Kelet-Magyarország, 2000. június (60. évfolyam, 127-151. szám)
2000-06-05 / 130. szám
2000. június 5., hétfő 3. oldal HÁTTÉR mmm ■ Ä í Tej a tájban | Galambos Béla IVlint cseppben a tenger, a tejtermelés és feldolgozás is jól tükrözi az utóbbi tíz évben pozícióit vesztett élelmiszer-gazdaságunk helyzetét. A tejtermékek szomorú rekordokat döntögető fogyasztáscsökkenése — amit persze nem jókedvéből tesz a lakosság — a feldolgozón keresztül tönkre teszi az alapanyagot előállító termelőket. Most éppen egy ilyen várható „befucs- csolási" hullámról hallottam az egyik szakmai rendezvény résztvevőinek beszél getését figyelve. A tönk szélére került tehenes gazda — aki valljuk be: szinte kizárólag .3 kicsik közül való és sokszor maga is bűnös ebben, mivel képtelen változtatni a termelt teje gyenge minőségén — úgy reagál egy ilyen helyzetre, hogy ha elvékonyodott a tejhaszon — vágóhídra viszi a tehenét. A szarvasmarha viszont — ellentétben például a baromfival — olyan háziállat, amelynek állományát, ha országos méretekber megharmadolják, csak évtizedek alatt lehet fölfejleszteni a régit megközelítő szintre. A tejtermelés megyénkben 1989-ben még meghaladta 130 millió litert, ám ha a tehénlétszám időközben lezajlott felére (kevesebb mint 22 ezerre) csökkenésére gondolunk ma arányosan kevesebb tejet is termel. A leginkább kérődzők tartására alkalmas szatmár-beregi tájegység, adottságaihoz képest szinte elnéptelenedett. Eltűntek a népes csordák, a nyájak megcsappantak és eltűnt a tej is a térségből, pedig egykor épp azért épült Mátészalkára jelentős kapacitású feldolgozó üzem, mert a megyében képződő tejnek kétharmadát arrafelé termelték. A tájgazdálkodás ésszerűsége éppen abban áll, hogy az adott vidékre leginkább jellemző, mert arrafelé mindig is jó haszonnal kecsegtető, a természeti környezetben kíméletesen beilleszkedő növénnyel, állattal foglalkozzanak az emberek. Ha ezt komolyan gondoljuk (az EU küszöbén célszerű ezt tennünk), akkor ä szatmár-beregi tájon sürgősen be kellene avatkozni a tehenek várható eltűnésének folyamatába. Például extra haszonnal lehetne kecsegtető azokat, akik élethivatásként szeretnének extra tejet fejni, s szállítani a feldolgozónak. □ Lovasnapok Pünkösdi lovasnapot rendeznek Tiszabercelen június 11-én. Az egész napos programban fogathajtó verseny, lovas ügyességi számok, koronázási ceremónia is lesz. □ Véradás A Magyar Vöröskereszt június 5- én a nyíregyházi városi munkaügyi hivatalban 8-15 óra között, Jándon az általános iskolában 9-12.30 között szervez véradást. □ Könyvpremier Bessenyei György világa címmel jelent meg Csorba Sándor irodalom- történész, főiskolai tanár új könyve. A kötet premierjét az Evangélikus Kossuth Lajos Gimnázium dísztermében tartják június 8-án este hat órakor. Mangalicák a műtőasztalon Élő adás a disznó hasából: Rátky doktor (balról a második) s német kollégái munka közben A szerző felvétele Nyíribrony (KM - G. B ) — Spanyol tulajdonba kerülése óta a nyíribronyi sertéstelepen végzett korszerűsítésről tán mindenki hallott a faluban, ám azt nem sejthette senki, hogy a múlt szerdán egy kisebb tudományos szenzáció zajlik az egyik istállóban. A telep, állategészségügyi és persze vagyonvédelmi okok miatt szinte hermetikusan el van zárva a külvilágtól, így csöngetésemre Ádámszki László telepvezető nyit kaput. Fertőtlenítő lábtörlőkön át-, hatalmas szelindek mellett elhaladva érkezünk a keszonkamrának is beillő irodába. Itt, amíg a kiosztott nejlon- zacskó-kalucsnikat a cipőmre húzom, s fehér köpenybe bújok, a házigazda mellett a telepen egy hónapja ténykedő demecseri állatorvos, a Laoszból származó Seng doktor készítenek föl a rám váró különleges élményre. Nincs megállás Míg az udvaron áthaladva elérjük a hátsó istállót, ahol a német-magyar kutató-team néhány órája már lázasan dolgozik, Ádámszki László újságolja: — Kiváló eredményeket produkált ez a telep a múlt esztendőben, ami — figyelembe véve, hogy én irányítom a Olmos Tóth Kft. valamennyi magyarországi telepén folyó szakmai munkát, ami rengeteg utazással jár — nem kis mértékben köszönhető helyettesem Petró Tibor lelkiismeretes munkájának. A Nyí- ribronyban lévő 250 mangalica típusú koca után nem kevesebb, mint 3500 darab — más telepeken felhizlalt — malac született, ez kocánként 18,6 malac évente. Itt 153 nap a két fialás között eltelt idő, amit tovább rövidíteni már egyszerűen nem is lehet. Amikor néhány hónapja kint jártam Spanyolországba, Miguel Olmos úr is kifejezte eredményeink fölött érzett elégedettségét, bár azt is hozzátette idén már 4000 malacot, kocánként húszat vár el az ibronyi teleptől. Félvad titkok Az egyik istállóvégi helyiségben erre az alkalomra berendezett „műtő”-höz érve, négy markos gondozólegény éppen egy magatehetetlen disznót hoz ki lábainál markolva az épületből, s egy finom mozdulattal az ott várakozó traktor rakodó kanalába lendítik a jóízűen hortyogó jószágot. Amíg a jármű elpöfóg rőtes- szürkén szendergő utasával valahová, hogy egy újabb mesterségesen elaltatott társával térjen vissza, módom van megismerkedni dr. Rátky Józseffel, a herceghalmi Állattenyésztési és Takarmányozási Kutatóintézet tudományos igazgatójával s két német kutató társával K. Brüssow és H. Torner urakkal a Rostock melletti Háziállat Biológiai Kutatóintézetből. A szaporodásbiológiai kutatásokkal 15 éve foglalkozó Rátky doktor szavaiból kiderül, hogy az ilyen típusú élettani megfigyeléseiket 1995-től kiterjesztették a spanyol-magyar kezdeményezésű és finanszírozású mangalica programra is, mivel ennél az ősi — kis túlzással félvad — sertésfajtánál nem állnak rendelkezésre korszerű adatok. Időközben megérkezett a következő elaltatott páciens, amelyet már visznek, s fektetnek is a gondozók a műtőasztalnak nevezett ferde vasrácsra. A nemzetközi állatorvos csoport — a laoszi Szeng doktor is közelről figyeli mi történik az öt kiválasztott, pár hete általa hormonkezeléssel előkészített kocasüldőkkel — begyakorolt mozdulatokkal végzi dolgát. Három apró metszés a süldő hasfalán, s az egyiken már be is vezetik a ceruza vastagságú tv-kamerát, a másik kettőn a hasonló méretű orvosi eszközöket: csipeszt, fogót lándzsa hegyű vékonyka szivattyút. A tudomány haszna Ami ez után következik az egy civil számára maga a csoda: a szemben lévő asztalra helyezett színes tv-képernyőn — akár egy tudományos filmen — jól látszik miként keresi meg műszereivel az orvos a koca petefészkét, s az érett tüszőket felszúrva miként szippantja föl egy külső üvegcsébe a bennük lévő folyadékot, vele együtt azokat az érett petesejteket, amelyeket majd otthon vetnek alá genetikai vizsgálatok sorozatának. Búcsúzásként megnyugtat Rátky doktor, minden bizonnyal találnak majd genetikai eltéréseket a mangalicánál, amelyek tisztázását követően lesz mód arra is, hogy a tudomány ismét bebizonyíthassa: érdemes rá pénzt áldozni, mert gyakorlatban hasznosítható eredményeivel néhány év múlva a belé fektetett tőke sokszorosát képes visszatéríteni. Segít a biotechnológia Pedig többet kellene tudni az ismét divatba jött mangalicákról a tudománynak, állítja az endoszkópos embrióátültetés módszerével nagy fehér sertéstől született vadmalacokért 1996-ban OMÉK Biotechnológiai I. díjat nyert Rátky József — Hiszen ez a göndör szőrű ősi fajta később lesz ivarérett, szezonális jelleggel ivarzik miként a vadon élők állatok, és kevesebbet fial kul- túráltabb rokonainál. Most ezeknek a gazdasági szempontból nem épp kedvező tulajdonságoknak az élettani hátterét kezdtük el alapos vizsgálat alá vetni, amiben kiváló együttműködő partnerre találtunk az Olmos és Tóth Kft. profit érdekeltségét figyelembe véve igazán szívet melengető támogatásával. —1 tanai Elhallgatott emlékek Koroknay Gyula ^Nemrég egymás után Nyíregyházán, Budapesten, Debrecenben is nyílt turistacsalogató kiállítás, melyeken megyénk is szép számú kis prospektussal szerepelt. A szándék dicséretes, szükség is van megyénk értékeinek bemutatására, csakhogy a kivitelezés nem állt arányban a cél fontosságával. Nézzük mindjárt a fotókat! Általában mintha egy iskolai szakkör készítette volna. Érdektelen, semmitmondó, üres felvételek a főutcáról, községházáról, utcarészletről, jellegtelen templomokról, melyek inkább elriasztják, mint vonzzák a jószándékú érdeklődőt. Látszatra még a Beregről szóló kiadvány a legrangosabb a kiadványok között. Sok köszönet azért ebben sincs. Adja a tájegység térképét s a magyar szövegen kívül annak német és angol fordítását. Abban viszont jogosan lehet kételkedni, hogy a tisztelt szerző(k) kezében volt-e hasonló német vagy angol kiadvány, vagy útikönyv, hogy le tudná mérni, mit igényel egy idegen, de akár magyar is. Azt a legkevésbé, hogy mikor említették írásban először a község nevét, külföldi szemében ez lejáratás, belföldinek nem mond semmit. Esetleg a tisztelt szerző ezzel akarja pótolni a hiányzó történelmi áttekintést?! Nagyobb baj azonban, hogy több olyan dolgot mellőztek, ami érdekelheti a jámbor idegent. Vásárosnaményban nincsenek megemlítve a képző- művészeti alkotások. De a beregi irodalmárok se járnak jobban: Lauka s főként a nem is oly rég elhunyt Magyar József és Gyöngyösi István. Mintha Kemény János házassága nem az itteni várban történt volna. A nyugati útikönyvekben külön fejezet a gasztronómia. A szerző miért nem dicsekszik, hogy a múzeumnak van egy 1777-(?)ből származó szakácskönyve, hogy az itteni tarpai, jándi kisüsti szilvapálinka Simon István szavával orvosság? A piacgazdaság gyermekbetegsége ez a sor prospektus? Vagy egy másik sokat emlegetett megyei tulajdonság eredménye, amit nem szeretünk hallani? Jó lenne, ha nem így volna! Pályázat kutatásra Nyíregyháza (KM) — A Magyar Tudományos Akadémia Debreceni Területi Bizottsága elsősorban illetékességi és működési körzetében — így megyénkben is — pályázatot hirdet két kategóriában a kutatással nem hivatásszerűen foglalkozók (orvosok, tanárok, lelkészek, mérnökök, stb.) számára. Az első kategóriában kutatás támogatására lehet pályázni, pénzügyi támogatást kérni kisebb arányú kutatások (szociológiai felmérések, levéltári kutatások, diákok bevonásával végzendő kísérletek stb.) folytatására megfelelő kutatási és pénzügyi terv (utazásokra, anyagbeszerzésre, stb.) benyújtásával legfeljebb 50 ezer forintig. A második kategóriában az elért eredmények jutalmazására lehet pályázni — nyomtatásban legfeljebb öt éve megjelent munkával (könyv, könyvrészlet, folyóiratcikk, illetve cikkek, önálló kiadvány) melynek elismerése legfeljebb 50 ezer forintig terjedő díjjal történik. A pályázatoknak 2000. december 20-áig kell beérkezniük a DAB Debreceni Területi Bizottság székháza címére (4032 Debrecen, Thomas Mann u. 49.) Indián festők A Holló, a Bálna és a Mennydörgésmadár címmel kanadai indián festők alkotásaiból nyílt kiállítás a hét végén a nyíregyházi Jósa András Múzeumban Elek Emil felv.
