Kelet-Magyarország, 2000. április (60. évfolyam, 77-100. szám)
2000-04-20 / 93. szám
2000. április 20., csütörtök Kelet«* HÁTTÉR 3. oldal CSERVENYÁK KATALIN A szívem szakad meg, amikor látom, hogyan mentik bútoraikat, holmijaikat életveszélyessé vált vagy éppen bontásra ítélt házaikból a Tisza mentén élők. A minap elképzeltem, mi lenne, ha én volnék az, akinek a háza helyén ezentúl gát áll majd. Lehet, nem tudnám olyan méltósággal viselni, mint ahogyan az a középkorú férfi, aki némán visszanézett még egyet az ajtóból, majd lehajtott fejjel elindult új életet kezdeni. Maga mögött hagyta a házat, amelyben világra jött. A falakat, amelyek még hallották szülei kacagását, a kilincset, melyet még apja, anyja is érintett. Otthagyta az emlékeit beleivódva a vakolatba. Ezentúl, ha honvágya támad, majd lesétál a töltéshez. Leül, behunyja a szemét, feje fölé képzeli a régi ház tetejét, maga köré a fehérre meszelt vályogfalakat. És érzi az illatokat... Elgondolkodtam azon, vajon mennyi pénzből lehet egy életet újrakezdeni. Egy-, két-, három-, tízmillióból? Nehéz kiszámítani. Sok minden nem fejezhető ki pénzben. A szakemberek azt mondják, ötszáz évenként van olyan árvíz, mint a két évvel ezelőtti volt, meg mint ez a mostani. Csak tudnám, mivel érdemeltük ki a másodikat soron kívül. Az ott élők helyében én most egy kicsit haragudnék a Tiszára. Lehet, szedném a sátorfámat, és költöznék biztonságos helyre, ahol nem kell attól tartanom: életem munkája mehet kárba egyetlen éjszaka alatt. T"isztelem, becsülöm őket, mert maradnak. Hisznek önmagukban, tudnak újrakezdeni. S bár lehorgasztott fejjel lépte át emlékei küszöbét a tisztességben megőszült férfi, tudom, holnap emelt fővel rakja a téglát új háza falának. □ Ki mi* tud? A Nyíregyházi Főiskolán április 26-án 18 órától nagyszabású kulturális rendezvényt tartanak. A Ki mit tud felvállalja a különböző érdeklődésű fiatalok szórakozását, s bemutatkozási lehetőséget kapnak az előadói készséggel rendelkező hallgatók. □ Zárva a piac Húsvétvasárnap és -hétfőn pihennek a kofák is: 23-án és 24-én zárva tart Nyíregyházán a Búza téri és a vásártérii (KGST) piac. □ Kiállítások A húsvéti ünnepekhez kapcsolódóan két kiállítás is megtekinthető a népszerű Múzeumfaluban, a Hagyományos mintájú hímestojások című, illetve a Református és katolikus húsvéti terített asztalt bemutató tárlat. □ Nyitva-zárva A Jósa András Múzeum április 23-án, vasárnap, a szokásos rend szerint, 9-től 14 óráig lesz nyitva, 24-25-én viszont zárva tart az intézmény. Nyírbátor kulturális életében fontos szerepet tölt be az ütőegyüttes. Műsorválasztáskor igyekeznek az ütőhangszeres irodalom különböző stílusait megmutatni. A múlt évben részt vettek a Vácon rendezett Országos Ütőhangszeres Találkozón, ahol a II. díjat szerezték meg. A helyi zeneiskola növendékeiből Kozma László zenetanár vezetésével 1980-ban alakult Nyírbátori Ütőegyüttes most fontos dátumhoz érkezett, húszéves jubileumát ünnepli a Fáy úti általános iskolában április 22-én 15 órától Amatőr felvétel Még olcsón lehet pereskedni Van, ahol a bíróság megsértésének tekintik, ha valaki nem jelenik meg a tárgyaláson Kováts Dénes Nyíregyháza (KM) — Öt megye bíróságának gazdasági kollégiumait képviselték a résztvevők a minapi nyíregyházi tanácskozáson, melyen az új társasági törvényről esett szó. A meghívottak között volt dr. Lizák Tibor, az Országos Igazságszolgáltatási Tanács Hivatalának főosztályvezető-helyettese, akivel a bíróságok mindennapi munkájáról, problémáiról beszélgettünk. Leterheltek A tanács döntéshozó, hivatala pedig a döntéselőkészítő és végrehajtó szervezet. Lizák Tibor a Legfelsőbb Bíróság bírája, de jelenleg a hivatali ügyekkel foglalkozik. □ Sokat hallunk a bíróságok leterheltségéről, talán olykor ez is oka az ügyek elhúzódásának. Hogyan lehetne jellemezni e problémát, valóban időszerűtlenek-e az ítélkezésben? — Országon belül igen nagy eltérések figyelhetők meg az ügyérkezések szempontjából, a legleterheltebbek a főváros, Pest, Hajdú-Bihar és Borsod-Abaúj- Zemplén megye bíróságai. Tavaly ugyan valamelyest kevesebb ügy érkezett, de a korábbi hátralékok miatt még csak kevésbé látványos változások tanúi lehetünk. A fő hangsúly az egy, illetve két éven túli ügyeken van. Dr. Lizák Tibor Balázs Attila felvétele —- Az ügyek nyolcvan százaléka már elsőfokon jogerőre emelkedik, zömük fél éven belül. Rendszeresen jelentéseket kérünk a hosszabb ideje tartók állásáról és okairól, ezeket elemezzük. Külön kell ugyanis választani azokat az eseteket, amikor a bíróság hibájából húzódnak el hosszú ideig az ügyek, s megint más a helyzet, ha a felek jogi képviselője, az állampolgárok vagy a szakértők az időmúlás okozói. Hangsúlyozni kell, hogy a bírók valóban függetlenek, mégpedig az ítélkezésben, de a függetlenség nem egyenlő az időszerűségei, illetve annak hiányával. Ha ugyanis a bíró kihasználja a tárgyalási napokat, s időben kitűzi a tárgyalásokat, akkor nem érheti szó a ház elejét. Kétségtelen persze, hogy van még mit erősíteni az igazgatási tevékenységen. A bíróságok ugyanis nemcsak igazságot szolgáltatnak, de tulajdonképpen egyfajta szolgáltatói tevékenységet is végeznek. Mi az adófizetők pénzéből élünk, tehát kötelességünk elvárható módon és időben kiszolgálni őket. — Ami Szabolcs-Szatmár-Be- reg megyét illeti, itt kemény, elismerésre méltó munkát végeznek, s ha akadnak is elhúzódó ügyek, időszerűség szempontjából nem lehet különösebb panasz. Segítők kellenek — A személyi és tárgyi feltételek még korántsem ideálisak, bár nagy fejlődés tapasztalható például a számítástechnika alkalmazásában. Igaz, van még olyan bíróság, ahol mindössze egy gép található, a jogtár megtekintéséért szinte egymás kezéből veszik ki a billentyűzetet a kollégák. — Véleményem szerint némi létszámfejlesztésre szükség van annak ellenére, hogy ez folyamatos tendencia, mert mindig újabb feladatokat és hatásköröket kapunk. Talán nem is a bírói kar igényelné ezt a fejlesztést, inkább az elsődleges segítők számát kellene növelni. Van arra példa más országokban, hogy úgynevezett jogász asszisztensek készítik elő az ügyeket a bírók számára, annál inkább, mivel az elvégzendő tennivalók közel negyven százaléka nem is a konkrét bírói munkát jelenti. Az egyszerűbb feladatok elvégzésére lennének igen hasznosak a jogász asszisztensek, ilyen képzés elindult Kaposváron. 3 Magyarországon két tendencia látszik: egyesek mintha szeretnének bíróságra járni és pereskedni — itt a polgári ügyekre gondolok —, mások még ha jogos is az álláspontjuk, inkább hozzá se kezdenek, mondván, jogerős ítélet, végzés úgyis csak hosszú évek múltán várható. — Azt kell mondanom, hazánkban még olcsók a perek, bár tisztában vagyok azzal, hogy szegénység is van. Azok számára olcsó természetesen, akiknek van pénzük. Sajnos sok az üresjárat a bíróságokon, mert gyakorta előfordul, hogy a bíró felkészül a tárgyalásra, s akkor jön az ügyfél valamilyen indokkal, például hogy új ügyvédet fogadott, s halasztást kér, mert még nem tanulmányozta át alaposan az iratokat. Ez az, ami sokba kerül az államnak, ezt nem fizetik meg a jogi képviselők, vagy a tárgyaláson az idézés ellenére meg nem jelent tanúk. Egyes országokban a bíróság megsértésének tekintik, ha valaki nem jelenik meg a tárgyaláson, s elmarasztalják az illetőt. Időszerűség — Értékelésünk szerint a magyar bírói kar jelentős része erejét megfeszítve dolgozik, még hétvégére is hazaviszik az aktát, ha az időszerűség és a felkészülés ezt kívánja. u^mbmiUu Ou Líüiaevi mciúia szállít luciíüií? N a, olyan ember még nem született, aki engem rá tudna venni, hogy a biztos verés tudatában, abszolút esélytelenül szorítóba lépjek. Nincs annyi pénz, ami nekem megérné, hogy esetleg életem végéig nyomorékként éljek. Tudomásom szerint a Tigris elleni meccs vesztese négymillió márkát kapott, de az egy felkészült, komoly tudású sportember. Tudta, hogy a tizedik menetre már nem szabad kimenni. Balogh Albert IRODAVEZETŐ N égymillió márka az nagyon sok pénz! Mennyi?! Több mint öt- százmillió forint?! Ha tudnám, hogy nagyobb bajom nem történné, talán megkísérelném a beállást. Egy-két pofont még csak kibírnék, lehet, hogy egy menetet talán még át is tudnék folyamatosan menekülve ugrálni. Ezt tízmillióért, de talán még kevesebbért is bevállalnám. A bunyó világa távol áll tőlem, barátaimmal a focit kedveljük. Kalán Tibor SZPARI-DRUKKER N em, semmiképpen sem! Némi sportmúlttal a hátam mögött (az NYVSSC NB I-es röplabdacsapatának egykori tagjaként) mondhatom, hogy felkészülés és technikai tudás nélkül beszállni egy mérkőzésre semmilyen sportágban sem szabad, különösen nem egy bunyómeccsbe. Ilyen szinten kész öngyilkosság lenne beállni, fizessenek is bármennyit. Felkészületlenül az élet egyéb területén is csődöt mondunk. Szikszai Géza laborirányító A világ összes pénzéért sem vállalnám, hogy szorítóba lépjek. Egyébként is szorít a világ elég rendesen bennünket. Megvallom, zenészként távol áll tőlem a bunyó, de Kokót szeretem. Igaz, őt ki nem szereti Magyarországon?! Netán alkalmi, de csak nagyon alkalmi edzőpartnereként szemközt áll- nék vele, de úgy gondolom, hogy azt sem sokáig tehetném meg, mert eldőlnék, mint egy liszteszsák. Bálint Pál TECHNIKUS Kérdezett és fényképezett: Lefler György A zt elképzelhetőnek tartom, hogy egy lepukkant, nehéz anyagi helyzetben lévő ember bármit bevállalna. Gondolok ezalatt akár egy biztos verést (és annak bizonytalan kimenetelét is) Ígérő bunyómeccsre, csakhogy az illető pénzhez jusson. Az valóban elgondolkodtató, hogy hasonló helyzetben mit lépnék én. Lehet, ha olyan lenne rajtam az ing, akkor akár a ring is jöhetne. Talán... Diczkö József ÜGYVEZETŐ IGAZGATÓ
