Kelet-Magyarország, 2000. május (60. évfolyam, 101-126. szám)

2000-05-17 / 114. szám

2000. május 17., szerda Keleti HÁTTÉR 3. oldal í'j&ö'yohí Brüsszeli realitások Marik Sándor A hír már ismert, a Kelet-Magyarország is megírta: a négyes főút záhonyi szakaszának bővítéséről szóló projektet javasolja az Észak- Alföldi Regionális Fejlesztési Tanács arra, hogy elnyerje a Phare 2000-es program 580 millió forintos támogatását. A régió megalakításával, majd újraalakítá­sával összefüggő csatározások, a megyék egymás iránti bizalmatlansága, a sok súrló­dás után nemcsak arra a tényre érdemes fel­figyelni, hogy a régió első jelentős fejleszté­sét a mi megyénkben hajthatják végre — a támogatás elnyerését követően —, hanem arra is, hogy a döntést egyhangú szavazással hozták meg. Két dolgot bizonyít ez: ha a fe­lek akarják a valódi együttműködést és való­ban komoly a tét is, felül tudnak emelkedni a korábbi ellentéteken. Másrészt újra bebizo­nyosodott: a következetes, jó munka min­dennek alapja. Mert nem egyszerűen arról volt szó, hogy a három megye közül melyik kapja a zöld utat a támogatás elnyeréséhez, hanem arról: melyik megyének van olyan versenyképes programja, amelyikkel reálisan lehet starthoz állni Brüsszelben. A régiós küldöttek számára a megye be tudta bizonyítani, vannak az uni­ós pályázati kiírásoknak megfelelő, átgon­dolt, előkészített tervei. Ezek közül pedig a záhonyi olyan, amely éppen megfelel az üz­leti infrastruktúra fejlesztésre kiirt Phare-pályá- zatnak. Szakmai körökben ismert, hogy a megyei fejlesztési ügynökség az egyik legjobb az or­szágban. Akkor is keményen dolgoztak, ami­kor nem volt kilátásban uniós vagy országos támogatás. Sok elemzés készen, számos terv félkészen van asztalaikon, nem nulláról, ha­nem jó alapról indulnak, ha egy pályázat megjelenik. Nem véletlen tehát az sem, hogy a régión belül kulcsfeladatokat vállalhatott megyénk: az Észak-Alföldi Régió helyzetelemző programja, az EU-konform te­rületfejlesztési tervezés módszertani program­ja, valamint a régió agrár-fejlesztési program­ja elkészítését. Ismét bebizonyosodik: a tu­dást, a jó munkát nemcsak a megyében, ha­nem a régióban és az unióban is értékelik. Magas ÍVŰ dobás Ferter János karikatúrája □ Dobi vállalkozók Tiszadobon május 14- én, vasárnap tíz taggal megalakult a Vállalko­zók Pártja helyi alapszervezete. Az elnöki fela­datokat Dobszai Imre helyi vállalkozó látja el, ügyvezető elnök: ifj. Budaházy Zoltán; gazda­sági elnök: Antal József lettek. Az alakuló ülé­sen részt vett Takács János, az országos vá­lasztmány elnöke. □ Szennyvíz Május 15-én elkezdődtek a négy községet — Rakamazt, Szabolcsot, Ti­márt, Tiszanagyfalut — átfogó szennyvízberu­házás munkálatai, amelynek összköltsége 2,1 milliárd forint, a generálkivitelezője pedig a KEVÍZ-21. Rakamazon az 1480 lakásból 1200 család már belépett a víziközmű társulásba. □ Négy induló Kémecsén június 4-én pol­gármestert választanak. A megmérettetésre négyen jelentkeztek: dr. Kardos Csaba, a tele­pülés volt jegyzője, Lipők Sándor alpolgár­mester, Radvánszki János vállalkozó és Szent- péteri József, egykori polgármester. Mentő munka A nyíregyháza-sóstói múzeumfalu legrégeb­bi, 1969-től épült portái megérettek már a felú­jításra, a konzerválás­ra. Az ehhez szükséges teljes összeget a mi­nisztériumhoz benyúj­tott pályázaton nyerte az intézmény. A mun­ka folyamatos, ez év­ben a nagyhódosi és a kállósemjéni porták kerülnek sorra Balázs Attila felvétele A drogfogyasztás büntetendő Magyarországnak nincs kábítószer-törvénye • Beszélgetés dr. Lévay Miklós professzorral Györke László Nyíregyháza (KM) — A kábító­szerprobléma és büntetőjogi kontrollja Magyarországon címmel tartott előadást az Egészségügyi Főiskolán dr. Lévay Miklós, a Miskolci Egyetem Bűnügyi Tudomá­nyok Intézetének igazgatója, habilitált egyetemi tanár. Ez alkalomból kértünk tőle in­terjút. □ A drogfogyasztó bűnös-e vagy áldozat? — A Büntető törvénykönyvet 1998-ban a kábítószer bűncselek­ményekkel kapcsolatban jelentős mértékben módosították. Tehát a BTK-t és büntető eljárási tör­vényt, nem pedig a drogtörvényt, Magyarországnak ugyanis nincs drogtörvénye, mely a kábító­szerproblémának minden oldalát szabályozza egy törvényen belül. A joggyakorlat szerint — Sok jogszabályban, törvényben találunk rendelkezéseket, ame­lyek érintik a kábítószerkérdést. A BTK-ban alapvetően azt talál­juk meg, hogy mely cselekmé­nyek minősülnek bűncselek­ménynek. Az 1998-as módosításig a BTK 1993-as módosítása volt ér­vényben, melyben kifejezetten a fogyasztás, mint büntetendő cse­lekmény, nem szerepelt. A jog­Dr. Lévay Miklós A szerző felvétele gyakorlat szerint a Legfelsőbb Bí­róság iránymutatása alapján a kábítószer megszerzése és tartása volt büntetendő cselekmény. Te­hát a fogyasztás végül is azért büntetendő, mert maga a meg­szerzés és a tartás bűncselek­mény. ö Mit mond a most érvényben lévő törvény? — Most már a törvényből, nem pedig a Legfelsőbb Bíróság irány- mutatásából válik egyértelművé, hogy a fogyasztás büntetendő cse­lekmény. A korábbi rendelkezés szerint nemcsak a kábítószerfüg­gő elkövetők, hanem az alkalmi és rendszeres fogyasztók is élhet­tek az úgynevezett elterelés intéz­ményével. Ez azt jelenti: bizo­nyos feltételek — enyhébb kábí­tószer-bűncselekmények — eseté­ben, amennyiben a terhelt vállal­ta, hogy hat hónapon keresztül folyamatos gyógy- illetve megelő­ző kezelésen részt vesz, akkor az eljárást felfüggesztették egy évre. Ha az ügyész úgy látja — A most érvényben lévő BTK alapján ez a lehetőség csak a kábítószerfüggő gyanúsítottat il­leti meg. Én a magam részéről ez­zel nem értek egyet, mert szűkíti a gyógykezelés, pontosabban a büntetőútról való elterelés alkal­mazásának lehetőségét. Ugyanak­kor nem mondható el az, hogy a ’98-as módosítás csökkentette azon személyek várható számát, akik esetében büntetés helyett gyógykezelés jöhet szóba. Ugyan­is nemcsak BTK-t, hanem a bün­tető eljárási törvényt is módosí­tották, ami a felelősségrevonás rendjét szabályozza. A törvény- módosításból hívom fel a figyel­met a vádemelés elhalasztásának intézményére, mely korábban csak a fiatalkorúakra vonatko­zott, a mostani azonban a felnőt­tekre is érvényes. Tehát ha az ügyész úgy látja — enyhébb sú­lyú bűncselekmény esetében —, hogy az szolgálja jobban az elkövető és a társadalom érdeke­it, ha nem emel vádat — megte­heti. Ilyenkor próbaidőre elha­lasztja és pártfogó felügyelete alá helyezi az elkövetőt. A módosítás a pártfogó felügyelet esetében az előírható magatartási szabályok körét kiegészítette: tehát az elkövető kötelezhető arra, hogy egészségügyi felvilágosításon ve­gyen részt, megelőző szolgáltatást vegyen igénybe. Ezt a részét a törvénynek kevésbé hangsúlyoz­za mind a sajtó, mind a szakmai közvélemény. Ennek háttere, hogy az úgynevezett pártfogói szolgálatot nem fejlesztették oly módon, hogy képes legyen a vár­hatóan nagy számú vádemelés el­halasztásából ‘ fakadó elkövetői körrel foglalkozni. A nemzeti drogstratégia tervezete a pártfo­gói hálózat fejlesztését tűzi ki cé­lul, bízzunk benne, hogy ez a végső változatban is így lesz. Nem oldható meg □ Mennyire kulcsfigura ebben a kérdésben a szociális munkás? — Alapvetően a magyar bű­nözési ügy nem oldható meg csak rendőri intézkedéssel és szigorú bírósági ítéletekkel. A bűnelkö­vetők és bűncselekmények jelen­tős része olyan elkövetői kört és olyan cselekményeket jelent, ahol szociális, pedagógiai ismere­tekkel rendelkező nem jogászok­ra van szükség ezeknek az embe­reknek a közösségbe való vissza-, illetve beilleszkedése érdekében. A magyar bűnözési probléma ke­zelése a büntető igazságszolgálta­tás segédcsapatai nélkül ugyanis reménytelen. ma _______________ Májusi csók Oláh Gábor ____________________ I^éső este volt, szokatlanul kevesen utaztunk a nyolcason, mindenkinek jutott ülőhely. A szállodánál ketten szálltak fel, egy jól megtermett ifjú, karján könnyűléptű lánnyal. A hirte­len induló busz előrelendítette őket, így távolodtak kéz a kéz­ben a kocsi belsejébe, nevetve és összesimulva. Látszott, most adott nehéz szerelmet a tavasz. A lánynak be nem állt a szája, vidáman csivitelt, mint sze­merkélő puha esőben az eresz alatt pihenő fustifecske fióka. A fiú hallgatott, szótlanul, vágya­kozóan nézte a lány csókra éhes ajkát. A busz utasainak többsé­ge érdeklődve, szives mosollyal fogadta az újonnan érkezőket. Még a mellettem ülő galambősz nénike is nagymamás jósággal, megértőén hunyorogva szemlél- gette őket. Majd holnap este — mondta a lány — és közelebb húzódott a fiúhoz, szinte ráborult. A nagy­mama apró szemei ámuló gye­rekszemmé kerekedtek, aztán lesütötte pilláit és szemérmesen mosolygott. Mintha sóhajtott volna. Talán elmúlt ifjúságát, emlékeit szólongatta, azt az időt, amikor éppen a Sóstón, vagy valahol a kertek alatt el­csattan az a bizonyos első csók. Bal oldali szomszédom szintén idősebb úr, helyeslőén bóloga­tott, amúgy huszárosán megsi­mogatta bajuszát. Már ma este — duruzsolta a fiú. A lány nevetett és a követ­kező pillanatban összeért a szá­juk. Nem is akárhogyan, nem volt az ártatlan, sebtében kapott és vett puszi, hanem bizony szívvel-lélekkel váltott, forró páros csók. Az autóbusz utasai ettől kezdve láthatóan két tá­borra szakadtak: csókhívőkre és ellenzőkre. Ejnye-ejnye — motyogta már a nénike is. Ejha! — kiáltotta a szomszédom, a hu- szárbajuszos, s közben csettin- tett is egyet. Egy csendesebb hang megjegyezte: „Ezek intim dolgok, a mi időnkben nem a nyilvánosság előtt intéztük.” A fiatalokat mindez egy cseppet sem zavarta, egymással voltak elfoglalva. A háborgók és a megértők között a vita még ak­kor is folyt, amikor a fiatalok már régen nem voltak a buszon. Ibiknek volt igaza, nem tu­dom. Talán Petőfinek. Idéztem is magamban. „Tíz pár csókot egyvégből, a legédesebbjéből.” Vagy Heinét citáltam: „Nyárfák lassan bólogatnak, s ők ezer csókot adnak.” A régió delegáltjai Debrecen (KM) — Az Észak- Alföldi Régió Fejlesztési Ta­nácsa legutóbbi ülésén meg­választotta hat állandó bi­zottságának tagjait is. Az egyes munkabizottságok 7-7 tagból állnak, soraikba — a bizottsági elnökök mel­lé — a régiót alkotó megyék 2-2 tagot delegálnak. Megyénk delegáltjai a követke­zők: N. Szabó József főiskolai tanszékvezető, Rezsőfi István, a munkaügyi központ igazgatója (humánerőforrás-fejlesztési); Dankó András, a Közlekedésfelü­gyelet munkatársa, Drótos Vince tiszalöki polgármester (infra­struktúra-fejlesztési); Lenti Ist­ván megyei FVM hivatalvezető, Tóth András országgyűlési kép­viselő (agrár- és vidékfejlesztési); Hart József külkereskedelmi vál­lalkozó, Karakó László gáva- vencsellői polgármester (vállalko­zásfejlesztési); Szabó Attila, a Pri- mom Vállalkozásfejlesztési Ala­pítvány idegenforgalmi mene­dzsere, Kórikné Terebes Mária, a Falusi Turizmus Országos Szövet­ségének alelnöke, Tiszalök (tu­risztikai, idegenforgalmi és régió­marketing); Wachal Kálmán, a megyei FVM hivatal vezetőhe­lyettese, Parragh Dénes környe­zetvédelmi szakértő (környezetvé­delmi és vízgazdálkodási). A tér-, vek szerint a hat bizottságnak ki­lenc projektet kell kidolgoznia és felügyelnie a Phare 2000-es prog­ramhoz kapcsolódóan. A tanács ülésén a vállalkozás- fejlesztési munkabizottság elnö­ke, Apáti György lemondott, he­lyére a tanács tagjai az ugyan­csak szabolcsi Kovács Ferencet választották. Támogatás vállalkozóknak Nyíregyháza (KM) — A Gazdasá­gi Minisztérium (GM) 2000. évre vonatkozó támogatási rendsze­réről tartanak konferenciát Glatt- felder Béla a tárca politikai állam­titkára részvételével március 19- én Nyíregyházán. A Korridor Egyesület által ko­rábban elindított „Szabolcs-Szat- már-Bereg megye jövője, tásadal- mi, gazdasági fejlődésének lehe­tőségei” című fórumsorozat legú­jabb rendezvényén — pénteken 11 óra 30 perctől a Szarvas utca 1-3. szám alatti irodaház földszinti nagytermében — a GM illetékes vezetői előadásokat és konzultáci­ókat tartanak a kis- és középvál­lalkozói, a turisztikai, az aktív foglalkoztatási célelőirányzatok­ból, valamint a háziorvosok által igényelhető támogatásokról, illet­ve az ipari parkok fejlesztését cél­zó programokról.

Next

/
Thumbnails
Contents