Kelet-Magyarország, 2000. április (60. évfolyam, 77-100. szám)

2000-04-25 / 96. szám

2000. április 25., kedd 3. oldal HÁTTÉR Korai nyár Sípos Béla Nehéz az ember kedvére tenni. Legalábbis az időjárás az képtelen. Nincs az az idő, amelynek mindenki örülne. Talán a mostani kivétel lehetne, de ennek sem örül fel­hőtlenül mindenki. Apropó, felhő. Ami jó a folyók mentén lakóknak, az árvízi védekezés­ben résztvevőknek, az most már nem jó a mezőgazdaságból élőknek. Legalább anynyi kis eső eshetne, amennyi a port leverné, egy kis életet adna a fejlődő növénykéknek. A kí­méletlen, majdnem júliusinak megfelelő káni­kulában ugyanis gyökérig száradnak. A virágzást követően nagy szükségük len­ne a gyümölcsfáknak a vízre, de ezt nem le­het megrendelni. Ugyanakkor a töltéseknek kimondottan jót tesz a forróság, szárítja az átázott gátakat. S mivel nincs eső, nincs utánpótlása az árnak. Olyan ez, mint ami­kor választanom kell, melyik ujjamat harap­jam meg. Bármelyiket, mindegyik fáj. De melyik fáj legkevésbé? Ebben a szituáció­ban talán jobb a szárazság. A még idejé­ben érkező esővel a mezőgazdaság gyor­san bepótolhatja a lemaradást, s hogy mást ne említsek, még előttünk van május, az aranyat érő csapadékával. Persze azt se fe­lejtsük el, a fagyos szentek is a nyakunkon lihegnek. Mert a korán jött nyárnak — saj­nos a tapasztalatok szerint — ára lehet. Ne legyen, igazam, de lesz még böjtje az áprilisi melegnek — mondta a minap egy nyolcvanhoz közeli parasztember. Nem sze­retnék hinni neki, de tavaly is igaza volt. Ak­kor április valódi, szeszélyes arcát mutatta, s erre mondta: a fagyosszentek meleget hoz­nak. Való igaz, tavaly május közepén rendít­hetetlenül tüzelt a nap. A mezőgazdaság az idei esztendőnek még az elején tart. Az áradás már levonuló­ban. S hogy a most elöntött területeken dolgozni lehessen, még jó időre van szük­ség. Ehhez pedig melegre, hogy felszárad­jon a talaj, elbírja a gépeket. Az árvízi ve­szély csökkentével a védekezés is kevesebbe kerül, a hétvégén már csak 430 millió fo­rintba naponta.-Jó jel ez, ami már előrevetti azt is, hogy lecsengőben az árvíz. Utána pedig nem azon kell sopánkodni, hogy meleg van-e, vagy hideg, hanem dolgozni kell. Behozni a lemaradást, s megmutatni az időjárásnak: mégis az ember az úr. Persze, Rozit tegnap már megint túl sokan locsolták meg... Ferter János karikatúrája □ Fogadóórák Dr. Pásztor Miklós r. alezre­des, a nyíregyházi rendőrkapitányság veze­tője április 26-án 13 és 15 óra között, Raska István r. alezredes, a fehérgyarmati rendőrka­pitányság vezetője ugyanezen a napon 10- től 12 óráig, dr. Szabó István r. alezredes, a mátészalkai rendőrkapitányság vezetője pe­dig április 25-én 9 órától 11 óráig fogadóó­rát tart hivatali helyiségében. □ Jótékonysági bál Az Ópályi Általános Iskola Tanulóiért Közalapítvány kuratóriuma jótékonysági bált szervez április 29-én 20 órától az általános iskola tornatermében. □ Kamilliánusok A magyar kamilliánus családok társasága április 29-én Nyíregyhá- za-Borbányán találkozik, ahol egyebek kö­zött ünnepi szentmisét is tartanak. Méhek mellett csipkedték magukat Szatmári és beregi méhészeknek szerveztek felnőttképzést vállalkozási ismeretekkel Gyakorlati vizsga a megnyitott kaptár mellett a szerző felvétele Nyéki Zsolt Baktalórántháza (KM) — Évek óta űzik a méznyerés ősi mesterségét, mégis iskola­padba ültek azok a méhé­szek, akik a napokban adtak számot tudásukból Baktaló- rántházán. Gyönyörű napsütés fogadta a té­telhúzókat, de nem csak ezért volt jó a hangulat: profik vizs­gáztak a Vay Ádám Gimnázium, Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium tanüzemében. — Gyakorlott szakembernek sem árt, ha felfrissíti elméleti is­mereteit. Bizonyára ez ösztönözte azt a száz szatmári és beregi mé­hészt, akik az elmúlt év novembe­rében indított felnőttképzésre je­lentkeztek — vélekedett így Kiss Zsigmond, a szervezés munkáit vállaló Országos Magyar Méhé­szeti Egyesület Tisza-Szamos-közi Szervezetének elnöke. Uniós szinten Jó partnerre talált, hiszen a há­zigazda iskola korábban már elindította az ifjúsági, nappali tagozatos méhészképzést, így a megfelelő szakmai alapokkal és kapcsolatrendszerrel segítette a kezdeményezés megvalósítását. — Tanáraink mellett a megye elismert szakértői tartottak elő­adásokat, s az elméleti ismeretek bővítése mellett nagy hangsúlyt fektettünk a gyakorlati fogások megtanítására. Szakmájukat mes­terfokon művelő méhészeket ke­restek fel a hallgatók, akik euró­pai uniós szintű, 600 méhcsaládos méhészetekbe is eljutottak. Eze­ken a helyeken a szakmai köve­telményeken túl a vállalkozással járó ügyes-bajos dolgokról is érté­kes információkhoz jutottak — villant fel néhányat az eltelt félév képzési programjából Bagoly Albert, a középiskola igazgatója. Pihenés és jövedelem Külön kiemeli a gödöllői Kisál­lattenyésztési Kutató Intézetben tett látogatást, ahol a méhészeti osztály kísérleteiről, legújabb kutatási eredményeiről, ezen be­lül a mesterséges méhanya-meg­termékenyítésről kaptak tájékoz­tatást. Ez jelzi: a képzés szerve­zői nem rutinfeladat elé állítot­ták az alapismeretekben egyéb­ként már komoly jártasságot szerző gazdálkodókat. — Számomra a méhészkedés nem csupán a jövedelem kiegé­szítésének lehetősége, hanem ki- kapcsolódást nyújtó munka. A természetben dolgozni mindig pihentető, ezenkívül nagyon sze­retem a méheket és a mézet — tesz vallomást minden vizsgáján túljutva, de még eredményhirde­tés előtt Kári Ilona. Vásárosna- ményból érkezett, s eddig csalá­di, baráti körből tanulta a szak­mát. Meggyőződése, hogy egy ilyen képzés segít rendszerezni az ismereteket, korábban nem hallott újdonságokkal is szolgál, s nem utolsósorban szakmun­kásbizonyítvány hitelesíti a megalapozott szaktudást. Országos központ A sikeres nappali és a távoktatá­sos oktatási program csak első lépése egy nagyléptékű tervnek: országosan is egyedülálló mé­hészképzési központ kialakítása a cél Baktalórántházán. Ehhez már elkészült a pályázat, amely az Európai Unió pénzügyi forrá­saiból remél támogatást. Az in­doklás rámutat: Szabolcs-Szat- már-Bereg megye súlyos gondja­in többféle módon is segítene ez a program: szakmát ad az embe­rek kezébe ott, ahol komoly tár­sadalmi feszültséget okoz a mun­kanélküliek magas száma. Felkészült szakemberek ver­senyképes kis- és középvállalko­zásokat alapíthatnak, támasz­kodva a térség természeti adott­ságaira. Megyénkben és régiójá­ban kiterjedt akácosok találha­tók, ez pedig kiváló, a világpia­con is keresett és hungarikum- ként jegyzett méz forrása. A pá­lyázat szorosan illeszkedik más programokhoz, többek között a megyei fejlesztési koncepcióhoz, a munkaerőpiaci képzéshez, az oktatásfejlesztési elképzelések­hez, nem utolsósorban a szak­mai ismeretek gyarapításéhoz a már meglévő méhészetekben. Időközi választás Kisvárda (KM) — Lemondás mi­att időközi helyi önkormányzati képviselő-választás lesz április 30- án Kisvárdán. A 3. számú válasz­tókerület mandátumáért heten versengenek: Bíró Sándor, Igné- czi Zoltán, Kovács László, ifi. Mudri Béla, Orosz Katalin, Rozi- pál György, dr. Szabó László. Ha­tan függetlenként indulnak, Ko­vács László az MSZP jelöltje. A szavazás vasárnap reggel hat órá­tól este hét óráig tart a Flórián té­ri egyesített általános iskolában. ELE í i*±EB EA Jl Mezítláb Bállá László-------------------------;------­E s hirtelen megcsapott azoknak a csodálatos, véget nem érő gyermekkori nyári napoknak az íze. Eredetileg csak azért huza- kodtam le, hogy átláboljak a folyón. De lábujjaim közben olyan kényelmesen kinyújtóz­tak, szinte úgy éreztem: meg­könnyebbülten follélegzenek. Úgy határoztam hát, nem du­gom vissza őket abba a sötét, szűk börtönbe. A két fél pár cipőt fűzőjével összekötve át­vetettem a vállamon, és igy folytattam vasárnap délutáni gyaloglásomat. Eleinte kissé bizonytalanul lépkedtem, elpuhult talpam bizalmatlanul mustrálgatta a pucér földet, ahogy a rég nem látott ismerőst méregetjük né­ha: ugyan, ki tudja, milyenné változott ezek alatt az évtize­dek alatt, míg nem találkoz­tunk vele. De vagy a századik lépésnél már ébredezni kez­dett bennem az a nagyszerű érzés. A fiaim, unokáim már - talán nem is ismerik. Az utób­bi évtizedekben úgy nőnek fel a gyerekek, mintha cipő­ben születtek volna. A mezít- lábjárás teljesen kiment a di­vatból — de vajon miért? Én gyermekkoromban ahogy júniusban levettem a cipő­met, a szeptember elsejei is­kolai csengőszó vétette föl ve­lem újra. És most ismét cipőtlenül rovom a rétet. És ujjongva fe­dezem föl újra a mezítlábjárás egyszerű szépségeit. A kamil­la bársonyosan csiklandó, az útilapú hűsítőén simul a tal­pam alá nagy, bőlevű levelei­vel, a kakukkfű kicsit szúr, de csak kicsit, olyan incselkedő- en, — no, a bojtorján, az go­rombább, de az sem ellensé­ges, csak épp olyan, mint a szókimondó ember, viszont a moha, az tollas, puha párna, de ruganyos, kellemesen sur­rogó... És a napsugaraktól át­hevített kövek. Mindegyik egy kis kemence, tüzénél a lá­bujjaknak jólesik melegedni — eléggé furcsa ez, hiszen iz­zó nyár van. És a vakondtúrá­sok. Pici kis, homokszemnyi göröngyeikkel izmaim min­den atomját átmasszírozzák. És állandóan ott vibráltak az elmémben azok a régi me­zítlábas nyarak, véget nem érő játékaikkal, a gyermekfalkák gőzkieresztő tombolásával. A talpammal, amely eltom­pult izomkötegből ismét kifi­nomult érzékelő eszközzé vál­tozott, valahogy új vetületből vettem birtokba minden tisz­tást, minden szakadékot, min­den dombhajlatot. Es amikor estefelé a’város határában ismét fölhúztam a cipőmet, úgy éreztem, hogy ezen a napon nem csak sétál­tam — talpammal végigsimo­gattam szülőföldemet. mm Őrzik a hagyományt Aranyosapáti (M. K.) —A közel 2200 lakosú Tisza menti településen. Ara­nyosapátiban jelentős számban élnek a roma ki­sebbséghez tartozók. Lakatos Miklós, a helyi cigány kisebbségi önkormányzat alel- nöke elmondta, a települési ön- kormányzat szociális földprog­ramban foglalkoztatja a roma munkanélküliek jelentős ré­szét. Még gyümölcsfa-telepítés­be is belefogtak. A romák őrzik a hagyomá­nyokat. Pálfi András, a falu polgármestere hangsúlyozta, hogy az általános iskola igaz­gatója és a pedagógusok fon­tosnak tartják a gyerekek fel­készítését. A tavaszi szünetet megelőző megyei vetélkedőn a szólóének kategóriában Far­kas Éva, Tóth Edina és Tasi Anikó bizonyított, hatan a vers- és prózamondásban kép­viselték a falu cigányságát. Jóni László szólótáncban ka­pott nagy tapsot. A tíz tagú hagyományőrző Tátika cso­port a gálaműsorban is helyet kapott. A CKÖ alelnöke segítségé­vel a felnőtt csoportból ketten kapcsolódtak a gyerekekhez, így a hangszeres zene kategó­riában is bemutatkozhattak. Jó ütemben épül Kisvárdán a Mátyás király úton az új tűzoltólaktanya. Képünkön; munkában a vasbetonszerelők Vincze Péter felvétele (iü g|w. pW—4„ 1 j WLi gP

Next

/
Thumbnails
Contents