Kelet-Magyarország, 2000. május (60. évfolyam, 101-126. szám)

2000-05-26 / 122. szám

2000. május 26., péntek Kelet«» ÉRPATAKI TÜKÖR 7. oldal HÍREK □ Eszközpályázat Egymillió forint értékű szemléltetőeszközre pályázott az iskola. H Patika Ez év januárjától az érpatakiak­nak nem kell utazniuk piruláért, mert meg­nyílt az újfehértói gyógyszertár fiókpatikája. □ Fogyatkozás Érpataknak ma 1855 la­kosa van, egyharmaduk nyugdíjas. Míg negyvenszer szólalt meg tavaly a lélekha­rang, csak huszonkét keresztelőt tartottak. Névszépítés Érpatak mai nevét Balogh Péter körjegyző minisztéri­umi folyamodványára 1908- ban kapta. A történelmi Hugyaj településnév kelle­metlen hangzása miatt lett „kegyvesztett”. A történelmi helységne­vet először 1281-ben említik írásban. A Zichy-okmánytárban 1329-ben Hwgey, Hu- gey, a pápai tizedlajstromban (1332-1337) Huge és Hevkee alakban fordul elő. A hely­ségnév gyökere a hug(y) szó, ami a Königs­berg! töredék alapján (ahol Szűz Mária, a „tengerek fényes hugya”) „csillaga” volt. A település Hugyaj néven szerepel a Kál- lay család levéltárából előkerült, 1457-ből származó okiratban. Ekkor a település kis­község, körjegyzőségi székhely. Ekkor 1523 görögkatolikus vallású ember lakja. A község 1578-ban teljesen elpusztul. A történészek az újjászületés időpontját 1744- re teszik. Területe 1939-ben 6042 kataszteri hold, lakosainak száma: 2885. A körzetesítés Érpatakot is utoléri: 1980 és 1989 között Űjfehértó társközsége. Önál­lóságát 1990. január 1-jén kapja vissza. A KSH adatai szerint 1992-ben a településhez tartozó földterület nagysága: 3133 hektár, és 1943-an lakják. Az exelnök Árnyas Mihály. Miska bácsi — így hívja a falu apraja-nagyja — 1976 óta él magányosan, ek­kor halt meg a felesége, gyermekei pedig elke­rültek a községből. — Negyvenkettőben bevonultam, aztán a front, a fogság. Negy­venhétben jöttem haza. * ...... Majd. 1961-ben megala- M,há|y kult Érpatakon a Rózsa Ferenc meg a Búza­kalász szövetkezet. Ezeket 1965-ben egyesí­tették. Egészen 1971-ig én voltam az elnöke. A gazdálkodást fel kellett adni, mert fe­lesége akkor már súlyos szívbeteg volt. Egy budapesti tetőfedő és szigetelő vállalatnál dolgozott egészen ’82-es nyugdíjazásáig. — Érpataknak az volt a tragédiája, hogy negyvenöttől kilencvenig nem sokat fejlő­dött. A fiatalok elmentek. Elmennek ma is, bár a mostani faluvezetés sokat tett a fej­lődésért. Víz, gáz, iskola, patika, most meg, hallom, jön a szennyvíz. De hát munkahe­lyet ők sem tudnak teremteni. Most 440 öles telkén áll a régi háza. Büszkén mutatja kertjét: nincs benne egy szál gaz sem. — Van még tizenkét baromfi, két macs­ka meg egy kutya. Ennyi a vagyonom. Ez nem panasz, ez a valóság. De a magam ura vagyok. Az oldalt írta, összeállította és a fényké­peket készítette: Györke László VARGA EVELINNEK Tiszavasváriba. P 1 Nagyon sok boldog névnapot § kívánnak szülei és testvére Veronika! Szabadidőpark a nádas helyén A beruházás augusztusban kezdődik • Átadás: jövő ősszel Kóczon Pál polgármester örömteli hírrel fogad: május elején kapta meg a hivatalos értesítést a Környezetvédel­mi Fejlesztési Intézettől, hogy bányarekultivációs pá­lyázatukra negyvenmillió fo­rintot nyertek. Az öröm érhető, hiszen a község földrajzi középpontját hosszú év­tizedek óta csúfítja egy régi, az enyészetnek átadott bánya. Rekultiváció — Hosszú és kitartó munkát igé­nyelt, míg végre eljutottunk idá­ig — mondja a polgármester. — A mintegy 5 és fél hektáros terü­let rekultivációjához 65 ezer köb­méter földet kell megmozgatni, ki kell építeni a csapadékvízcsa- torna-rendszer egy jelentős sza­Hamarosan egy szép, rendezett park lesz a falu közepén a nádas helyén. kaszát. A leendő szabadidőpark­ban kézüabdapálya, szabadtéri színpad, játszótér, jóléti, azaz horgásztó lesz. A beruházás au­gusztusban kezdődik és várható­an 2001 őszén lesz az átadás. A parkban ezernyolcszáz, jobbára tájjellegű fát ültetnek majd el. Lesz itt kínai nyár, pla­tán, olajfúz, nyírfa és szomorú- fűz. — Hogy miért fontos Érpatak­nak a szabadidőpark? Meggyőző­désem — mondja Kóczon Pál —, hogy jelentős változást hoz majd Hétköznapi idill Érpatakon elsősorban a felnövenkvő nemze­dék mentalitásában. A területet közhasznúak fogják majd rend­ben tartani. — Biztos vagyok benne, hogy az át- és ideutazók véleménye is megváltozik majd a községről, mert egy szép, rendezett parkot fognak látni a falu közepén és nem egy nádast. Víz az Újtagba A nagy beruházás mellett kiseb­bek is lesznek. Az Újtag utca (ko­rábban közigazgatásüag Geszte- rédhez tartozott) vízellátását old­ják meg a Nyírvíz segítségével. A 3,2 millió forintos beruházás 450 méter hosszú vízvezeték megépítését jelenti a megfelelő számú közkifolyóval, tűzcsappal együtt. Az önkormányzat a föld­munkákat vállalta. Ezenkívül 450 méter országút menti járda építésének 60 száza­lékos támogatására nyújtottak be pályázatot. A Bajcsy-Zsi- linszky utca 400 méteres szaka­szát is szeretnék portalanítani. A legnagyobb feladatnak azon­ban a szennyvízberuházás ígér­kezik. Bökönnyel és Geszteréd- del közösen adták be pályázatu­kat. A beruházás — melynek gesz­tora Bököny önkormányzata — összesen kétmilliárd-kilencven- millió forintba kerül majd. Bíz­nak a sikerben, hiszen a vízbázis védelme igen fontos. Érpatak legnagyobb gondja a 25 százalékos munkanélküliségi ráta. Befektetőkre várnak Tavalyelőtt megszűnt a varrodá­ja. A palackozó helyén nyüt gör­korcsolyaüzemben csak néhány helybeli dolgozik. Szívesen adná­nak jelképes díjért bérbe 300-500 négyzetméteres önkormányzati épületeket vállalkozásoknak munkahelyteremtés érdekében. Bár nagy segítséget jelentenek a FVM pályázati lehetőségei a gazdálkodóknak, a támogatást azonban szakvégzettséghez kö­tik. Nagy szükség lenne a kör­nyéken farmerképzésre — véle­kedik a polgármester. Ma is táncra perdülne — Jókor jött — fogad Orosz Sándor —, éppen most jöttem fel a szőlőből. Hat sor van, annyi, amennyivel éppen elbírok. Eb­ből préselek úgy nyolcszáz-ezer liter bort. Persze, Orosz Sándor nem bo­ráról híres, hanem fürge lábáról. Ugyanis senki sem ropta úgy az érpataki magyar csárdást, mint ő. Tíz éve a népművészet meste­re. Ma is táncra perdülne, ha akadna párja, pedig már betöl­tötte a hetvennyolcadikat is. — A lábam még engedelmes­kedik — mondja. — Annak ide­jén, 1976-ban Darabos Sándorné- val mi kezdtük Érpatakon a Pá­vakört. Negyvennégyen táncol­tak akkor az együttesben. Még tavaly is csodájára jár­tak, amikor egy lakodalomban éjfél után egytől négyig egyhu­zamban ropta a csárdást. Az érpataki magyar csárdás fogalom, általában záró tánca volt a rendezvényeknek. Szíve­sen emlékszik vissza arra is, amikor — nem is olyan régen — Vásárhelyi László megveregette Orosz Sándor a vállát, és azt mondta: „Csak ezt — mármint a csárdást — ne hagyd el.” Orosz Sándor Érpatakon szü­letett és ma is itt él feleségével. Amikor azt kérdezem, mi volt a civil foglalkozása, rávágja: pa­raszt. Aztán hozzáteszi: harminc évet dolgozott a vasúton, onnan is ment nyugdíjba. Otthonra talált Dr. Bajza Ferenc tíz éve házi­orvos Érpatakon, de már 1959 óta gyógyít. Lényegében ő az első háziorvosa a település­nek. Bár már nyugdíjas, fárad­hatatlan, hiszen — ahogy mondja — éjjel-nappal megta­lálják betegei. Nem könnyű a háziorvos dolga Érpatakon, hi­szen sok az idős, beteg ember. — Nagyon fontosnak tartom a megelőzést — mondja. Az eszközrendszer biztosított, nemrég cserélték ki például az EKG-t. Véleménye szerint nagy szükség lenne a települé­sen egy öregek bentlakásos otthonára, ahol jobb ellátást lehetne biztosítani az idős em­bereknek. És itt nemcsak az orvosira gondol. A probléma azonban nem az, mintha az önkormányzat nem tenné meg a szükséges intézkedéseket, hanem az: maguk az érpataki öregek nem igénylik az ott­hont. Pedig sokan élnek magá­nyosan. Dr. Bajza Ferenc — A községről hadd mond­jak annyit a „bekerült” jogán: összehasonlíthatatlan a tíz év­vel ezelőtti Érpatak a maival. Javára. Nemcsak a doktor úr talált itt otthonra, hanem fia, Gábor is, aki mint állatorvos vívott ki magának elismerést a kör­nyéken. Hagyományt teremtettek Érpatakon Móricz Zsigmond nevét 1996-ban vette fel az érpataki általános is­kola. Természetesnek tartották, hogy éppen a Hét krajcár írójá­ról nevezzék el a tanintézetet, hi­szen Móricz többször is megfor­dult a községben, sőt, néhány no­vellájának története is érpataki ihletésű. A névadó ünnepséggel — mely 1996-ban volt — egyidős a Mó- ricz-napok rendezvénysorozata. Csütörtökön rendezték meg a vers- és prózamondók vetélkedő­jét, ma pedig a Móricz-kupáért vetélkednek a labdarúgó-tehetsé­gek. Az idén nemcsak a környék­beli — Balkány, Geszteréd, Bö­köny, Kálmánháza, Nagykálló — települések iskolásai vesznek részt a Móricz-napokon, hanem a besztereciek, a nyírvasváriak, nyíregyháziak a Vécsey-iskolá­ból, sőt, a csarodai gyerekek is. — A megyebeli Móricz Zsigmond nevét viselő iskolákkal tartjuk a kapcsolatot — mondja Pálhalmi- né Bíró Katalin helyettes igazga­tó. Természetesen bármelyik is­kola tanulóit szívesen látják a rendezvényen, mely ma már az év legjelentősebb eseménye. Tíz osztályba összesen 169 ta­nuló jár. Ezenkívül egy felzár­kóztató csoport is van magyar­ból és matematikából. A továbbtanulási kedv nem rossz, hiszen évente mindössze egy-két gyermek nem folytatja tanulmányait. Hagyományosan jól szerepelnek a Dél-nyírségi Is­kolaszövetség vers- és prózamon­dó versenyein, rendszeresen részt vesznek zrínyis matemati­kaversenyen. Legutóbb szép si­kert ért el matematikából az ötö­tw----p A másodikosok (is) szeretik a matematikát dikes Simoncsik Judit, a vers- és prózamondó versenyen pedig a negyedikes Szóllősi Kinga, az ötödikes Éliás Éva, a hatodikos Gagna Noémi és a nyolcadikos Tóth Tímea. A győztesek Lapzártakor kaptuk a hírt a vers- és prózamondó ver­seny végeredményéről. A győztesek versmondásban (kategóriánként): Krisztián Renáta, (Űjfehértó, Erkel Fe­renc Általános Iskola), Gyal- lai Éva (Nagykálló, Szilágyi István), Ratkó Luca (Bal­kány, Szabolcs vezér). A leg­jobb prózamondók: Zsoldos Boglárka (Nagykálló, Szilá­gyi István), a II. kategóriá­ban holtverseny alakult ki Káposznyák Aliz (Űjfehértó, Erkel) és Dán Zsuzsa (Gesz­teréd) között, Madura Hed­vig (Balkány), Istenes Enikő (Űjfehértó, Erkel). Ma a sportvetélkedőket rendezik meg.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents