Kelet-Magyarország, 2000. június (60. évfolyam, 127-151. szám)
2000-06-29 / 150. szám
2000. június 29., csütörtök Keleti HÁTTÉR 3. oldal iiä'ZÖPüi'}? Látta a várost ^ j| Marik Sándor Nem titkolom, meglepődtem, amikor a napokban azt olvastam: akár Nyíregyháza lehet maholnap a legígéretesebb szállodai fejlesztések egyik színhelye. Hozzáértő szakember, a Magyar Szállodaszövetség elnöke, a fővárosi Hotel Gellért igazgatója vélekedett így; előrejelzését a város szembeötlően gyors megújulására alapozta. Szerinte megyénk székhelye immár alig hasonlít tíz évvel ezelőtti önmagára. Egyebek mellett rendbe hozták az egykori patinás szállodákat, és újabb családi panziók is bővítik az ide érkező látogatók, üzletemberek választási lehetőségeit. Csak egy lépésnyire vagyunk attól, hogy a nagy nemzetközi hotelláncok, vagy a magyar-külföldi vegyestulajdonú szállodacsoportok egyike-másika megtelepedjen itt. Hízelgő a vélemény, amihez persze hozzátartozott egy komoly feltétel is: igazi, minőségi változást az hozna, ha a térség megközelíthetőbbé válna. Ha autópálya, megfelelő minőségű gyorsforgalmi út vezetne végre idáig... Addig is, amíg ezek bekövetkeznek, érdemes javítani az alapokat. Aminek lényege: elébe kell menni a vendégnek, ki kell szolgálni őt. Néha meglepően egyszerű ötletek bizonyulnak nagyszerűnek. Nemrégiben külföldön két ilyet is láttam. Az egyik helyen abból indultak ki, hogy a városnézés helyi ismeret nélkül, térképpel is nehéz. Hol álljon meg a vendég, hol parkoljon, mit nézzen meg és milyen sorrendben. Ezt megkönnyítendő, szakemberek kijelöltek egy városnéző utat, amelyen ötletes táblákkal vezetik végig az autóst, főtértől színházig, szép szoborig, kilátóig, előnyös fotós helyszínekig, körbe a nevezetességeken, és vissza, a kiindulási pontig. Aki ezen végigment, látta a várost. A másik jó ötletet egy világhírű, nagyon nagy múzeumban láttam. Egy kis tárlatvezető prospektust: „Ha Önnek csak egy órája van..." címmel felhívva a figyelmet a 12 legértékesebb műtárgyra, lerajzolva az utat, hogy lehet gyorsan megtalálni azokat több épület labirintusában. Ilyenek elkelnének nálunk is. Még mielőtt - a kereskedelmi multik után - valóban ideérnek a szállodás multik. Öröm Remélem örültök kislányom, hogy kijöttem veletek a tóra Ferter János rajza □ Iskolakorszerűsítés Közel húszmillió forintos beruházás keretében a nyári szünetben felújítják a záhonyi Árpád Vezér Általános Iskolát. A munkálatok során energiatakarékos nyílászárók beépítésére és a vizesblokkok felújítására kerül sor. □ Szünetel A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Közlekedési Felügyeletnél június 30-án (pénteken) az ügyfélfogadás szünetel mind a Hatzel téren, mind a Lujza utcai telephelyen. □ Életmódra nevelnek A nyíregyházi Vasutas Művelődési Ház (Toldi u. 23.) Életmódtábort szervez július 3-7. között, ahol természetgyógyászoktól, gyógytornászoktól, táplálkozási szakemberektől sajátíthatják el a résztvevők az egészséges életmód fortélyait. Nem a leépítés a jó megoldás Az egészségügyben elvándorlás kezdődött • Minimálbéren, túlórákkal Hiába a legmodernebb gép és berendezés, orvosok, egészségügyi szakdolgozók nélkül egyetlen kórház sem működhet Elek Emil illusztrációja Kovács Éva Nyíregyháza (KM) - Közel kétezer embert bocsátanak el az idén országosan az egészségügyben, mert a hírek szerint a kórházak már szinte semmin, csakis a béreken tudnak spórolni. A terv már csak azért is megdöbbentő, mert a betegágyak mellett amúgy is kevés az ember, a nővérhiány olykor a gyógyítás színvonalát és hatékonyságát veszélyezteti. Csábítanak a multik Mi a helyzet megyénkben? Szükség van-e elbocsátásokra, vagy van más megoldás is a pénztelenség kivédésére? Séra Gyula igazgató-főorvos, Megyei Jósa András Kórház:- A létszámcsökkentés híre igaz, de nem az országos tendenciához igazodva, hanem saját terveink szerint. Kórházunknak ugyanis egy évekre szóló stratégiája van, amelynek a kapacitás, a teljesítmény folyamatos vizsgálata is feladata. Mi tehát nem ötletszerűen, hanem a céloknak és feladatoknak megfelelően gazdálkodunk. Ez pedig azt jelenti, hogy azokon az osztályokon és helyeken, ahol az ágyak kihasználtsága tartósan alacsonyabb a kívántnál, meggondolandónak tartjuk a munkaerőcsökkentést.- Terveink és elképzeléseink tehát az ésszerűség szempontjai szerint születnek, tény ugyanakkor, hogy a kórházak finanszírozása, így a mienké is rosszabb a tavalyinál, s ez még inkább nagyobb figyelmet követel. Nyíregyháza helyzete ugyanakkor sajátosnak is nevezhető annyiban, hogy a városban letelepedtek a jól fizető multik, akik olykor két- háromszorosát is fizetik annak, amit mi egy nővérnek fizetni tudunk. A létszámcsökkentés tehát egy hagyományos stratégia szerint történik, de nem nyugtalanító módon. Az üres, tartósan betöltetlen állásokat számoljuk fel, nem hosszabbítunk meg bizonyos szerződéseket, s az átszervezésekkel megüresedő állásokra sem veszünk fel új embereket. Egy biztos, a létszámcsökkentés a 2100 ágyas kórházunkban 120 embernél többet nem érint. Nagyházi Árpád igazgatófőorvos, Területi Kórház, Mátészalka: Szálkái növérhiány- Elbocsátás? Inkább a felvétel jelentené kórházunkban a gyógyírt a bajokra, hiszen már-már tragikus nővérhiánnyal küszködünk. Több bért kellene fizetnünk a dolgozóknak, nővéreknek, középkádereknek és orvosoknak, mert amit a jelenlegi finanszírozás mellett fizethetünk, az sajnos édeskevés, nem biztosítja a megélhetést. Azt kell mondjam, évről évre nehezebb a helyzetünk, az idén kevesebből gazdálkodunk, mint tavaly. Kifizettük a kötelező béremelést, teljesítettük a soros előlépésekkel kapcsolatos előírásokat. Jellemző, hogy amikor a minimálbér emeléséről kellett döntenünk, kórházunkban nyolcvan dolgozó neve jöhetett szóba, mivel eny- nyien kapták a lehető legkevesebb fizetést. Mindezek után nem csoda, ha e pillanatban 35 nővért tudnánk felvenni, s ennyi helyre van hét jelentkezőnk! Ráadásul a jövő egyáltalán nem kecsegtető. A szálkái egészségügyi szakközép- iskolában hatvan diák végzett, akiknek alig egyharmada óhajt az egészségügyben elhelyezkedni, a többiek más területen keresik a boldogulást. Azt hittem, ebben a kórházban sosem lesz nővérhiány, mert a lányok, asszonyok döntő része családfenntartó, férjeiknek nincs munkahelye. Figyelmeztető és tanulságos, hogy mindez mégis bekövetkezett. Minőségi munka kell Harsányt Imre főigazgató, Felsőszabolcsi Kórház, Kisvárda:- Nem hiszem, hogy bármilyen változásról, így a létszám- csökkentésről is az újságon keresztül kellene a dolgozókkal kommunikálnom, a témáról beszélni konkrétan csak akkor tudok, ha ezt az intézményen belül is megtárgyaltuk. Kórházunkban 74 diplomás, 416 egészségügyi szakdolgozó, 246 fizikai kisegítő és üzemviteli dolgozó, valamint 114 ügyviteli alkalmazott tevékenykedik. Az OEP-től kapott finanszírozás összege 1,8 milliárd forint. Az éves munkaerő-vándorlás 3-5 százalékos. Mindezek azt jelentik, hogy egyre képzettebb munkaerőt veszünk fel, és nem vagyunk olyan gazdagok, hogy a nem megfelelő munkát végző embereket továbbra is alkalmazzuk. Ez pedig szerintem nem létszámleépítés, hanem úgynevezett humánerő- gazdálkodás, mely azt is jelenti, hogy a meglévő munkaerők legmagasabb szintű kihasználása a cél. Nem hallgathatjuk el persze azt sem, hogy az egészségügy általános helyzetétől mi sem függetleníthetjük magunkat. Tény ugyanakkor, hogy a nehézségeket ma már nem csak az intézmények működtetése, hanem a lakosság megélhetése is jelenti, az esélyegyenlőséget egyre nehezebb garantálni. A lapjában véve szerencsésnek tartom magamat, hiszen ha nem is mindig sikerült, amire vágytam, komoly dolgokban soha nem ért nagy kudarc. Jogi egyetemre szerettem volna menni, s bár ez nem sikerült, ugyanakkor az Állam- igazgatási Főiskolára felvettek. Mire elkeseredhettem volna, már az örömhírt is tudtam. Bár jól érzem magam a főiskolán, arról nem tettem le, hogy jogász legyek. Horváth Mariann FŐISKOLAI HALLGATÓ V isszakérdezek: ha karambolozik, de egy karcolás nélkül megúsz- sza, akkor szerencsés? Bár sose voltam gazdag, alapjában véve szerencsésnek tartom magam, mert látom, hogy boldogul építész fiam, egyetemista és gimnazista unokáim szépen haladnak. Negyvennyolc éve házasodtam, s mindig a család állt a középpontban. Olyan kudarc, szerencsére, sose ért, amibe bele lehetett volna rokkanni Horváth Jenő NYUGDÍJAS H a mérlegre kellene tenni a siker- és a kudarcélményeket, úgy gondolom, az első nyomná le a serpenyőt. Persze olyan nincs, hogy az embert csak ilyen vagy olyan élmények érik. Kisebb kudarcélményeim nekem is voltak, s olyankor nagyon jólesik, ha valaki megvigasztal. Nem szoktam sokat rágódni a sikertelenségen, mert alapjában véve optimista beállítottságú vagyok, és inkább előre tekintek. Szalkó Mónika FRISSEN ÉRETTSÉGIZETT DIÁK Kérdezett és fényképezett: Györke László A z én nemzedékem nem mondhatja el magáról, hogy szerencsés korban született. Már 8-9 évesen kapálni jártunk, 16 éves voltam, amikor kitört a háború. Tizenöt éve vagyok özvegy. Nehéz volt az élet, hiszen négy gyermeket úgy neveltem fel, hogy közben a munkában is helyt kellett állni. Huszonkét évet dolgoztam konyhán, ha úgy vesszük, szerencsésnek mondhatom magamat, mert volt munkám. Páll Miklósné NYUGDÍJAS E n nem hiszek a szerencsében, a véletlenekben, szerintem mindennek, ami történik, oka van. Valamilyen szerepe a szerencsének persze lehet, de úgy gondolom, nem ez határozza meg az életünket. A kudarccal nem sokat foglalkozom, mert ami elmúlt, azon nincs mit töprengeni. Legfejlebb ha tanulságul szolgál, akkor érdemes végiggondolni, mit hol rontottunk el, hogy máskor jobban csináljuk. Gutát Tibor DIÁK Oil JJPOYM ÜOL1 mimm