, 185 lakóházában 1151 ember élt, valamennyien magyar anyanyelvűek. I^özigazgatásilag 1860-tól (Őzepusztával együtt) a Dadai járáshoz, 1870-től (Őze- tanyával) a Kisvárdai járáshoz tartozott. 1876-tól a Bogdányi járás, 1920-tól a Nyíregyházi járás községe, a Nyírtéti kör- egyzőséghez sorolva. 1950-től a Kemecsei (volt Nyírbogdányi) járásban szerepelt, 1983-tól Nyíregyháza városkörnyéki községe, nagyközségi közös tanács tagja, székhelye Demecser. 1988. július 1-jétől közvetlen megyei irányítás alá került, nagyközségi közös tanács tagjaiként. 1989. július 1-jétől Nyíregyháza megyei jogú város és környékének községe, végül 1990-től válik önállóvá. (Forrás: Magyarország megyei kézikönyve 15.) Az oldalt irta, szerkesztette és a képeket készítette: Györke László Székely új címere Iskolát kellene építeni sürgősen A műemlék jellegű épületeknek más funkciót keres az önkormányzat Hamarosan funkciót vált a kastély a község központjában? kához. Tavaly január 1-jétől önálló jegyzőnk van Tamásiné Hagymást Ágnes személyében és a munkatársakkal is maximálisan elégedett vagyok. (Csak zárójelben jegyezzük meg: a polgármester maga is „csak” tiszteletdíjas.) Az orvosi rendelő rendbehozatala sem várathatott magára, melyet ugyancsak nemrég újítottak fel. Jelenleg az iskola jó néhány osztálya a műemlék jellegű úgynevezett Orosz-kastélyban van, mely egyúttal a közösségi ház funkcióját is betölti. Ha az új iskola felépül, az egyik régi iskolaépületet közösségi házzá alakítanák át, a kastély pedig teljesen más funkciót kapna.- A kastély jövőjéről még nincs testületi döntés, hisz előbb az iskola épüljön fel - mondja dr. Faragó György. - Mivel azonban a kastély forgalmas főút mentén fekszik, kézenfekvő lenne, ha az idegenforgalomban, a falusi vendéglátásban tölthetne be szerepet. Ha a megye kistelepülései ezernyi gonddal küszködnek, akkor Székely ezereggyel. Az viszont elvitathatatlan, hogy tavaly elindultak a felzárkózás útján, hiszen mintegy 25 millió forintot „pályázott össze” az ön- kormányzat.- Nagy lemaradást kell bepótolnunk - kezdi a beszélgetést dr. Faragó György polgármester. Hiszen - erről nem szívesen beszél, mert a településen mindenki tudja - jó pár évet elvesztegettek, főként ami a fejlesztéseket illeti. Tavaly két utcát - a Radnótit és a Dózsa Györgyöt - por- talanitottak, mely 13 millió forintba került. Ennek jelentős részét, természetesen, pályázaton nyerték. A másik sürgős feladat a szilárd hulladék problémájának megoldása volt. Helyi védelem alá vonta a képviselő-testület az egykori kúriát, melyben az óvoda működik. A állagmegőrzés után most a tetőfelújításon a sor, melynek költségeit mintegy hetven százalékban fedezi a pályázaton nyert pénz.- Az egyik legnagyobb gondunk, hogy jelenleg három helyen működik az iskola - mondja az orvos-polgármester. - Ezek között bizony vannak életveszélyessé vált tantermek is, kézenfekvő hát, hogy még az idén ősszel benyújtsuk pályázatunkat egy négy tantermes iskola építésére. Az életveszélyessé nyilvánítás már megtörtént, a típustervek közül a legmegfelelőbbnek a kiválasztása folyamatban van.- A magunk házatáján is rendet kellett tennünk, - folytatja Faragó György - hiszen a polgár- mesteri hivatalt el kellett látni számítógépekkel, telefaxszal, s a személyi feltételeket is meg kellett teremteni a zavartalan munA magunk háza táján is rendet kellett tennünk. Dr. Faragó György A legidősebb székelyi Sipos József számit a legidősebb székelyinek, legalábbis azok között, akik itt születtek. Merthogy Jóska bácsi itt élte le az egész életet.- Még az apám is itt született- mondja. Jóska bácsi nemrég töltötte be nyolcvanharmadik életévét. A második világháborút megúszta, egészségi okok miatt be sem kellett volna sorozni, három hónapig így ráadták az angyalbőrt, de a frontra nem küldték. Ötvennégy éve, azaz 1946. február 26-án házasodott meg, ber- keszi lányt hozott a házhoz. A dátumra nemcsak azért emlékszik ilyen pontosan, mert végtére komoly fordulópont ez az ember életében, hanem azért is, mert aznap - ha egy pillanatra is- szembenézett a halállal: egy orosz katona fogta rá a fegyverét. Átvillant az agyán: néhány napja egy földijét lőtték le az oroszok, méghozzá robbanó tölténnyel.- Nehéz idők voltak - mondja nem is szeretek róla beszélni. Jóska bácsi egész életében a földből élt, bár a téeszidőkben volt raktáros is. A föld szeretete - feleségével, Erzsiké nénivel együtt - most is meghatározza hétköznapjait: legtöbbször ugyanis a szőlőben taJóska bácsi dédunokáival: Klaudiával és Alexandrával lálni. Vagy ha nem ott, akkor a kertben.- Annak idején földet vittünk be a téeszbe, a rendszerváltás után meg kivettük. A gyerekek gazdálkodnak rajta, persze mi is besegítünk, már amennyit még bírunk. Gyerekeket említ, pedig már ők is nagyszülők. A dédunokák - a kétéves Klaudia és a kilencéves Alexandra - saját bevallásuk szerint, szeretnek a dédiéknél lenni. Csak kicsiben vállalkozunk Székelyben a megyei átlagnál valamivel magasabb, 22-25 százalékos a munkanélküliségi ráta. A településen nincs olyan cég, vállalkozás, amely jelentős számú helybelinek adna munkát, ezért az ingázók egy része Nyíregyházárán, illetve a ramocsaházi cipőgyárban keresik kenyerüket. Egy nemrég induló húsfeldolgozó, valamint kisebb élelmi- szeripari cég mellett az emberek többsége a földművelésből, állat- tenyésztésből él. A jószágtartók számára az önkormányzat községi legelőt biztosít. A szociális földprogram beindítására történtek kísérletek, ám érdeklődés hiányában a próbálkozás meddő maradt. Szereti az embereket Székely kellős közepén, ahol Nyírtétnek tér el az út, egy takaros élelmiszerboltban Réz Andrásáé közvetlen szavak kíséretében szolgálja ki a vásárlókat. Hétköznap kora délután a forgalom közepes. Ám alig váltunk néhány szót, máris hárman várnak türelmesen arra, hogy sorra kerüljenek. Huszonhat éve dolgozik Réz Andrásné a kereskedelemben, tősgyökeres székelyi, így természetes, hogy mindenkit ismer a faluban, mindenkihez van egy-két kedves szava.- Szeretem ezt a szakmát, mert naponta sok különféle emberrel találkozom - mondja -, s ez változatossá teszi a mindennapokat. Meg valahogy jó érzés arra gondolni, végtére rajtunk is múlik, mi kerül az asztalra. Ezt az üzletet január 1-je óta sajátjaként üzemelteti, pontosabban bérli a Demecseri ÁFÉSZ-tól. Vejével együtt viszik a boltot, aki tanult szakRéz Andrásné mája szerint erdésztechnikus. Ahogy humorosan megjegyzi: nem volt igazán ínyére az örökös korán kelés, meg az egész napos talpalást, úgy gondolta hát, hogy vált. Sokan azt hiszik, a nagy átmenő forgalom jelentősen megnöveli az üzlet vevőkörét. De - mint Réz Andrásné mondja - nem így van, mert a csak átszáguldanak a falun az idegenek. Közhasznúak Jelenleg több mint harmincán dolgoznak közhasznú, illetve közcélú foglalkoztatás keretében a község szépítésén-csinosításán
