Kelet-Magyarország, 2000. június (60. évfolyam, 127-151. szám)

2000-06-29 / 150. szám

2000. június 29., üttjrtök Keletit KÉPES KRÓNIKA 16. oldal Kevesen emlékeznek az ifjú hölgyre, pedig pár évvel ezelőtt szépségkirálynő volt a kisvárdai Darvai Tünde (25), aki köz­ben jogot végzett, s most a fővárosban praktizál Elek Emil felvétele Gázolt az elefánt Bangkok (MTI) - Elgázolta magát egy thai­földi elefánt, bár nem közúti baleset formá­jában. A kiéhezett állat ötven kiló nyers rizst falt fel, amit két és fél hektó vízzel öb­lített le. A 27 esztendős elefánttehén emésztőrend­szerében a rizs annyira megdagadt és olyan erőteljes gázképződést okozott, hogy az állat légzési problémák miatt kimúlt. Rose McGowan Holnap Tv Plusz Ismét jelentkezik pénteki számunkban a KM rádió- és tele­vízió-melléklete, a Tv Plusz MEGÉR EGY MOSOLYT Egy vendéglőben a pincér az esti vacsorá­hoz terít. Az üzletvezető észreveszi, hogy jó két méter távolságra helyezi el a terítéket.- Miért hagy ekkora helyet?- Egy horgásztársaság rendelte ezt az asztalt, és a vendégek bizonyára meg akar­ják majd mutatni, mekkora halat fogtak... Veszélyben az amerikai juhar New York (MTI) - Június és szeptember között New York olyanná válhat, mint egy ha­talmas gőzzel teli tartály, ami arra kényszeríti az öre­geket, és az asztmás betege­ket, hogy bezárkózzanak la­kásaikba. A tenger elnyelheti a part menti szigeteket, Alaszkában megszűn­het a sarki hideg. Apokalipszis vár az Egyesült Államokra? Ilyen vészt jósló előrejelzések ol­vashatók egy tanulmányban, amelyet a kongresszus számára készített egy amerikai tudósgár­da. A 145 oldalas anyag négy év munkájának gyümölcse, és kizá­rólag Amerika jövője szempont­jából foglalkozik az üvegházha­tással. A tanulmány igazolja a kör­nyezetvédők aggodalmait: a szén-monoxid és egyéb szeny- nyező gázok az atmoszféra túl- melegedését okozzák, és ez maga után vonja az éghajlati viszo­nyok radikális megváltozását. Az évszázad vége előtt 2-4 fokkal magasabb lesz a hőmérséklet, és ez tragikus hatással lesz nem­csak az ökorendszerre, hanem az egész gazdaságra és az emberek egészségére. Bár ez a 2-4 fok ke­vésnek tűnhet, csakhogy a hő­mérséklet éppen ennyivel mele­gebb a 20 ezer évvel ezelőtti jég­korszakhoz viszonyítva. A tanulmány szerint a legve­szélyeztetettebb zónák a hegyi erdők, legelők, a korallzáto­nyok, a mocsaras vidékek. Ki­halhatnak olyan amerikai szim­bólumok, mint a juhar, a lazac kénytelen lesz északibb, hide­gebb vizeket keresni. Minneapo- lisban, Chicagóban és más olyan városokban, amelyek ritkán szenvednek a hőségtől, meghá­romszorozódhat a meleg miatti halálesetek száma. És ha a kö­zép-atlanti térségben júliusban a hőmérő higanyszála 4-8 fokkal emelkedik, a tenger szintje 2100- ig egy teljes méterrel lesz maga­sabb. A dokumentumot sokan bí­rálják. Egyesek szerint ez nem is tudományos anyag, hanem hisz­térikus vélemény egy közeli, kísérteties apokalipszisről. Ezzel együtt hasonló következtetésre jutott az ENSZ éghajlati változá­sokkal foglalkozó bizottsága, az IPCC. Az amerikai tanulmányt olasz kutatók is hitelt érdem­lőnek tekintik. Szerintük az üvegházhatás Olaszországot is nagy mértékben veszélyezteti, mert abban a zónában van, ahol a legnagyobb felmelegedés vár­ható. Vihar után telepítés Washington (MTI) - Rész­ben amerikai fasegélyböl, méghozzá történelminek számítóból szépül újjá a francia Versailles környé­ke, ahol egy tavalyi vihar 10 ezer fát döntött ki. Az elsők között ültettek el egy amerikai fát, amelyet George Washington 1785-ös nyárfáiból nemesítettek. A nyárfát amerikai isko­lásgyermekek kezdeménye­zésére repülőgéppel szállítot­ták a versailles-i parkba, ahol annak a 200 éves előd­jének a helyére ültették, amelyet XVI. Lajos is meg­csodált, amikor Marie Anto­inette királynéval sétált. A georgiai Fayette közép­iskola diákjait az amerika- barát francia tábornok, La­fayette emléke inspirálta, és miután az interneten tudo­mást szereztek a pusztító vi­harról, pénzt gyűjtöttek és elküldték a fákat Versailles- ba. A gyerekeknek 600 dollár gyűlt össze, amikor azonban nagyvállalatok tudomására jutott a dolog, szponzorálták az iskolások akcióját. Az eredeti virginiai nyár­fát még Lafayette tábornok hozta magával Párizsba, amikor az amerikai forrada­lom után hazatért. A nyárfa, amelyet Lafayette hálából kapott, George Washington saját Mount Vemon-i gyűjte­ményéből származott. Mint az Air France közöl­te, a légitársaság kilenc da­rab nagy fát, 100 kicsit és 5 ezer csemetét szállított, ame­lyeket amerikai erdészeti cé­gek és szövetségek adomá­nyoztak, hogy segítsék a ver­sailles-i kertek helyreállítá­sát. Sokan járultak hozzá a park fásításához, azonban a költségek oroszlánrészét a francia állam fogja viselni. Egy fa pótlása 148 dollárba kerül. víz aian Wendy Craig Duncan viszi az olimpiai lángot a víz alatt egy speciális fáklyában, amely szeptember közepén érkezik Sydneybe, a nyitóünnepségre APA/EPA-felvétel Körmök George W. Bush republikánus párti elnökjelölt, te­xasi kormányzó Dorthea McFarlane óriáskörmeit veszi szem­ügyre a Faji Egyenlőség Kongresszusának díszvacsoráján New Yorkban MTl-fel vétel Banánt a hadseregnek Tajpej (MTI) - Tajvanon im­már a hadsereget is bevetik a banán árának csökkenése ellen: a Mezőgazdasági Ta­nács felszólította a katona­ságot, hogy egyen több ba­nánt a gyümölcs árának fel­karolásáért. Tajvanon elsősorban az okozza a banán árának zuhanását, hogy Japán jóval kevesebbet vásárol, mint korábban. A Mezőgazdasági Tanács ezek után legjobb megoldásként a hadsereghez fordult segítsé­gért, és levélben kérte a kato­nák banánfogyasztásának növe­lését. Tajvan évente száznyolcvan ezer tonna banánt termeszt - je­gyezte meg a Reuters. Hogy egy tajvani katonának hány banánt kell naponta legyűrnie, arra nem tért ki a hír. Sült krumpli Ki hinné, hogy a mogyoró és a dió mel­lett, vagy éppen helyett a sült krumpli a kedvenc étele a nürn­bergi állat­kert móku­sának EPA/APA­felvétel Hableány paly-backkel? Oslo (MTI) - Egy szőke, hosszú hajú, fedetlen keblű, csupán szirénfarkas ruhába öltözött hableány az egyik fö látványossága egy nyu- gat-norvégiai fjordnak. A szépséget nemcsak megbámul­ják a turisták, hanem vannak, akik a habokba is vetik magukat érte. Csupán egyetlen hibája van: nem tud énekelni. A 37 esz­tendős Line Oexnevad, két gyer­mek édesanyja egy stavangeri kórházban dolgozik, a rövid nor­vég nyárban pedig a festői szép­ségű Lyse-fjord szikláin üldögél, hogy látványával űjabb gyönyö­röket kínáljon a kirándulóknak. Három éve tevékenykedik hiva­tásos sellőként. Jelenleg két hab­leány létezik a világon, a kop­penhágai és én - mondja. Andersen szomorú meséjé­nek hőse ércbe öntve télen-nyá- ron ki van téve szélnek, fagynak, Line csak szabad idejét áldozza a sziréneskedésre, igaz, tavaly nyáron kifejezetten fázott sziklá­ján. Ennek ellenére előfordult már, hogy férfi rajongója, dacol­va a nem éppen langyos hullá­mokkal, fejest ugrott a sétahajó­ból, hogy legalább megérinthes­se őt. Linének csak az a bánata, hogy nem tud énekelni. Márpe­dig egy igazi szirén - Homérosz óta tudjuk - énekével csábítja a gyanútlan utazókat. Már arra is gondolt, magnót visz magával, hogy még hitelesebb legyen. De hogy nézne ki egy sellő, aki play- back-ről küldi áldozatai felé az igéző dallamokat?

Next

/
Thumbnails
Contents