Kelet-Magyarország, 2000. május (60. évfolyam, 101-126. szám)

2000-05-10 / 108. szám

2000. május 10., szerda Kelet« HÁTTÉR 3. oldal NÉZŐPONT A tudomány haszna KovAcs Éva _________________________________________ A tudomány határokat nem ismerő jövő­formáló erő — mondta Göncz Árpád a Ma­gyar Tudományos Akadémia legutóbbi köz­gyűlésén, ahol a tudományos élet legjobb­jai, mondhatni színe java volt jelen. A rendezvény résztvevői között ott volt a miniszterelnök is, aki beszédében annak a reménynek adott hangot, hogy a gazdasá­gi és a szellemi élet összefogása az ország gyarapodásához vezet. Két kiemelkedő személyiség, két, egymás­tól látszólag távol álló gondolat. A kettő azonban valahol nagyon is egy. Mindkettő azt sugallja, hogy a tudomány, a tudósság nem egyfajta elvont, magasztos cselekedet, hanem olyan tevékenység, amelynek hasz­na a gyakorlatban, a mindennapi életben előbb utóbb jelentkezik. Tudtuk ezt persze eddig is, legfeljebb né­ha türelmetlenek voltunk, s a kelleténél hosszabbnak láttuk a hasznosulásig terjedő időt. Bizonyára azért is, mert jócskán rászo­rultunk a tudomány hasznára, bőven volt bepótolni, fejlődni valónk. Nemcsak volt, bizony jócskán akad ma is. Különösen a mi régiónkban, az ország­nak e keleti felében igaz ez. Mert szép aho­vá eljutottunk, de tennivalókból, feladatok­ból hagytak ránk elődeink, s tartok tőle, utódainkra hagyunk majd mi is. Miközben naponta halljuk, hogy hátrányos helyzet­ben, lemaradásban vagyunk, egy pillanatra sem hallgathatjuk el, hogy mindennek nem a szellemiek, sokkal inkább az anyagiak hiá­nya az oka. Tudós emberek, költők, neves közéleti személyiségek sora származik a vidékünkről, akik munkásságukkal, eredmé­nyeikkel nemcsak a hazának, de szűkebb pátriájuknak is szereztek hírnevet. A tudós gondolatok, a tudomány ered­ményei sokat javíthatnak az itt élők sorsán, a keleti végeken. Kormányprogramok, gaz­dasági elképzelések sorának akad itt megfelelő terep, tennivaló is, hiány is akad errefelé bőven. IN/Iindezek tükrében már nem is olyan el­vont, nem is olyan távoli dolog a Magyar Tudományos Akadémia, s bennünket is érint, amiről ott szó esik. A gazdák más érdekvédelmet akarnak Hová tegyenek százezer liter tejet? • Összefognak a kistermelők megyénkben Lefler György Ibrány, Kemecse, Nyíregyhá­za, Rakamaz (KM) — Nagy el­határozásra jutott a száz te­henet tartó ibrányi gazda. Hegedűs László: kilép a Tej Terméktanácsból. Annak komoly oka van, hogy nincs szándékában további sze­repet vállalni a tanács munkájá­ban sem a megye négy küldöttje egyikeként, sem mint elnökségi tag. Nagy a káosz — Betelt a pohár! — mondja, majd sorolja: — óriási a káosz: eltűnnek adatok, az 1996-ban be­állított és évi bontásban üteme­zett tejkvótákat küldöttgyűlési határozat nélkül, jogtalanul és drasztikusan csökkentették. Itt van például a tiszarádi szövetke­zetnek küldött levél: a 670 ezer literes kvótát egyszeriben 100 ezer literrel lejjebb vették, de so­rolhatnám tovább. Nekem a 430 ezer litert egy hónappal előbb 324 ezerre, most pedig 183 ezer 977 literre módosították! A ta­nács 21 fős elnökségében jószeré­vel egyedül képviselem a kister­melők érdekét, merthogy a ter­melői oldal többi tagja is elköte­lezettje az igen erős feldolgozói oldalnak, nevén nevezve: a mul- tiknak. Mindenben, mindenkor az ő akaratuk érvényesül. Ha pe­A tejkvótákat milyen jogon árusítják tíz forintért literenként? Hegedűs László dig nem tudom hallatni a szabol­csi tehéntartók igazát, akkor jobb, ha emelem a kalapom. Bir­Delelő csorda Tiszalöknél A szerző felvételei kózni, fejjel ekkora falnak men­ni, próbáljon meg valaki más! Indokolatlan volt — Amint az utólag bebizonyoso­dott, a tavalyi tejmizéria is csak a multik érdekeit szolgálta, a te­héntartók pedig nem tudtak mit kezdeni a tejkvóta alapján ideig­lenesen csökkentett bevihető tej- mennyiség fölötti résszel. Sok helyen az árok vize bizony fehér színű volt! — de még e fehéren- feketén megnyilvánuló valóság sem hatott a nagy feldolgozó cé­gekre, hogy az indokolatlanul bevezetett „termelői önmérsék­lésen” változtassanak. Az ez ügyben tartott falufóru­mokon a gazdák kétségbeesése szívbe markoló volt, és az most is, mert nem tudni, hogy mitévő legyen az ember. Egy orosi te­héntartó például a héten har­mincnégy tehenét viszi vágóhíd­ra. A tavalyi 200 ezer forintos jó­szágot most jó, ha 130 ezer forin­tért el tudja adni. Ilyen intézke­dések következtében elértéktele­nedett, teljesen kiszámíthatat­lanná vált a tehéntartás. Ilyen magas költségek mellett jóma­gam is azon gondolkodom, hogy a százdarabos tehénállományo­mat teljesen felszámolom, vagy v legfeljebb csak tizet hagyok meg. Ezzel három alkalmazottnak is megszűnik a munkaviszonya, de nincs mit tenni. Torgyán támogatja — A megoldást abban látjuk mi, kistermelők, ha nem a Tej Ter­méktanácsnak fizetnénk tagdíjat (jelenleg 0,03 forint/liter), sem a literenkénti 2 forintot az inter­venciós alapba, hanem egy létre­hozandó, a kistermelői, illetve a kis- és közepes feldolgozói érde­keket szem előtt tartó, alulról építkező érdekképviseletnek ad­nánk. A Tej Terméktanács inter­venciós alapjába befizetett ter­melői és feldolgozói oldal literen­kénti két-két forintjából ugyanis mi egy fillért nem látunk vi­szont, annak az exportáló nagy­feldolgozók, a multik a kizáróla­gos haszonélvezői. Pedig azt a minőséget a kis- és közepes fel­dolgozók is tudják produkálni. Egy önálló érdekképviselet létre­hozása ügyében megkerestem a Kisgazdapártot, sőt, személyesen Torgyán Józseffel is beszéltem már, úgy tűnik, az ötlet zöld utat kap — fejezte be Hegedűs László. — Üzemünk évi 9,5 millió liter tejet gyűjt be és dolgoz fel, fő­ként a 350 kistermelőtől. Az ár­bevételünk egymilliárd forint körüli. A multik a kistelepülé­sek tejfelvásárlását, illetve áruk­kal terítését nem vállalják fel, nekik csupán a profit a lényeg. A Tej Terméktanács a befizetett pénzből nekünk semmit nem jut­tat vissza, de a környékbeli gaz­dák sem érzékelik a jelenlétét. A tejkvóták környékén áldatlan az állapot, jogtalan adás-vételek zaj­lanak. Mi arra törekszünk, hogy a kistermelőket és a kisebb fel­dolgozókat összefogó érdekvéde­lem jöjjön létre a jelenlegi ter­méktanács ellensúlyaként — mondta Tóth János, a rakamazi Tiszatej igazgatója. Szintén kilépnek — Mi is küépünk a Tej Termékta­nácsból, s egy önálló érdekvédel­mi szervezet mellett voksolunk — összegzett Bállá Gábor ügyveze­tő, a kemecsei Farmtejtől. Egyetlen életlehetőség — A megye természeti viszo­nyai, a 75 ezer hektárnyi gyep­terület a hagyományos, főként a kérődző állattartást (szar­vasmarha, juh) teszik lehető­vé. A mintegy 1300 tehéntartó­nak és családjának szinte egyetlen életfeltétele a jószág. Csak támogatni tudjuk azt a próbálkozást, hogy önszerve­ződéssel létrejöjjön egy olyan érdekvédelem, amely a kister­melők és feldolgozók érdekeit védi — mondta dr. Fesztóry Sándor és Csóka Barnabás, a megyei FM-hivatal állatte­nyésztő szakfőtanácsosa, illet­ve tanácsosa. A kedves beteg, hogy óhajtja a műtéti vágást? Keresztbe vagy hosszába... Ferter János rajza HÍREK □ Rajzpályázat gyereknapra A Bónis és a Nyírség Alapítvány gyermeknap alkal­mából rajzpályázatot hirdet Legszebb családi élményem címmel 3-15 éves gyerekeknek. A tetszőleges technikával készült munkákat (pályázónként kettőt) május 25-éig: Nyíregy­háza, Körte utca 24., vagy Oros, Nyíregyhá­zi út 2./d. kell eljuttatni. □ Véradás lesz Ma a MÁV Rt. nyíregyházi vonatkísérő laktanyában 8-12-ig, a záhonyi Tísza-szállóban 11-15 óráig, a nagyszekeresi művelődési házban 8-12-ig várják az önkén­tes véradókat. Utóbbi településen adnak vért a zsarolyániak és nemesborzovaiak is. □ Gyógynövénytúra Túristvándlban gyógynövénytúrákat szerveznek négynapos turnusokban május 22. és augusztus 31. kö­zött Túristvándiban Makay Béla néprajzkuta- tó-író vezetésével. Érdeklődni a 44/434-064- es telefonon lehet. Maradnak Nagy érdek­lődés kísérte a Móricz Zsig- mond Színház két művészének a sorsát. A legújabb hír szerint Szabó Tünde és Hetey László az új évad­ban is Nyír­egyházán játszanak Elek Emil felvétele í Hol volt, hol nem volt Oláh Gábor _________________________ .Amita érettségire készül, az­tán orvos szeretne lenni. Kitű­nő tanuló, szorgalmas, de felké­szülését zavarja most a gyásza, a közelmúltban veszítette el nagyapját, akit olyan nagyon szeretett. Ül a tételek előtt, de minduntalan nagyapja arca, mozgása, hangja bukkan elő. Meg a tágas udvar és közepén a vén diófa, melynek olyan ár­nyas hűse volt, és alatt oly sok boldog órát töltöttek. Kevés olyan diófát láttam még — em­lékezik — amelyik ilyen nagy­ra nőtt. Beárnyékolta hatalmas koronájával az egész udvart, ráborult a háztetőre, átkukucs­kált a szomszéd udvarra is. Azt mondják, egy fa gyökérzete pontosan akkora, mint a koro­nája, szétterjeszkedik a föld alatt, végzi a dolgát, táplálja és ellátja a fa többi részét. Mindig örömet adott, amikor tavasszal jött az új rügy, a zöld levél. Negyven éve így volt ez min­den tavasszal. Nagyapa dicse­kedett is vele a családnak, a barátoknak, a fa dús lombjai meg dicsekedtek a gondosko­dásról a madaraknak. Reggel locsolta, délben megpihent alatta amíg ebédelt a faragott kerti pádon, szerette ezt a fát. Anita egyszer meg is leste, amikor beszélgetett vele egy csendes pillanatában. Itt óvta az ő első lépéseit, még babáz­tak is, olvasták a mesésköny­veket, és évek múltán oldottak meg bonyolult matematikai fel­adatokat. Aztán jött az idei ta­vasz, amikor már látszott, hogy szárazak az ágak, töredeznek a gallyak, nem hajt ki a fa, mert ágain nem pattannak a rügyek. A papa még reménykedett, ki­ki járt a fához, próbálta biztat­ni, de már tudta, önámítás len­ne azt hinni, minden úgy lehet, mint régen. Influenza, roha­mos látásromlás, étvágytalan­ság és súlyvesztés, kórház, mű­tő, suttogás és csend. S az unoka meg sír, és emlé­kezik az apró ajándékokra, a hosszú sétákra, a meghitt be­szélgetésekre, a legjobb barát­tal. Az együtt szüretelt hét ko­sár dióra, amiből az elmúlt év­ben már csak egy kosárral lett. Tudja, hogy amíg él, nagyapjá­nak minden apró ráncát, ősz hajszálait megőrzi emlékezeté­ben, hogy akkor is vele legyen, amikor már nincs vele. Mert neki ő volt a legfontosabb. Adomány Nyíregyháza (KM) — A rendkívüli erőfeszítéseket igénylő védekezés, emberek tízezreinek áldozatos mun­kája megóvta az országot a pusztító árvíztől. Ugyanak­kor nem feledkezhetünk meg arról, hogy mindezek ellenére sokan kerültek ön­hibájukon kívül anyagilag megrendült helyzetbe. A keleti országrészt sújtó árvíz okozta károk helyreál­lításához a Lakáskassza Rt. egymillió forintos adomány­nyal járul hozzá, amelyet Kótaj községnek ajánlottak fel. A település önkormány­zata az összeget a sérült in­gatlanok helyreállítására fordítja majd. Kótaj egyike azoknak az önkormányza­toknak, amelyek a Lakásszá­vai együttműködve fejlesztik közműhálózatukat.

Next

/
Thumbnails
Contents