Kelet-Magyarország, 2000. június (60. évfolyam, 127-151. szám)

2000-06-05 / 130. szám

2000. június 5., hétfő 3. oldal HÁTTÉR mmm ■ Ä í Tej a tájban | Galambos Béla IVlint cseppben a tenger, a tejtermelés és feldolgozás is jól tükrözi az utóbbi tíz évben pozícióit vesztett élelmiszer-gazdaságunk helyzetét. A tejtermékek szomorú rekordo­kat döntögető fogyasztáscsökkenése — amit persze nem jókedvéből tesz a lakosság — a feldolgozón keresztül tönkre teszi az alapanyagot előállító termelőket. Most éppen egy ilyen várható „befucs- csolási" hullámról hallottam az egyik szak­mai rendezvény résztvevőinek beszél getését figyelve. A tönk szélére került tehenes gaz­da — aki valljuk be: szinte kizárólag .3 kicsik közül való és sokszor maga is bűnös ebben, mivel képtelen változtatni a termelt teje gyenge minőségén — úgy reagál egy ilyen helyzetre, hogy ha elvékonyodott a tejha­szon — vágóhídra viszi a tehenét. A szarvasmarha viszont — ellentétben például a baromfival — olyan háziállat, amelynek állományát, ha országos méretekber meg­harmadolják, csak évtizedek alatt lehet föl­fejleszteni a régit megközelítő szintre. A tej­termelés megyénkben 1989-ben még meg­haladta 130 millió litert, ám ha a tehénlét­szám időközben lezajlott felére (kevesebb mint 22 ezerre) csökkenésére gondolunk ma arányosan kevesebb tejet is termel. A leginkább kérődzők tartására alkalmas szatmár-beregi tájegység, adottságaihoz ké­pest szinte elnéptelenedett. Eltűntek a né­pes csordák, a nyájak megcsappantak és eltűnt a tej is a térségből, pedig egykor épp azért épült Mátészalkára jelentős kapacitású feldolgozó üzem, mert a megyében képződő tejnek kétharmadát arrafelé ter­melték. A tájgazdálkodás ésszerűsége éppen ab­ban áll, hogy az adott vidékre leginkább jellemző, mert arrafelé mindig is jó haszon­nal kecsegtető, a természeti környezetben kíméletesen beilleszkedő növénnyel, állattal foglalkozzanak az emberek. Ha ezt komo­lyan gondoljuk (az EU küszöbén célszerű ezt tennünk), akkor ä szatmár-beregi tájon sürgősen be kellene avatkozni a tehenek várható eltűnésének folyamatába. Például extra haszonnal lehetne kecsegtető azokat, akik élethivatásként szeretnének extra tejet fejni, s szállítani a feldolgozónak. □ Lovasnapok Pünkösdi lovasnapot ren­deznek Tiszabercelen június 11-én. Az egész napos programban fogathajtó verseny, lo­vas ügyességi számok, koronázási ceremó­nia is lesz. □ Véradás A Magyar Vöröskereszt június 5- én a nyíregyházi városi munkaügyi hivatal­ban 8-15 óra között, Jándon az általános is­kolában 9-12.30 között szervez véradást. □ Könyvpremier Bessenyei György világa címmel jelent meg Csorba Sándor irodalom- történész, főiskolai tanár új könyve. A kötet premierjét az Evangélikus Kossuth Lajos Gimnázium dísztermében tartják június 8-án este hat órakor. Mangalicák a műtőasztalon Élő adás a disznó hasából: Rátky doktor (balról a második) s német kollégái munka közben A szerző felvétele Nyíribrony (KM - G. B ) — Spa­nyol tulajdonba kerülése óta a nyíribronyi sertéstelepen végzett korszerűsítésről tán mindenki hallott a faluban, ám azt nem sejthette senki, hogy a múlt szerdán egy ki­sebb tudományos szenzáció zajlik az egyik istállóban. A telep, állategészségügyi és per­sze vagyonvédelmi okok miatt szinte hermetikusan el van zár­va a külvilágtól, így csöngeté­semre Ádámszki László telepve­zető nyit kaput. Fertőtlenítő lábtörlőkön át-, hatalmas szelin­dek mellett elhaladva érkezünk a keszonkamrának is beillő iro­dába. Itt, amíg a kiosztott nejlon- zacskó-kalucsnikat a cipőmre húzom, s fehér köpenybe bújok, a házigazda mellett a telepen egy hónapja ténykedő demecseri ál­latorvos, a Laoszból származó Seng doktor készítenek föl a rám váró különleges élményre. Nincs megállás Míg az udvaron áthaladva elér­jük a hátsó istállót, ahol a né­met-magyar kutató-team néhány órája már lázasan dolgozik, Ádámszki László újságolja: — Kiváló eredményeket pro­dukált ez a telep a múlt esz­tendőben, ami — figyelembe vé­ve, hogy én irányítom a Olmos Tóth Kft. valamennyi magyaror­szági telepén folyó szakmai mun­kát, ami rengeteg utazással jár — nem kis mértékben köszön­hető helyettesem Petró Tibor lel­kiismeretes munkájának. A Nyí- ribronyban lévő 250 mangalica típusú koca után nem kevesebb, mint 3500 darab — más telepe­ken felhizlalt — malac született, ez kocánként 18,6 malac évente. Itt 153 nap a két fialás között el­telt idő, amit tovább rövidíteni már egyszerűen nem is lehet. Amikor néhány hónapja kint jártam Spanyolországba, Miguel Olmos úr is kifejezte eredménye­ink fölött érzett elégedettségét, bár azt is hozzátette idén már 4000 malacot, kocánként húszat vár el az ibronyi teleptől. Félvad titkok Az egyik istállóvégi helyiségben erre az alkalomra berendezett „műtő”-höz érve, négy markos gondozólegény éppen egy maga­tehetetlen disznót hoz ki lábai­nál markolva az épületből, s egy finom mozdulattal az ott várako­zó traktor rakodó kanalába len­dítik a jóízűen hortyogó jószá­got. Amíg a jármű elpöfóg rőtes- szürkén szendergő utasával va­lahová, hogy egy újabb mester­ségesen elaltatott társával térjen vissza, módom van megismer­kedni dr. Rátky Józseffel, a her­ceghalmi Állattenyésztési és Ta­karmányozási Kutatóintézet tu­dományos igazgatójával s két né­met kutató társával K. Brüssow és H. Torner urakkal a Rostock melletti Háziállat Biológiai Kutatóintézetből. A szaporodásbiológiai kutatá­sokkal 15 éve foglalkozó Rátky doktor szavaiból kiderül, hogy az ilyen típusú élettani megfi­gyeléseiket 1995-től kiterjesztet­ték a spanyol-magyar kezdemé­nyezésű és finanszírozású man­galica programra is, mivel ennél az ősi — kis túlzással félvad — sertésfajtánál nem állnak rendel­kezésre korszerű adatok. Időközben megérkezett a következő elaltatott páciens, amelyet már visznek, s fektetnek is a gondozók a műtőasztalnak nevezett ferde vasrácsra. A nem­zetközi állatorvos csoport — a la­oszi Szeng doktor is közelről fi­gyeli mi történik az öt kiválasz­tott, pár hete általa hormonkeze­léssel előkészített kocasüldőkkel — begyakorolt mozdulatokkal végzi dolgát. Három apró met­szés a süldő hasfalán, s az egyi­ken már be is vezetik a ceruza vastagságú tv-kamerát, a másik kettőn a hasonló méretű orvosi eszközöket: csipeszt, fogót lán­dzsa hegyű vékonyka szivattyút. A tudomány haszna Ami ez után következik az egy civil számára maga a csoda: a szemben lévő asztalra helyezett színes tv-képernyőn — akár egy tudományos filmen — jól látszik miként keresi meg műszereivel az orvos a koca petefészkét, s az érett tüszőket felszúrva miként szippantja föl egy külső üvegcsé­be a bennük lévő folyadékot, ve­le együtt azokat az érett petesej­teket, amelyeket majd otthon vetnek alá genetikai vizsgálatok sorozatának. Búcsúzásként megnyugtat Rátky doktor, minden bizonnyal találnak majd genetikai eltérése­ket a mangalicánál, amelyek tisztázását követően lesz mód ar­ra is, hogy a tudomány ismét be­bizonyíthassa: érdemes rá pénzt áldozni, mert gyakorlatban hasz­nosítható eredményeivel néhány év múlva a belé fektetett tőke sokszorosát képes visszatéríteni. Segít a biotechnológia Pedig többet kellene tudni az ismét divatba jött mangali­cákról a tudománynak, állítja az endoszkópos embrióátülte­tés módszerével nagy fehér sertéstől született vadmalaco­kért 1996-ban OMÉK Biotech­nológiai I. díjat nyert Rátky József — Hiszen ez a göndör szőrű ősi fajta később lesz ivarérett, szezonális jelleggel ivarzik miként a vadon élők állatok, és kevesebbet fial kul- túráltabb rokonainál. Most ezeknek a gazdasági szem­pontból nem épp kedvező tu­lajdonságoknak az élettani hátterét kezdtük el alapos vizsgálat alá vetni, amiben ki­váló együttműködő partnerre találtunk az Olmos és Tóth Kft. profit érdekeltségét figye­lembe véve igazán szívet melengető támogatásával. —1 tanai Elhallgatott emlékek Koroknay Gyula ^Nemrég egymás után Nyír­egyházán, Budapesten, Debre­cenben is nyílt turistacsalo­gató kiállítás, melyeken me­gyénk is szép számú kis pros­pektussal szerepelt. A szán­dék dicséretes, szükség is van megyénk értékeinek bemuta­tására, csakhogy a kivitelezés nem állt arányban a cél fon­tosságával. Nézzük mindjárt a fotókat! Általában mintha egy iskolai szakkör készítette volna. Ér­dektelen, semmitmondó, üres felvételek a főutcáról, község­házáról, utcarészletről, jelleg­telen templomokról, melyek inkább elriasztják, mint vonz­zák a jószándékú érdeklődőt. Látszatra még a Beregről szóló kiadvány a legrango­sabb a kiadványok között. Sok köszönet azért ebben sincs. Adja a tájegység térké­pét s a magyar szövegen kívül annak német és angol fordítá­sát. Abban viszont jogosan le­het kételkedni, hogy a tisztelt szerző(k) kezében volt-e ha­sonló német vagy angol kiad­vány, vagy útikönyv, hogy le tudná mérni, mit igényel egy idegen, de akár magyar is. Azt a legkevésbé, hogy mi­kor említették írásban elő­ször a község nevét, külföldi szemében ez lejáratás, belföl­dinek nem mond semmit. Esetleg a tisztelt szerző ezzel akarja pótolni a hiányzó tör­ténelmi áttekintést?! Nagyobb baj azonban, hogy több olyan dolgot mellőztek, ami érdekelheti a jámbor ide­gent. Vásárosnaményban nin­csenek megemlítve a képző- művészeti alkotások. De a be­regi irodalmárok se járnak jobban: Lauka s főként a nem is oly rég elhunyt Magyar Jó­zsef és Gyöngyösi István. Mintha Kemény János házas­sága nem az itteni várban tör­tént volna. A nyugati útikönyvekben külön fejezet a gasztronómia. A szerző miért nem dicsek­szik, hogy a múzeumnak van egy 1777-(?)ből származó sza­kácskönyve, hogy az itteni tarpai, jándi kisüsti szilvapá­linka Simon István szavával orvosság? A piacgazdaság gyermekbe­tegsége ez a sor prospektus? Vagy egy másik sokat emlege­tett megyei tulajdonság ered­ménye, amit nem szeretünk hallani? Jó lenne, ha nem így volna! Pályázat kutatásra Nyíregyháza (KM) — A Magyar Tudományos Akadémia Debre­ceni Területi Bizottsága elsősor­ban illetékességi és működési körzetében — így megyénkben is — pályázatot hirdet két kategóri­ában a kutatással nem hivatás­szerűen foglalkozók (orvosok, ta­nárok, lelkészek, mérnökök, stb.) számára. Az első kategóriá­ban kutatás támogatására lehet pályázni, pénzügyi támogatást kérni kisebb arányú kutatások (szociológiai felmérések, levéltá­ri kutatások, diákok bevonásá­val végzendő kísérletek stb.) folytatására megfelelő kutatási és pénzügyi terv (utazásokra, anyagbeszerzésre, stb.) benyújtá­sával legfeljebb 50 ezer forintig. A második kategóriában az elért eredmények jutalmazására lehet pályázni — nyomtatásban legfeljebb öt éve megjelent mun­kával (könyv, könyvrészlet, fo­lyóiratcikk, illetve cikkek, önál­ló kiadvány) melynek elismerése legfeljebb 50 ezer forintig terjedő díjjal történik. A pályázatoknak 2000. decem­ber 20-áig kell beérkezniük a DAB Debreceni Területi Bizott­ság székháza címére (4032 Debre­cen, Thomas Mann u. 49.) Indián festők A Holló, a Bálna és a Mennydörgésmadár címmel kanadai indián festők alkotásaiból nyílt kiállítás a hét végén a nyíregyházi Jósa András Múzeumban Elek Emil felv.

Next

/
Thumbnails
Contents