Kelet-Magyarország, 2000. május (60. évfolyam, 101-126. szám)

2000-05-08 / 106. szám

2000. május 8., hétfő 4. oldal mmv HAZAI TÁJON □ Emlékérem Búj község képviselő-testü- lete a millenniumi év tiszteletére, a veterá­nok köszöntésére ünnepséget rendez május 11-én 13 órakor a helyi általános iskolában. Itt II. világháborús emlékérmeket és oklevele­ket adnak át. □ Koszorúzás A Bessenyei György Irodal­mi és Művelődési Társaság május 9-én, ked­den 10 órakor helyezi el a megemlékezés ko­szorúját a 101 éves nyíregyházi Bessenyei- szobor talapzatán. □ Honosító A júniusi államilag elismert és honosító vizsgákra angol, német és eszpe­rantó nyelvekből május 10-ig lehet jelentkez­ni a nyíregyházi TIT Nyelviskolában. Szaxofon-láz St. Martin fergeteges koncertet adott a napokban Kisvárdán, ki­fejezetten lapunk olvasóinak, akik a Felső- Szabolcsi kiadásunkból kivágott szel­vénnyel ingyenesen juthattak belépőkhöz. Május 4-től egyébként a művész fotókiállí­tását is megtekinthetik az érdeklődők a Művészetek Házában Farkas László felvétele Szülők a pályán Pusztadobos (M. K.) — Pusztadoboson az idei évben 26 millió 750 ezer forint hiány­zik a működéshez. A hiányzó milliókat úgynevezett „önhibás”, vagyis az önhibá­jukon kívül hátrányos helyzetben lévő te­lepülések számra lehetővé tett pályázattal szeretnék elnyerni. Ilyen helyzetben is fontosnak tartják az oktatási intézmények segítését. Nem régen fogtak a kerítés építésébe, amelynek mun­kálataiba a szülők is sok társadalmi mun­kát vállaltak. Betyártanya Galambos Béla IVtondhatnánk, bűnbarlang a belváros­ban, hiszen a lakatlan, éjjelente nem túl bizalomgerjesztő alakoktól népesülő öreg ház, a nagy körút Mező utcai szakaszának belső oldalán — a nyíregyházi belváros térségében fekszik, vagyis rogyadozik. Mi­óta a szomszéd telkekkel együtt megvették az állítólag neves helyi befektetők, a kör­nyékbeliek egyre rosszabbul érzik magu­kat a romok között uralkodó áldatlan álla­potok miatt. Egyszer már kigyulladt a nádtető, s a szemben lévő benzinkút ezt nem igazán jól tűrő kezelői hívták ki a tűzoltókat. Nem minden alap nélkül mond­ja minden környéken élő: aki megvette az bontsa is el a veszélyes romokat. Galambos Béla felvétele Felújították a Hősök temetőjét CSERVENYÁK KATALIN Nyíregyháza (KMJ — A Hair című film utolsó képsora jut­hatnak eszünkbe, amint be­lépünk a nyíregyházi Hősök temetőjébe. Annyi a különb­ség, hogy itt nem a vietna­mi, hanem az első világhá­borúban elesett katonák nyugszanak. A magyarok mellett osztrák, olasz, szerb, német, lengyel, orosz katonák is fekszenek itt. A Bolyai téri temetőt 1997-ben nyü- vánította védetté a nyíregyházi közgyűlés, hogy felújításához pá­lyázaton támogatást nyerhessen. A parkfelújítással együtt az egész program mintegy 25 millió forint lenne. Az első körben azonban csak 8 plusz 1,7 millió állt rendelkezésre, a többi mun­kát ütemezve, később lehet elvé­gezni. A felújításra kiírt pályá­zat nyertese, a Kovács és Társa Kft. tíz nappal a vállalt határidő előtt befejezte a munkát, így a múlt héten megtartották a műszaki átadást. A cég vezetőjétől, Kovács Ala­dártól megtudtuk: felújítottak il­letve újraöntettek mintegy hat­száz síremléket, amelyek javaré­szét — különösen a sisakosokat — vandálok rongálták meg az el­múlt évtizedekben. Tereprende­zés is volt, a zöldfelületet rendbe tették, friss vörössalakkal töltöt­ték fel a sétányokat, újrarakták a szegélyköveket. A háborúnak csak áldozatai var Kiirtották az elvadult cserjé­ket, a kerítés mellett nőtt gledi- ciákat is. Mostanra átláthatóvá, szellősebbé vált a sírkert. „Befol­tozták” a drótkerítést, de többre már nem futotta a keretből. A Városvédő Egyesület veze­tője, Lábossá Gusztáv elmondta: a korábban nyert, s most a felú­jításkor felhasznált egymillió fo­rinthoz szeretnének további tá­mogatást szerezni pályázatokon, hogy be lehessen fejezni a meg­kezdett beruházást. Az újraöntött síremlékekre ugyanis még fel kell vésni a ne­veket. Az itt nyugvók teljes név­sora a bécsi hadi levéltárban megtalálható, ahhoz viszont pénz kell, hogy a város rendelke­zésére bocsássák. A temető gondozásában na­gyon komoly feladatot vállalnak évek óta a Wesselényi-szakkö- zépiskola növendékei. Az intéz­mény alapítványt hozott létre a temetőért, s a kuratórium tagja, Szántóné Pásztor Mária lelkesen szervezi ide a nyári táborokat. A gyerekeknek köszönhető például az is, hogy az épen ma­radt sírköveken olvashatóak a Balázs Attila felvétele nevek, mert újrafestették vala­mennyit. A városvédők, a felújításban részt vevők csak remélik, nem lesz újra hajléktalanok szállás­helye a temető. Ehhez azonban szükség lenne az őrzésére. Kere­sik a megoldást arra is, hogyan lehetne a nap bizonyos idősza­kában nyitva tartani a temetőt, hogy a városlakók is látogathas­sák, egy szál virágot hozhassa­nak olyan áldozatok sírjára, akiknek hozzátartozóik, leszár­mazottaik nem is tudják, hol nyugszanak. Matematikaversennyel emlékeztek Nyíregyháza (KM) — Bereznai Gyula matematikai emlékver­senyt rendeztek az Eötvös Gya­korló Iskolában. Mint azt Futaky Lászlóné szakvezető tanártól, a verseny szervezőjétől megtud­tuk, immár tizedik alkalommal mérték össze tudásukat az álta­lános és középiskolás diákok me­gyénkben. A névadó volt a főiskola matematika tanszéké­nek első vezetője. A verseny évek óta megyei szintű és kété­vente az ország gyakorló iskolái­nak képviselőit is meghívják, mint az idén is. A verseny győztesei: Kenfer Bálint (Arany) és Róka Péter (Eötvös Gyakorló), Bodnár Mihály (Apáczai Gya­korló), Bíró Tamás (Danes Lajos Zenei Tagozatos Ált. Isk.), Pál- halmi Orsolya (Vécsey), Szabó Zsuzsa (Vári Emil Ált. Isk.), Sum Zsuzsa (Nyírbátor). P Cicás Ferenc művészeti vezető Tiszavasvári (KM — Sz. J.) — Nem arra a legbüszkébb, hogy a gaz megette a kertjét, pedig valamikor szeretett kertész­kedni, hanem a csapatára. Meg is van erre minden oka Cicás Ferencnek, aki megalakulása óta, öt éve, a tiszavasvári Vá­rosi Fúvószenekar művészeti vezetője. A helyi zeneiskola ta­nára eredetileg vadászkürtös, de valamennyi rézfúvós hang­szerhez ért. Jelenleg 24 tanítvá­nya van, köztük lányok is. „Szép, telt a vadászkürt hang­ja, s messzire hallatszik”. Próbán a saját hangját is ki szokta engedni, de csak tréfá­ból — derül ki a vallomásból. Beszélgetésünkkor a tavaszi fesztiválra készültek, május el­Cicás Ferenc A szerző felvétele sején településről településre járva hívták ünnepelni az em­bereket. Saját városukban ka­mion vitte a bandát zenés ébresztőt fújni, dobolni, aztán már busszal mentek Kisvárdá- ra. Sok a fellépésük, az az igaz­ság, s még ott a sok próba is. De soha nem kell a zenekar tagjait a gyakorlásra kergetni. Nagyon jó ugyanis a társaság. Épp ez a remek az amatőr cso­portokban — mondja Cicás Fe­renc, akinek még nem volt ide­je a régóta vágyott karmester­kurzust elvégezni Győrben. Elképzelhető, hogy megvalósít­ja majd az álmát, bár húszna­pos belga-német-francia tur­néra készülnek, s talán ha a pénz is meglesz, összejön egy izraeli utazás is, s aztán ott lesz, ugye, a debreceni virág­karnevál, ahonnan semmiképp nem hiányozhatnak... Neki is maguk az utazások a fizetsé­gek, hiszen társadalmi munká­ban vezeti az együttest. Tavaly pedagógus felesége is elment velük az egyik turnéra, s akkor érezte át, milyen is, mikor me­netelés közben kell fújni kilo­métereken át. Egy fiuk és egy lányuk van, de egyikük sem vi­szi tovább a zenészséget. Az a legnagyobb élmény számára, amikor a vasvári közönség tap­sol. Virágporok Nyíregyháza (KM) — A korai nagy meleg hatására szinte egyszerre virágzanak a tava­szi növények, tömegesen szórva a levegőbe pollenjü­ket. Megkezdődött a szénanáthát okozó pázsitfű-félék virágzása is, kaptuk a tájékoztatást népegész­ségügyi szakemberektől. Nagy mennyiségű allergén vi­rágport bocsátanak a levegőbe a városi parkokban megtalálható tölgy- és ostorfák, valamint az arra érzékenyeknek súlyos tüne­teket okozó platánok. A fűzfa pollenszórása már csak az északi országrészben jelentős. Továbbra is magas az erősen allergén nyír légköri koncentrá­ciója, a kőris azonban hamaro­san befejezi a virágzást. A jelen­tés szerint a korábbi évekhez ké­pest igen nagy mennyiségű pol­lent termel az allergiát kevesek­nek okozó dió- és eperfa. Az allergén gombák légköri előfordulása továbbra is ala­csony az országban. A kocsi-szekér régi magyar találmány A szekér elődje a kétkerekű tali­ga volt, amiből alakult ki a négykerekű szekér. Nevét a szkí­táktól vettük át. A Kis-Ázsiában élő népek pedig még ma is ma- dzsarnak nevezik szekerüket. Nélkülözhetetlen volt őseink éle­tében a harcászat, vándorlásuk közepette. A Feszthy-körkép szépen örö­kíti meg múltunkat, ahogy iga­vonó magyar szürke ökrök a Kárpátokból aláereszkedének. írások, szakirodalmunk bizo­nyítják, hogy Szent István kirá­lyunk 1015-ben pécsváradi apát­ságnak adománylevelében a lel­tári tételeiben többek között 10 kovács, 8 szekérkészítő műhelyt adományozott. Az is nagy értékünk, hogy Bu- dakalászon a rézkorból — mint­egy 3 ezer esztendővel időszámí­tásunk előttből — való egyrúdú szekér mintapéldányát találták ásatás alkalmával, ami egyedül­álló ilyen leletünk e témakörben ma is. A szekér, mint jármű nagy szolgálatot tett a dézsma-, zsák­mányszállításkor. Nélkülözhetet­len volt a családok költöztetésé­nél éppúgy, mint később a gaz­dálkodásnál, kereskedelemben. Ezért jegyeztek fel érc-, só-, ter­ményszállító, vagy bányaszeke­reket. A technika, az utak fejlődésé­vel fokozatosan fejlődött a sze­kér formája és funkciója. így ju­tunk el a XV. századhoz, ahol Herberstein követ leírta, hogy a speciális, könnyű, gyorsmozgású kocsi első példányát legelőször Kocs községben (Komárom vm.) egy Hábermáyer nevű kovács­mester készítette el. Innen kapta a kocsi nevét. A taliga napi 6-8 km teljesíté­séhez képest e kocsi már 100 km távolságot tett meg ugyanannyi idő alatt, kényelemben. Felismervén a gyors mozgás jelentőségét, hasznát, Mátyás ki­rályunk — Bonfini szerint, miu­tán elfoglalta Bécset — megszer­veztette a futár- és a postakocsi­szolgálatot Budapest-Bécs kö­zött. Nagy királyunk egy alka­lommal gesztusként a lengyel fe­jedelemnek ajándékozott ilyen rugózott, kényelmes ülésű kocsi­szekeret. Ennek példájára most ő ren­delt meg Kocsról egy karmazsi- nos kocsit, amellyel a francia ki­rályt megprezentelte. Mikor e jármű Párizs utcáján megjelent, a nép megbámulta, és nem győzte csodálni. A franciák addig nem ismer­ték, nevét sem tudták, mivel ad­dig ilyen kocsit még nem láttak, így ért bennünket az a ritka ma­gasztos érzés, hogy a kocsi szó azon kevés magyar szavunk egyike, — ami a népet, spanyol, svéd, angol, francia nyelvben — változtatás nélkül szóhasznála­tukba beépült. Jó lenne hinni és érezni, hogy egyre általánosabb a felismerése annak, van okunk s merünk büszkék lenni múltunkra, benne Kocsra, s kocsinkra. Szűcs István agrármérnök

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents