Kelet-Magyarország, 2000. június (60. évfolyam, 127-151. szám)

2000-06-22 / 144. szám

2000. június 22., csütörtök Ml« HÁTTÉR 3. oldal NÉZŐPONT Flakon és muskátli Horányi Zsuzsa erre a szem ellát - az ablakokban, a ker­tekben, a házak előtt - mindenütt színpom­pás virágok, futómuskátli, petúnia virít. A lát­vány jókedvre deríti a szomorkodót is. Még csak eldobott papírgalacsinokat, cigaretta- csikkeket sem látni sehol. Mielőtt azt hinnénk, valami alpesi falucská­ban járunk, rá kell ébrednünk, Szabolcsban vagyunk, egy eldugott kisközségben, Sényőn. Ahol az emberek sajátjuknak érzik a környezetüket, s annak tisztaságát. A maguk módján tesznek is azért, hogy rendezett le­gyen a portájuk, ne szennyezzék feleslege­sen a környéket. S ez nem csekély. Az egyik intézmény fiatal vezetőnője je­gyezte meg szerényen: talán a virágoknak és a rendezettségnek köszönhető, hogy min­denki vidámabban lát hozzá a napi teendői­hez, s mindez a fejlődésben is megmutatko­zik. Eddig Magyarországon a környezetvéde­lemről úgy beszéltek, mintha az csak a na­gyobb cégekre, vállalatokra, beruházókra és az államra tartozna. Majd rá kellett döbben­nünk, hogy hazánk uniós csatlakozásának egyik fontos kritériuma a környezetvédelem. Vizeink megóvása, a levegő tisztasága és a hulladékgazdálkodás mind-mind olyan terü­letek, amelyeknél a lemaradásunk akkora, hogy a tervezett csatlakozás idején mentessé­get kér a magyar fél, azaz még jócskán akad­nak tennivalók. De nem csak az államnak. jelenleg érvényben lévő törvény, amely a veszélyes hulladékok kezeléséről szól, emlí­tést sem tesz az állampolgárok kötelezettségeiről. Holott nekünk, egyszerű halandóknak is lenne mit tennünk. Csak előbb a környezettudatosság fogalmával kel­lene tisztában lennünk. A falvakban sokan nem csatlakoznak a szennyvízhálózatra, mert drága. A szabolcsi homok kiválóan felszívja a bűzfolyamot. Arra már nem gondolnak, hogy a zöldségek, növények és közvetve mi is ugyanebből a talajból táplálkozunk. Azon­ban már az is haladás lenne, ha jártunkban- keltünkben nem dobálnánk el a szemetet, mondjuk a gépkocsi ablakából az üdítős fla­kont, no meg a csikkeket. Aranyoskám, csak egy kis kenyeret veszek... meg ásványvizet Ferter János karikatúrája HÍREK □ Telepítés A Vállalkozók Vízügy Horgász Egyesület a héten - az idén immár harmadik alkalommal - telepít horogérett pontyokat a kezelésében lévő székelyi Öze tanyai víztáro­zóba. Tilalom nem lesz, horgászni a megszo­kott rend szerint lehet. □ Környesetápolás Közterületek és lakó- környezeti zöldfelületek kialakítása, környe­zetápolás, finanszírozás és technológia cím­mel bemutatóval egybekötött szakmai szim­póziumot tarta a KITE Rt. környezetápolás­technika üzletága június 27-én 9 órától a sóstófürdői Hotel Paradise-ban. □ Nyelv a nyárban A hónap második felében még folytatódnak az angol, német, eszperantó szóbeli nyelvvizsgák a nyíregyhá­zi TIT Nyelviskolában. A nyári vizsgaidőszak júliusban az írásbelikkel zárul, amelyekre még fogadnak jelentkezőket. Forrásvadászat kényszerből Nagyon színes a civil szervezetek világa t Sok egyesület - kevés pénz A megyei közoktatási közalapítvány munkatársai az önkormányza­tok taneszköz-beszerzési pályázatait rendszerezik a szerző felvétele Szőke Judit Nyíregyháza (KM) - A társadal­mi szervezetek segítésére ren­delkezésre álló keretből, mely­nek összege erre az évre 348,1 millió forint. Önök nem részesültek támogatásban. Az összegre több mint kétezer pá­lyázat érkezett. Az igényelt támo­gatási összeg közel tízszeresen ha­ladta meg a pénzügyi lehetőséget. Elismerve az Önök tevékenységé­nek fontosságát, sajnos, 2000-ben szervezetüket az országgyűlés ebből a szűk keretből nem tudta támogatni. A különböző miniszté­riumoknál több milliárd forint áll rendelkezésre a civil szervezetek támogatására. Javaslom, kísérje figyelemmel ezeket a pályázato­kat... Jó példa is akad Ilyen tartalmú levelet több száz nonprofit szervezet kapott me­gyénkben is. A társadalmi önszer­veződések, az egyesületek, alapít­ványok állapotáról Kinyik Margit szociológussal, a Szocio East Egyesület irodavezetőjével beszél­gettem, aki érdeklődéséből adódó­an különösen a nyíregyházi szoci­ális egyesületek helyzetét, gondja­it ismeri alaposan. Körükben vég­zett ugyanis kutatást nem rég a városfejlesztési koncepcióhoz. Kutatást, mely nem sok készült a civil szférában, az adatok sem túl frissek, ami van, abban több a becslés, a sejtés, mint a tény. Szándékosan az árnyoldalakat, a kényes témákat helyeztük elő­térbe, ezekről ugyanis kevés szó szokott esni. A statisztika szerint az elmúlt egy évtized alatt 62 ezer társadal­mi szervezet alakult, de ennek a fele a valóságban már papíron is fantom. Megyénkben 1998-ban 2200-en léteztek formálisan, ma mintegy háromszázzal többen le­hetnek. A megyeszékhelyen 7-800 körül lehet a számuk - közel fele kifejezetten aktív. Az önkormány­zat, jó példával előljárva, infra- stuktúrával, kedvezményekkel, önerő-átvállalással patronálja őket. Miért jönnek létre, s mitől vé- reznek el olyan gyorsan a szer­veződések? A megszületéskor több ok is van. Emberek problé­ma megoldására összeállnak, s pénzt keresnek a megoldáshoz. A külső forrásokra pályáznak. De ezek javarészt nem a működésre, a fenntartásra, hanem a projektre szólnak. Ha sikerül is egyet a sze­rencséseknek ezek közül megcsíp­ni, ha ügyesek, abból szelik ki az egyéb kiadásokra valót is, s ami­kor a program lejár, kezdhetik a gondolkodást: hogyan tovább? Nem laikusok Szóval előbb élni kellene, telefo­nálni, faxolni, helyiséggel jelen lenni, akár pár órában informáci­óval rendelkezésre állni. A civil szervezetek, melyek a legváltoza­tosabb ügyek köré alakulhatnak, a falusi sporkluboktól a több tíz­milliós kiemelt közhasznú szerve­zetekig, a szociális intézmények mellett működó, az önkormányza­tokkal akár ellátási szerződést kötő alapítványoktól az állatvé­delmi civüekig bezáróan nagyon tarka képet adnak. Minden tekin­tetben. Egyben azonban közösek: forrásokra vadásznak - ahogy a szakember fogalmazott. Egyre ke­vesebb pénzre egyre többen. Aztán meg ott vannak a telje­sen értelmetlen, fölösleges, gaz­dálkodás szempontjából is éssze­rűtlen profil-párhuzamosságok. Az persze, érthető, hogy alakulás­kor mindenki mindenfélét megje­lölt a tevékenységi kör rovatba, mert, ugye, mit lehet tudni, me­lyiket kell előkapni egy jó kis pá­lyázati kiírásnál, s az a jó, ha jó sok pályázatba bele lehet férni... A legtöbb egyesületben nem la­ikusok dolgoznak (nyugodtan le­het tehát rájuk pénzt bízni), na­gyon sok munkahelyet is teremt, kevés olyan van azonban, ame­lyik készséggel, kapcsolatokkal is rendelkezik az adomány- és for­rás-gyűjtéshez. (Igaz az is, hogy a másik oldalról nálunk a külső társadalmi környezetben is hi­ányzik az ehhez elengedhetetlen jólét.) Bizalmat nekik! Az egyesületek, alapítványok rá­szorulnak az államra, sokszor kü­lönféle túlélési stratégiákat kény­telenek alkalmazni - állítja Ki­nyik Margit saját tapasztalatai alapján is. Az általa képviselt Szo­cio East két éve működik, tavaly tíz pályázatból ötöt nyertek el, ami nagyon jó arány, s lejárt pro­jektjüket, ami a nők érdekvédel­mében született, a mai napig hiá­nyolják, s keresik az érintettek. De a pályázati bíráló késleke­dik a döntéssel. Ez is a baj. S ez valószínűleg nem rosszindulat­ból, hanem a kellő ismeret hiá­nyából adódik. Túl kellene jutni a néha már föld alatti mozgalomnak látszó, házüag sokszorosított szórólapok­kal dolgozó, a muszájból magukat túladminisztráló, a kontrollnak kitett, de a bizalmat kevésbé élvező civil-képen - ha már civü- barátnak nevezzük, tartsuk is an­nak magunkat. S legyünk is azok! Elbocsátás és felvétel Nyíregyháza (N. L.) - Az év végén növekszik, a követ­kező év elején csökken a regisztrált munkanélküli­ek száma Szabolcs-Szat- már-Bereg megyénben. A munkaadók többsége idén is emeli a béreket. Mindez a megyei munkaügyi tanács legutóbbi ülésén hangzott el, ahol megvitatták, majd elfo­gadták a megyei munkaügyi központ rövid távú, decem­ber 31-ig szóló munkaerőpi­aci prognózisát. A munkaügyi központ kér­dezőbiztosai 226 cég illetéke­seit kérdezték meg a várható intézkedésekről, így kaptak átfogó képet. A megkérdezett cégeknek csak 40 százaléka dolgozik kapacitásának teljes kihasználása mellett. A fel­dolgozóipari, az építőipari és a szállítási üzemek fele a ren­delésállomány növekedésére számít. Minden harmadik megkérdezett 10 százalék kö­rüli, minden negyedik 5-8 százalékos átlagkereset-növe­kedést tervez. A megkérde­zetteknek mindössze négy százaléka gondolta úgy, hogy Í5 százaléknál nagyobb bére­melést hajthatnak végre. Az év második felében vár­hatóan nyolcezer dolgozónak szűnik meg a munkaviszonya és hétezerháromszáz új dol­gozót vesznek fel, a veszteség tehát hétszáz körül alakul. A feldolgozóiparban például több lesz a felvétel, mint az elbocsátás, az építőiparban ennek a fordítottja várható. Az egészségügyben és a szoci­ális szférában viszont jelen­tős létszámfelvételre lehet számítani. Júniusban 38 ezer regisztrált munkanélküli van a megyében, december végén várhatóan 40 ezer lesz. A magyar gazdaság jelen­legi helyzetét a megkérdezet­tek 37,2 százaléka rossznak, 61 százaléka közepesnek, 1,8 százaléka jónak ítélte meg. Mi várható a megyében a következő év elején? - ezt a kérdést is feltették a kérdezőbiztosok. A megkér­dezett cégek 29 százaléka a foglalkoztatott létszám növe­lésére, 12 százaléka a lét­szám csökkenésére, 59 száza­léka stagnáló létszámra szá­míthat. NŐKET KÉRDEZTÜNK: ÖN HOGYAN TŰRI A FOCIDÖMPINGET A mikor elkezdődött az Európa-bajnokság, eleinte sokalltam a min­dennapi focit, mert csak egy televíziónk van. Most már hozzászoktam, sőt, én is megnézek egy- egy mérkőzést, ha olyan kedvem van és nincs más dolgom. Az Ang- lia-Portugália meccset végignéztem, tetszett is. A keddiből azonban csak vagy húsz percet láttam. Férjem természetesen ki­tart a tévé előtt, de ebből nincs probléma. Gelsi Istvánné, KISMAMA N álunk nem szokott problémát okozni a foci, mert fiam ugyan megnéz egy-egy mérkőzést, de annyira nincs oda érte, hogy ebből konfliktus kereked­ne a családon belül. De ha focimániás lenne is, engem különösebben nem zavarna, hiszen vég­tére nem fontos minden­nap tévét nézni, könnyű szívvel lemondanék ar­ról, hogy meccsközvetí­tés idején valamilyen fil­met nézzek. Szabó Piroska, SZAKMUNKÁS N álunk a családban nem okoz problémát, hogy mostanában napon­ta több mérkőzést is köz­vetítenek, hiszen két té­vénk van. De ha egy len­ne, akkor sem okozna gondot a focidömping, mert édesapámat a spor­tok közül inkább a autó­verseny, a Forma-1 ér­dekli. Az meg egy héten legfeljebb egyszer van. Szerintem nincs semmi rossz abban, ha a férfiak focit néznek, ha az szóra­koztatja őket. Harangi Emese, fotogrAfustanuló A ngol-történelem sza­kos hallgató vagyok a főiskolán, jövőre vég­zek. Természetesen az angoloknak szorítottam kedden, bár a szurkolóik miatt nem nagyon bán­tam, hogy kiestek. Ezzel, gondolom, elárultam: en­gem egyáltalán nem za­var a focimánia, sőt, ma­gam is szívesen megné­zem a minőségi focit. A portugálok tetszenek, s ha tippelni kellene, rájuk voksolnék, mert ők a leg- elegánsabbak. Szabó Csilla, FŐISKOLAI HALLGATÓ Kérdezett és fényképezett: Lefler György K ét fiamat és férjemet természetesen érdek­li a labdarúgás, különö­sen ilyenkor, amikor va­lamilyen nemzetközi baj­nokság van. Ez azonban egyáltalán nem okoz problémát a családon be­lül, hiszen két tévénk van. De míg egy volt, ad­dig sem csináltam ebből kulcskérdést, hiszen egy- egy jó meccset én is szí­vesen megnézek, ha ép­pen nincs fontosabb dol­gom. Mostanában pedig elég sok a munka. Bálint Károlyné, KÖNYVELŐ

Next

/
Thumbnails
Contents