Kelet-Magyarország, 2000. április (60. évfolyam, 77-100. szám)
2000-04-04 / 79. szám
2000. április 4., kedd Kdét* HÁTTÉR 3. oldal NÉZŐPONT Más lépték Nyéki Zsolt l\ kellene vonni az áfakörből a számítás- technikai termékeket —javasolta nemrégiben Nyíregyházán az Országgyűlés Európai Integrációs Ügyek Bizottságának alelnöke. Személye jelzi: egy ilyen intézkedés nemzetközi kapcsolatainkban épp úgy kulcsfontosságú kérdés, mint határainkon belül. Előbbit igazolja az Európai Unió meghirdetett „Európa" programja, amely az elektronikus társadalom minden vívmányát a mindennapok gyakorlatává kívánja tenni. A cél nem kisebb, mint hogy az unió minden polgára élvezhesse az Internet szolgáltatásait, kívánsága szerint éljen a modern kommunikáció összes lehetőségével. Ez már önmagában véve is feladatot ad a magyar kormánynak, amelynek mérlegelnie kell a számítógépekre és programokra kiszabott vámok csökkentését, esetleg eltörlését. Ismert a szándék: a honi döntéshozók tárgyalni szeretnének a szolgáltatókkal az internetezés ma még igen magas díjainak csökkentéséről is. Az igyekezet érthető: Európában minden harmadik, Magyarországon pedig csak minden kilencedik emberre jut egy számítógép; a világhálót a magyarok 5,1 százaléka használja, míg Izlandon 45 százalék körül van ez az arány. A felzárkózásban sokat ígér a formálódó Széchenyi-terv, amely többek között a regionális kiegyenlítést célozza meg. Nincsenek illúzióink: a keleti periféria földrajzi értelemben egyetlen méterrel sem kerül közelebb a lépéselőnyt élvező térségekhez, de az épülő autópálya minden métere csökkenti ezt a műszerekkel nem mérhető távolságot. Az aszfaltkígyó a legnagyobb igyekezet mellett is még sok-sok év múlva éri el a keleti országhatárt, de üzletek a hangnál is sebesebben köttethetnek az információs szupersztrádán. S ami talán még fontosabb, a lépték itt már nem Zá- hony-Budapest. Kolléga! Ez már nem áprilisi tréfa!... Ferter János rajza HÍREK □ Nökereskedelem Ezzel a címmel közöltünk cikket április elsejei, szombati számunkban s többen érdeklődnek, milyen telefonszámon kaphatnak felvilágosítást, tanácsot a külföldi munkára készülő nők. Az ingyenes segélyvonal száma mindennap 10-18 óráig hívható: 06-80-630-125. □ Véradás Kedden Nyírteleken a honvédség gyengélkedőjében 8 és 14, Zsurkon a védőnői körben 8.30 és 12, a Nyíregyházi Főiskolán (volt mg. főiskolai rész) szervez véradást a Vöröskereszt 8 és 15 óra között. □ Családterápia Dr. Böjti István belgyógyász szakorvos tart előadást a családterápiáról április 5-én 14.30-kor a Borbányai Művelődési Házban. □ ÚJ helyen A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kézműveskamara az összevonás után április 4-étől már új helyen, a megyei Kereskedelmi és Iparkamara székházában (Nyíregyháza, Széchenyi u. 2.) várja ügyfeleit. Egy a jelszónk: tartós bérlet A lízing kedvező lehetőség a vállalkozók beruházásfinanszírozása számára Galambos Béla Nyíregyháza (KM) — Amíg a megbeszélt interjú alanyára, a megye egyetlen lízing cégének vezetőjére várok, egy háziorvosnak a minap hallott szavai csengenek vissza: a rendelő megvásárlásánál jobb módszer annak tartós bérlete. Nyugaton nem csak gépkocsi a lízing tárgya ban működhet, megfelelő személyi és tárgyi feltételekkel, és tevékenységét az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyeletnek (ÁPTF) kell engedélyezni. Az átmeneti 2 év bizony jócskán megrostálta a mezőnyt, nagyjából egytizede maradt meg a korábban lízingelést végző cégeknek. Csak a tőkeerős, tisztességes piaci magatartást folytató, megfelelő banki háttérrel rendelkezők maradtak fönn. — Az országban másodikként, a megyei székhelyű magán lízing cégek közül egyedül kapta meg a feltételeket könyörtelenül megkövetelő ÁPTF engedélyét még 1997 júniusában a Vela Lízing Rt. — említi cége több éven át, tisztességes keretek közötti működésének némi önbecsülésre azért csak feljogosító tényeit az elnök igazgató. — Döntően a bankok tulajdonban lévő, vagy oda került cégek maradtak fenn, az átrendeződött piacon a legtöbb autógyár létrehozta saját lízingtársaságát. Gyors felfutás De hát egyáltalán müyen szerepet vívhat ki magának a lízing a magyar gazdaságban? A fejlett nyugati országokban a beruházások 40 százalékát lízinggel hajtják végre a gazdaság szereplői, míg nálunk ez a szám csupán 10-12 százalék, igaz dinamikusan növekszik, tavaly 100 milliárd forinttal. És még ennek a relatíve alacsony lízingforgalomnak a 75 százaléka is nálunk a személygépkocsik finanszírozására fordítódik, ami a tehergépjárművekkel együtt már 90 százalékra megy föl. — Most kedvező lehetőségek Balázs Attila felvétele nyílnak a kis-, középvállalkozások számára fejlesztő beruházásaik lízing útján történő finanszírozására, újságolja az igazgató. — Nyilván a lízing szerepének növekedésében is közrejátszik majd a tény, hogy a Gazdasági Minisztérium, napokban megjelent támogatási rendszerében foglaltan, támogatással kívánja elősegíteni a kisvállalkozók számára a lízing útján beszerzett termelési eszöközök számának gyarapodását. A gépjárművek kivételével 1-30 millió forint közötti beruházások lízingeléséhez vehető igénybe ez a kamattámogatás. Orvosok is szeretik — A hitelhez hasonló, de attól megbízható személyek számára sokkal köny ebben elérhető, igénybevevőhöz rugalmasabban alkalmazkodó pénzügyi lízing a vállalkozóknak magánszemélyeknek egyaránt elérhető. A csak vállalkozók számára igénybe vehető tartós bérlet azoknak való, akik nem akarnak tulajdonjogot szerezni, de költségként szeretnék s minél gyorsabban elszámolni a lízingdíjat. Ez utóbbi népszerű az orvostársadalomban, ahol a kártyapénz megérkezte után még nem tudnak komoly költségeket vele szembe állítani. Nem nehéz megjósolni: a lízing a következő években ütemesen növekvő, egyre fontosabb eszköze lesz idehaza is. geteg magán lízingtársaság működött az országban, évente megduplázódott a számuk. A négyszázhoz közelítő cég jó része az évtized első felében alaposan ki is használta a „szabad a pálya” lehetőségeit, sőt közülük sok csődbe is ment a szakma tekintélyét járatva le. Megérett a helyzet a gyökeres változásra, amelyet az 1997 január 1-jén életbe lépett két év türelmi idő után idén január 1-től kötelező Hitelintézeti törvény indított el. Ez szabályozta az alapvető dolgokat is: lízing cég csak minimum 20 millió forint alaptőkéjű részvénytársaság formáGondoltam ezt a tartós bérlet ügyet szegezem majd Lakatos Tibor mellének, amikor megérkezik. Ám a Vela Lízing Rt. elnök igazgatója nem hagyja, hogy felborítsuk a dolgok — szerinte — logikus menetét, meg kell ismerkednem a lízing — ugyanis erről van szó — rövid honi történetével. Bekeményítettek A lízing, mint afféle új divat, no meg egy addig kevésbé elterjedt finanszírozási lehetőség a 90-es évektől kezdett terjedni Magyar- országon, eleinte szabályozás nélkül. Miután bárki alakíthatott ilyet, pár év múlva már renA beruházások a jelenleginél szélesebb skálát kínálnak. Lakatos Tibor V A lízing két formája A pénzügyi lízing, amelynél a lízingbe adó a lízingbe vevő megbízásából szerzi meg adott ingatlan, vagy ingóság tulajdonjogát, hogy azt utóbbinak határozott idejű használatába adja, aki saját maga amortizálja azt. A futamidő végén a lízingbe vevőnek jogában áll az eszköz tulajdonjogát maradványértéken vagy anélkül megszerezni. A tartós bérlet vagy operatív lízing ideje alatt a lízingbe vevő bérleti díjat fizet a bérbe adónak. Amikor lejárt a szerződés a lízing tárgyát visszaadja az utóbbinak. A bérleti díj kifizetéskor költségként azonnal elszámolható. A futamidő végén a lízingbe vevő a lízing tárgyát visszaadja a lízingbe adónak, amelyet az értékesít. ELETKEPEK Relativitás Bállá LAszlö __________________________ Jókedvvel, kellemes emlékekkel indult el a nagyvárosba továbbképzésre. Tetszett neki a jól felszerelt, hatalmas tudományos kutatóinézet, ahol kétszer is volt már ilyen egyhavi tanfolyamon. Ottho- niasaknak találta az intézet szállójának nagyablakos kétágyas szobáit. És maga a nyüzsgő metropolis is ezer új élményt nyújt. Hanem ez a mostani egy hónapja valahogy furcsán kezdett alakulni. Ahogy belépett az intézetbe, szemébe tűnt itt a máskor szokatlan zsúfoltság. Bővült az intézmény tevékenységi területe, és most nagy számban jöttek ide kutatók más országokból is. Nem is kapott helyet az intézet szállójának szokott traktusában, a külföldieknek kellett udvariasságból a jobb helyeket adni, s ő a mostani szobáját kicsinek s az előzőnél sötétebbnek találta. S az ebédlőben. Most legalább félórát kell sorban állni a pénztárnál, még többet az ételkiadásnál. Ez is bosszúság. Haném az előadások az intézetben változatlanul érdekesek voltak, ám nem sokáig élvezhette őket. Már első nap kötelező orvosi szűrésen kellett megjelenni (vérvizsga, analízisek): valahol felüthette valami járvány a fejét. S egyszer csak szólnak neki: be kell feküdnie az intézet kórházába. Valami bélbetegség kórokozóira bukkantak az analízisnél, s a mérnök csodálkozva értesült róla, hogy most tulajdonképp negyvenfokos lázban kellene vergődnie és heves fájdalmakkal küszködnie. Csakhogy láza nem volt, fájdalma sem, makkegészségesnek érezte magát. Annál kellemetlenebb volt tétlenül feküdni az egészen pici kórteremben: fele sem az eddigi szobájának, berendezése mindössze két ágy, két éjjeliszekrény. Hát ilyen keserves, unalmas napok ritkán voltak az életében. Egyszer kivételesen engedélyezték, hogy felugorjék a régi szobájába egy könyvért, s ő elszoruló szívvel nézte a tágas szállás kényelmét. És a negyedik napon közlik vele: mehet. A második analízis semmit nem talált. Tévedés volt az előző. Nos, pillanatok alatt összekapkodta a holmiját, odafenn a szobájában élvezte, hogy milyen kényelmesen elfér minden a nagy szekrényben. Még a kórházban megebédelt, és alig fél órája, most persze nem volt éhes, de azért elment az étkezőbe. És olyan szívesen álldogált fél órát a pénztárnál, az ételkiadásnál — hogy milyen jó volt a mozgalmas, zajos teremben, jókedvű, egészséges emberek társaságában. Felkészülés Vizsgák előtt időben el kell kezdeni az alapos felkészülést, és ehhez biztosít megfelelő körülményeket a megyei könyvtár Nyíregyházán Martyn Péter felvétele Angolul es németül Nyíregyháza (KM) — A nyíregyházi Széchenyi István Köz- gazdasági Szakközépiskola idegen nyelvi munkaközössége a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Közoktatási Alapítvány által támogatott bázisiskolai program keretében a közelmúltban angol és német nyelvi versenyt rendezett. A megye 26 középiskolájából érkezett, csaknem száz tanuló részvételével lezajlott vetélkedésen a következő dobogós helyezések születtek. Német nyelvű helyismereti verseny: 1. Bacsó Tímea, Sipkay Barna Kereskedelmi Szakközép- iskola, Nyíregyháza; 2. Horváth Enikő, Korányi Frigyes Gimnázium, Nagykálló; 3. Karakó Korinna, Bessenyei György Gimnázium, Kisvárda. Angol nyelvű helyismereti verseny: Gerbár Szilvia, Krúdy Gyula Gimnázium, Nyíregyháza; 2. Bartók László, Széchenyi István Közgazdasági Szakközépiskola, Nyíregyháza; 3. Bogdányi Ferenc, Vasvári Pál Gimnázium, Nyíregyháza. Német nyelvű szavalóverseny: 1. Fazekas Lívia, Sipkay Barna Kereskedelmi Szakközépiskola, Nyíregyháza; 2. Farkas Anikó, Kossuth Lajos Gimnázium, Nyíregyháza; 3. Tóth Elelonóra, Bessenyei György Gimnázium, Kisvárda. Angol nyelvű szavalóverseny: 1. Markovics Dániel, Krúdy Gyula Gimnázium, Nyíregyháza; 2. Hegedűs Izabella, Bessenyei György Gimnázium, Kisvárda; 3. Kábái Katalin, Vasvári Pál Gimnázium, Nyíregyháza.
