Kelet-Magyarország, 2000. április (60. évfolyam, 77-100. szám)
2000-04-22 / 95. szám
9. oldal 2000. április 22., szombat í» HÉTVÉGI Fehérgyarmat tangót jár Györke LÁSZLÓ Április 17-én volt Végh Antal Fehér- gyarmat tangót jár című könyvének bemutatása Budapesten. Ezt az alkalmat ragadtuk meg egy kis beszélgetésre. □ Hogyan született meg a legújabb, az 51. kötet? — Ez a most megjelent kötet egy trilógiának a harmadik része. Az első rész két évvel ezelőtt jelent meg, a második pedig egy éve. Az elsőnek a címe: „Azt mondta, hogy igyi szudá”, a másodiknak pedig: „Kruzlics engem úgy segél- jen”. A trilógia kötetei az 1944, 45 és 46-os éveket ölelik fel, de egy kicsit visszakacsintanak a mába is. Ez a visszakacsintás úgy megy, hogy minden könyv három részre oszlik: a bevezetőben a korba, a környezetbe tekinthetünk be, a fő rész, maga a regénytest, a cselekmény; a befejezés pedig: ami a regény kora után következik. így aztán visszatekintés a mára, a múltba, a jövőbe. Szóval elég kacifántos formája van ennek a regénynek. □ Az értékelők szerint műfaját tekintve nem is igazán regény ez a könyv. — Hát igen, van ebben egy kis szociográfia, egy kis néprajz is, de azért a regénytest az a mag, az a legfontosabb. □ A szereplők valóságos személyek, vagy az írói fantázia szüleményei? — A szerepők zömmel valóságos személyek, és van is belőle bőven konfliktus. Egyrészt a családom tagjai is szerepelnek benne, másrészt a barátok, ismerősök, diáktársak abból a korból, amelyben a regény cselekménye játszódik. De az értékelők a bemutatón nagyon szépen megfogalmazták, hogy tulajdonképpen mit jelent az, ha élő anyaggal dolgozik az író. Nem történelmi regény, de van benne történelem. Az Azt mondta, hogy igyi szudá az oroszok bejövetelének története, a Kruzlics engem úgy segéljen az 1945-ös szatmárnémeti diákságról szól. Ez is történelem. Vagy a Fehérgyarmat tangót jár — az is történelem. Hiszen tény: akkor Fehérgyarmaton volt egy magán- gimnázium, az működött, bizonyítványt adott. □ Mi a regény üzenete a mai olvasónak, Szatmárnak, Majtisnak? — Majtis az szentség, az szent falu. Azt én szent faluvá avattam. Minden további nélkül megállja a helyét a szent falvak sorában. Én nagyon szeretem, meg ismerem, tudom, milyen múltja volt. A falu pedig — az ott élő az emberek. Az ő hitelük, szavuk, hasznosságuk. Ezek mind benne vannak a regényben. □ A trilógia mind a három kötete egy komoly betegségből való felépülés után született. Úgy tudjuk, újra kellett tanulni magát a betűvetést is. — Egy nagyon komoly vakbélgyulladás volt, amely perforált is, meg minden, szóval elég sok differenciám volt vele, nagyon nehezen küszködtem magam ki belőle. Most már nagyjából rendben vagyok. És hát ez a három regény megvan, ezt már letettem az asztalra. □ Ezért talán többet is ér az író számára? — Hogy mit ér, azt az utókorra bízom, ítélje meg az. De a bemutatón sok jót hallottam róla. Először is dicsérték az őszinteségét. Hogy hiányosságai, hibái is vannak, az más kérdés. Az őszinteség — mindenek előtt. Ezt a bírálatot én nagyra is értékelem. □ Véleménye szerint ma, a változás időszakában, mi a szépirodalom szerepe? — Az emberek elfelejtettek olvasni és elfelejtették a könyvet. Most egy olyan könyv, amelyik korábban száz-százhúsze- zer példányban jelent meg, most jó esetben kijön négy-ötezerben. És az is szinte eladhatatlan. Válságidőszakot élünk. De én azt hiszem, Magyarország túl lesz ezen a válságon rövidesen. — Optimizmusa azt sugallja, hogy érdemes írni? O Hogy érdemes-e írni? Az ember nem töpreng ezen. Azért ír, mert írni kell, mert van mondanivalója. O Mit üzen most általam haza, Majtisra. Szatmárba? — Azt, hogy szeretem és csókolom őket. Végh Antal A szerző felvétele Vasárnapi hajnalhasadás „Szombat elmúltával...” — ezzel a két szóval kezdi Máté és Márk evangéliumának berekesztését. „A hét első napján kora hajnalban...” (vasárnap) valami rendkívüli történt Lukács szerint is, bár a galileai aszsonyok nem ezért siettek a sírhoz. János, a szeretett tanítvány — szép fiatalságában a zsidók királyának leghűségesebbje — a párját ritkító ragaszkodás rögzítésével tudósít Jézus feltámadásának első jeleiről: „... amikor még sötét volt, Mária Magdolna kiment a sírhoz.” Sötét volt, jaj — sötét a szívükben, hogyan láthattak volna kinti világosságot? „Jól csak a szívével lát az ember” — olvashatjuk A kis hercegben. „Még van szemem, még vak vagyok, / de eljő majd, hogy látlak. / Elmúlnak e péntekek, / és eljő a vasárnap.” — vallja versben a társát sirató Zelk Zoltán. Éltünk (nagy) péntekjeiből — hallottainkból — úgy szabadulhatunk csak, ha titkon reményt zsugorgatunk, hogy hamarosan szakadozik a „csillagoltó sötétség”, és mi föl tudjuk kelteni a hajnalt. „A harmadik napon legnehezebb, a harmadikon” — ismétli konok következetességgel Juhász Ferenc. A harmadik napon Jézus krisztusi döntések napja, rá három napra meg a feltámadásé. Nagyhét, Fényes Hét megindító liturgiájában kedd már a szenvedésé. A harmadik nap — az a (nagy) csütörtöki — az embert, az Istenembert próbára tevő, gyötrelmesen gyilkos tempójú nap. Elhervadtak már a királyt köszöntő (virágvasárnapi) pálmaágak, emlékké csönde- sedtek a hozsannák, s hallgat az ég is. Egyedül kell megszenvednie a kimondott igenért. A választottakból választott három is rendre elalszik a közvetlen közelében. És mégis „... legyen meg a te akaratod”. Fölkeltheti már Pétereket, dorongosok dobaja veri föl a Getszemáni kert csöndjét s illatát. Lorca Siratóénekének záró szavaival („... a gyászos szél Örökké reszket az olajfák közt”) zárul a hegylábi kert kapuja. Fáj a lelke: „Mint valami rabló ellen, úgy vonultatok ki... naphosszat együtt voltam veletek...” Mégis bekeríti az irgalmatlanság Hubert van Eyck: Keresztrefeszítés a főpap pöffeszkedő palotájában. Lázár föltámasztása óta módszeres következetességgel szőtték a hálót. Kész az ítélet, hamis bírókról lepattannak az érvek, minek is, kinek is beszélne. Én tanúskodjak az én peremben — magam ellen: „Kérdezd azokat, akik hallották, mit beszéltem.” Emberi önérzetét védi még: „Ha rosszul szóltam, bizonyítsd be...” — mondja az őt arcul ütő pribéknek. KM-reprodukció Krisztus Pilátus előtt. Az első találkozást drámai erővel ragadja meg Munkácsy ecsetje. A döntő összecsapást látjuk. A Názáreti Jézus fehérben, talpig fehérben, tisztán áll középen, tisztán és erősen, hitesen és mártíromságra készen. Pilátusig a két összekötözött kéz vezeti tekintetünket. Rosszkedvű a helytartó, latolgatja szavát és mozdulatát, bárha bíborszegélyű fehérben trónol. Látni szeretnénk az Emberfiát a döbbenetes drámában? Előttünk elevenedik meg a debreceni Déry Múzeumban. Ecce, homo, vörös köpenyben, töviskoronásan, nád- szál-jogarral. Most mutatja be a helytartó, most szegezik fel a szemek, csak a nők rettennek vissza. Hamuszűrke arccal hanyatlik hátra Mária... A Krisztus-arc meggyötört, igéző szeme megtört, nem válaszol már senkinek az égre emelt tekintet. A harmadik Krisztus-trilógia a Golgota. A tragédia beteljesedett. Munkácsyt — aki a keresztre is felkötöztette magát — azok a pillanatok érdeklik, amik a felfeszítés után tükröződnek a tetthelyről távozók arcán és testtartásán. A törvénytudók az előtérben hazaindulnak. Van, aki küó- dul a tömegből, fut a lelkiismeretétől, van aki kételkedik, van aki mentegetődzik, akad tépelődő és közönyös is. És mi melyik leszünk péntek délután? Vörösbe fordult az ég alja, vészt jósló vörösbe. Megtörtént hát a jóvátehetetlen dráma. A középső kereszten — a tábla is eligazít — a Názáreti Jézus, a Zsidók Királya. Bitója tövén négyen-öten, s fejét fordítja feléje a jobb oldali lator. Hova álljunk hát, mert évente ismétlődik az életdráma, máskor meg naponta?! Hova? Nagyon nehéz első napi döntés is. Ahogy Juhász Ferenc, kínlódjunk mi is: „El kéne szaladni. / Itt kéne maradni... Hiszen én Istent nevetve megtagadtam, / tövisággal vertem ágyékát, s elszaladtam.” Húsvétvasárnapi hajnalhasadást szeretnénk? Elgörgetett zárókövet, otthagyott gyolcsot, fehér ruhás angyalokat? Netán (mint Mária Magdolna) nevünkön szólítást? Tamások vagyunk minduntalan. Egyszer vegyük észbe csak: „Boldog, aki nem lát, mégis hisz.” Maradjon mögöttünk ecet és epe, a hitünkbe döfött lándzsa, gáncsolóink galád- sága, maradjon mögöttünk a (nagy)szombat pecsételt csöndje s rebbenékeny reménysége. Induljunk el, merre a szülőföld sejlik, ifjúságunk tündöklő tisztasága, ahogyan elindult Ő is, a Föltámadott, az első találkozások tavához. Bakajsza András Látványtérben ezeréves történelmünk A sokszínű Magyarország • Gérnyi Gábor kormánybiztos exkluzív interjúja Nagy István Attila Olyan Magyarországot szeretnénk bemutatni a hannoveri világkiállításon, amelyik mögött teljesítmény van. Elismerést szeretnénk felébreszteni magunk iránt — mondta sajtótájékoztatóján Gérnyi Gábor kormánybiztos. A 2000. év történelmi mérföldkő a magyarság számára. Ezer éve annak, hogy a magyarok fejedelmét, a későbbi Szent Istvánt a római pápától kapott koronával királlyá koronázták. Ezzel a magyarság Európa népei sorában az elsők között az államiság és a kereszténység útjára lépett. A Hannoverben sorra kerülő világkiállítás európai államiságunk ezeréves ünnepén egyszeri és vissza nem térő lehetőséget teremt az európai uniós tagság küszöbén álló Magyarországról alkotott kép újrafogalmazására, amelyben alapérték a demokrácia, a hatékony működőképesség, a műveltség és a tolarencia. □ Nagy lehetőség a világkiállításon való megjelenés. Mit mutatunk be magunkból? — Az elmúló évezred mérlegének megvonását is célul kitűző világméretű eseményen Magyar- ország nem csupán a számok tükrében kíván bemutatkozni. Célunk, hogy a Hagyomány-Alkotó- készség-Jövőépítés! jegyében igényes tartalommal, a formák és megoldások sokrétű alkalmazásáGérnyi Gábor Martyn Péter felvétele val az ezer éve európai sokszínű kultúrával rendelkező múltjára és jelenére egyaránt büszke — Európa közepén, Kelet és Nyugat, Észak és Dél között híd szerepet vállaló — egyre inkább nyitott világban létezni kívánó Magyarországot ismerjen meg a vüág. □ Már biztosan készen van a világkiállítás magyar programja is. — Bemutatkozásunk színtere, a világkiállítás előkelő helyén, a majdani Európa Boulevardon elhelyezkedő, Vadász György Kossuth- és Ybl-díjas építőművész és fiatal építészekből álló stúdiója tervezte magyar pavilon lesz. A húsz méter magas, vörösfenyő borítású építményt különleges, filozófiai mélységeket hordozó formájával már ma a világkiállítás legfigyelemreméltóbb pavilonjai között tartják számon. — A látványtér két héjában mutatjuk be ezeréves történelmünk meghatározó stációit, valamint a magyar alkotószellem eredményeit, az egyetemes fejlődést előmozdító vüágszínvonalú találmányokat, felfedezéseket bemutató kiállításokat. Ezeket egészíti ki többek között a magyar előadóművészet és tárgykultúra, képző- és iparművészeti remekműveink, turisztikai látnivalóink, valamint a magyar konyhaművészet és borkultúra bemutatása. Az épületfalak által közrefogott, középső látványtérben nagyszabású és izgalmas látványshow is megjelenésünk része. A hagyományos értelemben vett tárgyi és képi bemutatáson túl, a multimédia közvetítésével a látogató méltán érezheti úgy, mintha a csodák palotájában járna, ahol a testközeli kapcsolat és a virtuális világ élménye egyetlen harmóniában egyesül. A Magyarországról részletesebb információra vágyóknak korszerű informatikai rendszer áll a rendelkezésére. □ Mikor lesznek a magyar szempontból fontos események? — A világkiállítás teljes nyitvatartási ideje alatt, 2000. június 1. és október 31. között a magyar jelenlét fontos eleme az érdeklődést folyamatosan ébren tartó tudományos, kulturális, idegen- forgalmi és gazdasági rendezvénysorozat. Jeles eseményeink a 2000. június 26-án sorra kerülő Magyar Nemzeti Nap, az augusztus 20-27. között rendezendő Magyar Kulturális Hét, valamint az október 23-i nemzeti Emlékünnepünk. A Magyar Nemzeti Nap kiemelkedő eseménye lesz a hannoveri Operaházban, a Nemzeti Filharmonikusok, Kocsis Zoltán és Rost Andrea fellépésével bemutatásra kerülő gálaest. A Magyar Kulturális Hét egy-egy napján a fűm- és videoművészet, a balett- és színházművészet, a népzene és tánc, a komoly- és könnyűzene, a képző- és iparművészet, valamint a divat kiemelkedő hazai képviselőivel és produkcióival mutatkoznak be. A Magyar Tánc Napján Markó Iván és a Fesztivál Balett világszínvonalú produkciójával lép a közönség elé. Kultúránk és művészetünk mellett lehetőség lesz a magyar gazdaság és a turizmus sikereinek, a magyarországi befektetési biztonság bemutatására is. A hazai szakemberek és az üzletemberek számára a bemutatkozásra és a piaci kapcsolatok építésének kitűnő alkalmat jelent a 2000. szeptember utolsó hetében megrendezésre kerülő Magyar Gazdasági Napok eseménysorozata. □ Szőkébb hazánk Szabolcs- Szatmár-Bereg jelen lesz-e a világ- kiállításon? — A Cantemus fellép a látogatók előtt, de előadást tart N. Szabó József főiskolai tanár is, aki a magyar-német kapcsolatokról beszél. Nagyon fontosnak tartom, hogy a magyar pavilon szerkezetét a nyíregyházi Butler Europe Kft. készítette, amellyel nagy elismerést vívott ki.
