Kelet-Magyarország, 2000. április (60. évfolyam, 77-100. szám)

2000-04-21 / 94. szám

16. oldal 2000. április 21- péntek Kis mozgás Munka után Tünde (19) legszívesebben egy kis mozgással, futással, kerékpározással lazítja el magát Balázs Attila felvétele Berber oroszlánkölykök játszanak any­juk, Jade felügyelete mellett a Port Lymp- ne-i Állatkertben. A nyolchetes kisoroszlá­nok igazi ritkaságnak számítanak, mert fajtájukból mindössze öt kölyök él a vilá­gon APA/EPA-felvétel MEGÉR EGY MOSOLYT Az állatok értekezletet tartanak. Mindenki pontos, csak a százlábú érkezik félórás ké­séssel. Nagy dühvei rohan be: — Ki volt az a hülye, aki kiírta az ajtó­ra, hogy „kérem a lábakat gondosan letö­rölni"? Múzeum a parfümöknek New York (MTI) — Új múzeum nyílt nemrég New Yorkban: a város keleti részében, a 32-ik utcában, egy kis pad­lástérben kapott helyet a parfüm amerikai történetét szemléltető múzeum. Szemnek és orrnak egyaránt él­vezetes a 250 parfümös üvegből álló kiállítás, amelyen arról szó­ló dokumentumok is olvashatók, hogy 1949-től az 1990-es évekig mikor milyen parfümök kerül­tek forgalomba, és hogyan kap­csolódtak a társadalmi irányza­tokhoz. A látogatók be is szip­panthatják egy-egy évtized diva­tos páráit, és az egyik sarokban megtekinthetik az évek során forgalmazott parfümreklámok­ról szóló 45 perces videofilmét, amely a társadalmi körülménye­ket is tükrözi. Amerikában ez az első ilyenfajta múzeum; hasonló van már Párizsban és Japánban, Oito-szigeten. Egy spanyol katona Malagában kis majmot visz a vállán a húsvéti ünnepségek egyik felvonulásán APA/EPA-felvétel Reszegek körmenete nagypénteken Madrid (MTI) — A nagy­hét mindenütt jelentős vallási ünnepsorozat, de Spanyolországban még a karácsonynál is sokkal fontosabb. Mindenütt körmeneteket tarta­nak, ám ezek az ország külön­böző részein felette eltérőek: Kasztíliában néma csendben zaj­lanak, míg Andalúziában a résztvevők zenére vonulnak fel, tapsolnak és kiáltoznak. A leg­különlegesebb talán az Aragónia egyik kisvárosában, Calandá- ban, ahol szinte mindenki kivo­nul az utcára, és nagypénteken déltől éjfélig egymással verse­nyezve ritmust püföli a dobját. A kasztíliai Zamorában a nagycsütörtökön éjjel tartott te­metési körmenet a legjellem­zőbb. A város központját járja végig, néma csendben és teljes sötétségben, a Nyugvó Krisztus Testvériség vezetésével, amely­nek tagjai hatalmas kereszteket visznek a vállukon, hogy így váltsák meg bűneiket. Sokan tér­de rogyva vagy mezítláb vonul­nak, összeláncolt lábbal, és szö­ges ostorral verik véresre mezte­len hátukat. Amikor a körmenet a város főterére ér, a résztvevők eléneklik a Misererét. A Madridtól északkeletre fek­vő Cuenca városa a nagypénte­ken tartott részegek körmeneté­ről híres. A hagyomány szerint a körmenet elején vonuló, földig érő, vörös kapucnis köpenybe öl­tözött csoport tagjai dobolnak, trombitálnak és közben egy re- sol nevű helyi likőrt iszogatnak. A mögöttük vonuló résztvevők súlyos keresztekkel a vállukon jutnak fel a város meredek utcá­in a kálváriadombra: a kereszt­vitel akkora megtiszteltetés, hogy a kiváltságosok minden év­ben árverésen veszik meg rá a jogot. A kasztliai körmenetek szigo­rú és zord jellegével ellentétes az andalúz körmenetek vallási lel- kesültséggel átitatott, ünnepi lég­köre. Sevillában a nagyhét min­den napján több körmenetet is tartanak, ezeken a város 57 kong­regációjának minden tagja részt vesz. Fehér, illetve vörös gyer­tyákat visznek, énekelnek, tap­solnak és a Krisztus- és Szűz Má- ria-szobrok előtt így kiáltoznak: Az égbe vele! Bátran visszük! A körmeneteken felvonulnak a trombitás és dobos római harco­sok is. A kálváriadombon hivatá­sos és amatőr színészek részvéte­lével színre viszik Krisztus elíté­lését és keresztre feszítését. Keksz a Déli-sarkról London (MTI) — Csaknem ötezer font sterlingért kelt el egy londoni árverésen az a darab keksz, amelyet 1909-ben Ernest Shackleton sarkkutató hozott magával haza az Antarktiszról. A családi emléknek tekintett kekszet rokon vette meg: Johnny van Haeften, a Shackleton-expe- díció egyik tagja nővérének az unokája, neki volt erre ennyi pénze a Christies eheti árveré­sén. A keksz különben meglepő­en jó állapotban volt. Shackleton 1907 és 1909 között elsőként pró­bált eljutni a Déli-sarkra, de nem járt sikerrel. Az expedció tagjai a végén súlyosan megbete­gedtek és sokat szenvedtek az éhségtől. Egyikük, Frank Wild feljegyezte naplójába, hogy 1909. január 31-én Shackleton rábe­szélte őt, fogyassza el a készlet egyik utolsó darab kekszét. Elképzelni sem lehet, hogy mi­lyen rokonszenvet és nagyvona­lúságot fejezett ki ezzel irántam. Esküszöm, hogy soha nem felej­tem el. Azt a darab kekszet akár több ezer font sterlingért sem tudtam volna megvásárolni — írta naplójába Wüd. Urkép A NASA Terra műholdja által készített felvétel látha­tó San Francisco-ról APA/EPA-felvétel Tetoválok fesztiválja Papeete (MTI) — Raiatea szige­tének (Szél alatti szigetek, Fran­cia Polinézia) egy kis települése, Taputapuatea ad otthont április 28. és 30. között a tetováló meste­rek első nemzetközi fesztiváljá­nak. A világ minden részéből több mint húsz ország küldi el tetováló mestereit arra a helyre, amelyet az ősi polinéziai kultúra bölcsőjének tartanak. A ceremó­niához hagyományos stlusban felépített faluban mintegy 3000 turistát tudnak elszállásolni. A tetoválás mesterei ünnepi meg­tisztító parázsjáráson vesznek részt, és bemutatják, hogyan te­továltak hajdanán egy ifjú törzs­főnököt. Polinéziában, de külö­nösen a Marquises-szigeteken a tetoválást művészetnek és nyelv­nek tekintették, amelynek segít­ségével bárki jelezhette törzsi hovatartozását, a törzsi hierar­chiában viselt rangját, funkció­ját, bátorságát és harci érdemeit. Chihuahua Minden bizonnyal sokan cserélnének a ritka fajta ötéves fiú kutyussal, aki ideje jó részét gazdija, Tamás Oli­via Ölében tölti Balázs Attila felvétele A zene főpapja Bécs (MTI) — A bécsi Hofo- per (a mai Staatsoer elődje) egykori igazgatója, Wilhelm Jahn, akit a német zene főpapjának neveztek kortár­sai, kerek száz esztendeje, 1900. április 21-én hunyt el a császárvárosban. Az 1835-ben Morvaország­ban született, s dolgozott Zágrábban, Amszterdamban és Prágában, majd 1864-ben Wiesbadenba került, ahol 17 éven át állott a városi zene­kar élén. Végül 1881-ben elszerződött a bécsi operá­hoz, ahol Weber Oberonjá- val debütált, mint karmes­ter. Nevéhez fűződik Verdi Otellójának (1888) és Masse­net Wertherjének (1892) bé­csi ősbemutatója. Nagy érde­meket szerzett a bécsi balett felvirágoztatásával is. Kaktuszvirágok Ma gyarországon egyedülálló a Nyíregyházi Főiskola botani­kus kertjének napokban vi­rágba borult kaktusza Balázs Attila felvétele

Next

/
Thumbnails
Contents