Kelet-Magyarország, 2000. május (60. évfolyam, 101-126. szám)

2000-05-24 / 120. szám

2000. május 24., szerda Kelet«» HÁTTÉR 3. oldal NÉZŐPO Érzés es szándék Nagy István Attila A közelmúltban hangzott el, hogy a ma­gyarországi kisebbségek között a romában a legkisebb a felsőfokú végzettséggel ren­delkezők száma. Az bizonyos, hogy ennek a néprétegnek a gazdasági felemelkedése sem történhet meg a műveltségi gazdago­dás nélkül. Vannak-e tennivalóink ezen a téren? Bi­zonyára költői kérdésnek tűnik, pedig a vá­lasz csak árnyalt lehet. Az elmúlt évtizedek­ben is sok minden történt a roma kisebbség kulturális és gazdasági felemeléséért. Voltak itt tévedések, hibák, de volt pozitív diszkri­mináció is, hiszen figyelembe kellett venni a hagyományokat, amelyek velünk élnek, még akkor is, ha nem veszünk róluk tudo­mást. De lehetetlen megváltoztatni egy-két évti­zed alatt százados életformát, érzést és gondolkodást, mentalitást, szándékot. Csak­hogy körülöttünk lassan vagy gyorsan vál­tozik a világ. Új kihívásokra kell reagálni, s aki erre nem képes amellett elmegy az élet. Nem könnyű feladni a korábbi értékrendet vagy a gondolkodás kényelmességét, szem­besülni azzal, hogy naponként kell bizonyí­tanunk: szüksége van ránk a valóságnak. Nem érdem önmagában a megszületés, tet­tekkel is igazolnunk kell, hogy nem felesle­gesen születtünk erre a világra. Sok mindent lehet olvasni a roma kisebb­ségről. Talán az indokoltnál is több rosszat, mert a hibának, a bűnnek, a devianciának nagyobb a hírértéke, mint a jónak. De az tény, nagyon keveset olvasni arról, s a ro­ma kisebbség képviselői se nagyon beszél­nek róla, hogy tanulás nélkül nincs előrelépés. A tudás megszerzése évek áldo­zatos munkáját igényli, lemondást, önkín­zást. Meg kell tanulni tanulni, megszeretni az ismeretszerzést, akarni kell kiemelkedni ab­ból a kulturális, társadalmi, gazdasági helyzetből, amely talán jó volt valamikor, de most már nem felel meg. Sem az egyéni, sem a közösségi igényeknek. Egyszerűen nincs más lehetőség. Minél előbb tudják ezt a roma gyerekek az általános iskolában, an­nál többen lesznek középfokon. S onnan még többen kerülnek be a főiskolákra és az egyetemekre. Mert segíteni csak annak le­het, aki maga is segít önmagán. Erős ébresztő Ferter János rajza □ Tizenöt évesek A Kálló Jóléti Szolgálat Alapítvány, amely 140 megváltozott munka- képességű embernek nyújt munkát, kedden tartotta fennállásának 15. évfordulóját. A há­zi ünnepségen Fodor János polgármester köszöntötte a jelenlévőket. Szabó Józsefné ügyvezető pedig értékelte a másfél évtize­det. □ Találkozó az Oltalomnál Az Északke­let-magyarországi Hajléktalan és Utcai Szol­gálatok Tagjainak Egyesülete szakmai mű­helytalálkozót rendez május 26-án, délelőtt 10 órától Nyíregyházán, az Oltalom Hajlék­talanellátó Szolgálat Anyaóvójában (Csillag u. 4.). A meghívottak a régió kilenc városá­ból érkeznek. □ Fogadóóra Csák József rendőr alezre­des, a tiszavasvári rendőrkapitányság mb. vezetője május 25-én, csütörtök délután egy órától négy óráig hivatali helyiségében foga­dóórát tart. Mintát vettek, etalonra leltek Hatósági szakemberek spontán akciója • Nyugalom honolt a bulizóhelyeken Kezeket fel! Önfeledten szórakozó fiatalok az egyik közkedvelt nyíregyházi vendéglátóhelyen Balázs Attila illusztrációja Nyíregyháza (L. T. L.) — Éj­nek évadján szúrópróba­szerűen kereste fel a megye- székhely közkedvelt szórako­zóhelyeit a hatósági szakem­berekből álló maroknyi csa­pat. Nem újkeletű a kezdeményezés, indokolt esetekben előzetes beje­lentés nélkül kelnek útra az ille­tékesek. Utóbb húsvét előtt, éjfél­tájban kerekedtek fel, május 21- ére virradóra pedig éjjel kettő órakor dr. Szeműn Sándor, a vá­ros jegyzője vezetésével kezdték a „razziát”. Tagja volt a stábnak dr. Köteles István, a hatósági iro­da vezetője, Tasnádi János, a közterület-felügyelet vezetője, Konczos Pál, az üzletnyitási en­gedélyek kiadásának felelőse, Marjai Károly, a birtokháborítá- si ügyek szakértője, valamint Szokol Tibor belvárosi önkor­mányzati képviselő. — Több lakossági bejelentésre reagálunk ezzel az akcióval. Kí­váncsiak vagyunk arra, hogy mennyire megalapozottak az ész­revételek, és mindezt testközel­ből akarjuk érzékelni — érvelt Tasnádi János. Nyitányként Szokol Tibor vá­lasztókörzetét járta be a társa­ság. Nyugalom honolt a bulizó­helyeken: zárt ajtókkal, illetve elpilledt, diszkréten diskuráló fi­atalokkal találkoztak. Sóstóra hajtottak, ahol egyértelműen a csend volt az úr, majd Konczos Pál külön kérésére visszatértek a belvárosba. — Panasz érkezett a Dózsa György út 14. szám alatti éjjel­nappalira, miszerint az előtér­ben hangoskodnak és alkoholt fogyasztanak a vendégek. A beje­lentő kerekperec azt követelte: zárjuk be ezt a helyet! Nem iga­zolódtak be a vádak, tapasztala­taink szerint semmi sem indo­kolja a felháborodást — foglalta össze élményét a címzetes fő­munkatárs. A túra újabb állomásain meglepődtek a jelenlevők, hogy a szórakozók kétharmada lány, akik zömükben szólóban ténfe- regnek. A Bujtoson volt a legna­gyobb a nyüzsgés, de ez nem pá­rosult rendbontással. — Békés, nyugodt éjszakai élettel szembesültünk, garázda magatartást nem tapasztaltunk — vonta meg a kétórás szemle mérlegét Szemán Sándor. — Ed­dig is jónak minősítettem Nyír­egyháza közrendjét, erről újra meggyőződhettem. Mindenkép­pen hasznosnak tartom a spon­tán akciónkat, vettünk egy min­tát, amit akár etalonnak nevez­hetek. Végtére is az a jó, ha nem kell intézkednünk. Legközelebb szeptemberben kelünk útra ha­sonló céllal, és remélem, ugyan­így összegezhetek... Vérátömlesztés a véradó mozgalomnak Nyíregyháza (KM - Gy. L.) — A Vöröskereszt sajátos profilja, törvényben meghatározott alapfeladata a véradásszer vezés. A rendszerváltással a véradó mozgalom a mély­pontra zuhant. Szarkáné Kövi Márta, a Magyar Vöröskereszt megyei szervezeté­nek titkára a napokban megtar­tott küldöttértekezleten elemezte a kialakult helyzetet. Míg 1996- ban a megyében 23 295 önkéntes véradó volt (a lakosság 4,1 száza­léka), addig tavaly 22 403 (3,9 szá­zalék). A lakossághoz viszonyí­tott arány tekintetében Fehér- gyarmat és Záhony kiemelkedik (8,5 illetve 8,1 százalék). A csökkenés okát jól illuszt­rálja például, hogy míg 1997-ben 927 közép- és főiskolás mellett 1779 katona adott vért (összesen 2706 fiatal), addig 1999-ben az 1307 tanuló mellett már csak 603 (összesen 1910). A katona véra­dók számának rohamosan csök­kenése összefüggésben van a honvédség demokratizálódásá­val, pontosabban azzal, hogy a szabadság ma már véradás nél­kül is adott. Azt hozzá kell tenni, hogy a vé­radók jelentős részét azok alkot­ják, akik a rendszerváltás után elvesztették munkahelyüket, ne­héz anyagi helyzetbe kerültek. A másik fontos körülmény, hogy az elmúlt három évben igen nagy feladat hárult a szervezetre: az ár- és belvízsújtotta térségek la­kosságának gyors megsegítése (150 tonna adományt juttattak el a bajbajutottakhoz). Jelentős eredmény az anyaoltalmazó ház megnyitása is. A nem éppen ked­vező körülmények ellenére a szervezés sikerének tudható be, hogy a megyében ma a váradás ellátja feladatát. A Vöröskereszt megyei szerve­zetét 1870 önkéntes segíti a vér­adásszervezésben. Az eredmé­nyesség érdekében a megyei vezetőség arra törekedett, hogy évi két véradást szervezzen a la­kóterületeken, a munkatársak személyes felelősséget kaptak a területi szervezést illetően, sze< ciális árusításokat, segélyezése­ket szerveztek a véradások nap­jára, folytatták a családok sze­mélyre szóló meghívását, igye­keztek az ügynek megnyerni az önkormányzatokat. Ennek ered­ményeként eljutottak a szüle­tendő gyermekek felnőtt család­Tartsa a karját! tagjaihoz, a betegek hozzátarto­zóihoz, a elsősegélyből vizsgázó leendő gépkocsivezetőkhöz. Eredmény az is, hogy Hodászon, Kocsordon, Nyírmadán a romák­nak önálló véradónapjuk van. A véradók megbecsülésének, megtartásának érdekében a ha­gyományos formákon kívül vér­adóünnepségeket szerveztek, melyekben jelentős segítséget kaptak az önkormányzatoktól. Tavaly novembertől a váradók sorsjegyet is kapnak, s ez év no­vember 27-én dől el, hogy a fela­Balázs Attila illusztrációja jánlásokból kik nyernek majd értékes ajándékokat. Három éve törvény adta lehetőség, hogy a Vöröskereszt szerződést köthe­tett a megye három nagy kórhá­zával — ahol működnek véradó állomások — teljes körű véradás szervezésére. Tavaly a szakszolgálatot a tör­vénynek megfelelően átszervez­ték, megkezdte munkáját az Or­szágos Vérellátó Szolgálat. Bár a feladat nagy, a szabályozások biztonságot, garanciát nyújtanak a Vöröskereszt részére is. Üveghalál Örkény István Délután ötkor halkan zihál­ni kezdett, de senki sem vette észre. A családot a vendégvá­rás izgalma tartotta fogva. A zihálás erősödött, később hörgő hangokkal elegyedett. Most se figyelt rá senki, habár az idegek már jelezték, hogy valamilyen rendhagyó hang­forrás működik a lakásban. Csakhogy van bennünk egy olyan jelzőrendszer is, mely mindent letompít, hogy késlel­tesse a rosszat. Amióta ösztö­neink elzsibbadtak, csak a közvetlen veszélyre riadunk fel. Míg testet nem ér, nincs semmi különbség egy kiköpött cseresznyemag és egy kilőtt puskagolyó között. A hörgések sűrűbbek let­tek, aztán elcsitultak. De ép­pen akkor, ebben a baljósla­tú csöndben, megszólalt egy buggyanó hang, mint amikor megpattan egy ér, s a tüdőből habos vér tódul a szájba. Mind összeszaladtak. Olga mama lassan letette a majonézt, és azt mondta: — Istenem. Márti azt mondta: — Én nem tehetek róla, anyu kérem. Olga mama azt mondta: — Mert sohasem arra fi­gyelsz, amit csinálsz. A nagymamóka közbeszólt: — Ne veszekedjetek, mert bezár a csemegebolt. Csakugyan, valakinek le kellett volna menni és kicse­rélni a szódásüveget. De nem bírtak mozdulni. Álltak és néztek, mert nincs lenyűgö- zőbb, mint a szenvedés. Az üveg belsejében pezsgett a viz; a pezsgés megremegtet­te testét. Száján buborékok buggyantak ki, elpattantak, le­folytak az oldalán. Néma volt, de lehet, hogy szenvedett; ebből a zárt rendszerből nem tudtak kiszökni a hangok. Egy idő múlva kipezsgett a szén­sav, a víz föltisztult, az üveg elcsendesült. Nem szállt föl belőle egyetlen buborék sem. Olga mama fölébe hajolt, és hallgatózott, az üveg azonban nem adott többé életjelet. — Istenem, mi lesz velünk? — kérdezte a nagymamóka. Senki se válaszolt. Bemutatkozó látogatás Nyíregyháza (KM) — Kedden reggel bemutatkozó látoga­tást tett Cernovci megye kormányzóhelyettese a Sza- bolcs-Szatmár-Bereg megyei önkormányzatnál. Mykhailo M. Berezowskyt Bod­nár Sándor, a megyei közgyűlés alelnöke fogadta. Áz ukrán me­gye kormányzóhelyettese a tár­gyaláson elmondta, hogy a kol­hozok felbomlása és a földtulaj­donhoz jutás komoly problémát jelent számukra, ugyanis nincse­nek meg mindezekhez a megfele­lő piaci körülmények. Megyénk azért érdekes számukra, mert hasonló mértékben jelenti a mezőgazdaság a mindennapi megélhetést, illetve a természeti társadalmi adottságok is hason­lóságot mutatnak. Céljuk egy együttműködési szerződés mega­lapozása, miközben megyénkhez hasonlóan ők is határon átlépő térségi régió kialakításán fára­doznak, partnerként maguk mel­lé állítva román és moldvai me­gyéket. Bodnár Sándor, a megyei köz­gyűlés alelnöke a rövid szakmai találkozót azzal zárta, hogy lát lehetőséget olyan európai uniós együttműködésekben való rész­vételre, ahol a társulni kívánó tagok az unión kívüli partnerek­kel együtt pályáznak. A tanácskozás résztvevői Amatőr felvétel

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents