Kelet-Magyarország, 2000. május (60. évfolyam, 101-126. szám)
2000-05-08 / 106. szám
2000. május 8., hétfő Keleti HÁTTÉR 3. oldal Eladó a menyasszony Galambos Béla A idegenforgalom növelését, a turizmusból származó bevételek emelését a megyéről készült valamennyi fejlesztési koncepció a fő kitörési pontok egyikének tartja. Ez nyilván nem véletlenül van így. Látva, hogy egyes vidékeken mekkora bevételi hányaddal képes hozzájárulni a gazdaság produktumához az idegenforgalom, a józan paraszti ész is ezt diktálja. Ráadásul eladó menyasszonynak egyáltalán nem vagyunk olyan randák, hogy ne lehetnénk bizonyosak affelől: minden Ujjúnkra tehetős — turista — kérők ezreit kaphatjuk meg, ha még vonzóbbá sikerül tennünk a maguk természetességében meglévő bájainkat. Turistacsalogató helyekben nincs is hiány a megyében. Joggal remélhettük még az év elején, hogy a meglépett fejlesztéseknek köszönhetően a korábbiaknál jobban sikerül kihasználni adottságainkat. Csakhogy ehhez az elmúlt hetekben mutatottnál jóval nagyobb rugalmasságra, vállalkozó kedvre volna szükségl Egyik gyöngyszemünkre Sóstógyógyfürdőre gondolok elsősorban, amelyet — a Tiszát ért (szerencsére eltűnőben lévő) környezeti károk, majd utóbb az árvíz hagyta sártenger „elterelő" hatása okán — hatalmas tömegek kerestek fel már húsvétkor is. Sütött a nap hétágra, ám a fürdőhelyre látogatók (a kilométereken át kígyózó parkoló kocsisorra nyilván sokan emlékeznek) gyakorlatilag kiszorultak a zárva tartott hatalmas strandterületről, egyszersmind összezsúfolódtak a maradék közterületeken, valami iszonyú szeméttömeget hagyva maguk mögött estére. Május elsején ugyan kinyitott a melegvizű rész, ám az egymást érő vendégek látványa, de ami még elszomorítóbb, a korai szezonkezdet révén vidáman növelhető éves bevétel lehetősége is hidegen hagyta az üzemeltetőket. Másnap már „magukra" zárták a kapukat, amiket — természetes vizeink hiába melegedtek már közel húszfokosra — majd csak júniusban tárnak ki. Legalábbis így hírlik. Szóval a környezet, a rend, a tisztaság iránti fokozott igényesség megkövetelése mellett a vállalkozószellemet hiányolom, ami nélkül — s legyen ez figyelmeztető minden ebben az ágazatban boldogulni akaró szabolcsi számára — nehéz lesz húzóágazattá tenni az idegenforgalmat megyénkben. □ Baráti Kör A Jósa András Múzeum Baráti Köre következő foglalkozását május 8-án 17 órától tartja, ezen az 1956-os forradalom napjairól beszélgetnek Nagy Katalinnal, Nagy Attila színművész, a miskolci Forradalmi Bizottság elnökének USA-ban élő húgával. □ Ügyfélszolgálat Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Észak-Alföldi Általános Területi Főosztály Egészségbiztosítási Pénztára hétfőtől csütörtökig 9-től 14.30 óráig kihelyezett ügyfélszolgálatot tart Fehérgyarmaton, a Kossuth tér 9. sz. alatt. □ A Magyar Vöröskereszt Szabolcs- Szatmár-Bereg Megyei Szervezete május 8- án 8-tól 15 óráig Nyíregyházán, a Munkaügyi Központban várja a véradókat; Záhonyban a Tisza Szállóban 11-től 15 óráig adhatnak vért az önkéntesek. Marik Sándor Nyíregyháza (KM) — Ha kisebbségről van szó, szinte automatikusan a cigányokra, romákra gondolunk. Ez reális is, hiszen a cigányság Európa — és hazánk — egyetlen valódi kisebbsége. A nemzeti kisebbségek esetében a legjellemzőbb különbség, hogy azoknak van anyanemzetük, amely társadalmi, kulturális fejlődésével példát mutat. Közülük a szlovák, a német, a lengyel, az örmény kisebbség van jelen a megye közéletében. Azonban nagyságrendekkel több roma család él Szabolcs- Szatmár-Beregben: mintegy nyolcvanötezer ember, a megye lakosságának 13 százaléka. Ezért is volt szó szinte csak a cigányságról a megyei közgyűlés legutóbbi ülésén, amikor a kisebbségekről tárgyaltak. Van olyan település, mint Botpalád, ahol a A fiatal, új roma nemzedéket kell felkészíteni a helytállásra. Sarka Béláné lakosság 62, Nyírpilis, ahol 57 százaléka roma, Ópályi, ahol a cigány iskolai tanulók aránya 91, Nyírpilis, ahol 77 százalék. Cigány önkormányzatot 88 településen választottak. Telepi világ A felmérések azt mutatják: a megtelepült cigányok törzsinemzetségi szervezete fellazult már, de valójában nem szűnt meg. Magányos kiscsalád inkább csak az asszimilálódás egyéni útját járó, s a városba költözött cigányok között található — mint amilyenek például a tanult zenészek, vagy a kereskedők. Ám a nemzetségi-dinasztikus kapcsolatnak ott is van szerepe. Ez a világ veszi körül a gyerekeket, minden más csak ennek szűrőjén át hathat rá. A gyerekek — Ha kisebbség. Jó felzárkóztató programok, kevés akkor roma, cigány eredmény • Munkahely nélkül nem megy Roma gyerekek Tiszadobon — életmódtáborban sokan, több százan is némelyik telepen — a kiterjedt családszövevény langymelegében, annak parancsai és szokásai szerint nőnek fel. Ami ezen túl van, nem az ő világuk, annak értékei és követelményei a cigányközösségben nem érvényesek. Áz iskola is ennek a külső, érvénytelen világnak a színtere, ahová inkább csak kényszerből és nem az egyéni érvényesülést jelentő tudás megszerzése miatt kell járnia a romagyereknek. A falu, a város ellenségesnek érzett — és esetenként valójában ellenséges — külvilág, ahol nem fogadják el a cigányság sajátságos életformáját, és konkrét segítséget is ritkán adnak a változtatni, változni szándékozónak. — Két alapvető dolog van, ami szinte mindent meghatároz: a munkalehetőség és a fiatal új roma nemzedéket felkészítése, hogy helytállhasson az életben — mondja Sarka Béláné, a megyei közgyűlés Oktatási, Közművelődési és Kisebbségi Bizottságának elnöke. — Megyénkben a munkalehetőség kevés, vannak olyan falvak, ahol a roma kisebbség 90-100 százalékban munkanélküli. A rendszerváltozást Balázs Attila felvétele követő ipari szerkezetváltás sem kedvezett, sok olyan munkahely szűnt meg, ahol hagyományosan sok roma dolgozott: a nehéziparban, építőiparban. Ma sem ritka, hogy munkásfelvételnél diszkriminációt szenvednek. Mást kellene tanulni Sokféle foglalkoztatáspolitikai eszköz, munkaerőpiaci-támoga- tási program, a Közmunkatanács által kiírt pályázat célja a segítés. Jó példák vannak, de az igazi eredmény kevés. Vannak települések, mint Nyíregyháza, Nyírtelek, Hodász, Uszka és még néhány, ahol az átlagnál sikeresebbek a romák érdekében működő programok, de ez is csak csepp a tengerben. A roma fiatalok 70 százaléka befejezi az általános iskolát és egyharmaduk tovább tanul. Sajnos sokan olyan szakmákban szereznek képesítést, amelyben kicsi az elhelyezkedési remény. Vannak felzárkóztató, esélyteremtő programok, ám amíg nem sikerül széles körben óvodából indítani iskolába a cigány gyerekeket, a lemaradás újratermelődik. A megyei közgyűlés további elemzéseket határozott el és létrehozza a Cigány Kisebbségi Jogi és Tájékoztatási Irodát. Nemzetiségi önkormányzatok Szlovák Nyíregyháza környékén, Manda-, Vajda- és Rozsrét- bokorban, valamint Nagycserkeszen él jelentősebb szlovák közösség. Szlovák kisebbségi önkormányzat Nyíregyházán működik. Német A németajkú lakosság kb. nyolcezer fős. Raka- maz, Gávavencsellő, Búj, Mérk, Vállaj, Zajta községekben élnek nagyobb számban sváb családok. Német kisebbségi önkormányzat Mátészalkán működik. Örmény Mintegy 50 örmény család él megyénkben, örmény kisebbségi önkormányzat Nyíregyházán működik. Lengyel Mintegy ötven lengyel család él megyénkben. Lengyel kisebbségi önkormányzat Nyíregyházán működik. A helyi kisebbségi önkormányzatok vétójoggal rendelkeznek, ha a települési önkormányzat az adott kisebbséget érintő kulturális, oktatási, nyelvi ügyekben alkot rendeletet. LETKÉPEK Végleges megoldás Örkény István Huszonhat éves vagyok, egy kissé csontos, szögletes, de azért csinos külsejű. Mégis, eddig összesen csak három férfival volt dolgom; egyébként mindhármat Ernőnek hívták, talán véletlenül. Most azonban minduntalan csönget a telefon, egy türelmetlen és agresszív férfihang jelentkezik, miért hallgat, mondja, maga az, Lulika, halló, Lulika, hát egy szava sincs hozzám? ... Teljesen tanácstalan vagyok. Válaszoljak, vagy lecsapjam a kagylót? Mi okos, mi helyes? Elmúltam harminc, de még egyetlenegy férfi mondta, hogy szeret. A múltkor háromról beszéltem, de nem mondtam igazat, csak egy volt, és azt sem hívták Ernőnek. Aztán sokszor szólt a telefon, ezt is említettem, de kiküldtek egy szerelőt, teljesen szétszedte, most nem lesz több téves hívás, mondta, és tényleg, évek óta most csöng először a telefon. Jaj, mi lesz, ha Lulikát keresik, mondjam, hogy tessék, én vagyok Lulika? Vagy mondjam, hogy tévedés, miért molesztálnak, énnekem Steier Edit a nevem? Múlnak az évek, elmegy az élet, még mindig szűz vagyok, eső előtt megfájdul a fejem. Egyszer biztosra vettem, hogy belém szeretet egy Ernő nevű férfi, de annyira félt a visszautasítástól, hogy csak telefonozni mert. De ez se volt szerelem. Később kiderült, hogy csak a készülékemben volt a hiba. Ettől kis híján idegösszeroppanást kaptam, de egy idő múlva rájöttem, hogy sokkal kevesebbel is beérem, csak az a fontos, hogy végleges megoldás legyen. .^^.kkor történt, hogy lenyeltem a liftkulcsot. Előzőleg vékony cukorspárgát kötöztem rá, és a másik végét ráerősítettem az alsó szemfogamra, mely egyedül áll, se jobbról, se balról nincs mellette fog. Az viszont eszembe se jutott, hogy a cukorspárgát nem mutatja a röntgen. Maga kis butuska, szidott a műtét után az orvos, miért nem szólt, hogy a fogához kötözte, simán ki tudtam volna húzni a száján keresztül a kulcsot. De én megmagyarázom, hogy nem őket akartam bosszantani, ki gondolt műtétre, én csak azt akartam, hogy valami végleges megoldást találjak, amit már nem lehet éntőlem elvenni, másfelől azonban belehalni sem lehet. Tűzijáték Beszterecen Beszterec (KM - L. Gy.) — Szikrázó napsütésben, gazdag program kíséretében telt a millenniumi falunap Beszterecen, majd este a csillagokat is elkápráztató tűzijátékban gyönyörködhettek a község és a környék lakói. A délelőtti templomkerti ünnepségen Poór József polgármester köszöntötte a résztvevőket, majd dr. Kovács János, a megyei Közigazgatási Hivatal vezetője, helyettes államtitkár mondott ünnepi beszédet és adta át a millenniumi zászlót, illetve a Millenniumi parkot. A besztereci földvárban dr. Helmeczy László, a megyei ön- kormányzat elnöke emlékezett meg államiságunk ezer évéről. Az ünnepi műsorban fellépett a helyi Hagyományőrző Népdalkor, a Nyírség Táncegyüttes, de a közönség hálásan fogadta a nyalka huszárok parádéját is. Mind egy szálig elfogyott a nyársról a hatmázsás ökör, s az utcabál is fergetegesen sikerült, miként csodálatot váltott ki a már említett tűzijáték látványa a besztereci millenniumi falunap zárásaként. A millenniumi zászló Martyn Péter felvétele ft * *1 H
