Kelet-Magyarország, 2000. május (60. évfolyam, 101-126. szám)
2000-05-24 / 120. szám
2000. május 24., szerda Kelet«» HÁTTÉR 3. oldal NÉZŐPO Érzés es szándék Nagy István Attila A közelmúltban hangzott el, hogy a magyarországi kisebbségek között a romában a legkisebb a felsőfokú végzettséggel rendelkezők száma. Az bizonyos, hogy ennek a néprétegnek a gazdasági felemelkedése sem történhet meg a műveltségi gazdagodás nélkül. Vannak-e tennivalóink ezen a téren? Bizonyára költői kérdésnek tűnik, pedig a válasz csak árnyalt lehet. Az elmúlt évtizedekben is sok minden történt a roma kisebbség kulturális és gazdasági felemeléséért. Voltak itt tévedések, hibák, de volt pozitív diszkrimináció is, hiszen figyelembe kellett venni a hagyományokat, amelyek velünk élnek, még akkor is, ha nem veszünk róluk tudomást. De lehetetlen megváltoztatni egy-két évtized alatt százados életformát, érzést és gondolkodást, mentalitást, szándékot. Csakhogy körülöttünk lassan vagy gyorsan változik a világ. Új kihívásokra kell reagálni, s aki erre nem képes amellett elmegy az élet. Nem könnyű feladni a korábbi értékrendet vagy a gondolkodás kényelmességét, szembesülni azzal, hogy naponként kell bizonyítanunk: szüksége van ránk a valóságnak. Nem érdem önmagában a megszületés, tettekkel is igazolnunk kell, hogy nem feleslegesen születtünk erre a világra. Sok mindent lehet olvasni a roma kisebbségről. Talán az indokoltnál is több rosszat, mert a hibának, a bűnnek, a devianciának nagyobb a hírértéke, mint a jónak. De az tény, nagyon keveset olvasni arról, s a roma kisebbség képviselői se nagyon beszélnek róla, hogy tanulás nélkül nincs előrelépés. A tudás megszerzése évek áldozatos munkáját igényli, lemondást, önkínzást. Meg kell tanulni tanulni, megszeretni az ismeretszerzést, akarni kell kiemelkedni abból a kulturális, társadalmi, gazdasági helyzetből, amely talán jó volt valamikor, de most már nem felel meg. Sem az egyéni, sem a közösségi igényeknek. Egyszerűen nincs más lehetőség. Minél előbb tudják ezt a roma gyerekek az általános iskolában, annál többen lesznek középfokon. S onnan még többen kerülnek be a főiskolákra és az egyetemekre. Mert segíteni csak annak lehet, aki maga is segít önmagán. Erős ébresztő Ferter János rajza □ Tizenöt évesek A Kálló Jóléti Szolgálat Alapítvány, amely 140 megváltozott munka- képességű embernek nyújt munkát, kedden tartotta fennállásának 15. évfordulóját. A házi ünnepségen Fodor János polgármester köszöntötte a jelenlévőket. Szabó Józsefné ügyvezető pedig értékelte a másfél évtizedet. □ Találkozó az Oltalomnál Az Északkelet-magyarországi Hajléktalan és Utcai Szolgálatok Tagjainak Egyesülete szakmai műhelytalálkozót rendez május 26-án, délelőtt 10 órától Nyíregyházán, az Oltalom Hajléktalanellátó Szolgálat Anyaóvójában (Csillag u. 4.). A meghívottak a régió kilenc városából érkeznek. □ Fogadóóra Csák József rendőr alezredes, a tiszavasvári rendőrkapitányság mb. vezetője május 25-én, csütörtök délután egy órától négy óráig hivatali helyiségében fogadóórát tart. Mintát vettek, etalonra leltek Hatósági szakemberek spontán akciója • Nyugalom honolt a bulizóhelyeken Kezeket fel! Önfeledten szórakozó fiatalok az egyik közkedvelt nyíregyházi vendéglátóhelyen Balázs Attila illusztrációja Nyíregyháza (L. T. L.) — Éjnek évadján szúrópróbaszerűen kereste fel a megye- székhely közkedvelt szórakozóhelyeit a hatósági szakemberekből álló maroknyi csapat. Nem újkeletű a kezdeményezés, indokolt esetekben előzetes bejelentés nélkül kelnek útra az illetékesek. Utóbb húsvét előtt, éjféltájban kerekedtek fel, május 21- ére virradóra pedig éjjel kettő órakor dr. Szeműn Sándor, a város jegyzője vezetésével kezdték a „razziát”. Tagja volt a stábnak dr. Köteles István, a hatósági iroda vezetője, Tasnádi János, a közterület-felügyelet vezetője, Konczos Pál, az üzletnyitási engedélyek kiadásának felelőse, Marjai Károly, a birtokháborítá- si ügyek szakértője, valamint Szokol Tibor belvárosi önkormányzati képviselő. — Több lakossági bejelentésre reagálunk ezzel az akcióval. Kíváncsiak vagyunk arra, hogy mennyire megalapozottak az észrevételek, és mindezt testközelből akarjuk érzékelni — érvelt Tasnádi János. Nyitányként Szokol Tibor választókörzetét járta be a társaság. Nyugalom honolt a bulizóhelyeken: zárt ajtókkal, illetve elpilledt, diszkréten diskuráló fiatalokkal találkoztak. Sóstóra hajtottak, ahol egyértelműen a csend volt az úr, majd Konczos Pál külön kérésére visszatértek a belvárosba. — Panasz érkezett a Dózsa György út 14. szám alatti éjjelnappalira, miszerint az előtérben hangoskodnak és alkoholt fogyasztanak a vendégek. A bejelentő kerekperec azt követelte: zárjuk be ezt a helyet! Nem igazolódtak be a vádak, tapasztalataink szerint semmi sem indokolja a felháborodást — foglalta össze élményét a címzetes főmunkatárs. A túra újabb állomásain meglepődtek a jelenlevők, hogy a szórakozók kétharmada lány, akik zömükben szólóban ténfe- regnek. A Bujtoson volt a legnagyobb a nyüzsgés, de ez nem párosult rendbontással. — Békés, nyugodt éjszakai élettel szembesültünk, garázda magatartást nem tapasztaltunk — vonta meg a kétórás szemle mérlegét Szemán Sándor. — Eddig is jónak minősítettem Nyíregyháza közrendjét, erről újra meggyőződhettem. Mindenképpen hasznosnak tartom a spontán akciónkat, vettünk egy mintát, amit akár etalonnak nevezhetek. Végtére is az a jó, ha nem kell intézkednünk. Legközelebb szeptemberben kelünk útra hasonló céllal, és remélem, ugyanígy összegezhetek... Vérátömlesztés a véradó mozgalomnak Nyíregyháza (KM - Gy. L.) — A Vöröskereszt sajátos profilja, törvényben meghatározott alapfeladata a véradásszer vezés. A rendszerváltással a véradó mozgalom a mélypontra zuhant. Szarkáné Kövi Márta, a Magyar Vöröskereszt megyei szervezetének titkára a napokban megtartott küldöttértekezleten elemezte a kialakult helyzetet. Míg 1996- ban a megyében 23 295 önkéntes véradó volt (a lakosság 4,1 százaléka), addig tavaly 22 403 (3,9 százalék). A lakossághoz viszonyított arány tekintetében Fehér- gyarmat és Záhony kiemelkedik (8,5 illetve 8,1 százalék). A csökkenés okát jól illusztrálja például, hogy míg 1997-ben 927 közép- és főiskolás mellett 1779 katona adott vért (összesen 2706 fiatal), addig 1999-ben az 1307 tanuló mellett már csak 603 (összesen 1910). A katona véradók számának rohamosan csökkenése összefüggésben van a honvédség demokratizálódásával, pontosabban azzal, hogy a szabadság ma már véradás nélkül is adott. Azt hozzá kell tenni, hogy a véradók jelentős részét azok alkotják, akik a rendszerváltás után elvesztették munkahelyüket, nehéz anyagi helyzetbe kerültek. A másik fontos körülmény, hogy az elmúlt három évben igen nagy feladat hárult a szervezetre: az ár- és belvízsújtotta térségek lakosságának gyors megsegítése (150 tonna adományt juttattak el a bajbajutottakhoz). Jelentős eredmény az anyaoltalmazó ház megnyitása is. A nem éppen kedvező körülmények ellenére a szervezés sikerének tudható be, hogy a megyében ma a váradás ellátja feladatát. A Vöröskereszt megyei szervezetét 1870 önkéntes segíti a véradásszervezésben. Az eredményesség érdekében a megyei vezetőség arra törekedett, hogy évi két véradást szervezzen a lakóterületeken, a munkatársak személyes felelősséget kaptak a területi szervezést illetően, sze< ciális árusításokat, segélyezéseket szerveztek a véradások napjára, folytatták a családok személyre szóló meghívását, igyekeztek az ügynek megnyerni az önkormányzatokat. Ennek eredményeként eljutottak a születendő gyermekek felnőtt családTartsa a karját! tagjaihoz, a betegek hozzátartozóihoz, a elsősegélyből vizsgázó leendő gépkocsivezetőkhöz. Eredmény az is, hogy Hodászon, Kocsordon, Nyírmadán a romáknak önálló véradónapjuk van. A véradók megbecsülésének, megtartásának érdekében a hagyományos formákon kívül véradóünnepségeket szerveztek, melyekben jelentős segítséget kaptak az önkormányzatoktól. Tavaly novembertől a váradók sorsjegyet is kapnak, s ez év november 27-én dől el, hogy a felaBalázs Attila illusztrációja jánlásokból kik nyernek majd értékes ajándékokat. Három éve törvény adta lehetőség, hogy a Vöröskereszt szerződést köthetett a megye három nagy kórházával — ahol működnek véradó állomások — teljes körű véradás szervezésére. Tavaly a szakszolgálatot a törvénynek megfelelően átszervezték, megkezdte munkáját az Országos Vérellátó Szolgálat. Bár a feladat nagy, a szabályozások biztonságot, garanciát nyújtanak a Vöröskereszt részére is. Üveghalál Örkény István Délután ötkor halkan zihálni kezdett, de senki sem vette észre. A családot a vendégvárás izgalma tartotta fogva. A zihálás erősödött, később hörgő hangokkal elegyedett. Most se figyelt rá senki, habár az idegek már jelezték, hogy valamilyen rendhagyó hangforrás működik a lakásban. Csakhogy van bennünk egy olyan jelzőrendszer is, mely mindent letompít, hogy késleltesse a rosszat. Amióta ösztöneink elzsibbadtak, csak a közvetlen veszélyre riadunk fel. Míg testet nem ér, nincs semmi különbség egy kiköpött cseresznyemag és egy kilőtt puskagolyó között. A hörgések sűrűbbek lettek, aztán elcsitultak. De éppen akkor, ebben a baljóslatú csöndben, megszólalt egy buggyanó hang, mint amikor megpattan egy ér, s a tüdőből habos vér tódul a szájba. Mind összeszaladtak. Olga mama lassan letette a majonézt, és azt mondta: — Istenem. Márti azt mondta: — Én nem tehetek róla, anyu kérem. Olga mama azt mondta: — Mert sohasem arra figyelsz, amit csinálsz. A nagymamóka közbeszólt: — Ne veszekedjetek, mert bezár a csemegebolt. Csakugyan, valakinek le kellett volna menni és kicserélni a szódásüveget. De nem bírtak mozdulni. Álltak és néztek, mert nincs lenyűgö- zőbb, mint a szenvedés. Az üveg belsejében pezsgett a viz; a pezsgés megremegtette testét. Száján buborékok buggyantak ki, elpattantak, lefolytak az oldalán. Néma volt, de lehet, hogy szenvedett; ebből a zárt rendszerből nem tudtak kiszökni a hangok. Egy idő múlva kipezsgett a szénsav, a víz föltisztult, az üveg elcsendesült. Nem szállt föl belőle egyetlen buborék sem. Olga mama fölébe hajolt, és hallgatózott, az üveg azonban nem adott többé életjelet. — Istenem, mi lesz velünk? — kérdezte a nagymamóka. Senki se válaszolt. Bemutatkozó látogatás Nyíregyháza (KM) — Kedden reggel bemutatkozó látogatást tett Cernovci megye kormányzóhelyettese a Sza- bolcs-Szatmár-Bereg megyei önkormányzatnál. Mykhailo M. Berezowskyt Bodnár Sándor, a megyei közgyűlés alelnöke fogadta. Áz ukrán megye kormányzóhelyettese a tárgyaláson elmondta, hogy a kolhozok felbomlása és a földtulajdonhoz jutás komoly problémát jelent számukra, ugyanis nincsenek meg mindezekhez a megfelelő piaci körülmények. Megyénk azért érdekes számukra, mert hasonló mértékben jelenti a mezőgazdaság a mindennapi megélhetést, illetve a természeti társadalmi adottságok is hasonlóságot mutatnak. Céljuk egy együttműködési szerződés megalapozása, miközben megyénkhez hasonlóan ők is határon átlépő térségi régió kialakításán fáradoznak, partnerként maguk mellé állítva román és moldvai megyéket. Bodnár Sándor, a megyei közgyűlés alelnöke a rövid szakmai találkozót azzal zárta, hogy lát lehetőséget olyan európai uniós együttműködésekben való részvételre, ahol a társulni kívánó tagok az unión kívüli partnerekkel együtt pályáznak. A tanácskozás résztvevői Amatőr felvétel