Kelet-Magyarország, 2000. április (60. évfolyam, 77-100. szám)

2000-04-19 / 92. szám

2000. április 19., szerda Kelet«* HÁTTÉR 3. oldal Hazánkban több mint százezer ember kö­zel negyedmillió fegyvert tart törvényesen, ezek hetven százaléka vadászfegyver. Arra nincs adat — talán még megbecsülni sem lehet — vajon illegálisan mennyit birtokol­nak a Magyarországon élők. Valószínűleg nem keveset, az pedig bizonyos, hogy olya­nokat is, amelyeket legálisan nem tarthat­nának. Az említett adatokhoz hozzátartozik: a fegyvertartást szigorúan szabályozzák, de tudjuk, minden szabály annyit ér, amennyit be tudnak tartani belőle. Nos, e téren nem állunk túl jól, bár hajói tudom, az Egyesült Államokban és másutt sem. Nem véletlenül e témáról szól írásom, hi­szen a közelmúltban is több brutális táma­dásról, rablásról hallottunk hírt, elég, ha csak a rendőrlövő Fekete Lászlóra, vagy a mecseki rablógyilkosra gondolunk. Utóbbi habozás és bármilyen felszólítás nélkül lőtte le a postaautó vezetőjét, hogy hozzájusson a szállítmányhoz, mint kiderült, közel nyolc­millió forinthoz. Az utóbbi időszakban mintha megszapo­rodtak volna a lőfegyverrel elkövetett táma­dások. Bérgyilkossághoz, elszámolási vitá­hoz, anyagi haszonszerzéshez egyesek ezt látják a célravezető megoldásnak, s a jelek szerint van honnan (s miből) megszerezni a kellő eszközt. Több esetben már nem revol­verrel vagy puskával, hanem géppisztollyal indulnak kegyetlen útjukra a rablók és gyil­kosok, s hidegvérrel lőnek, ha szükségét lát­ják. gengszterizmus egyre kevésbé ismer ha­tárokat, mind kegyetlenebbé válnak a bűnözők. Nem véletlen, hogy gyakorta van szükség a beavatkozó alosztályok bevetésé­re, de a jelek szerint nemcsak a különlege­sen képzett egységek tagjait kívánatos ala­pos felkészítésben részesíteni. A napi törté­nések ugyanis azt mutatják, az „egyszerű" rendőrjárőrnek és a vagyonőrnek is éppúgy fel kell ismernie a vészhelyzetet, tudnia kell a túlélés technikáit, mint a kommandósok­nak. Egyrészt a békés és becsületes polgá­rok érdekében, másrészt mert őket is haza­várják ... De aztán fiúk, igazságosan osszátok el Ferter János karikatúrája □ Elmarad a bemutató A Krúdy Kamara­színpadra meghirdetett A mandátum című darab április 20-i bemutató előadása elma­rad. Új időpont: május 12. □ Nyílt tanítási nap A Sóstóhegyi Két- tannyelvű Szakközépiskola április 19-én 14 órától nyílt napot tart. □ Szőlőkről Szabolcsi tapasztalatok az új szőlőfajtákról címmel Czomba Antal tart előadást a borbányai kertbarátok klubjában április 19-én 17 órától. Fogyott a Tlsza-prospektus A tanácskozáson rég megoldatlan, az ígéret szintjén maradt dolgok is szóba kerültek Vásárosnamény, Nagybánya, Nyíregyháza (KM - Cs. K.) — Ma talán még szokatlan, hogy regionális magánkez­deményezésként rendeztek Nagybányán Nemzetközi tu­risztikai és gasztronómiai ta­lálkozót a közelmúltban. Az előzmény egy tavaly decem­beri összejövetel volt, amelyet a beregi fővárosban tartottak, ha­sonló témában. Szép számmal A romániai rendezvényt két vál­lalkozó, a nagybányai Födő Já­nos és a vásárosnaményi Wink­ler János szervezte. Céljuk a Fel- ső-Tisza-vidéki turisztikai, gaszt­ronómiai és egyéb szolgáltatások kölcsönös megismertetése és ér­tékesítése volt. A házigazdák megyei, városi, idegenforgalmi első szakembereikkel képvisel­tették magukat, mig megyénkből is szép számmal érkeztek veze­tők, üzletemberek, Nyíregyházá­ról önkormányzati delegáció. A rendezvény tapasztalatairól az egyik szervezőt, Winkler Já­nost kérdeztük. Elmondta: a szűkebb régió (Kárpátalja, Mára- maros, Bereg) együttműködése érdekében alapítványt szeretné­nek létrehozni. Hisznek abban, hogy a Kelet-Európai turizmust újra fel lehet virágoztatni — nyilvánvaló, hogy profitorientál­tam A gasztronómia lehet az egyik terület, amely vonzóvá te­heti ezt a régiót. — Mi szállást, protokollt bizto­síthatunk a kötendő üzletekhez — mondta. — A nagybányai in­telligens, kulturált rendezvény volt, amelyen a problémák meg­oldása állt a középpontban. A Tisza cián- majd nehézfém­szennyeződése a szakemberek reményei, sőt, meggyőződése szerint nem jelentheti a tiszai tu­rizmus halálát. Winkler János ezt azzal is alátámasztja, hogy nemrég a budapesti Utazás kiál­lításon rengeteg víziturizmussal, Tisza-Túrával foglalkozó pros­pektus fogyott a standokon. Mindettől függetlenül bizonyára jelentős — becslések szerint mi­Ez ám az igazi szabadság! nimum 50 százalékos — kár éri azokat, akiknek tevékenysége konkrétan kötődik a Tiszához. Nonprofit szervezet — Igyekeznie kell mindenkinek megpróbálni több lábon állni — tanácsolta a vállalkozó, hozzáté­ve: — embertömegeknek csaló­dás lenne viszont, ha az állam nem tudná kezelni problémáju­kat. Bár az is igaz: aki tavaly be­vallott százezer forint nyeresé­get, most nem mondhatja, hogy hatmillió a vesztesége. Az alapítvány, amelyet romá­nokkal, olaszokkal és egy Phare- támogatott nagybányai szerve­zettel közösen hoznak létre, nonprofit szervezet lesz, amely Balázs Attila illusztrációja koordinálja majd a „háromszög­ben” együtt munkálkodók lépé­seit. Az ezzel párhuzamosan lét­rehozandó Winkler-Fodó ve­gyesvállalat pedig konkrét tu­risztikai és egyéb ügyeket mene­dzsel. A szakmai tanácskozáson olyan rég megoldatlan, ígéret szintjén maradt dolgok is szóba kerültek, mint a máramarosszi- geti híd, az ukrajnai határátke­lők. Ez mindkét részről kétsze­res turistaforgalmat jelentene, olyan átmenőtúrákat lehetne szervezni ide, amelyek Kárpátal­ja után Máramaroson át térnek vissza. Három ország A konferencián a három ország határmenti térségének képvise­lői kölcsönösen tájékoztatták egymást az idegenforgalom helyzetéről, lehetőségeiről, a fej­lesztési elképzelésekről. Egyetér­tettek abban, hogy a kulturális és idegenforgalmi kapcsolatok a későbbiek során megteremtik majd a gazdaságit is. Szorosabb kapcsolatok A rendezvénynek otthont adó 160 ezer lakosú Nagybánya — ahol 30 ezres magyar kisebb­ség él — egyébként Szolnok testvérvárosa. Anghel Cris- tian polgármester elmondta: szeretnének Nyíregyházával is szorosabb kapcsolatokat ki­építeni, s amennyiben az idei önkormányzati választásokat követően továbbra is polgár- mesterként tevékenykedhet tovább, megteszi a szükséges lépéseket a konkrét kapcsolat- felvételre. A tanácskozás résztvevői a vendéglátó város mellett a környező települések neveze­tességeivel is megismerked­tek. Jártak többek között Köl­tőn, ahol Petőfi töltötte haj­dan mézes heteit hitvesével, Szendrey Júliával. A település nyíregyházi de­legációt fogadó polgármeste­rét meghívták a jövő évi már­cius 15-i ünnepségre, mire ők viszont-meghívást kaptak a Kohói Napok rendezvényso­rozatra. Gazdájukat keresik Nyíregyháza (KM) — Két elkóbo­rolt kutya gazdáját keresi a nyír­egyházi Állatbarát Alapítvány. A Kertvárosban nemrég találtak egy egyéves malamut kant, a vá­rosközpontban pedig egy sérült, egyéves fekete szuka kutyát. Ápolt, valószínűleg lakásban tar­tott, szobatiszta. Bővebb felvilágo­sítás az Állatbarát Alapítványtól kérhető a 42/402-107, vagy a 06-20- 960-54-02-es telefonon. Kora tavaszi palánták Törő István___________________________ Sebők tudja, hogy a palánta sosem olcsó. Ezeregy ideológia van, mellyel igazítani lehet az árát. Drága a vetőmag, még drágább a fűtés, növényvédő szerek, trágya, a munka csak hozzáadás, erről nem sopán­kodnak, mert oly természetes. Végre átverekszi magát a pi­aci forgatagon, s ott vannak a természet e csodatüneményei. Válogat közöttük. Valami újat szeretne. A tavalyi bekrepált, pedig hogy dicsérte a kofa. Most megmondaná neki, de nincs itt. Vagy már nem is em­lékszik rá. Á lutri a fajta, melyre olyan könnyen rá­mondják, hogy az az, csak ami­kor kóficokat szedeget, akkor jön rá, hogy bepalizták. A nagy keresgélésben a sor végére ér. Kezdené újra, de va­lami eltéríti a figyelmét: kis ketrecben, még apróbb nyu­szik. Ezek is ünnepi kellékek. Összehúzódva szunyókálnak. Fekete, fehér, tarka. — Vegyen aranyoskám! Jó lesz a gyerekeknek — majd kö- hint —, az unokáknak — invi­tálja a csillogó szemű asszony. Sebők nézi a nyuszikat. Te­kintetével válogat közöttük. Olyan olcsó. Mit vesződjön ez­zel a drága palántával. Majd Mari vesz, legalább nem sze­kálja. De a nyuszi, hadd örül­jön az a kis pisze kölök. A néni már tudja, hogy nyert ügye van. Sebők hossza­san válogat. Végül csak kieme­li azt az egyet, a legszebbet. — Nem akar néhány palán­tát? Olcsón adom, csak magá­nak, szinte ajándékként. Sebők bólogat, igen a palán­ta. Kettőt egy csapásra. Míg a néni csomagol, hallja ahogy a mellette lévő két palántás be­szélget. — Megfagy az még! Szóltál, hogy ne ültesse ki? — Kit érdekel? Az már az ő dolga. Majd vesz másikat. Sebők már tudja, hogy úgyis kikap az asszonyától. 0 mégis kétféle palántát vett. Majd az illetékesek eldöntik, hogy me­lyik az igazi. Madán együtt tanulnak Nyírmada (M. K.) — Nyírma- da, az ötezres városiasodó nagyközség, illetve annak ön- kormányzata fontosnak tartja a gondoskodást a fiatalokról. A jelentős számú etnikum ré­szese ennek a törődésnek. Fe- renczi István, az általános is­kola igazgatója és tantestület erre korábban is felfigyelt. — Mi már 1968-ban gondol­tunk arra, hogy csak akkor le­het eredményesen, mindenki számára megnyugtató módon szolgáltatni az iskolában, hogy ha a gyerekeket, mind­egy hogy cigány vagy ma­gyar, egyként gyereknek te­kintjük. Már első osztályban vegyes csoportokba kerülnek a diá­kok. Minden gyerek azt kapja, amire szüksége van. 22 osz­tály, 14 napközis csoport munkáját 53 pedagógus fogja össze. Az 526 gyerekből 199 a ci­gány tanulók száma. 150 gye­rek részére veszik igénybe az etnikai fejkvótát, gyereken­ként évi 25 ezer forint. Ezt a gyerekek képzésére kell fordí­tani, tanulmányi órákra, szakkörökre, kulturális ren­dezvények, illetve a tárgyi fel­tételek javítására lehet fel­használni, képességfejlesztő játékokra. Minden cigány gyerek rendszeresen jár isko­lába. 90 százalékuk elvégzi a 8 osztályt, ez csaknem kétszere­se az országos átlagnak. Je­lentkeznek középfokú iskolák­ba is. Fejlesztőcsoport a nyírmadai iskolában Molnár Károly felvétele

Next

/
Thumbnails
Contents