Kelet-Magyarország, 2000. április (60. évfolyam, 77-100. szám)

2000-04-06 / 81. szám

2000. április 6., csütörtök Kelet** MINDENFELŐL 8. oldal Élesztőgomba a habkoronába London/Berlin (MTI) — Génmanipulált élesztőgombával akarja stabilizálni egy berlini mikrobiológus a sör hab­koronáját. Ulf Stahl, a berlini Műszaki Egyetem pro­fesszora az LTP1 jelzésű génnel próbálja fe­hérjében gazdagabbá tenni a serfőzésnél használt élesztőgombát, az élesztőgomba fehérjetartalmának növelésével pedig meg lehetne szilárdítani a sörhabot, illetve meghosszabbítani tartósságát — számolt be legújabb számában a Londonban megje­lenő New Scientist tudományos folyóirat. Ami a német serfőzdéket illeti, a beje­lentés éppenséggel nincs ínyükre, mivel nem is olyan régen állást foglaltak a gén- manipulált sör ellen. Az ügyben illetékes berlini Robert Koch Intézetben a dpa érdeklődésére egy szóvivő azt válaszolta, hogy eddig még nem jelentettek be igényt génmanipulált élesztőgombára serfőzés­hez. Stahl professzor szerint az ajakrúzsban jelen lévő zsiradék vagy a zsíros étel meg­gyorsítja a sörhab feloldódását. Megfelelő­en megváltoztatott élesztőgombával azon­ban olyan nagy mennyiségű fehérjét lehet előállítani, hogy a habnak már a zsiradék sem igen árthat. Ráadásul abban az eset­ben nem függne már a sörhab szilárdsága a felhasznált árpa LTP1 tartalmától, amely a nyári időjárás függvénye. A New Scientist értesülése szerint Stahl ősszel akarja megfőzni első génmanipulált sörét. Számításai szerint azonban még évekbe beletelik, amíg az eljárást alkal­mazni fogják a sörgyártásban. Kazinczy-érmesek Nyíregyháza (KM) — A napokban a Sze­gedi Tudományegyetem Juhász Gyula Tanárképző Főiskolai Karán rendezték meg a pedagógusjelöltek Szép magyar be­széd versenyének 28. országos döntőjét. A Nyíregyházi Főiskola két versenyzője, Ka- rancsi Beáta német-történelem szakos és Lénárt Zsuzsanna magyar-könyvtár sza­kos hallgató szép eredményt ért el, hiszen mindketten Kazinczy-érmesek lettek. Tuti menedék Vajon miért szedik olyan kapkodósan a lábaikat a felnőttek egy kis eső láttán? Balázs Attila felvétele Ttójai fanyúl Berlin (MTI) — A világ legnagyobb húsvéti nyuszijával akarja a vendége­ket magához csalogatni egy szállodás a németországi Erbendorfban. A hoteltulajdonos Götzl család már beje­lentette a Guinness Rekordok Könyvébe való felvételre is a 16 méter 27 centi és 8 milliméterre nőtt, azaz bő négyemelet ma­gas, tarkára festett nyúlgigászt. A Stein- waldhaus homlokzata előtt felállított óriás­nyuszi 350 munkaóra alatt készült el. Anyaga fa. Azt tervezik, hogy húsvétig tel­jesít majd vendégcsalogatói szolgálatot a szálloda bejárata előtt — jelentette a dpa. § % ■ i H í'í I­A fl|f í jS ;­fi 1: f ® 1 T r| ! I á 4 Mm í: jogsi fej* 1 iá Ha az öreg varsák beszélni tudnának... Elek Emil felvételei A fenekező horgok is előkerüítek Révész nyugdíjban Tiszadada (KM) — Több mint harminc évig révészkedett Ti- szadadán Tóth László. Az idős ember 1984 óta nyugdíjas, de a Tiszától a mai napig nem sza­kadt el. Amíg aktív dolgozó volt, addig is rendszeresen halászott, a nyugdíjas éveiben méginkább hódolt ennek a szenvedélyének. Most, hogy a Tisza csúfos napja­it éli, csak arra van lehetősége, hogy felszereléseit elővegye, karbantartsa egy jobb idő remé­nyében. fcfc.V*%V- ■ A; ,j.***\ . fjr üß :i m A hálófonás eszközei Ipariskola Nyíregyháza lányainak Száztizenöt éves lenne, ha most is élne. A történelem azonban változásokat idéz elő. A maga korában na­gyon fontos iskola volt. Nagyban segítette városunk, társadalmunk polgárosulá- sát. Most, amikor a 2000. évben azt kutatjuk, hogy mit tehetnék pol­gárságunk fejlődéséért, idéz­nünk kell a múltat, mert a múlt ismerete nélkül nem tudjuk épí­teni a jövőt. 61 évig élt A múlt században a fiúk tovább­képzésével többet, legalábbis ko­rábban foglalkoztak, mint a lá­nyokéval. Ez legalább nyolcvan év különbséget jelentett. 1806- ban indul a professzori főbb is­kola, a Kossuth gimnázium őse és csak 1880-ban nyílik meg a felső leány népiskola, amely 1894-ben alakul át négyosztályos polgári leányiskolává. A leányiskolák létrehozása 1925 után gyorsul fel városunk­ban. 1930-ban eléri a felsőbb fiúis­kolák számát. Ettől kezdve vá: laszthatnak már a leányok is is­kolatípust. A koedukáció azonban még elég sokáig várat magára. A nőipariskolát 1885 októberé­ben állították fel az 1846-ban ala­kult Jótékony Nőegylet elnöké­nek, Kovács Gerőnének az indít­ványára. Az iskola megszervező­je a sokféle nemes, jótékony munkájáról ismert Leffler Sámu­el főgimnáziumi tanár, nőegyleti titkár volt, aki néhány évig ellát­ta az igazgatói teendőket is. Az iskola 61 évig élt, gyönyörködtet­te a város mindig érdeklődő kö­zönségét év végi kiállításain cso­daszép kézimunkáival, eseten­ként divatbemutatóival. A nő- ipariskolás lányok keze munká­ját dicséri az 1896-ban városnak ajándékozott zászló, számtalan egyházi terítő, szalag, falvédő. Eseményszámba ment akkor a Nőegylet és a nőipariskola egy- egy rendezvénye, megmozdulá­sa. Az országban volt több nő­egylet, amely a mienkhez hason­lóan iskolát is alapított, de eny- nyi ideig egyik sem tudta azt fenntartani. A mi iskolánk 1946-ban szűnt meg háborús károk következté­Archiv felvétel ben. Ez három dolgot is jelent: a németek elvitték a becsomagolt varrógépeket, az addig jómódú asszonyok nem tudtak tagdíjat fizetni és a város semmiféle se­gélyt nem tudott adni. Igazgatók A nőipariskolát mindig a Jóté­kony Nőegylet tartotta fenn, de városi segítséggel. Fenti okok miatt anyagiak hiányában azon­ban lehetetlenné vált a nagymúl­tú iskola fenntartása, s ezért az illetékeseknek bejelentettük a nyíregyházi nőipariskola meg­szűnését. Előbb azonban egy évi különmunkával 1946 júliusában az igazgatónő lakásán tanítva miniszteri biztossal levizsgáztat­tuk az iskola utolsó évfolyamát. Tisztelgésül felidézzük a női­pariskola igazgatóinak neveit: 1887-ig Leffler Sámuel (iskolasz­ervező), 1892-ig Packa Anna, 1912-ig Kéghy Szeréna, 1919-ig Kardos István, 1946-ig Trajtler Anna. Miért készült ez az emlékezte­tő? Szeretnénk képek, írások és főként eredeti ott készült kézi­munkák segítségével a Jósa András Múzeumban egy kiállí­tás keretében néhány hétre újra­éleszteni és bemutatni Nyíregy­házának azt az intézményt, azt az iskolát, amelyben a múlt szá­zadban és a századelőn a város minden intelligens leánya tanul­mányai kiegészítését megkapta. Nagy feladat Nagy feladat ez, és elég nehéz is. De szép és felemelő, ha akarjuk, ha bízunk magunkban. Kevesen vagyunk már, akik pedagógus­ként vagy volt növendékként te­hetünk valamit. Egyelőre arra kérem a volt tanítványokat, vagy rokonaikat, hogy pontos címűket írják meg levélben vagy csak adják be a Jósa András Mú­zeum portájára (Benczúr tér 21.), hogy módot találjunk a kapcso­lat felvételére. Legyen ez a mi millenniumi felajánlásunk váro­sunk tiszteletére. A részfeladato­kat majd megbeszéljük. Az emlí­tett ajándékzászló szalagjára a következő mondatokat hímezték eleink: Légy hű magadhoz és Küzdj a jövőért. Nekünk is csak erre kell figyelnünk. Ferencz Miklósné

Next

/
Thumbnails
Contents