Kelet-Magyarország, 2000. május (60. évfolyam, 101-126. szám)
2000-05-13 / 111. szám
2000. május 13., szombat Kelet«« HÁTTÉR 3. oldal Tételek az életből Angyal Sándor A héten gyakran énekszóra ébredtem: éjjelizenét adtak a végzős diákok, akik me- gyeszerte ma ballagnak, jelképesen búcsút véve az alma matertől. Azért csak jelképesen, mert az utolsó nagy próbatétel még hátravan: az érettségről is tanúbizonyságot kell tenni. Bármennyire is szívbemarkoló és különösen a szülők szemébe könnyt csaló a „Ballag már a vén diák...", a gondtalan ünneplés órái hamar-hamar elrebbennek és hétfőtől ismét a hétköznapi valóság talaját érezzük talpunk alatt: jönnek a tételek a rádióból, és jönnek a tételek az életből. Ma még a boldog órák napja van, hol gazdagon, hol szerényen, de ünnepük a nagylányt, a serdülő legényt, aki immár a felnőttség kapujához érkezett. Hat évvel ezelőtt csaknem 30 ezerrel kevesebben ballagtak, mint az idén. Most kevés híján százezer fiatal öltözik ünneplőbe, veszi vállára a tarisznyát az Útravalóval, szorongat kezében virágot és fogadja a gratulációkat és csillog a szeme az ajándékoktól. Tovább, tovább...— hallik újra az ének és ekkor jelennek meg az első felhők a diákok, a szülők homlokán. Nemcsak azért, vajon sikerül-e és úgy sikerül-e az érettségi s majdan a felvételi a főiskolára, egyetemre, ahogy szeretnék, hanem azért is, mert bár makrogazdaságunk reményt keltő jeleket mutat, de ezek hatása bizony még kevéssé érződik a legkisebb közösségben, a családban. Mert ha nem sikerül a felvételi — vagy eleve nem is szándékszik a most ballagó továbbtanulni — akkor máris előtte magasodik a nagy kérdőjel: hol kap munkát, hol juthat tisztes megélhetéshez? Történnek erőfeszítések e téren is — főleg a különböző képzési formák bővítésében — de az út, amelyen járunk s amelytől egy olajozottab- ban működő, gazdagabb országot remélünk, bizony göröngyös. Új követelmények magasodnak a felnövő generáció előtt: ma már szinte természetes egy, de inkább két nyelvvizsga, számítógépes ismeret, a szövegszerkesztés éppúgy, mint a kalandozás az interneten, hiszen mindezek nélkül az új évezred új analfabétái lehetnek csupán. Természetesen az effajta pluszképzések pluszpénzt igényelnek... Persze régen sem volt könnyű, akkor is voltak követelmények, s valójában ma 18 évesnek lenni azért nem tragédia. Szorgalom, elszántság, türelem és tenniakarás: elkoptatott szavak ugyan, de ma azért mégsem árt rájuk gondolni. HÍREK □ Segítség telefonon Szombaton és vasárnap is ingyen hívható 18-23 óráig a telefonos lelki segély, melynek száma: 06-80- 505-555. □ Papírmasé maszkok Alkossunk együtt! címmel papírmasé technikával maszkokat készíthetnek az ügyes kezüek Molnár Ibolya vezetésével május 15-én 14 órától Nyíregyházán, a Vécsey utcai fiókkönyvtárban, a gyermek könyvhónap keretében. Egyelőre még nem fenyeget csőd A támogatás csökkenése elsősorban az aprófalvakat hozza nehéz helyzetbe Nyírtét, Magy, Laskod, Marokpapi, Tákos (KM - Gy. L.) — A községektől megvonták a korábban minden évben folyósított kétmilliós működési költség felét. Az országban 261 települési ön- kormányzat központi költségvetési forrásból származó bevétele csökkent. Ezt nemrég nyilatkozta dr. Kara Pál, a Belügyminisztérium helyettes államtitkára, s hozzátette: az aprófalvak azonban más forrásokból is segítséget kapnak, például az oktatáshoz, mivel az alsó osztályokba és az óvodába járó gyermekek taníttatásának minden költségét az állam vállalja magára. Kevés a normatíva Megyénk kistelepüléseinek polgármestereit kérdeztük erről, valamint az árvízi elvonásról. Révész Dezső, Nyírtét polgár- mestere elmondta: tulajdonképpen nem az említett megvonás okoz problémát, hiszen összességében a tavalyihoz képest 17,5 százalékkal több állami normatívát kapnak az idén. Ugyanakkor a működési kiadások növekedése és a törvényi kötelezettségek miatt a tavalyi 6,5 milliós forráshiánnyal szemben az idén 11 millió a költségvetési deficit. Mivel Nyírtétnek 1100-nál több lakosa van, nem jár a településnek kiemelt támogatás, így természetesen az iskolások és az óvodások tényleges költségeinek az állami normatíva csupán 65 százalékát fedezi. Az árvízi elvonás — 170 ezer forint — a működést nem érinti, hiszen a felhalmozási célú kiadásokat csökkentik ennyivel. Magy mint 1100-nál kisebb lélekszámú, halmozottan hátrányos település, melynek önkormányzata önálló iskolát és óvoMagyon például a polgármesteri dát tart fent, kiemelt normatívát kap. Itt az állami támogatás valóban fedezi az óvodások és az alsó tagozatosok költségeit — tudtuk meg Múlik Zoltán polgármestertől. A felső tagozatos általános iskolások költségei azonban 12 százalékkal többet tesznek ki, mint a normatíva. A kiemelt normatíva ellenére 16 millió forint a forráshiány. A mintegy hárommillió forint saját bevétel az egésznek mindössze két százalékát teszi ki. Az árvízzel kapcsolatos elvonást (59 ezer forint) a falugazdálkodás racionalizálásával „bekkelik ki”. Drága az iskola Laskodon 1127-en élnek, tehát nem kap kiemelt normatívát, az alacsony gyermeklétszám miatt az iskola fenntartása lényegesen többe kerül, mint amennyi az állami támogatás. A működési forhivatal felújítására sem telik ráshiány 14 millió forint, két ütemben (elsőben nyolcmillióra) pályáznak kiegészítő támogatásra. A 43 ezer forintos árvízi elvonás nem jelent gondot — mondta érdeklődésünkre Vargáné Kiss Katalin polgármester. Márokpapinak 486 lakosa van, ár- és belvízzel kapcsolatos kiadásaik is voltak, a gyorssegélyt megkapták. A 18 ezer forintos elvonás nem jelent problémát, viszont az már igen, hogy mintegy tízmillió a forráshiányuk. Az általános iskolát Beregsuránnyal közösen működtetik, mégpedig demokratikus alapon: az alsósok és a felsősök is utaznak: ki Papiba, ki Surányba. Mester András polgármester véleménye szerint nem biztos, hogy az oktatási intézmények működtetése társulásban lényegesen gazdaságosabb, hiszen az ingázás költségei is tetemesek. Egyéb, nem gazdaA szerző felvétele sági jellegű hátrányokról nem is beszélve. Több a kiadás Tákos lakosainak száma 476, társulásban — Csarodával és Hete- fejércsével közösen — tartják fenn az általános iskolát. Az állami normatíva azonban itt sem fedezi a tényleges költségeket. Összességében 8 millió forinttal (32 százalék) több a kiadás, mint a bevétel — tudtuk meg Kiss Mihály polgármestertől. Igaz, ebben az is közrejátszik, hogy a költsgévetésnek közel 30 százalékát fordítják szociális feladatokra. A megyében jelenleg nincs csődközeli helyzetben települési önkormányzat — tudtuk meg Koncz Imrétől, a TÁKISZ igazgatójától, bár kétségtelen, hogy több településen vannak komoly nehézségek. Túlsúlyosak A nyári melegben kissé ellágyuló felső aszfaltréteg épen tartása miatt ilyenkor különösen aktuális a terhergépkocsik tengelyterhelésének mérése. A Szabolcs-Szat- mar-Bereg Megyei Közlekedési Felügyelet mérőkocsija naponta átlagosan tizenöt ilyen mérést végez. Badar László ellenőr és munkatársai átlagosan húsz százalékukat értékeli túlsúlyosnak Balázs Attila felvétele ELETKEPEK Dorottya és Makay Béla ____________________________ A történet mesének tűnik. Nem az. Lélekfelemelő mesés történet ez, amely napjainkban is játszódik. Van egy kislány, Dorottya, kinek szülei házat építettek a Túr vadregényes partján, egy védett tölgyerdővel szemben. A kislány életét, érzelmeit, állítom a gondviselő vezérli, amely a kiváló életösztöneiben meg az állatok gondozásában nyilvánul meg. Még óvodás sem volt, amikor a vágyódott állatait rajzol- gatta. Csikót, kutyát, macskát, nyuszit, lepkét. S ahogy nőtt, növögetett, összetalálkozott eme állatokkal. S ekkor félretéve a ceruzát, az ecsetet, egy ku- tyafalka kíséretében járta a vízpartot, az erdőt. A kutyák a kisbagoly oda is elkísérték, ahová senki mást nem. Utcákba, konyhába, szobába, de idegenek közé is. Ilyen volt a Foltos kutyája is, akit a kislány keresése közben lőttek le a vadászok. A minap pedig egy fészkéből kipottyant erdei fülesbagoly lett a barátja. Állatbarát idegen ember által jutott hozzá, véletlenül, mondjuk mi. Telepátia, megérzés, lélekkisugár- zás? Ki tudja. De az tény, amit eddig legalább százegy ember látott, hogy a kisbagoly elfogadta őt barátjának. Senki mástól nem fogadja el a tápláléknak szánt kishalakat sem, csak a kislánytól. Pedig a barátok is körbeállják, simogatják, becézgetik. De amikor Doroty- tya megszólítja, Petra... Petra..., csak őrá néz nagy citromsárga szemivei. Ha elfordul, a bagoly is utánafordul. Miért ne? Egyszer egy árva kis rókát neveltem, s az én hívásomra, csak az enyémre, bárhonnan visszatért. Petra egyszobában hál a kisgazdájával. Előbb az ágy karjára szál fel, majd a szekrény tetejére, s onnan hallatja hívogató hangját, mintha azt kiáltaná: gye-re, gye-re! Ma már kijárnak a kertaljai mezőre is, röpülni tanítja Dorottya. Mert tudja, hogy kellően felkészítve, a tölgyerdőben lesz az igazi hazája. S akkor amit álmodni fognak, sok-sok ezer madár és kislány közül csak egynek-egynek adatik meg. Magával röpíti majd Dorottya jóságos lelkének egy darabkáját, a kislány pedig tudom, mindig vissza-visszavár- ja. Biztos vagyok benne, hogy az erdőben majd találkoznak, amikor Dorottya is azt kiáltja, hogy gyere, gyere. Mert neki ez is megadatik. Holland alma Mátészalka (N. L.) — Holland gyümölcstermelő szakemberek tartottak előadást május 9-én a mátészalkai Baross László Mezőgazdasági Szakközépiskolában. Az iskola tanárain és diákjaink kívül a szatmári térség mezőgazdasági vállalkozói is meghallgatták az érdekes előadást. A hollandok a korszerű almafajtákat ismertették. Az iskola vezetőivel megállapodtak abban, hogy ősszel kamionban ezer újfajta holland almacsemetét szállítanak Mátészalkára „ajándékba”. Az iskola tangazdaságának földjén elültetik az ezer csemetét, a terület a magyar almatermelőknek referencia lesz. Az almafákat az iskola szakoktatói és kertész tanulói gondozzák majd. A termés természetesen az iskoláé, illetve a tangazdaságé lesz.
