Kelet-Magyarország, 2000. május (60. évfolyam, 101-126. szám)
2000-05-24 / 120. szám
2000. május 24., szerda iMStm A HIT VILÁGA 5. oldal HÍREK □ Hittanverseny Egyházmegyei hittanversenyt rendeznek a nyíregyházi római katolikus plébánián május 27-én 9 órától 6 csapat részvételével. A győztes csapat országos döntőben vehet részt. □ Könyvtári esték A Keresztény Értelmiségek Szövetségének szervezésében május 26-án 18 órától Hogyan intézzük pénzügyeinket címmel rendeznek előadást Nyíregyházán a Kossuth tér 4. szám alatt lévő plébánián. A téma előadója Mihályiné Hatala Éva. □ Országos találkozó Az idén pünkösdhétfőn, június 12-én rendezik meg a mária- remetei kegytemplom kertjében a Magyar Katolikus Karizmatikus Megújulás IX. Országos Találkozóját. □ Ökumenikus találkozó A Biblia-barátok Köre Vili. Országos Ökumenikus Találkozóját május 27-én, szombaton tartja Rákospalotán a Bánkuti Idősek Otthona kápolnájában. Ugyanakkor Biblia, énekes- és imádsá- gos könyvkiállítást is rendeznek. (Elérhető a 69-es villamossal). Gyermeknap a görögöknél Nyíregyháza (KM) — „Múlt, jelen jövő együtt” mottóval rendeznek a nyíregyházi Görög Katolikus Általános Iskolában gyermeknapot. Az iskola a május 27-i rendezvényre szeretettel várja volt növendékeit, jótevőit, jelenlegi tanulóit, a leendő elsőosztályosokat és a családtagokat. Az összejövetel szombaton 9 órakor a püspöki templomban hálaadással kezdődik. A délelőtt az ismerkedésé, a játéké, a vidámságé. A konferencia résztvevői Amatőr felvétel Ifjúsági konferencia Kölese (KM) — „Keresztyén párválasztás, keresztyén házasság” címmel ifjúsági konferenciát rendeztek május 6-án Kölesén. Bevezetőként Veszelka Tamás tartott előadást, amelyben bibliai hasonlatokat idézett. Élményt jelentett az együtténeklés, melynek 100 tagú kórusában Botpaládból, Csengerből, Csengerújfaluból, Fehérgyarmatról, Fülesdről, Mándról, Tiszabecsről, Tiszakóródról és máshonnan is sokan érkeztek. Ezt követően a Véber házaspár bizonyságtételét hallhattuk a keresztyén házasság szépségéről. A tízórai elfogyasztása után lehetőség nyílt kisebb csoportokban beszélgetni a témáról, majd a résztvevők megtekinthették a helyi nevezetességeket. Anyák napi megemlékezés Nyírbogát (KM) — Nem lehet figyelmen kívül hagyni eme magasztos eseményt, melyben gyermekeink részesítettek bennünket anyák napja alkalmából írták a szerkesztőségünkben küldött levelükben a nyírbogáti szülők. Majd így folytatódik a levél: Gyermekeink ugyanis Széli Zsuzsanna tanárnő felkészítésével igen színvonalas anyák napi ünnepséget tartottak a nyírbogáti református templomban. Alkalomhoz illően kedves kis versekkel, énekszámokkal köszöntötték az ott megjelenő édesanyákat és nagymamákat. A meghatódottság jele mutatkozott minden jelenlévő édesanya arcán, akik nem győzték törölni könnyeiket. Az ünnepség végén nem maradhatott el egy szál szegfű átadása sem, mely szintén gyermekeink háláját fejezte ki. Köszönet illeti érte hálás gyermekeinket és Széli Zsuzsanna tanárnőt, aki fáradságot nem ismerve, nagy odaadásai készítette fel a gyerekeket. Isten áldását kérjük további munkájára olvasható a levélben. Kispapok, felszentelés előtt Hat évig tanultak a hivatásuk megkezdése előtt, de addig a nősülés is hátra van Balázs Attila felvétele Bodnár István Nyíregyháza (KM) — A nagy vizsgák után néhány hét múlva kézbevehetik a diplomájukat a nyíregyházi görög katolikus Szent Athanász Hittudományi Főiskola végzős hallgatói. Várhatóan agusztusban kerül sor a felszentelésükre, csak ezután kezdhetik el a papi hivatást. A három végzős hallgató közül kettővel beszélgettünk. Legelőször arról érdeklődtünk, milyen élmény szólította meg őket, miért választották ezt a pályát? Tyukodi Attila Rakacaszend- rőről került Nyíregyházára, a főiskolára: — Mindig közel állt hozzám a hit. Vallásos családban hőttem fel, rendszeresen jártunk templomba. Nehezen találtam meg a hivatásomat. Villamosipari szakközépiskolába jártam, érettségi után több mindennel próbálkoztam. A budapesti műegyetemen kezdtem, aztán a Kandó Kálmán főiskolára iratkoztam be. Egyik sem volt az igazi. Aztán egy váratlan sugallattól vezérelve két helyre is jelentkeztem, a Pázmány Péter Tudományegyetemre, és a nyíregyházi hittudományi főiskolára. Eleinte csak civü teológus szerettem volna lenni, de aztán megérett bennem, hogy pap leszek. Szűcs Béla Kárpátaljáról, Ba- tár községből jött a főiskolára: Nyíregyháza (KM) — A Nyíregyházi Főiskolán 1991 óta működik görög katolikus és 1996 óta evangélikus hittanárképzés — az utóbbi nyitva áll minden protestáns hátterű vagy a protestáns kereszténység iránt érdeklődő hallgatók számára. A tanszék a budapesti Evangélikus Hittudományi Egyetem kihelyezett tagozataként működik a főiskolán, a végzett hallgatók az anyaintézménytől is kapnak diplomát. A hallgatók többféle Nyíregyháza (KM) — A füzetek címmel találó címet adtak kiadványaiknak Nyíregyházán a Szent Imre Baráti Kör öregdiákjai. Elgondolni is alig lehet, mennyi füzet kísérte végig a valamikori Királyi Katolikus Gimnázium diákjainak életét. A sok házi és dolgozatfüzetből előtűnnek az élet feladataira készülő fiatalok. A piros tintával aláhúzott hibák, az osztályzat, a dicséret vagy elmarasztalás hűen tükrözi a mindennapi munkát. A Szent Imre Katolikus Gimnázium alapításával a Kir. Kát. jogutódja is lett. A tantestület a régi iskola diákjainak összefogására, megismerésére javasolta a Szent Imre Baráti Kör megalakulását. Végre, majd ötven év után újra otthonra lelt valamennyi kirkatos diák. Tyukodi Attila és Szűcs Béla — Ügy tapasztaltam, hogy Kárpátalján vallásosabbak az emberek, mint Magyarországon. Annak ellenére, hogy igen viszontagságos dolognak számított a Szovjetúnióban hívőnek, ráadásul görögkatolikusnak lenni. A rendszerváltozás előtt, gyerekkoromban az iskolai és más programokat úgy szervezték, hogy az ünnep idején legyen valamilyen elfoglaltság. Mi viszont édesanyámmal vasárnap mindig elmentünk a templomba. A görög hívőkből igyekeztek ortodox vallásúakat nevelni, de ez nemigen sikerült. Amikor megengedték a görögkatolikus vallásgyakorlást, helyreállt a régi értékpárosításban választhatják a hittanár szakot: magyar, történelem, ének-zene. rajz, modern nyelv, fizika szakokkal együtt vehetik fel. A képzés rendje megegyezik a többi szakrendjével. A képen látható négy másodéves hallgatót kértük meg mutatkozzanak be. Esze Nóra: (a kép jobb szélén), Nyíregyházán élek, itt végeztem az általános iskolát és a középiskolát is. Az Evangélikus Kossuth Lajos Gimnáziumba teljesen véletlenül kerültem, s mivel itt kötelező hitoktatás van, a négy év Az emlékek, a régi élmények özöne tör fel az összejöveteleken. Színesíti mindezt, hogy az új gimnázium frissen érettségizett öregdiákja is meséli élményeit a hatvan évvel ezelőtt ballagó diákoknak. Ez a színes kavalkád olvasható a Füzetekben. Benne a viharos történelem diákévei, a munka, a diákcsíny1, a régen volt ifjúság és a mai fiatalok világa. Tulajdonképpen a Füzetekben az iskola, az oktatás, a nevelés az ország történelmével összefonódva jelenik meg, ahogyan a diák megélte. Az eddig megjelent Füzetek egy-egy osztály történeteivel mutatják meg, hogy diáknak lenni mindenkor érdemes. A készülőben lévő újabb Füzet a régi cserkészélet sokszínűsérend. A rendszerváltozás után hozzánk Magyarországról jött át Orosz István atya, aki egy alkalommal megkérdezte tőlem, hogy nem lennék-e pap. Két év kellett ahhoz, míg megérett bennem az elszántság. □ Milyen változás történt az Önök lelkületében, tudatában a teológián töltött hat év alatt. Ty. A.: Nagyon fontos volt, hogy teológiai műveltségre tettem szert, elmélyült bennem a hit is. Megváltoztam. Most sokkal higgadtabb, józanabb vagyok, mint korábban. Sokat számított a szemináriumi légkör, az, hogy hozzám hasonló emberek társaságában éltem. Sz. B.: Főiskolai tanulmányaim előtt például egy év alatt meg kellett tanulnom a hajdúdorogi gimnáziumban négy év anyagát. Többek között magyar történelemből és irodalomból kellett felkészülnöm. Végül sok mindent másképp látok, mint eddig. □ Néhány hónap múlva dolgozni fognak. Milyen gondolatokkal kezdik el a hivatásukat? Ty. A: Valószínűleg káplánként kezdem. Mindenképpen olyan pap szeretnék lenni, akiről a hívők látják, hogy Isten szolgálatában fáradozik. Isten szerete- tét szeretném közvetíteni a rám bízott hívek és mindenki más felé. Sz. B.: Én valószínűleg parókiára kerülök, több betöltetlen hely található Kárpátalján. Nagy szükség van arrafelé a magyar szóra, bátorításra. Biztos szükség lesz rám. Sok a pótolni való a hittan tanításban is. Kárpátaljára még nem tört be annyira a nyugati életmód és értékrend, mint Magyarországra. Igyekszem segíteni abban is, hogy mi a jó, és mi az, ami elfogadható. A két kispapra nyáron még egy feladat vár. Mindketten megnősülnek a felszentelés előtt. Tyukodi Attila választottja egy pesti kislány, akivel egy keresztény ifjúsági táborban ismerkedett meg. Ő követni fogja a férjét, bárhova is kerül, hiszen szereti a vidéki életmódot. Szűcs Bélát pedig odahaza várja szíve választottja. Zászló és dalárda Fehérgyarmat (M. K.) — A Pilder Mária Református Nőszövetség elnöke Balogh Tihamérné igazi meglepetést okozott a tagoknak, amikor bemutatta a református dalárda zászlaját. A zászló feliratából arra lehet következtetni, hogy 1896-ban jött létre a dalárda. A most meglelt zászlót valószínű 1937-ben készíthették. A dalárdásokból még négyen élnek Fehérgyarmaton, s megkísérelték felidézni egykori társaik neveit. Maga a zászló egy ócska melléképület bontása közben került elő. Az elrejtő nem tudatta hozzátartozóival azt, hogy a jól becsomagolt zászlót hová tette. Víz elleni szigetelőbe csomagolták, a magtár száraz zugába két deszkapadozat közé volt éltévé. A zászlón látszik, hogy a koronát annak idején lebontották. A nőszövetség a millennium tiszteletére teljes pompájában szeretné visszaadni a zászlót. Mint az elnöknő elmondta, néni köny- nyen állt rá a műhimző, hogy elkészítse a koronát. Ez ugyanis színében, technikájában, árnyalataiban elválik a pajzs és a korona mintája. Méltó helyre kívánják juttatni a zászlót. Az igazi azonban az lenne, ha a fehérgyarmati református gyülekezet férfi dalárdája — miként régen — énekelhetne az előkerült, kiegészített zászló alatt. Mindenki abban reménykedik, hogy erre rövidesen sor kerül. Az átvett zászló Amatőr felvétel Hittanárképzés a főiskolán Az Evangélikus Hittudományi Egyetemmel közösen oktatnak Csepregi András felvétele Emlékek özöne A füzetekben alatt elég közel kerültem a hittanhoz. Negyedikben a továbbtanulás eldöntése előtt tudtam meg, hogy a tanárképző főiskolán akkor már egy éve működött evangélikus hittan szak, így ezt választottam a francia mellé. Nem bántam meg, mert nagyon sok új és érdekes dolgot tanulunk. Vincze Árpád: (a kép bal szélén), Hajdúszoboszlón élek. A gimnázium elvégzése után továbbtanuláson gondolkodtam. Addigi tanulmányaim során legjobban a rajz érdekelt. Emellett közel álltam a Bibliához is, hiszen gyermekkoromban hitoktatásban részesülte, és mivel édesapám az adventista gyülekezet tagja, az adventista gyülekezettel is kapcsolatban vagyok. Ezért választottam a főiskolán a rajzhittan szakot, melyen érdeklődésemnek megfelelően tanulhatok. Csetneki Hanna (középen fent): Budapestről jöttem a főiskolára evangélikus hittanár- ének szakra. Döntésemet az segítette elő, hogy az országban csak itt volt ilyen párosítás. Amit itt tapasztalok: magasszintű oktatás, egymás tisztelete, intézményen kívüli közösségi alkalmak, mint például beszélgetések, bibliaórák, közös éneklések. gét, embert formáló közösségét mutatja be. A Szent Imre Baráti Kör olyan civil szervezet, olyan aktív közösség, ahol mindenki cselekvő részese az itt folyó munkának, fontos tagja a Baráti Körnek. Élete, történetei mindenkit érdekelnek. A Füzetek szerkesztése, sokszorosítása, kiadása a Szent Imre Katolikus Gimnázium gondozásában történik. A tantestület, az igazgató, a Baráti Kör tanárelnöke lelkesen segíti a régvolt történetek napfényre kerülését. Okulásul a mai diákoknak, történelemként az egész iskolának. A Szent Imre Baráti Kör Füzetek a gimnáziumban szerezhetők be — tájékoztatta minderről Sajó László öregdiák szerkesztőségünket.
