Kelet-Magyarország, 2000. április (60. évfolyam, 77-100. szám)

2000-04-20 / 93. szám

2000. április 20., csütörtök Kelet«* HÁTTÉR 3. oldal CSERVENYÁK KATALIN A szívem szakad meg, amikor látom, ho­gyan mentik bútoraikat, holmijaikat életve­szélyessé vált vagy éppen bontásra ítélt há­zaikból a Tisza mentén élők. A minap elképzeltem, mi lenne, ha én volnék az, akinek a háza helyén ezentúl gát áll majd. Lehet, nem tudnám olyan méltó­sággal viselni, mint ahogyan az a középko­rú férfi, aki némán visszanézett még egyet az ajtóból, majd lehajtott fejjel elindult új életet kezdeni. Maga mögött hagyta a házat, amelyben világra jött. A falakat, amelyek még hallot­ták szülei kacagását, a kilincset, melyet még apja, anyja is érintett. Otthagyta az emlé­keit beleivódva a vakolatba. Ezentúl, ha honvágya támad, majd lesé­tál a töltéshez. Leül, behunyja a szemét, fe­je fölé képzeli a régi ház tetejét, maga köré a fehérre meszelt vályogfalakat. És érzi az illatokat... Elgondolkodtam azon, vajon mennyi pénzből lehet egy életet újrakezdeni. Egy-, két-, három-, tízmillióból? Nehéz kiszámíta­ni. Sok minden nem fejezhető ki pénzben. A szakemberek azt mondják, ötszáz évenként van olyan árvíz, mint a két évvel ezelőtti volt, meg mint ez a mostani. Csak tudnám, mivel érdemeltük ki a másodikat soron kívül. Az ott élők helyében én most egy kicsit haragudnék a Tiszára. Lehet, szedném a sá­torfámat, és költöznék biztonságos helyre, ahol nem kell attól tartanom: életem mun­kája mehet kárba egyetlen éjszaka alatt. T"isztelem, becsülöm őket, mert maradnak. Hisznek önmagukban, tudnak újrakezdeni. S bár lehorgasztott fejjel lépte át emlékei küszöbét a tisztességben megőszült férfi, tudom, holnap emelt fővel rakja a téglát új háza falának. □ Ki mi* tud? A Nyíregyházi Főiskolán április 26-án 18 órától nagyszabású kulturá­lis rendezvényt tartanak. A Ki mit tud felvál­lalja a különböző érdeklődésű fiatalok szóra­kozását, s bemutatkozási lehetőséget kap­nak az előadói készséggel rendelkező hallga­tók. □ Zárva a piac Húsvétvasárnap és -hétfőn pihennek a kofák is: 23-án és 24-én zárva tart Nyíregyházán a Búza téri és a vásártérii (KGST) piac. □ Kiállítások A húsvéti ünnepekhez kap­csolódóan két kiállítás is megtekinthető a népszerű Múzeumfaluban, a Hagyományos mintájú hímestojások című, illetve a Refor­mátus és katolikus húsvéti terített asztalt be­mutató tárlat. □ Nyitva-zárva A Jósa András Múzeum áp­rilis 23-án, vasárnap, a szokásos rend szerint, 9-től 14 óráig lesz nyitva, 24-25-én viszont zárva tart az intézmény. Nyírbátor kulturális életé­ben fontos szerepet tölt be az ütőegyüttes. Műsorvá­lasztáskor igyekeznek az ütőhangszeres irodalom különböző stílusait megmu­tatni. A múlt évben részt vettek a Vácon rendezett Országos Ütőhangszeres Találkozón, ahol a II. díjat szerezték meg. A helyi ze­neiskola növendékeiből Kozma László zenetanár vezetésével 1980-ban ala­kult Nyírbátori Ütő­együttes most fontos dátumhoz érkezett, húszé­ves jubileumát ünnepli a Fáy úti általános iskolában április 22-én 15 órától Amatőr felvétel Még olcsón lehet pereskedni Van, ahol a bíróság megsértésének tekintik, ha valaki nem jelenik meg a tárgyaláson Kováts Dénes Nyíregyháza (KM) — Öt me­gye bíróságának gazdasági kollégiumait képviselték a résztvevők a minapi nyíregy­házi tanácskozáson, melyen az új társasági törvényről esett szó. A meghívottak között volt dr. Li­zák Tibor, az Országos Igazság­szolgáltatási Tanács Hivatalá­nak főosztályvezető-helyettese, akivel a bíróságok mindennapi munkájáról, problémáiról be­szélgettünk. Leterheltek A tanács döntéshozó, hivatala pe­dig a döntéselőkészítő és végre­hajtó szervezet. Lizák Tibor a Leg­felsőbb Bíróság bírája, de jelenleg a hivatali ügyekkel foglalkozik. □ Sokat hallunk a bíróságok leterheltségéről, talán olykor ez is oka az ügyek elhúzódásának. Ho­gyan lehetne jellemezni e problé­mát, valóban időszerűtlenek-e az ítélkezésben? — Országon belül igen nagy eltérések figyelhetők meg az ügyérkezések szempontjából, a legleterheltebbek a főváros, Pest, Hajdú-Bihar és Borsod-Abaúj- Zemplén megye bíróságai. Ta­valy ugyan valamelyest keve­sebb ügy érkezett, de a korábbi hátralékok miatt még csak ke­vésbé látványos változások tanúi lehetünk. A fő hangsúly az egy, illetve két éven túli ügyeken van. Dr. Lizák Tibor Balázs Attila felvétele —- Az ügyek nyolcvan százalé­ka már elsőfokon jogerőre emel­kedik, zömük fél éven belül. Rendszeresen jelentéseket ké­rünk a hosszabb ideje tartók ál­lásáról és okairól, ezeket elemez­zük. Külön kell ugyanis válasz­tani azokat az eseteket, amikor a bíróság hibájából húzódnak el hosszú ideig az ügyek, s megint más a helyzet, ha a felek jogi képviselője, az állampolgárok vagy a szakértők az időmúlás okozói. Hangsúlyozni kell, hogy a bírók valóban függetlenek, mégpedig az ítélkezésben, de a függetlenség nem egyenlő az idő­szerűségei, illetve annak hiányá­val. Ha ugyanis a bíró kihasznál­ja a tárgyalási napokat, s időben kitűzi a tárgyalásokat, akkor nem érheti szó a ház elejét. Két­ségtelen persze, hogy van még mit erősíteni az igazgatási tevé­kenységen. A bíróságok ugyanis nemcsak igazságot szolgáltat­nak, de tulajdonképpen egyfajta szolgáltatói tevékenységet is vé­geznek. Mi az adófizetők pénzé­ből élünk, tehát kötelességünk elvárható módon és időben ki­szolgálni őket. — Ami Szabolcs-Szatmár-Be- reg megyét illeti, itt kemény, elismerésre méltó munkát végez­nek, s ha akadnak is elhúzódó ügyek, időszerűség szempontjá­ból nem lehet különösebb pa­nasz. Segítők kellenek — A személyi és tárgyi feltételek még korántsem ideálisak, bár nagy fejlődés tapasztalható pél­dául a számítástechnika alkal­mazásában. Igaz, van még olyan bíróság, ahol mindössze egy gép található, a jogtár megtekintésé­ért szinte egymás kezéből veszik ki a billentyűzetet a kollégák. — Véleményem szerint némi létszámfejlesztésre szükség van annak ellenére, hogy ez folyama­tos tendencia, mert mindig újabb feladatokat és hatáskörö­ket kapunk. Talán nem is a bírói kar igényelné ezt a fejlesztést, inkább az elsődleges segítők szá­mát kellene növelni. Van arra példa más országokban, hogy úgynevezett jogász asszisztensek készítik elő az ügyeket a bírók számára, annál inkább, mivel az elvégzendő tennivalók közel negyven százaléka nem is a konkrét bírói munkát jelenti. Az egyszerűbb feladatok elvégzésé­re lennének igen hasznosak a jo­gász asszisztensek, ilyen képzés elindult Kaposváron. 3 Magyarországon két tenden­cia látszik: egyesek mintha szeret­nének bíróságra járni és peres­kedni — itt a polgári ügyekre gondolok —, mások még ha jogos is az álláspontjuk, inkább hozzá se kezdenek, mondván, jogerős ítélet, végzés úgyis csak hosszú évek múltán várható. — Azt kell mondanom, ha­zánkban még olcsók a perek, bár tisztában vagyok azzal, hogy sze­génység is van. Azok számára ol­csó természetesen, akiknek van pénzük. Sajnos sok az üresjárat a bíróságokon, mert gyakorta előfordul, hogy a bíró felkészül a tárgyalásra, s akkor jön az ügy­fél valamilyen indokkal, például hogy új ügyvédet fogadott, s ha­lasztást kér, mert még nem ta­nulmányozta át alaposan az ira­tokat. Ez az, ami sokba kerül az államnak, ezt nem fizetik meg a jogi képviselők, vagy a tárgyalá­son az idézés ellenére meg nem jelent tanúk. Egyes országokban a bíróság megsértésének tekin­tik, ha valaki nem jelenik meg a tárgyaláson, s elmarasztalják az illetőt. Időszerűség — Értékelésünk szerint a ma­gyar bírói kar jelentős része ere­jét megfeszítve dolgozik, még hétvégére is hazaviszik az aktát, ha az időszerűség és a felkészü­lés ezt kívánja. u^mbmiUu Ou Líüiaevi mciúia szállít luciíüií? N a, olyan ember még nem született, aki engem rá tudna venni, hogy a biztos verés tuda­tában, abszolút esélytele­nül szorítóba lépjek. Nincs annyi pénz, ami nekem megérné, hogy esetleg életem végéig nyomorékként éljek. Tu­domásom szerint a Tig­ris elleni meccs vesztese négymillió márkát ka­pott, de az egy felkészült, komoly tudású sportem­ber. Tudta, hogy a tize­dik menetre már nem szabad kimenni. Balogh Albert IRODAVEZETŐ N égymillió márka az nagyon sok pénz! Mennyi?! Több mint öt- százmillió forint?! Ha tudnám, hogy nagyobb bajom nem történné, ta­lán megkísérelném a be­állást. Egy-két pofont még csak kibírnék, lehet, hogy egy menetet talán még át is tudnék folya­matosan menekülve ug­rálni. Ezt tízmillióért, de talán még kevesebbért is bevállalnám. A bunyó vi­lága távol áll tőlem, ba­rátaimmal a focit kedvel­jük. Kalán Tibor SZPARI-DRUKKER N em, semmiképpen sem! Némi sport­múlttal a hátam mögött (az NYVSSC NB I-es röp­labdacsapatának egykori tagjaként) mondhatom, hogy felkészülés és tech­nikai tudás nélkül be­szállni egy mérkőzésre semmilyen sportágban sem szabad, különösen nem egy bunyómeccsbe. Ilyen szinten kész öngyil­kosság lenne beállni, fi­zessenek is bármennyit. Felkészületlenül az élet egyéb területén is csődöt mondunk. Szikszai Géza laborirányító A világ összes pénzé­ért sem vállalnám, hogy szorítóba lépjek. Egyébként is szorít a vi­lág elég rendesen ben­nünket. Megvallom, ze­nészként távol áll tőlem a bunyó, de Kokót szere­tem. Igaz, őt ki nem sze­reti Magyarországon?! Netán alkalmi, de csak nagyon alkalmi edzőpart­nereként szemközt áll- nék vele, de úgy gondo­lom, hogy azt sem sokáig tehetném meg, mert eldőlnék, mint egy lisz­teszsák. Bálint Pál TECHNIKUS Kérdezett és fényképezett: Lefler György A zt elképzelhetőnek tartom, hogy egy lepukkant, nehéz anyagi helyzetben lévő ember bármit bevállalna. Gondolok ezalatt akár egy biztos verést (és annak bizonytalan kimenetelét is) Ígérő bunyómeccsre, csakhogy az illető pénzhez jusson. Az valóban elgondolkod­tató, hogy hasonló hely­zetben mit lépnék én. Lehet, ha olyan lenne rajtam az ing, akkor akár a ring is jöhetne. Talán... Diczkö József ÜGYVEZETŐ IGAZGATÓ

Next

/
Thumbnails
Contents