Kelet-Magyarország, 2000. május (60. évfolyam, 101-126. szám)
2000-05-10 / 108. szám
2000. május 10., szerda Kelet« HÁTTÉR 3. oldal NÉZŐPONT A tudomány haszna KovAcs Éva _________________________________________ A tudomány határokat nem ismerő jövőformáló erő — mondta Göncz Árpád a Magyar Tudományos Akadémia legutóbbi közgyűlésén, ahol a tudományos élet legjobbjai, mondhatni színe java volt jelen. A rendezvény résztvevői között ott volt a miniszterelnök is, aki beszédében annak a reménynek adott hangot, hogy a gazdasági és a szellemi élet összefogása az ország gyarapodásához vezet. Két kiemelkedő személyiség, két, egymástól látszólag távol álló gondolat. A kettő azonban valahol nagyon is egy. Mindkettő azt sugallja, hogy a tudomány, a tudósság nem egyfajta elvont, magasztos cselekedet, hanem olyan tevékenység, amelynek haszna a gyakorlatban, a mindennapi életben előbb utóbb jelentkezik. Tudtuk ezt persze eddig is, legfeljebb néha türelmetlenek voltunk, s a kelleténél hosszabbnak láttuk a hasznosulásig terjedő időt. Bizonyára azért is, mert jócskán rászorultunk a tudomány hasznára, bőven volt bepótolni, fejlődni valónk. Nemcsak volt, bizony jócskán akad ma is. Különösen a mi régiónkban, az országnak e keleti felében igaz ez. Mert szép ahová eljutottunk, de tennivalókból, feladatokból hagytak ránk elődeink, s tartok tőle, utódainkra hagyunk majd mi is. Miközben naponta halljuk, hogy hátrányos helyzetben, lemaradásban vagyunk, egy pillanatra sem hallgathatjuk el, hogy mindennek nem a szellemiek, sokkal inkább az anyagiak hiánya az oka. Tudós emberek, költők, neves közéleti személyiségek sora származik a vidékünkről, akik munkásságukkal, eredményeikkel nemcsak a hazának, de szűkebb pátriájuknak is szereztek hírnevet. A tudós gondolatok, a tudomány eredményei sokat javíthatnak az itt élők sorsán, a keleti végeken. Kormányprogramok, gazdasági elképzelések sorának akad itt megfelelő terep, tennivaló is, hiány is akad errefelé bőven. IN/Iindezek tükrében már nem is olyan elvont, nem is olyan távoli dolog a Magyar Tudományos Akadémia, s bennünket is érint, amiről ott szó esik. A gazdák más érdekvédelmet akarnak Hová tegyenek százezer liter tejet? • Összefognak a kistermelők megyénkben Lefler György Ibrány, Kemecse, Nyíregyháza, Rakamaz (KM) — Nagy elhatározásra jutott a száz tehenet tartó ibrányi gazda. Hegedűs László: kilép a Tej Terméktanácsból. Annak komoly oka van, hogy nincs szándékában további szerepet vállalni a tanács munkájában sem a megye négy küldöttje egyikeként, sem mint elnökségi tag. Nagy a káosz — Betelt a pohár! — mondja, majd sorolja: — óriási a káosz: eltűnnek adatok, az 1996-ban beállított és évi bontásban ütemezett tejkvótákat küldöttgyűlési határozat nélkül, jogtalanul és drasztikusan csökkentették. Itt van például a tiszarádi szövetkezetnek küldött levél: a 670 ezer literes kvótát egyszeriben 100 ezer literrel lejjebb vették, de sorolhatnám tovább. Nekem a 430 ezer litert egy hónappal előbb 324 ezerre, most pedig 183 ezer 977 literre módosították! A tanács 21 fős elnökségében jószerével egyedül képviselem a kistermelők érdekét, merthogy a termelői oldal többi tagja is elkötelezettje az igen erős feldolgozói oldalnak, nevén nevezve: a mul- tiknak. Mindenben, mindenkor az ő akaratuk érvényesül. Ha peA tejkvótákat milyen jogon árusítják tíz forintért literenként? Hegedűs László dig nem tudom hallatni a szabolcsi tehéntartók igazát, akkor jobb, ha emelem a kalapom. BirDelelő csorda Tiszalöknél A szerző felvételei kózni, fejjel ekkora falnak menni, próbáljon meg valaki más! Indokolatlan volt — Amint az utólag bebizonyosodott, a tavalyi tejmizéria is csak a multik érdekeit szolgálta, a tehéntartók pedig nem tudtak mit kezdeni a tejkvóta alapján ideiglenesen csökkentett bevihető tej- mennyiség fölötti résszel. Sok helyen az árok vize bizony fehér színű volt! — de még e fehéren- feketén megnyilvánuló valóság sem hatott a nagy feldolgozó cégekre, hogy az indokolatlanul bevezetett „termelői önmérséklésen” változtassanak. Az ez ügyben tartott falufórumokon a gazdák kétségbeesése szívbe markoló volt, és az most is, mert nem tudni, hogy mitévő legyen az ember. Egy orosi tehéntartó például a héten harmincnégy tehenét viszi vágóhídra. A tavalyi 200 ezer forintos jószágot most jó, ha 130 ezer forintért el tudja adni. Ilyen intézkedések következtében elértéktelenedett, teljesen kiszámíthatatlanná vált a tehéntartás. Ilyen magas költségek mellett jómagam is azon gondolkodom, hogy a százdarabos tehénállományomat teljesen felszámolom, vagy v legfeljebb csak tizet hagyok meg. Ezzel három alkalmazottnak is megszűnik a munkaviszonya, de nincs mit tenni. Torgyán támogatja — A megoldást abban látjuk mi, kistermelők, ha nem a Tej Terméktanácsnak fizetnénk tagdíjat (jelenleg 0,03 forint/liter), sem a literenkénti 2 forintot az intervenciós alapba, hanem egy létrehozandó, a kistermelői, illetve a kis- és közepes feldolgozói érdekeket szem előtt tartó, alulról építkező érdekképviseletnek adnánk. A Tej Terméktanács intervenciós alapjába befizetett termelői és feldolgozói oldal literenkénti két-két forintjából ugyanis mi egy fillért nem látunk viszont, annak az exportáló nagyfeldolgozók, a multik a kizárólagos haszonélvezői. Pedig azt a minőséget a kis- és közepes feldolgozók is tudják produkálni. Egy önálló érdekképviselet létrehozása ügyében megkerestem a Kisgazdapártot, sőt, személyesen Torgyán Józseffel is beszéltem már, úgy tűnik, az ötlet zöld utat kap — fejezte be Hegedűs László. — Üzemünk évi 9,5 millió liter tejet gyűjt be és dolgoz fel, főként a 350 kistermelőtől. Az árbevételünk egymilliárd forint körüli. A multik a kistelepülések tejfelvásárlását, illetve árukkal terítését nem vállalják fel, nekik csupán a profit a lényeg. A Tej Terméktanács a befizetett pénzből nekünk semmit nem juttat vissza, de a környékbeli gazdák sem érzékelik a jelenlétét. A tejkvóták környékén áldatlan az állapot, jogtalan adás-vételek zajlanak. Mi arra törekszünk, hogy a kistermelőket és a kisebb feldolgozókat összefogó érdekvédelem jöjjön létre a jelenlegi terméktanács ellensúlyaként — mondta Tóth János, a rakamazi Tiszatej igazgatója. Szintén kilépnek — Mi is küépünk a Tej Terméktanácsból, s egy önálló érdekvédelmi szervezet mellett voksolunk — összegzett Bállá Gábor ügyvezető, a kemecsei Farmtejtől. Egyetlen életlehetőség — A megye természeti viszonyai, a 75 ezer hektárnyi gyepterület a hagyományos, főként a kérődző állattartást (szarvasmarha, juh) teszik lehetővé. A mintegy 1300 tehéntartónak és családjának szinte egyetlen életfeltétele a jószág. Csak támogatni tudjuk azt a próbálkozást, hogy önszerveződéssel létrejöjjön egy olyan érdekvédelem, amely a kistermelők és feldolgozók érdekeit védi — mondta dr. Fesztóry Sándor és Csóka Barnabás, a megyei FM-hivatal állattenyésztő szakfőtanácsosa, illetve tanácsosa. A kedves beteg, hogy óhajtja a műtéti vágást? Keresztbe vagy hosszába... Ferter János rajza HÍREK □ Rajzpályázat gyereknapra A Bónis és a Nyírség Alapítvány gyermeknap alkalmából rajzpályázatot hirdet Legszebb családi élményem címmel 3-15 éves gyerekeknek. A tetszőleges technikával készült munkákat (pályázónként kettőt) május 25-éig: Nyíregyháza, Körte utca 24., vagy Oros, Nyíregyházi út 2./d. kell eljuttatni. □ Véradás lesz Ma a MÁV Rt. nyíregyházi vonatkísérő laktanyában 8-12-ig, a záhonyi Tísza-szállóban 11-15 óráig, a nagyszekeresi művelődési házban 8-12-ig várják az önkéntes véradókat. Utóbbi településen adnak vért a zsarolyániak és nemesborzovaiak is. □ Gyógynövénytúra Túristvándlban gyógynövénytúrákat szerveznek négynapos turnusokban május 22. és augusztus 31. között Túristvándiban Makay Béla néprajzkuta- tó-író vezetésével. Érdeklődni a 44/434-064- es telefonon lehet. Maradnak Nagy érdeklődés kísérte a Móricz Zsig- mond Színház két művészének a sorsát. A legújabb hír szerint Szabó Tünde és Hetey László az új évadban is Nyíregyházán játszanak Elek Emil felvétele í Hol volt, hol nem volt Oláh Gábor _________________________ .Amita érettségire készül, aztán orvos szeretne lenni. Kitűnő tanuló, szorgalmas, de felkészülését zavarja most a gyásza, a közelmúltban veszítette el nagyapját, akit olyan nagyon szeretett. Ül a tételek előtt, de minduntalan nagyapja arca, mozgása, hangja bukkan elő. Meg a tágas udvar és közepén a vén diófa, melynek olyan árnyas hűse volt, és alatt oly sok boldog órát töltöttek. Kevés olyan diófát láttam még — emlékezik — amelyik ilyen nagyra nőtt. Beárnyékolta hatalmas koronájával az egész udvart, ráborult a háztetőre, átkukucskált a szomszéd udvarra is. Azt mondják, egy fa gyökérzete pontosan akkora, mint a koronája, szétterjeszkedik a föld alatt, végzi a dolgát, táplálja és ellátja a fa többi részét. Mindig örömet adott, amikor tavasszal jött az új rügy, a zöld levél. Negyven éve így volt ez minden tavasszal. Nagyapa dicsekedett is vele a családnak, a barátoknak, a fa dús lombjai meg dicsekedtek a gondoskodásról a madaraknak. Reggel locsolta, délben megpihent alatta amíg ebédelt a faragott kerti pádon, szerette ezt a fát. Anita egyszer meg is leste, amikor beszélgetett vele egy csendes pillanatában. Itt óvta az ő első lépéseit, még babáztak is, olvasták a meséskönyveket, és évek múltán oldottak meg bonyolult matematikai feladatokat. Aztán jött az idei tavasz, amikor már látszott, hogy szárazak az ágak, töredeznek a gallyak, nem hajt ki a fa, mert ágain nem pattannak a rügyek. A papa még reménykedett, kiki járt a fához, próbálta biztatni, de már tudta, önámítás lenne azt hinni, minden úgy lehet, mint régen. Influenza, rohamos látásromlás, étvágytalanság és súlyvesztés, kórház, műtő, suttogás és csend. S az unoka meg sír, és emlékezik az apró ajándékokra, a hosszú sétákra, a meghitt beszélgetésekre, a legjobb baráttal. Az együtt szüretelt hét kosár dióra, amiből az elmúlt évben már csak egy kosárral lett. Tudja, hogy amíg él, nagyapjának minden apró ráncát, ősz hajszálait megőrzi emlékezetében, hogy akkor is vele legyen, amikor már nincs vele. Mert neki ő volt a legfontosabb. Adomány Nyíregyháza (KM) — A rendkívüli erőfeszítéseket igénylő védekezés, emberek tízezreinek áldozatos munkája megóvta az országot a pusztító árvíztől. Ugyanakkor nem feledkezhetünk meg arról, hogy mindezek ellenére sokan kerültek önhibájukon kívül anyagilag megrendült helyzetbe. A keleti országrészt sújtó árvíz okozta károk helyreállításához a Lakáskassza Rt. egymillió forintos adománynyal járul hozzá, amelyet Kótaj községnek ajánlottak fel. A település önkormányzata az összeget a sérült ingatlanok helyreállítására fordítja majd. Kótaj egyike azoknak az önkormányzatoknak, amelyek a Lakásszávai együttműködve fejlesztik közműhálózatukat.
