Kelet-Magyarország, 2000. június (60. évfolyam, 127-151. szám)

2000-06-23 / 145. szám

2000. június 23., péntek HAZAI TÁJON 4. oldal □ Nyelvakáció Nyelvi játszóházi foglalko­zásokat szervez alsósok számára Sóstón a TIT Nyelviskola július és augusztus közepén. A tíznapos programok 8-16 óráig hat játékos nyelvórát tartalmaznak. □ Nyugdíjasbuli A Dialóg Nyugdíjas Egyesület június 27-én összevont Gizella, Ir­ma, László, Magdolna, Margit, Sarolta-napot tart a Sóstói Múzeumfaluban. □ Üj időpontban Hagyomány már, hogy a gávavencsellői Tiszaparti Horgász Egye­sület június utolsó vasárnapján tartja házi­versenyét. Az idei folyószennyezés és a ma­gas árvíz miatt a közösség a horgászverse­nyét nem június 25-én, hanem július 2-án (vasárnap) tartja a kezelésükben lévő Kacsa­tón. Elment a Kossuth-díjas Harminc évvel ezelőtt - 1970. június 23-án - halt meg dr. Gerlei Ferenc, a megyei kórház Kossuth-díjas kórboncnok főorvosa. Szarvason született 1901. április 28-án A szegedi orvostudományi egyetem elvégzése után a Kórbonctani Intézetben dolgozott. Egyetemi magántanári képesítést szerzett. 1936-ban kezdett dolgozni Erzsébet Kórhá­zunkban alorvosként. Ellátta a laboratóri­umi és kórbonctani teendőket. 1944-ben kényszernyugdijazására került sor, mert édesanyja zsidó származású volt. 1945 júli­usában már ismét a kórházunkban dolgo­zott, hogy további 25 éven át itt is marad­jon. Számos szakmai és társadalmi bizott­ságban dolgozott. Kitüntetések sokaságá­val halmozták el. 1960-ban harmincéves or­vosi működésének elismeréséül Kossuth- díjjal tüntették ki. Amikor kórházunkban megindultak az építkezések, elsőként számára épült meg a kórbonctani-kórszövettani egyemeletes épület 1958-ban. Tervezője Paulinyi Zoltán, aki a Kossuth téri megyei könyvtár épüle­tét és a Benczúr téri szabadtéri színházat is tervezte. Másodszori infarktusa 1970. jú­nius 23-án végzett vele. Gazdag könyvtára kórházi szakkönyvtárunkat gazdagította. Szigorúsága, részletekig menő pontossága tiszteletet keltett iránta. Az általa tartott kliniko-pathologiai konferenciákra tolong­tak az orvosok. Itt a különleges eseteket tárgyalták meg az orvosok és a kórbonc­nok. Dr. Gerlei Ferenc 30 éve halott. Mind­máit ő az egyetlen Kossuth-díjas orvosa kórházunknak. Dr. Reményi Mihály Csikkes lift Szőke Judit _________________________________ .Arnnyira elszörnyülködünk, amikor tűzesetekről hallunk, füstmérgezéses, felfordulásos, villogós drámák felvételeit látjuk a rémhíradókban, mégis egyesek olyan felelőtlenek, hogy elképesztő. Be­szálltam a toronyház liftjébe, ahol már áll- dogállt egy termetes asszonyság, s bocsá- natkérően rámpillantott: én voltam, aki káromkodott, biztosan ki is hallatszott, ugye? Ki ugyan nem hallatszott, de akkor sem haragudtam volna. Azért szakadt ki ugyanis belőle a káromlás, mert talált egy újabb kiégett cigarettafoltot a lift linóleu­mában. Ez azt jelenti, hogy valaki dohány­zott a liftben. Ahol nem csak hogy tilos, hanem nem is érdemes. Pokoli torony- nyá változtathatja ugyanis a mozdulatnyi könnyelműség a sok-sok panelkényszerbe szorított, tragédia esetén nem túl biztonsá­gos, mi több, tűzbörtönné változó, külön­ben békés lakásokat. Úgyhogy a liftes csik- kesek, csikkes liftesek jobban teszik, ha nem bagóznak a tenyérnyi mozgó doboz­ban. És most kivételesen nem a nikotin miatt. Nyíregyháza (L. T. L.) - Miután a töltések állták a sarat, a ka­tasztrófaközeli állapotban feltöltödött szakemberek egy konferencia keretében sárdo­bálás helyett végre tiszta vi­zet öntöttek a pohárba. A katasztrófák megelőzhetőségé- nek és kezelésének időszerű kér­dései címmel a fővárosi képvise­lői irodaházban taglalták tüzete­sen a cianidos tiszai tél tapaszta­latait. Az Országgyűlés önkor­mányzati és rendészeti bizottsága által szervezett tanulságos tanács­kozáson Holes István, a megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság mentésszervezési osztályának ve­zetője is aktívan részt vett - seré­nyen jegyzetelt, mi több, hozzá­szólásában saját élményeivel tette hatásosabbá az összképet. Szakképzett apparátus Dr. Bakondi György országos fő­igazgató tartotta a vitaindító elő­adást, miközben kifejtette: elő­relépést jelentene a katasztrófavé­delem országos szervezetében, ha a polgármesteri hivatalokban len­ne egy olyan szakképzett appará­tus, amely veszélyhelyzetben azonnal mozgósítható, egyúttal információt szolgáltatna a hivatá­sos katasztrófaelhárítási szervek­nek. Azt mindenképpen nyomaté­kosította, hogy a biztosító társa­ságok ilyen jellegű szerepvállalá­sa átgondolásokra, változtatások­ra szorul. Ezt követően Fehérvári Pál, a Környezetvédelmi Minisztérium főosztályvezetője megdöbbentő adatokkal tette szemléletesebbé a szennyezés tényét. A mért érté­kek az országba érkezéskor húsz­harminc milligramm/liter cián­tartalmat regisztráltak, sőt, az or­Osszefogással sikerült visszaverni a víz támadását szágot elhagyó szakaszon az érték a százötvenszerese (!) volt a megengedhető vízminőségi határ­értéknek. Az illetékesek megálla­pították, hogy mintegy száztíz tonna cianid vizes fázisban került a folyókba, emiatt a planktonikus élőlények a Szamos és a Tisza felső vidékén teljesen elpusztul­tak. A halpusztulás tekintetében becslések szerint kilencszázmillió forint kár keletkezett. Hajmeresz­tő mutató: román területen ki­lencvenöt veszélyforrás leselke­dik a Szamosra! Biztató együttműködés Hasonlóan fajsúlyos gondolatokat osztott meg a hallgatósággal dr. Váradi József, a Közlekedési, Hír­közlési és Vízügyi Minisztérium vízkárelhárítási főosztályának vezetője, aki szerint ha nem ren­delkeznek a tavalyelőtti és a múlt évi tapasztalatokkal, akkor idén árvízi katasztrófáról beszélhet­tünk volna. Tudták prognosztizál­ni a tetőzés 1041 centis nagyság­rendjét, majd a belföldi erők ré­Cservenyák Katalin felvétele vén, valamint tizenhat ország se­gítségével hatékonyan álltak el­lent a víz támadásának, ez efféle együttműködés biztató a jövőre nézve. Persze, az lenne a pozití­vum, ha nem kellene élni a lehetőséggel... Példás összefogás- Megyénknek egyedi a szere­pe, hiszen Szabolcs-Szatmár- Bereget érte el először a szennyezés - említette hozzá­szólásában Holes István. - A cián és a nehézfémek esetében néhány órával azelőtt szerez­tünk hírt a bajról, mielőtt a ha­táron belülre ért volna a vízfo­lyam, az árvíz esetébén a vízü­gyesek jóvoltából már napok­kal előtte készenlétben álltunk. A határőrség, a tűzoltóság és a rendőrség megfelelő koordiná­lással vett részt a védekezési munkálatokban, a helyi lakos­sággal is sikerült példásan összefogni, úgy érzem, minta­értékűnek minősíthető a kap­csolat. A katasztrófák pedig megelőzhetők Kell egy azonnal mozgósítható apparátus • Kilencvenöt román veszélyforrás Gábor Andrásné iskolatitkár Nyíregyháza (KM - B. I.) - Vé­get ért a tanév, bezárulnak ha­marosan az iskolák kapui. A diákok megkezdték a csupa nagy betűvel írt VAKÁCIÓT. Az intézmények pedagógusaira és más munkatársaira viszont még sok feladat vár. Gábor Andrásné, a nyíregyházi Szé­chenyi István Közgazdasági Szakközépiskola iskolatitkára is hosszasan sorolja a napi te­endőit. - Ezekben a napokban zajlanak az érettségik, ami mindannyiunktól pontos mun­kát kíván. Én főleg a feladatok előkészítésben és a menet köz­ben felmerülő esetleges gondok lezők, ötöd- és hatodévesek be­iratkozására kerül sor. Gábor Andrásné ebben a közgazdasági szakiskolában érettségizett. Több mint 25 éve, 1974-től dolgozik iskolatitkár­ként. A munkájához kapcsoló­dóan időközben szükség volt továbbképzésre, ezért elvégzett iratkezelői és irattárosi tanfo­lyamot, illetve számítógép­kezelői kurzust. Munkáját sze­reti, érdekesnek tartja, úgy vé­li nincs két egyforma nap. Úgy gondolja, hogy az iskola szép eredményeiben egy kicsit ben­ne van az ő munkája is. Most egy kis drukkal tekint a jövő felé, mert iskolájuk el­nyerte a Comenius 2000. közok­tatási minőségfejlesztési prog­ram intézményi modell beveze­tésére vonatkozó pályázatot, és a követelményeknek való meg­felelés neki is új kihívást je­lent. Gábor Andrásné Balázs Attila felvétele kiküszöbölésében veszek részt. Később a jegyzőkönyvek és más anyagok dokumentálása következik. Hamarosan közele­dik a tanévzáró, ami szintén sok tennivalót ad, majd a leve­Mézes tök Nagydobosról Nagydobos (M. K.) - Nem sok jót ígért a méhészeknek az idei tavasz. Vegyes mézből szinte nem is pergettek, min­denki az akácra számított. A vágyak azonban nem tejesül­tek. Akik odafigyeltek a családokra és megfelelő létszámú bogárállo­mányt mondhattak magukénak, azok is azt tapasztalhatták, hogy a hideg tavaszban elállt a flasí- tás. Szerencsére az akác végére feljöttek a családok, fogalmaz­ta Boros József nagydobosi mé­hész:- Május elsejétől már virágzott az akác, s ez olyan három hét alatt, május 21-ére levirágzott. A méhek ezalatt szorgalmasan gyűjtöttek: a gazda pergetett. Most az értékesítés jelent tenni­valót. Többen csomagolják a mé­zet.- Nyíregyházán az Élelmezésü­gyi Intézetben bevizsgálják, ad­nak egy tanúsítványt. Gyárt­mánylapot kell készíttetni róla. S ez mind Nyíregyházán történik. így jobban lehet értékesíteni, mintha hordóba árusítanák nagy tételben. Sajnos az Európából be­áramló olcsó méz a magyar méz árát lenyomja.- Nagydobos híressége a sütőtök. Hogy a kettő egymást vi­gye, megpróbálunk mindent. A tököt megsütöttük, mint a hasáb- burgonyát, vékony szeletekre vágva, s azt helyeztük el a mézes­üvegekbe. Mézet öntöttünk rá. A fogyasztók körében nagy sikere volt. Úgy tervezzük, hogy idén is próbálkozunk a mézes tökkel a fővárosban is. Boros József méhész lánya a termékkel Molnár Károly felvétele A legkisebb termés Nyíregyháza (KSH-Dajka Já­nos) - A mezőgazdaság 1999. évi teljesítményének alakulását az időjárási viszonyok kedve­zőtlenül befolyásolták. A tavaszi ár- és belvizek következtében ká­rosodott a növényállomány, a vetetlen terület pedig megkétsze­reződött. Mindezek miatt 1999- ben országosan csak 11,3 millió tonna gabona termett, 1,7 millió tonnával (13 százalékkal) keve­sebb mint egy évvel korábban. Búzából 2,6 millió tonnát, az utóbbi 30 év legkisebb termését takarították be. Kukoricából vi­szont 7,1 millió tonnás rekord- termés volt, ami az 1998. évit egymillió tonnával múlta felül. Az őszi betakarítású növények közül napraforgóból a termés meghaladta az előző évit, cukor­répából és burgonyából azonban kevesebb termett. Az állatállomány — a juhok kivételével csökkent. Az 1999. évi decemberi sertésállomány 144 ezerrel, a szarvasmarha-állo­mány 16 ezerrel, a tyúkfélék ál­lománya 4,7 millióval volt keve­sebb, mint egy évvel korábban. Mezőgazdasági termékekből 1999-ben 6,6 százalékkal vásárol­tak fel többet az 1998. évinél. A felvásárlási árak mindössze egy százalékkal emelkedtek, miköz­ben a termeléshez felhasznált ipari anyagok árszínvonala 5 százalékkal nőtt. így az agrárolló 1999-ben is tovább nyílt. Összességében a mezőgaz­daság bruttó termelése — az 1998. évi áron számított előzetes adatok alapján — azonos volt az előző évivel. A növénytermeszté­si ágazat kibocsátása 1,1 száza­lékkal növekedett, az állatte­nyésztésé viszont 0,8 százalékkal csökkent. A mezőgazdaság nem­zetgazdaságon belüli arányának alakulása az utóbbi évek tenden­ciáját követte. Folyó áron szá­molva az ágazat GDP-ből való ré­szesedése már az 5 százalékot sem érte el.

Next

/
Thumbnails
Contents