Kelet-Magyarország, 2000. július (60. évfolyam, 152-177. szám)
2000-07-08 / 158. szám
2000. július 8., szombat Kelet:«* háttér 3. oldal NÉZŐPONT Csellengők Angyal Sándor Forrók voltak a mi diáknyaraink is. Bár folyó partján laktunk, de - miként ez a Bala- ton-mentieknél közismert csak ritkán találkoztunk a vízzel, mert fürdés helyett nekünk is dolgoznunk kellett. Megesett, hogy a töltésoldal védelmére ürgelyukat öntöttünk ki, máskor telefonpóznákat döngöltünk betonból sablonban. A legnehezebb azonban az volt, amikor a begyulladt szénporhegyet kellett átlapátolni, megszüntetvén ezzel a villanytelepen terjengő füstöt és kellemetlen szagot. Most itt a nyár, és elnézem, hogy hány meg hány tizenéves fiatal lötyögi el az időt otthon, vagy az utcákon, tereken. Talán jó sorsuk teszi lehetővé, hogy nem kell a mi egykori küzdésünket megismételniük, - ez bizony jó dolog. Sajnos, többségében azok a fiatalok vannak, akik elmennének dolgozni, bizony rá is férne a családra egy kis kereset a közelgő szeptember előtt (amikor a tanszerek ára már az egekig szökik), de nincs hova menniük. Nemrég megkeresett a Melódiák egyik képviselője, hogy valamiféle reklámot csináljunk az ő szervezetüknek, merthogy ők azért megpróbálnak most is, meg év közben is némi pénzkereseti lehetőséget juttatni a diákoknak. Aztán kiderült, hogy meg kellett újítani ezt a szervezetet is, mert amit a szegény gyerekek kerestek, annak jó részét elvitte a szervezet fenntartása, s vajmi kevés jutott a konkrétan dolgozóknak. Ahogy tudom, itt a megyében, különösképpen a vidéki településeken szinte lehetetlen átmeneti munkához jutni. Üdítő kivételnek számított, amikor a lapunkat is kiadó Inform Stúdió rikkancsokat keresett vasárnapi újságterjesztésre. A fő gond - mondja egyik, az ügyben járatos ismerősöm -, hogy nincs olyan szervezet, amely összefogná ezt az egész ügyet, keresné és reklámozná az itt-ott adódó diákmunka-lehetőségeket. Az elbocsátások korában - amikor a családfenntartók jelentős hányadának sem jut munkaalkalom -, nincs mit számon kérni a munkahelyeken, a munkaadókon. IVlégis: mint ahogy a közmunkások gond- jának-bajának megoldását sikerült állami szintre emelni, úgy nem ártana a tizenévesek könnyű nyári foglalkoztatását is felkarolni, ha másként nem, állami garanciával, a cégeknek ezért nyújtott kedvezményekkel. Végre egy kis árnyék! Ferter János rajza HÍREK □ Fogadóóra Villás István rendőr alezredes, a Kisvárdai Rendőrkapitányság vezetője július 10-én 9 és 11 óra között hivatali helyiségében fogadóórát tart. □ Lelkisegély-szolgálat A telefonos lel- kisegély-szolgálat (06-80/505-555) száma szombaton és vasárnap 18 és 23 között ingyenesen hívható. □ Pályázat A Területfejlesztési Tanács pályázatot hirdet a területfejlesztési célelőirányzatból falusi turizmus fejlesztésére. A benyújtási határidő: augusztus 31. „Beszéljünk végre őszintén..." Szerkesztőségi kerekasztal vezető politikusokkal a megyei közgyűlés gondjairól Marik Sándor Nyíregyháza (KM) — Szerkesztőségünk meghívta a megyei közgyűlésben képviselt négy fő politikai erő képviselőit, hogy az elnökkel egy asztalnál fejtsék ki véleményüket a testületben kialakult helyzetről, a kibontakozás lehetőségeiről. Elfogadta meghívásunkat Hel- meczy László, a megyei közgyűlés elnöke. A pártokat, illetve a közgyűlés frakcióit Baja Ferenc megyei elnök (MSZP), Pet- róczki Ferenc frakcióvezető (Fidesz, MDF, KDSZ), Seszták Oszkár frakcióvezető (Fidesz- MPP) Szilágyiné Császár Terézia frakcióvezető-helyettes (FKgP) képviselte.- A Kelet-Magyarország a politikusok meghívásával egyaránt szeretne hozzájárulni a nézetek tisztázásához és az olvasók hiteles tájékoztatásához - hangsúlyozta Angyal Sándor főszerkesztő, amikor vendégeinket köszöntötte. Megosztva Közismert: a megosztott erőviszonyok miatt egyik oldalnak sincs stabil többsége, betöltetlenek az alelnöki helyek. A pártok még az év elején három hónapos moratóriumról állapodtak meg, abban a reményben, hogy a nyilvános vitákat félretéve kialakítják azokat a kereteket, amelyekben feloldhatók az ellentétek és konszenzussal hozhat döntéseket a megye vezető testületé. A három hónap leteltével azonban az egyetértés nem született meg, a közgyűlésben újra fellángoltak a viták, amelyek a főjegyző és az alelnök felmentésének procedúrájában csúcsosodtak ki. Mindkét oldal arról beszél, hogy az áldatlan helyzetnek a megye látja kárát. Az időnként szenvedélyes, helyenként éles vitát sem nélkülöző sajtóbeszélgetésen kitűnt: vannak nézetkülönbségek az egyes frakciók között is, de ugyanilyenek - ha csak nem mélyebbek -, az elnök és a Fidesz-, az elnök és a kisgazdafrakció között is. Elvben van hajlandóság az együttműködésre, de amikor a részletekre kerül a sor, még nem sejlik fel a megegyezés. A mintegy kétórás vita fontosabb megállapításaiból idézünk. Seszták Oszkár: Helmeczy Lászlót a „Szabolcs-Szatmár-Be- reg Felemelkedéséért” alkalmi tömörülés választotta meg a közgyűlés elnökének 32:8 szavazataránnyal hét tartózkodás mellett. Úgy gondoljuk, ennek a stabü többségnek kellene utat mutatni, erősíteni a megye érdekérvényesítő képességét. Mi konstruktív ellenzéki magatartást tanúsítunk, programok mentén tudnánk együtt dolgozni. Nem egyértelmű Baja Ferenc: Számunkra nem volt és most sem ilyen világos a helyzet. A Fidesz nem ellenzéki pozícióból kívánt elnököt jelölni, hanem a kormányzat által jóváhagyott politikai vezetőt javasolt, amivel nem járt sikerrel. Emlékeztetnék rá: amikor mi kormányoztunk, itt ellenzéki vezetés volt, melyet messzemenően támogattunk a megye érdekében. A Fidesz konstruktív ellenzékisége téves kiindulópont (ráadásul ennek hivatalos deklarálása sem történt meg). Azon kívül, hogy formailag Helmeczy László ma (csütörtökön) is Fidesz-tag, Bodnár Sándor Fidesz-indíttatá- sú alelnök volt és a párt ma is számos fontos bizottsági pozíciót birtokol. A választást követően nem a Fidesz és a Kisgazdapárt akarata szerint alakultak a dolgok a közgyűlésben, elkezdődött a pártérdekek mentén alakuló politizálás, amely nem használ a megye érdekeinek. Fontos volna a valódi összefogás a megyéért. Mi minden kezdeményezés iránt nyitottak vagyunk, de az idő fogy, legkésőbb kora őszig meg kellene tudni állapodni, felülemelkedni a személyes sértődéseken, félretéve a kormányzati és ellenzéki pozíciókat, a megye érdekeiért kellene végre dolgozni. Petróczki Ferenc: A megyei politikai helyzetet jelzi egyrészt, hogy ilyen céllal összehívott sajtóbeszélgetésre tíz év óta először van szükség, másrészt, hogy egy asztalnál ülünk. Tehát van még esély, annak ellenére, hogy lassanként szégyen lesz Szabolcs- Szatmár-Bereg megyében politizálni. Nem érdekek, távlati célok mentén zajlik a politika, a tetteket és az erőket a pártpolitika irányítja és osztja meg. A Fidesz belső feszültségének bélyegét viseli magán az egész közélet, stílusában, sokszor eredménytelenségében is. Kölcsönös sértődöttségek, személyes szembenállások, gyakorta szándékos konfliktuskeresés jellemzi a helyzetet. Sok a jogi csűrcsavar, a személyzeti ügyek teljes bénultságban vannak. Minden oldalon látni kell, hogy változtatás nélkül nem megy, nagyon fontos stabilizálni a megyegyűlést. Mi hajErőviszonyok A közgyűlés 48 tagú. Fidesz-MPP: 13 FKgP: 10 MSZP: 12 MDF/Fidesz/KDSZ 10 egyéb 3 landók vagyunk kompromisszumokra, a közgyűlés bármelyik csoportosulásával hajlandók vagyunk tárgyalni, ha az a megyei érdekek érvényesítésében segít. Érdekérvényesítés Szilágyiné Császár Terézia: Kisgazda szavazatok is voltak a 32- ben, amely elnöki székbe juttatta Helmeczy Lászlót, kezdetben bíztunk abban, hogy a megye érdekérvényesítését folytatni tudja. Nem így történt. Látszik, hogy a megyei vezetés nem tud együttműködni az országgyűlési képviselőkkel, holott anélkül a megye érdekeit tartósan érvényesíteni nem lehet. A kisgazdapárt ilyen helyzetben is sokat tett a megyéért, az eredményekért nem kell szégyenkeznünk. Helmeczy László: Túlságosan sok a fennkölt szó. Milyen válság van tulajdonképpen? Van költségvetésünk, a gazdálkodáshoz az önkormányzat nem vett fel hitelt, intézményeink működnek, a fizetését mindig mindenki időben megkapta, a fejlesztéseket finanszírozni tudjuk. Minden minisztériummal aláírtuk a megállapodásokat - kivéve a környezetvédelmi tárcát -, a tiszai ciánkatasztrófa után hét megyével össze tudtunk fogni. A valóság az, hogy a helybeli kormánypárti politikusok nem segítenek. Semmit sem tettek például azért, hogy az Észak-Alfódi Régió munkaszervezetének székhelye a megyében maradjon, hogy a környezetvédelmi tárcától megkapjuk a tavalyi és az idei támogatásokat. Seszták Oszkár: Mi változatlanul állítjuk, hogy konstruktiv ellenzékként tudnánk együttműködni. Úgy véljük, nem abban rejlik a megoldás, ki, milyen pozíciót szerez meg a közgyűlés vezetésében. Korábban sem és most sem ez vezérel bennünket. Például februárban is mi kezdeményeztük a négypárti megegyezést a moratórium és a további pártközi tárgyalások ügyében. A megyei kórház esetében sikerült plusz 200 millió forinthoz juttatni az intézményt, amiben a többi frakció mellett nekünk is részünk volt. Sajnos, nem az ilyen típusú együttműködés a jellemző. Ugyan az elnök beiktatásakor azt ígérte, hogy „a kompromisszumok robotosa” kíván lenni, ezzel szemben gyakorta a sajtóban üzenget és számos perben áll. Konszenzust teremteni csak együtt lehetne, ebben elvitathatatlan az elnök felelőssége. Petróczki Ferenc: Őszintén kellene beszélni. A közgyűlésben az utóbbi időben jószerével csak személyi kérdések vannak napirenden, más érdemi dolgokról alig lehet beszélni, és közben elmegy mellettünk az élet. Úgy tűnik, a koalíciós pártok közgyűlési frakcióinak nincs meg a kellő felhatalmazása komolyabb tárgyalásokra. Szilágyiné Császár Terézia: A közgyűlés munkáját mihamarabb külön kellene választani a Fidesz és az elnök konfliktusától. Amíg ez nem történik meg, mérgezi a légkört. Tiszta viszonyokat kell teremteni a közgyűlésben, mert most nem távlati, nem konkrét nagy célokról folyik a szó. Bármilyen formáció Baja Ferenc: A közgyűlési választásoknál jószerével az volt az egyetlen kikötés: bármüyen formáció létrejöhet, csak a szocialisták ne legyenek benne. Ilyen rövidlátó politika lett jellemző a megyegyűlésre, holott a politika többek között éppen arról szól, hogy nagy célokért a velem szembenálló erővel is tudni kell együttműködni. Számomra mind egyértelműbb: nem vállalják a kormányzó pártok, hogy ezt a megyét működtessék, nem vetik be a megye érdekében kapcsolat- rendszerüket. Ilyen helyzetben minden politikai erő csak veszíteni tud. A szocialisták nem keresik a konfrontációt, sőt őszig szorgalmazni fogják az együttműködést, annak bármilyen konstruktív formáját. Egy bizonyos idő után azonban újra kell értékelni a helyzetet, hiszen közel állunk ahhoz, hogy kimondjuk: így nem tudunk a megye érdekében politizálni. A beszélgetésből összességében az tűnt ki: az álláspontok alig közelednek, a szélesebb körű együttműködés körvonalai még nem látszanak. A szerkesztőségi beszélgetés vendégei (balról jobbra): Szilágyiné Császár Terézia, Helmeczy László, Petróczki Ferenc, Baja Ferenc, Seszták Oszkár Elek Emil felvétele Nagykoalíció, alelnökök A beszélgetésen is elhangzott, pártközi tárgyalások is voltak a nagykoalícióról, amelyben mind a négy politikai erő részt vett volna. Miért nem jött létre? Helmeczy László: Nem voltak elfogadhatók a feltételek számomra. Az körvonalazódott, hogy a négy frakció mindegyike ad egy-egy alelnököt, szűkítik jogkörömet, le kellett volna mondani a vétójogomról, sőt meghatározták volna azt is, hogy melyik alelnök vegyen részt helyettem a regionális fejlesztési tanácsban. Én báb feladatokra nem vállalkozom. Új alelnökök megválasztásával többször próbálkoztunk. Mindegyik frakcióban van több olyan politikus, akivel tudnék együtt dolgozni, ha javasolják. Azt nem várhatja el senki, hogy olyan személyt fogadjak el alelnöknek, akiben nem bízok meg. Ilyet rámkényszeríte- ni nem lehet. Amikor legközelebb álltunk, hogy új alelnökö- ket válasszunk, nem volt meg a szükséges többség a Szervezeti és Működési Szabályzat módosításához. Megfelelő többség nélkül alelnököt delegálni pedig értelmetlen.
