Kelet-Magyarország, 2000. május (60. évfolyam, 101-126. szám)

2000-05-05 / 104. szám

2000. május 5., péntek Eiet«» KISLÍTAI TÜKÖR 7. oldal HÍREK □ Otthon Az idősek bentlakásos otthoná­nak nemcsak helybeli, hanem budapesti, máriapócsi, kállósemjéni, pócspetri és nyír­egyházi lakói is vannak — tudtuk meg Sápi­né Bihari Erika helyettes vezetőtől. O A kis matematikus Tejfel György hato­dikos diák „született" matematikus, nehéz családi körülményei ellenére is több verse­nyen ért már el jó helyezést. □ Polgári szolgálatosok Jelenleg nyolc közhasznú munkást foglalkoztat az önkor­mányzat, s ami érdekesség: négy polgári szolgálatos kiskatona is itt tölti le idejét. A kicsik ezüstje is fényesen csillog Amatőr felvételek Érmesek, nyertesek Kisléta (KM) — A kislétai általános is­kolások nemrég óriási sikert arattak a Curie természetismereti emlékver­seny országos döntőjében. Miután mind megnyerték a területi dön­tőt, a Kecskeméten rendezett döntőben áp­rilis 8-án a Tisza Viktória, Popovics Rita és Laza Anita összetételű nyolcadikos csapat a tablókészítésben nem talált legyőzőre. De kitűnően szerepeltek a harmadikosok is — Pazinczár Kinga, Papp Attila és Pénzes László —, ugyanazon a versenyen album- készitésben másodikok lettek, az össze­tettben pedig a negyedik helyet hozták el. Az alsósokat Bakó Andrásné, a felsősöket pedig Balogh Andrea készítette fel. Tisza Viktória, Popovics Rita és Laza Anita Balogh Andrea, az iskola igazgatóhelyet­tese, matematika-kémia szakos tanár: — Úgy gondolom, hogy egy iskola életé­ben fontos, hogy ünnepnapok is legyenek. Nemrég igen sikeres jótékonysági bált ren­deztünk az óvodával közösen. A bevételt az eszköztár bővítésére fordítjuk. Március 22- én mi rendeztük a Bátori Iskolaszövetség német tanulmányi versenyét az 5-6. évfo­lyamos korosztály számára a Megyei Peda­gógiai Intézet támogatásával. Az oldalt írta, összeállította és a fényké­peket készítette: Györke László Kevés a pénz, sok a rászoruló melyet Páll Attila vezet kiváló­an. Ugyancsak 1996 óta létezik a Segítő Kezek Közalapítvány, mely a perifériára került, szociá­lisan rászorult helybelieknek nyújt — ha ideiglenes jelleggel is — munkalehetőséget például az öntözéses dohánytermesztésben. Emellett meg kell említeni, hogy sokat tesznek a helybeliek — elsősorban a közhasznú munká­sok révén — a község szépítésé­ért, önálló arculatának kialakí­tásáért. Árnyékos oldal Kislétán jelentősebb termelő­üzem nincs. A legnagyobb foglal­koztató az önkormányzat (hetve­nnyolc alkalmazottja van össze­sen), s természetesen a megyei önkormányzat gyermekintézmé­nye, az Ápoló-Gondozó Otthon, ahol mintegy száz helybeli dol­gozik. Jelenleg 85-en kapnak jö­vedelempótló támogatást, 15-en pedig rendszeres szociális se­gélyt. Ä lakosság szociális helyzeté­re jellemző, hogy ötszáz kiskorú közül 430-an jogosultak gyer­mekvédelmi támogatásra, me­lyet a térítési díjba építenek be. Mintegy 145 közgyógyigazol- ványt adtak ki méltányossági alapon, s meglehetősen sokba kerül az önkormányzatnak a hétvégi orvosi ügyelet is. Összes­ségében az éves költségvetésnek huszonhét százalékát, azaz 35 millió forintot fordítanak szociá­lis feladatokra. Kisléta (KM) — Talán még mindig érzik a község vezetői, hogy másfél évtize­den át csak társközség volt Kisléta. Legalábbis ez derül ki Pénzes Sándor polgármes­ter szavaiból. Gyarapodás — Azt nemigen kell taglalni, hogy mit jelent társközségnek lenni — mondja a polgármester. — Érdekes adat, hogy míg az önállóvá válás évében, 1990-ben a községben 1635-en éltek, ma a lélekszám 1825. Míg a társköz­ségként mindössze három utunk volt köves, az is a KPM kezelésé­ben, most mindössze kétszáz mé­ter földút van Kisléta belterüle­tén. Hadd említsem még meg, hogy a tíz év alatt a képviselő- testület egységes volt: mindig a falu érdekét tartották szem előtt, és még ma sem kapnak munká­jukért egy fillért sem. Az önálló­vá válással és velem együtt kezd­— Már 1993-ban megnyüt az idősek bentlakásos otthona, melyben jelenleg huszonhárom, jobbára helybeli idős ember él. Ezt, mert igény van rá, a közel­jövőben bővíteni szeretnénk. Há­rom évvel később, 1996-ban létre­hoztuk az Ablak a Nagyvüágra Alapítványt, ami tulajdonkép­pen a mai teleház működtetője. Nemcsak a település lakosságá­nak, de az önkormányzatnak is nagy segítséget nyújt a teleház, Májusi napsütés Kislétán egy megjegyzés engedtessék meg: az első ciklusban volt a leg­nagyobb esélye a kistelepülések­nek a felzárkózásra és ezt mi ife igyekeztünk maximálisan ki­használni. Havonta 300-400 ezer forintot tudtunk megtakarítani, amit fejlesztésre fordítottunk. Pénzes Sándor te itt pályafutását Magyarné Lá- czai Julianna jegyzőnk is. Még Önálló arculat Néhány fontos mozzanatot emel kis Pénzes Sándor a község kö­zelmúltjából: A képviselők mindig a falu érdekét tar­tották szem előtt. Egy kis múltidéző Okmányban Kisléta nevét 1322- ben említik először birtokként. Puszta személynévből jött létre a falunév. A személynév — Leta- Letha — szláv eredetű, a „ljut” (kegyetlen) tő származéka. A Kis- előtag — mint általában — megkülönbözető jelző. A község határába olvadt Erdőd, mely északra terült el, 1316-ban birtokként említik először Erdeud néven. A Hont- pázmány nembeli Bánki Lökös unokái, illetve Petri Lőrinc fiai 1336-ban Léta nevű birtokukhoz csatolják Erdődöt. A XIV. században a Bárhori- aknak, az 1600-as években pedig a Barkóczy családnak — elsősor­ban a község északi és déli terü­letén — és a Lőwy családnak volt itt jelentősebb birtoka. Az 1700-as években négy nagyobb birtokos kezén volt a község ha­tárának jelentős része. Ezek kö­zül történelmi jelentőségű a Jósa család. Jósa István a nyírbátori minorita templom egyik oltárát emeltette. Jósa Miklóst 1887-ben az osztrákok kivégezték, fia a Dunántúlra, Csepreg várába me­nekült. Itt született dr. Jósa Ist­ván, aki 50 évig (1787-1837) vár­megyei főorvos volt. Ebből a fél évszázadból három étvizedet Kislétán élt, innen irányította a megye egészségügyét. Nevét az általános iskola 1984-ben vette fel. A kislétaiak közül többen vol­tak 1848-49-ben nemzetőrök, a szabolcsi 48-as zászlóaljban szol­gáltak és részt vettek Budavár visszafoglalásában. Az első világháborúban har­minchárom kislétai férfi vesztet­te életét a harcmezőkön, a máso­dik vüágégésnek mintegy hetven kislétai áldozata volt az elhur- coltakkal együtt. Az oroszok 1944. október 16-án foglalták el a községet, 1949-ben megalakult az első szövetkezet, a Rákóczi, majd 1952-ben az Űj Élet. 1975-ben Máriapócs, Pócs­petri és Kisléta tanácsait egyesí­tik. A rendszerváltás után válik a község újra önállóvá. Kellemes Kisléta (KM) — A Kislétai Nyugdíjasok Klubja 1997. március 21-én alakult meg. Azóta is Nagy János- né a vezetője. — Harmincnyolcán voltunk alakuláskor, ma ötven tagja van a klubnak — mondja. — Legnagyobb élményünk volt, hogy ez év márciusban huszonhatan a harkányi gyógyfürdőben egy hetet tölt­hettünk el. Kisnyugdíjasok va­gyunk, a magunk pénzéből nem tudtunk volna elmenni, s itt hadd említsem meg az ön- kormányzat segítőkészségét, hiszen a költségeknek több mint felével, 160 ezer forinttal támogattak bennünket. Azért is emlékezetes ez a hét, mert a Dráva Holtelben, luxus körül­mények között laktunk, aztán kirándultunk a siklósi várba, Máriagyüdre, a híres zarán­dokhelyre. Jövőre Hévízre sze­emlék Nagy Jánosné retnénk elmenni. A nyugdí­jasklub tagjai azonban nem­csak kapni, hanem adni is sze­retnek. Abból a kevéske nyug­díjból például több mint 21 ezer forintot gyűjtöttek össze az árvízkárosultaknak. Aktivi­tásukra jellemző, hogy részt vettek a nyugdíjemelés érde­kében indított aláírásgyűjtés­ben is. Sikerélményre van szüksége a gyermekeknek Foglalkoztatóval és lakóotthonnal bővült az intézmény • Most a parkon a sor Kisléta (KM) — Bár az Ápoló- Gondozó Otthon fenntartója a megyei önkormányzat, az intézmény kapcsolata a hely­beliekkel több mint rende­zett. Dr. Sátorhegyi Éva igazgató főor­vossal és Vida József gazdasági igazgatóval az utóbbi idők és a közeljövő várható változásairól beszélgettünk. Jelenleg 220 értelmileg sérült, halmozottan fogyatékos gyer­mek és fiatalkorú ápolását és gondozását, egyéni fejlesztését, habilitációját, terápiás jellegű foglalkoztatását biztosítják. Je­lentős változás volt 1996-ban a Lakatos Rozália munka közben foglalkoztatóház megnyitása, ahol szőnyegkészítéssel, koron­gozással és szabással-varrással foglalkoznak. Minden további szakmai érve­lés helyett most itt egy neveltről, Lakatos Rozáliáról szeretnék szólni, akinek a szemében, ma­gabiztos fellépésében jól tükröző­dött a módszer eredménye. Ahogy leült a korongozó mellé, ahogy kézbe vette az agyagot, ahogy keze nyomán kialakult a forma — elárulta: élvezi, amit csinál. A sikerélmény pedig na­gyon fontos. Tavaly októberben sikeres pá­lyázat után mód nyüt arra, hogy új — három-négy gyermek szá­mára — csoportszobákat alakít­sanak ki, újabb fejlesztési eszkö­zöket szerezzenek be. Újdonság az is, hogy intézményi háttérrel működik a lakóotthon, ahol ti­zenkét fiatalkorú — segítő közre­működésével — készül fel az önálló életre. A napi programjuk közelít az átlagemberéhez, hi­szen délelőttönként a foglalkoz­tatóban dolgoznak, délután pe­dig a háztartásvezetést tanulják, gondoskodnak önmagukról. A közeljövő feladata a héthek­táros helyi természetvédelmi park rendbehozatala. Tovább szeretnék javítani — tetőtér-beé­pítéssel — az elhelyezési körül­ményeket. GRESTYÁK ANITÁNAK Nyíregyházára. Nagyon sok boldog születésnapot kíván édesapád! Ne érje soha bánat a te kicsi, aranyos szívedet, öröm és boldogság kísérje egész, hosszú életedet! (424657/1K) GERLICZKI ISTVÁNNAK és feleségének 50. házassági évfordulójuk alkalmá­ból sok örömet, boldogságot, jó egészséget és hosszú életet kívánnak gyermekeik családjaikkal együtt. ,424755/lK) ÖZV. FODOR MIHÁLYNÉNAK Levelekre. 80. születésnapja alkalmából sok boldogságot és jó egészséget kívánnak: gyermekei, unokái, dédunokái és az egész család (424821/1K)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents