Kelet-Magyarország, 2000. június (60. évfolyam, 127-151. szám)

2000-06-24 / 146. szám

2000. június 24., szombat HATTER 3. oldal NÉZŐPONT Vásározók Angyal Sándor Alighogy véget ért az ország második leg­nagyobb vására Nyíregyházán, máris jött a következő: pénteken nyitott a III. Várda Vá­sár. Mint a Kelet-Magyarország mellékleteiből is kitűnik, ezek a rendezvények nem csupán üzleti jellegük miatt jelentősek, (bár • elsődleges céljuk természetesen ez), hanem valóságos gazdaságpolitikai eseménnyé nö­vik ki magukat. Megyénk székhelyén az idén tizedszer nyitották meg az áruk felvonulását, tízezrek voltak kíváncsiak határon innen és túl a legújabb termékekre, a kínálatra, arra, hogy miként is alakul Kelet-Magyarország és a határ menti területek gazdasági helyzete. E sorok írója ismerte el az expo sajtótájékozta­tóján, hogy ilyen alkalmakkor mindig külö­nös érzés fogja el a krónikást. Tudniillik egész évben arról szólunk (nem ok nélkül), hogy milyen hátrányokkal küzdünk, milyen nagymérvű a munkanélküliség s milyen messze van gazdaságunk az európai színvo­naltól - ám a vásár összképe mintha ennek ellent mondani látszana. Nincs ez másként a most megnyílt Várda Vásáron sem s várható­an hasonló tünetekkel találkozunk majd a következő árurandevún, a Szatmár Expón. Természetesen tudjuk, hogy egy-egy ilyen vá­sár, amolyan kirakat is, ahová mindenki igyekszik a szépet és a legszebbet elhelyezni, s a szándék egyértelmű: minél több érdek­lődőt, majdani potenciális vásárlót megnyer­ni az adott vállalatnak, kft-nek. IVIindezek az események a honi, közelebb­ről a régióbeli lassú, de fokozatos fejlődésen túl arra is rámutatnak, hogy milyen nagy fontossága van a határokon átívelő gazdasá­gi kapcsolatoknak. Ezért is érdemel megkü­lönböztetett figyelmet minden olyan szak­mai, politikai találkozó, közös fellépés, ahol megyénk, továbbá Kárpátalja, illetve a határ­közeli Román területek vállalatai, cégei, szak­emberei és közéleti vezetői cserélik ki termé­keiket, tapasztalataikat, elképzeléseiket. Az pedig immár senki előtt sem titok, hogy Brüsszel, vagy másképpen az Európai Unió most és a jövőben is az ilyen közös kezdemé­nyezések előtt állítja zöldre azt a bizonyos szemafort, és nyújt segítséget a jó ötlet, el­gondolás megvalósításához. Póttábor Ferter János rajza HÍREK □ Diplomaosztó Ma délelőtt 11 órakor kez­dődik a Nyfregyházi Főiskola diplomaosztó ünnepsége Nyíregyházán, a Bujtosi Szabad­idő Csarnokban. Az eseményen részt vesz Po- korni Zoltán oktatási miniszter is. □ Fogadóórák A mátészalkai rendőrkapi­tányság vezetője dr. Szabó Sándor alezredes június 26-án 9-11 óráig tart fogadóórát. Mé­hész Zoltán őrnagy a nyírbátori rendőrkapi­tányság vezetője ugyancsak 26-án hivatali he­lyiségében tart fogadóórát 10-től 12 óráig. □ Harangodl vigalom Ma egész napos Pé- ter-Pál-napi vigasság lesz Harangodon a nagy- kállói művelődési központ szervezésében. A fél 10-től zajló programban többek között ke­nyér- és malacsütés, a Kállai Kettős, íjászver­seny, focibajnokság, népies vetélkedők, mes­terségek bemutatója, sok féle muzsika, este pedig aratóbál szerepelnek. Tájmúzeum, kétszáz éves magtárból A szegénység mércéje • Az összefogás csodát teremt • Nemzeti ünnepünkön nyitnak Györke László Nyírmihálydi (KM) - Ha egy alig kétezer lelkes települé­sen több mint 560-an jogo­sultak gyermekvédelmi tá­mogatásra, akkor az a köz­ség szegény. Az adatok Nyír- mihálydiból származnak. Néhány adat arról tanúskodik, hogy Nyírmihálydiban naponta szembe kell nézni a szociális problémákkal. Havi 1,7 millió Csak gyermekvédelmi támoga­tásra havi 1,7 millió forintot köl­tenek, amelynek 25 százalékát az Aki segélyért jön, annak munkát ajánlunk. Nyisztor Ferenc ................................55 önkormányzatnak kell előterem­teni. A támogatást zömmel vá­sárlási utalványban adják ki. A jogfolytonosság alapján 25-en kapnak még jövedelempótló támogatást, négyen pedig - akik­nek május 1-je után járt le a munkanélküli-járadékuk - rend­szeres szociális segélyben ré­szesülnek. Ennek feltétele, hogy elfogadják az önkormányzat által felajánlott évi hatvan napos - ennyit határozott meg a kép­viselő-testület - közcélú munka­végzést.- Támogatást csak az kap, aki arra a törvény szerint jogosult - mondja Nyisztor Ferenc polgár- mester. - Ha valaki azért jön a polgármesteri hivatalba, mert éppen nincs pénze, akkor annak munkát ajánlunk fel. Azt a elvet valljuk, hogy hálót kell adni, nem halat. Szociális feladatokra így is sokat, az éves költségve­tésnek több mint 15 százalékát Átalakulóban az egykori magtár A szerző felvételei költjük.Az imént vázolt körül­ményeknek, azaz a pénztelenség­nek általában a használaton kí­vüli, többnyire régi épületek es­nek áldozatul. Amikor tavaly felvetődött, hogy mi lesz az 1700-as években épült magtárral, melyet a Sza­bolcs Gabona már egy évtizede nem használt, a képviselő-testü­let úgy döntött: meg kell mente­ni. Veszni hagyni7 A puszta állagmegőrzés azonban csak átmeneti megoldás lett vol­na, tehát funkciót kellett találni neki. És itt találkozott az önkor­mányzat és a helybeliek elképze­lése: legyen a magtárból tájmú­zeum. A mag tulajdonképpen megvolt, hiszen Szabó András nyugdíjas már korábban sok ré­gi szerszámot, eszközt össze­gyűjtött, s aktív, „térítésmentes” közreműködését is felajánlotta.- A döntést tett követte - mondja Nyisztor Ferenc -, az ön­kormányzat megvásárolta a magtárat, majd ez évben meg­kezdődhetett a felújítás. Célegyenesben A felújítás-átalakítás költségei hozzávetőleg mintegy 2,5-3 millió forintba kerültek volna, ha kivitelező cégre bízzák a mun­kát. Ennyi pénzük, természete­sen nem volt. Nem maradt más hátra, meg kellett nyerni a hely­beli vállalkozókat az ügynek. Első lépésként az önkormányzat felajánlott az anyagok beszerzé­sére mintegy 250 ezer forintot, valamint biztosított egy közhasz­nú munkást. Nos, a nyírmihály­di vállalkozók nem haboztak: Módis István a fűrészáruval, Ká­dár Pál és Terdik János az üve­gezéssel, Kereki Tibor a festék beszerzésével, Sipos Lajos a vas­ablakok elkészítésével, Rátonyi Károly a festéssel, Kecán Illés képviselő a burkolóanyag bizto­sításával járult hozzá a nemes ügyhöz. Az önkormányzat a kőművesmunkát, a közhasznú társaság pedig a tereprendezést vállalta. Az épületnek egyelőre az első két szintjét rendezik be. A földszinten lesz az asztalos-, a kovácsmúhely, a terményfeldol­gozás eszközei, szerszámai, a második szinten - ahol már elké­szült az úgynevezett svédpadló - kap helyet a parasztszoba, kony­ha, a „pitar” teljes korabeli be­rendezéssel, a cipészműhely, a szövés-fonás, a kenyérsütés tel­jes eszköztárával. A padlástér pedig majdan, ha elkészül, az írásos emlékeket őrzi. Kiselejtezett tárlókat a Nemzeti Múzeumtól kapnak, amit természetesen szintén felú­jítanak. így aztán nemcsak a magtárat, hanem a faluban még fellelhető régi eszközöket, szer­számokat is megmentik az utó­kor számára. A tervek szerint augusztus 19-én nyitják meg a tájmúzeumot, mely a nyírmi- hálydiak lokálpatriotizmusának ékes bizonyítéka. Locsolni kell Az aszályos Nyírségben igazán szerencsésnek mondhatja magát most az aki öntözni tudja földjét. A leveleki káposztafóldeken Eszes András felügyelete mellett éjjel-nappal jár­nak az öntözőberendezések a közeli csatorna vizével Balázs Attila felvétele Diplomaosztás Debrecenben Debrecen (K.M) - A Debre­ceni Orvostudományi Egye­temen június 23-án délután tartották a diplomaosztó ün­nepséget Itt került sor a Nyíregyházi Főiskolai Kar végzős hallgatóinak oklevél­átadására. A karon az általános szo­ciális munkás szak nappali tagozatán 23, levelezőn 59, a diplomás ápoló szak levelező tagozatán 70, az egészségü­gyi ügyvitelszervező szakon 18, a védőnő szakon 47 végzős kapott oklevelet. EGYPERCES NOVELLÁK Visszhang Örkény István Szép hazánk visszhangok dol­gában sem áll az utolsó helyen. A természetjárók több tucatot tartanak számon. Leghíresebb a tihanyi: róla legendák és költői művek is szólnak. De még nála is érdekesebb a csalá- nos-fülephegyi. Az utóbbiról szóló legkoráb­bi fóljegyzés 1827-ből ered, ami­kor valaki - talán egy vadász- társaság megtréfált tagja - a csalánosi erdészlakból átkia­bált a Fülephegy sziklafala felé:- Ezt a hónapos retket ki tet­te a cipőmbe? A tihanyi visszhang még fénykorában is csak tíz szóta­got vert vissza. És ez tizennégy! Azóta másfél évszázad múlt el. Sokan megfordultak a csalá­nosi erdészlak körül; boldog szerelmesek, kóbor katonaszö­kevények, gombaszedő lányok, a törvény elől menekülő bűnö­sök, üdülővendégek. És min­denfélét odakiabáltak a Fülöp- hegynek. Példának okáért:- Itt vagyunk ketten, Ferenc és Katalin! Vagy:- Megdögleni se hagyják már az embert! Vagy pedig:- Richter Elemér, három ku­tya, hat egér! Voltak, akik káromkodtak, megint mások irgalomért fo­hászkodtak, vagy csak artiku- látlanul fölkukorékoltak, mert a nagy erdőségekben az ember­nek kükorékolhatnékja lesz. A tihanyi visszhangot elron­tották az építkezések, de a csa- lános-fülephegyi ma is kifogás­talanul működik. Csak az a fur­csa, hogy bárki jön és bármit kiabál, mindig ezt válaszolja:- Ezt a hónapos retket ki tet­te a cipőmbe? Mást nem tud mondani. Nemzetközi vizsgaközpont Nyíregyháza (KM) - Az Akk- reditációs Bizottság a Nyír­egyházi Munkaerőfejlesztő és Képző Központot ECDL nem­zetközi vizsgaközponttá nyil­vánította, e minősítés alapján nemzetközi számítógép-hasz­nálói vizsgaközpontként is funkcionál a cég. A tapaszta­latok azt mutatják, a minden hónap utolsó hetében tartott vizsgákon - melyekre folya­matosan lehet jelentkezni egyre többen tesznek eredmé­nyes vizsgát. Az intézet olyan képzést ad, amelyik az uniós feltételeknek megfelel.

Next

/
Thumbnails
Contents