Kelet-Magyarország, 2000. május (60. évfolyam, 101-126. szám)

2000-05-13 / 111. szám

2000. május 13., szombat Kelet«« HÁTTÉR 3. oldal Tételek az életből Angyal Sándor A héten gyakran énekszóra ébredtem: éj­jelizenét adtak a végzős diákok, akik me- gyeszerte ma ballagnak, jelképesen búcsút véve az alma matertől. Azért csak jelképe­sen, mert az utolsó nagy próbatétel még hátravan: az érettségről is tanúbizonyságot kell tenni. Bármennyire is szívbemarkoló és különö­sen a szülők szemébe könnyt csaló a „Bal­lag már a vén diák...", a gondtalan ünnep­lés órái hamar-hamar elrebbennek és hét­főtől ismét a hétköznapi valóság talaját érezzük talpunk alatt: jönnek a tételek a rá­dióból, és jönnek a tételek az életből. Ma még a boldog órák napja van, hol gazda­gon, hol szerényen, de ünnepük a nagy­lányt, a serdülő legényt, aki immár a fel­nőttség kapujához érkezett. Hat évvel ez­előtt csaknem 30 ezerrel kevesebben bal­lagtak, mint az idén. Most kevés híján száz­ezer fiatal öltözik ünneplőbe, veszi vállára a tarisznyát az Útravalóval, szorongat kezé­ben virágot és fogadja a gratulációkat és csillog a szeme az ajándékoktól. Tovább, tovább...— hallik újra az ének és ekkor jelennek meg az első felhők a diákok, a szülők homlokán. Nemcsak azért, vajon sikerül-e és úgy sikerül-e az érettségi s maj­dan a felvételi a főiskolára, egyetemre, ahogy szeretnék, hanem azért is, mert bár makrogazdaságunk reményt keltő jeleket mutat, de ezek hatása bizony még kevéssé érződik a legkisebb közösségben, a család­ban. Mert ha nem sikerül a felvételi — vagy eleve nem is szándékszik a most ballagó to­vábbtanulni — akkor máris előtte magaso­dik a nagy kérdőjel: hol kap munkát, hol juthat tisztes megélhetéshez? Történnek erőfeszítések e téren is — főleg a különbö­ző képzési formák bővítésében — de az út, amelyen járunk s amelytől egy olajozottab- ban működő, gazdagabb országot remé­lünk, bizony göröngyös. Új követelmények magasodnak a felnövő generáció előtt: ma már szinte természetes egy, de inkább két nyelvvizsga, számítógépes ismeret, a szö­vegszerkesztés éppúgy, mint a kalandozás az interneten, hiszen mindezek nélkül az új évezred új analfabétái lehetnek csupán. Ter­mészetesen az effajta pluszképzések plusz­pénzt igényelnek... Persze régen sem volt könnyű, akkor is voltak követelmények, s valójában ma 18 évesnek lenni azért nem tragédia. Szorga­lom, elszántság, türelem és tenniakarás: el­koptatott szavak ugyan, de ma azért még­sem árt rájuk gondolni. HÍREK □ Segítség telefonon Szombaton és va­sárnap is ingyen hívható 18-23 óráig a tele­fonos lelki segély, melynek száma: 06-80- 505-555. □ Papírmasé maszkok Alkossunk együtt! címmel papírmasé technikával maszkokat ké­szíthetnek az ügyes kezüek Molnár Ibolya ve­zetésével május 15-én 14 órától Nyíregyhá­zán, a Vécsey utcai fiókkönyvtárban, a gyer­mek könyvhónap keretében. Egyelőre még nem fenyeget csőd A támogatás csökkenése elsősorban az aprófalvakat hozza nehéz helyzetbe Nyírtét, Magy, Laskod, Ma­rokpapi, Tákos (KM - Gy. L.) — A községektől megvonták a korábban minden évben fo­lyósított kétmilliós működési költség felét. Az országban 261 települési ön- kormányzat központi költségve­tési forrásból származó bevétele csökkent. Ezt nemrég nyilatkozta dr. Kara Pál, a Belügyminisztérium helyettes államtitkára, s hozzá­tette: az aprófalvak azonban más forrásokból is segítséget kapnak, például az oktatáshoz, mivel az alsó osztályokba és az óvodába járó gyermekek taníttatásának minden költségét az állam vállal­ja magára. Kevés a normatíva Megyénk kistelepüléseinek pol­gármestereit kérdeztük erről, valamint az árvízi elvonásról. Révész Dezső, Nyírtét polgár- mestere elmondta: tulajdonkép­pen nem az említett megvonás okoz problémát, hiszen összessé­gében a tavalyihoz képest 17,5 százalékkal több állami normatí­vát kapnak az idén. Ugyanakkor a működési kiadások növekedé­se és a törvényi kötelezettségek miatt a tavalyi 6,5 milliós forrás­hiánnyal szemben az idén 11 millió a költségvetési deficit. Mi­vel Nyírtétnek 1100-nál több la­kosa van, nem jár a településnek kiemelt támogatás, így természe­tesen az iskolások és az óvodá­sok tényleges költségeinek az ál­lami normatíva csupán 65 száza­lékát fedezi. Az árvízi elvonás — 170 ezer forint — a működést nem érinti, hiszen a felhalmozá­si célú kiadásokat csökkentik ennyivel. Magy mint 1100-nál kisebb lé­lekszámú, halmozottan hátrá­nyos település, melynek önkor­mányzata önálló iskolát és óvo­Magyon például a polgármesteri dát tart fent, kiemelt normatívát kap. Itt az állami támogatás va­lóban fedezi az óvodások és az alsó tagozatosok költségeit — tudtuk meg Múlik Zoltán pol­gármestertől. A felső tagozatos általános iskolások költségei azonban 12 százalékkal többet tesznek ki, mint a normatíva. A kiemelt normatíva ellenére 16 millió forint a forráshiány. A mintegy hárommillió forint sa­ját bevétel az egésznek mind­össze két százalékát teszi ki. Az árvízzel kapcsolatos elvonást (59 ezer forint) a falugazdálkodás ra­cionalizálásával „bekkelik ki”. Drága az iskola Laskodon 1127-en élnek, tehát nem kap kiemelt normatívát, az alacsony gyermeklétszám miatt az iskola fenntartása lényegesen többe kerül, mint amennyi az ál­lami támogatás. A működési for­hivatal felújítására sem telik ráshiány 14 millió forint, két ütemben (elsőben nyolcmillióra) pályáznak kiegészítő támogatás­ra. A 43 ezer forintos árvízi elvo­nás nem jelent gondot — mondta érdeklődésünkre Vargáné Kiss Katalin polgármester. Márokpapinak 486 lakosa van, ár- és belvízzel kapcsolatos kia­dásaik is voltak, a gyorssegélyt megkapták. A 18 ezer forintos el­vonás nem jelent problémát, vi­szont az már igen, hogy mintegy tízmillió a forráshiányuk. Az ál­talános iskolát Beregsuránnyal közösen működtetik, mégpedig demokratikus alapon: az alsósok és a felsősök is utaznak: ki Papi­ba, ki Surányba. Mester András polgármester véleménye szerint nem biztos, hogy az oktatási in­tézmények működtetése társu­lásban lényegesen gazdaságo­sabb, hiszen az ingázás költségei is tetemesek. Egyéb, nem gazda­A szerző felvétele sági jellegű hátrányokról nem is beszélve. Több a kiadás Tákos lakosainak száma 476, tár­sulásban — Csarodával és Hete- fejércsével közösen — tartják fenn az általános iskolát. Az álla­mi normatíva azonban itt sem fedezi a tényleges költségeket. Összességében 8 millió forinttal (32 százalék) több a kiadás, mint a bevétel — tudtuk meg Kiss Mi­hály polgármestertől. Igaz, eb­ben az is közrejátszik, hogy a költsgévetésnek közel 30 százalé­kát fordítják szociális feladatok­ra. A megyében jelenleg nincs csődközeli helyzetben települési önkormányzat — tudtuk meg Koncz Imrétől, a TÁKISZ igazga­tójától, bár kétségtelen, hogy több településen vannak komoly nehézségek. Túlsúlyosak A nyári melegben kissé ellágyuló felső aszfaltréteg épen tar­tása miatt ilyenkor különösen aktuális a terhergépkocsik ten­gelyterhelésének mé­rése. A Szabolcs-Szat- mar-Bereg Megyei Közlekedési Felügye­let mérőkocsija na­ponta átlagosan tizenöt ilyen mérést végez. Badar László ellenőr és munkatár­sai átlagosan húsz százalékukat értékeli túlsúlyosnak Balázs Attila felvétele ELETKEPEK Dorottya és Makay Béla ____________________________ A történet mesének tűnik. Nem az. Lélekfelemelő mesés történet ez, amely napjainkban is játszódik. Van egy kislány, Dorottya, kinek szülei házat építettek a Túr vadregényes partján, egy védett tölgyerdővel szemben. A kislány életét, érzelmeit, állí­tom a gondviselő vezérli, amely a kiváló életösztöneiben meg az állatok gondozásában nyilvánul meg. Még óvodás sem volt, ami­kor a vágyódott állatait rajzol- gatta. Csikót, kutyát, macskát, nyuszit, lepkét. S ahogy nőtt, növögetett, összetalálkozott eme állatokkal. S ekkor félreté­ve a ceruzát, az ecsetet, egy ku- tyafalka kíséretében járta a vízpartot, az erdőt. A kutyák a kisbagoly oda is elkísérték, ahová senki mást nem. Utcákba, konyhába, szobába, de idegenek közé is. Ilyen volt a Foltos kutyája is, akit a kislány keresése közben lőttek le a vadászok. A minap pedig egy fészkéből kipottyant erdei fülesbagoly lett a barátja. Állatbarát ide­gen ember által jutott hozzá, véletlenül, mondjuk mi. Tele­pátia, megérzés, lélekkisugár- zás? Ki tudja. De az tény, amit eddig legalább százegy ember látott, hogy a kisbagoly elfo­gadta őt barátjának. Senki mástól nem fogadja el a táplá­léknak szánt kishalakat sem, csak a kislánytól. Pedig a bará­tok is körbeállják, simogatják, becézgetik. De amikor Doroty- tya megszólítja, Petra... Pet­ra..., csak őrá néz nagy citrom­sárga szemivei. Ha elfordul, a bagoly is utánafordul. Miért ne? Egyszer egy árva kis rókát neveltem, s az én hívásomra, csak az enyémre, bárhonnan visszatért. Petra egyszobában hál a kis­gazdájával. Előbb az ágy karjá­ra szál fel, majd a szekrény te­tejére, s onnan hallatja hívoga­tó hangját, mintha azt kiálta­ná: gye-re, gye-re! Ma már kijárnak a kertaljai mezőre is, röpülni tanítja Do­rottya. Mert tudja, hogy kellő­en felkészítve, a tölgyerdőben lesz az igazi hazája. S akkor amit álmodni fognak, sok-sok ezer madár és kislány közül csak egynek-egynek adatik meg. Magával röpíti majd Do­rottya jóságos lelkének egy da­rabkáját, a kislány pedig tu­dom, mindig vissza-visszavár- ja. Biztos vagyok benne, hogy az erdőben majd találkoznak, amikor Dorottya is azt kiáltja, hogy gyere, gyere. Mert neki ez is megadatik. Holland alma Mátészalka (N. L.) — Hol­land gyümölcstermelő szak­emberek tartottak előadást május 9-én a mátészalkai Ba­ross László Mezőgazdasági Szakközépiskolában. Az is­kola tanárain és diákjaink kívül a szatmári térség me­zőgazdasági vállalkozói is meghallgatták az érdekes előadást. A hollandok a korszerű al­mafajtákat ismertették. Az iskola vezetőivel megálla­podtak abban, hogy ősszel kamionban ezer újfajta hol­land almacsemetét szállíta­nak Mátészalkára „ajándék­ba”. Az iskola tangazdaságá­nak földjén elültetik az ezer csemetét, a terület a magyar almatermelőknek referencia lesz. Az almafákat az iskola szakoktatói és kertész tanu­lói gondozzák majd. A ter­més természetesen az isko­láé, illetve a tangazdaságé lesz.

Next

/
Thumbnails
Contents