Kelet-Magyarország, 2000. június (60. évfolyam, 127-151. szám)

2000-06-17 / 140. szám

2000. június 17., szombat Kelet« HÁTTÉR 3. oldal NÉZŐPONT Csapda­helyzet Angyal Sándor F Ugy bizony, gyakorta szembetalálja ma­gát az ember csapdahelyzetekkel, ha a nyil­vánosságról van szó. Ez derült ki a minap egy olvasói találkozónkon is, (Tiszalökön) ahol többek indulatosan tették szóvá, hogy már rettenetesen unják a megyei közgyűlés­ből érkező csatározás híreit, meg úgy az egész politikát. Ehelyett szívesebben olvas­nának a szűkebb lakóhely örömeiről, bána­tairól. Kontrázott minderre az a vitázó, aki pedig igényli, hogy őt rendszeresen tájé­koztassa az újság, meg a rádió a politika fontosabb eseményeiről, hiszen így tud majd dönteni, ha két év múlva jönnek a vá­lasztások. Ez a dolog egyik oldala. Más irányból pedig még kellemetlenebb a helyzet. Mint lapunkban az utóbbi napok­ban tapasztaltuk, pro és kontra vélemények sorozatban jelentek meg, sebeket ejtvén az érintetteken. A csapda itt sem hiányzik: mind a kormánypárti, mint az ellenzéki poli­tikus ragaszkodik véleménye szó szerinti közléséhez, különben vagy lekormánypártiz- za, vagy ellenzékiséggel vádolja az újságot. Mi lehet a megoldás az ilyen helyzetben? Azt nem kérhetjük, hogy függesszék fel a politizálást a politikusok (hiszen foglalkozás­szerűen űzik), de az ilyen, gyakorta szemé­lyes ambíciótól fűtött viták sem hiányoznak azoknak a polgároknak, akik pedig ehelyett híreket várnak. Tehát, már a kiindulópontnál kell kezdeni a töprengést, azt, hogy a politikus tegye fel önmagának a kérdést: vajon a kevesebbel nem mond-e többet, illetve a visszafogott­abb hangnem esetleg több eredményt hoz­hat? Sok múlik persze a krónikáson is, hi­szen nem tekinthető egyetlen újság vagy rádió sem mikrofonállványnak. A igazi megoldást viszont az jelentheti, ha bármely testület az önpusztító és sehová nem vezető vitatkozás helyett - megfogja a munka végét. Ha az indulatos szócsatáro­zást (-cséplést) felváltja a kompromisszumra törekvés, az erők integrálása a sürgető és súlyos gondok megoldására. (Amire egyéb­ként éppen a mi megyénk mutatott fel már követendő példát.) Am úgy tűnik, ma eh­hez kell a legnagyobb bátorság. HÍREK □ Napirenden a fejlesztés A Nemzet­közi Bankárképző Központ Rt. a „Területfej­lesztési szakemberek képzése" című program keretében tanfolyamot tart Csengerben, a Hotel Schusterben június 17-én. A 10 órakor kezdődő képzésen a regionális fejlesztés ak­tuális kérdéseiről lesz szó. □ Balettgála Évzáró balettvizsga-előadást rendez a Qn-balett művészeti iskola a máté­szalkai városi művelődési központban június 18- án 16 órától. A kis táncosok Csajkovszkij Csipkerózsika című mesejátékát játsszák el. □ Fogadóóra Bódi István, a vásárosna- ményi rendőrkapitányság vezetője június 19- én 10 órától 12 óráig hivatali helyiségé­ben fogadóórát tart. Óvatos adóterhelés a városokban Tavaly több adó folyt be az önkormányzatokhoz, ám az idén mérséklődés várható Nyírbátorban a tevékenység jellegétől is függ az iparűzési adó mértéke Martyn Péter illusztrációja Vásárosnamény, Üjfehértó, Nyírbátor (KM - Gy. L.) - Az egyik gazdasági szaklap in­formációi szerint a tervezett­nél 55 milliárddal több, összesen 198 milliárd forint folyt be tavaly a helyi adók­ból az önkormányzatok kasszájába országszerte. Az ország 3150 önkormányzata közül tavaly már 2813, azaz a helyhatóságok 89 százaléka kive­tett valamilyen saját adót. A he­lyi adók dinamikus növekedésé­nek oka elsősorban az iparűzési adó összegének jelentős emelke­dése - írja a szaklap. Azt is hoz­záteszi, elsősorban a fővárosban és a megyeszékhelyeken számot­tevő a növekedés. Anyagköltség Megyénk községeiben a helyi adók bevezetésének egyik ösz­tönzője, hogy ez feltétele a for­ráshiányos önkormányzatok „önhikis” pályázatának. Az ipar­űzési adót elsősorban a városok­ban vezették be. A helyi „adósa­játosságok” iránt érdeklődtünk városaink polgármestereitől. Vásárosnaményban többféle helyi adó is „működik”. Az ipar­űzési adó mértéke a nettó árbe­vétel 1,9 százaléka. Tavaly az anyagköltség 66 százalékát szá­molhatta el az adófizető gazdál­kodó társaság, vállalkozó, az idén viszont már 100 százalékát. Ez a változás lényegesen befolyá­solja az iparűzésiadó-bevételt - mondta érdeklődésünkre Jüttner Csaba polgármester. Viszont a maximálisan kivethető mérték­kel (2 százalék) semmiképpen nem akarták terhelni a vállalko­zókat. A városban építményadó is van, amit azonban csak az üdü­lőövezetben fizetnek a tulajdono­sok, illetve a vállalkozók. Az üdülőházak 150, a vállalkozások (vendéglátók) pedig 800 forint építményadót fizetnek négyzet- méterenként. (Ugyanakkor Jütt­ner Csaba méltánytalannak tart­ja, hogy a privatizált nagy szol­gáltatók adómentességet élvez­nek.) Ötmillióval több Az úgynevezett átengedett gép­járműadó - melynek csak fele marad az önkormányzatnál, te­hát nem is lehet klasszikus érte­lemben vett helyi adónak tekin­teni - 800 forint megkezdett száz kilogrammonként. Más helyi adó nincs Vásárosnaményban. Újfehértón tavaly 25 millió fo­rint iparűzésiadó-bevételt ter­veztek a költségvetésben, s ez va­lójában 5 millióval volt több, mint egy évvel korábban - tud­tuk meg Nagy Sándor polgár- mestertől. A fent említett változást - az anyagköltség százszázalékos el­számolását - figyelembe vették a költségvetés készítésénél, s gya­korlatilag a tavalyi szinten ter­vezték az iparűzésiadó-bevételt. A városban - beleértve a legki­sebb vállalkozásokat is - mint­egy félezren fizetik ezt az adóne­met. Kommunális adót az idén sem vetettek ki, hiszen a lakosság nagy része közműfejlesztési hoz­zájárulást fizet. Más helyi adóval pedig nem akarják terhelni az amúgy is nehéz anyagi helyzet­ben lévő lakosságot - tette hozzá Nagy Sándor. Differenciáltan Nyírbátorban a helyi adók közül az iparűzési és az ehhez kapcso­lódó telekadó 1992 óta létezik - tájékoztatott Petróczki Ferenc polgármester. Azóta más adóne­met nem vezettek be a város­ban. A telekadó 60 forint négyzet- méterenként. Az iparűzési adó mértéke a tevékenység jellegétől és a könyvelt éves anyagköltség arányától függ. A termelő tevé­kenységet, szolgáltatást végző vállalkozások esetében, ha a net­tó árbevétel 30 százalékát nem haladja meg a könyvelt éves anyagköltség, akkor az adóalap 1,2, ha meghaladja, akkor vi­szont 1,7 százalék az iparűzési adó. A kereskedők, pénzintézetek, biztosító társaságok esetében az adóalap egységesen a nettó árbe­vétel 1,7 százaléka. Vegyes tevé­kenység esetében - ha könyvelé­si adatai hitelt érdemlően elkü­löníthetőek - lehetőség van a te­vékenységi körnek megfelelő adómérték alkalmazására (ma­gyarán: mérséklésére), egyéb­ként itt is 1,7 százalék a mérték. Tehát meglehetősen árnyaltan differenciálnak Nyírbátorban. Az idei költségvetésben az iparűzési adóbevétel előirányza­ta 160 millió forint, a telekadóé 19 millió, a gépjárműadó saját része pedig 17 millió. A autótu­lajdonosok 750 forint súlyadót fi­zetnek megkezdett 100 kilogram­monként. LETKÉPEK Derbi az Apponyi téren Oláh Gábor_____________________ Végre megkezdődött. Igaz, hogy mi, magyarok nem va­gyunk ott, de legalább láthat­juk Európa legjobbjait a kép­ernyőn. A csapatok felkészül­tek, a mérkőzések jók, gólok­ban sincs hiány. Természete­sen a labdarúgó Európa Baj­nokságról van szó. A mérkő­zés szünetében, a kényelmes fotelban egy újabb pohár bor is megengedett, s vele az emlé­kezés is. Akkor is június volt. A ker­tekben a kapor már nyitotta az esernyőjét. Szünet volt, mi egész nap a téren fociztunk. A grund nekünk az Apponyi tér volt. Az alvég, a felvég, az oroszvég és az újfalu csapatai itt játszották reggeltől estig a mérkőzéseiket. Az egyikre ta­nulsága miatt különösen is emlékszem. Nagy derbi volt, a felvégesieknek különösen erős csapata volt. Ott játszottak a Soós és a Laskay fiúk is. Ka­pufa a levetett kabátunk, ci­pőnk volt, a kaputávolság mind a két oldalon pontosan kimért. Félidőben az ellenőr­zés újból megtörtént, a csalás tehát ki volt zárva. A partvo­nal az egyik oldalon az árok­part - egyben ülőhely is - a másikon a nézők voltak. A döntő mérkőzést óriási érdek­lődés előzte meg. A közeli ven­déglő ajtaján rajzlapon még meghívó is csalogatott az összecsapásra. A játékszer fol­tozott, fűzős, de igazi bőrlabda volt. Ha a fűzős része ért a lá­bunkhoz, igencsak kapkodtuk azt. Mert mondanom sem kell, a mérkőzést mezítláb játszot­tuk. Kora délután kellett volna kezdeni, de mi még vitatkoz­tunk egy sort az összeállítá­son. Pontosan azon, hogy ki legyen a balszélső. Végül jóko­ra késéssel a döntő mégiscsak megkezdődött. Csúnyán ki­kaptunk, még ma is emlék­szem, hat nullra. A balszélső bosszantó hibá­kat követett el. Remek helyze­tekben csetlett, botlott, rendre elügyetlenkedte a helyzeteket. A közönség pfujjolt, a bennün­ket támogatók már a harma­dik kapott gólnál elhagyták a teret. Pedig azoknak nincs is pá­lyájuk, csak a vasúti töltés mögött gyakorolhattak a réten - füstölögtek szurkolóink. Ha­zai pályán ilyen szégyent. Nem értjük miért állították be ilyen döntő jelentőségű mér­kőzésre Őszit, az igazgató fiát balszélsőnek,, hiszen semmit sem tud. Nem tudjátok, nem értitek, hát övé a labda - válaszoltam. Ez döntő érv volt... ^Kezdődött a reklám után a második félidő. Az egyik csa­pat mindjárt a kezdés után gólt kapott. Egy ideig nem is tudtam, hogy melyik, mert an­nak a régi derbinek máig is érvényes tanulságai foglalkoz­tattak. Nyári zápor után Kisvárdán, a Szent László utcán Vincze Péter felvétele Pszichiátriai Nyíregyháza (KM) - Három na­pon át tanácskoznak Nagykálló- ban azok a szakemberek, akik június 22-24. között gyűlnek ös­sze a Pszichiátriai Szakdolgozók II. Országos Konferenciájára. A közel 300 szakember nyolc szek­cióban 57 előadást hallgathat meg a legkülönfélébb témakö­konferencia rökben, így a pszichiátriai és szenvedélybetegek kórházi ellá­tásáról, gondozásáról, rehabilitá­ciójáról. A konferencia 22-én 10 órakor nyílik a nagykállói művelődési központban. A meg­nyitót plenáris ülés, majd előadások követik.

Next

/
Thumbnails
Contents