Kelet-Magyarország, 2000. április (60. évfolyam, 77-100. szám)
2000-04-17 / 90. szám
2000. április 17., hétfő 9. oldal Kel m HÚSVÉT □ Készülődés a múzeumfaluban Hús- vétra készül a múzeumfalu, április 18-án 10 órától tojásfestésre várják az érdeklődőket, másnap pedig bemutató főzőnapot tartanak, ahol a sárgatúró- és pipiskekészítés rejtelmeibe avatják be az érdeklődőket. □ Zárva a piac Húsvétvasárnap és -hétfőn (23-án és 24-én) zárva tart Nyíregyházán a Búza téri és a vásártéri (KGST) piac. □ Kiállítások A húsvéthoz kapcsolódóan két kiállítás is megtekinthető a múzeumfaluban, a Hagyományos mintájú hímes tojások, illetve a Református és katolikus húsvéti terített asztalt bemutató tárlat. Locsolóversek Nyíregyháza (KM) — Felhívásunkra épp egy évvel ezelőtt árasztottak el bennünket olvasóink locsolóversekkel. Helyhiány miatt akkor számtalan rigmus kimaradt. Most ezek közül adunk közre néhányat. Én kis görög höngörödök, Az ágy alá göndörödök. Ha betérek, tojást kérek. Ha nem adtok, mind meghaltok. Énrám marad a házatok. Boldog húsvétot kívánok. (Fekete Andor, Nyíregyháza) Keljetek fel, lányok, a tollas párnából, Adjátok a tojást a cifra kosárból. Mert ha nem adjátok, vizet öntök rátok, Tiszta facsaró víz lészen a ruhátok. Köszönöm a tojást a ház asszonyának, Hogy gondját viselte a tojás tyúkjának, Bár a kakasok is ilyet tojhatnának, Hogy a hímesszedők többet kaphatnának. (Fogarassy Sándor, Szamossályi) Bejglifigurák Nyíregyháza (KM) — Talán a legegyszerűbb bábkészítési mód a bejglifigura. Kevés anyag kell hozzá: színes filc, tü, cérna, ragasztó. A kívánt figurának megfelelő méret, szerint kiszabjuk a fejet, a testet, a kezet és a talpat. A füleket kihagyjuk és a csíkok közepén húzunk egy ragasztós csíkot. Szorosan feltekerjük és száradásig egy gombostűvel rögzítjük. A fejet a törzzsel összevarrjuk, mert a ragasztó ekkora súlyt nem tud biztonságosan rögzíteni. A filchulladékból az arc részeit is kiszabjuk és ráragasztjuk a fejre, illetve a kezet a törzsre. Az elkészült figurát felragasztjuk a talpra. KM-reprodukció A tojást tojó nyúl története Húsvéti szertartások és szokások az egyiptomi fáraók és a perzsa nagykirályok korából A gyerekek nagy örömmel, elmélyülten festik a kifújt tojásokat a nyíregyházi Virág utcai óvodában A szerző felvétele Horányi Zsuzsa Nyíregyháza (KM) — A mai gyermekek már tudják, hogy a tojást a tyúk tojja, s a nyuszi csak a csokitojást hozza, de minél többet, annál jobb. A húsvét a kereszténység egyik legnagyobb ünnepe. A 325-ben tartott niceai zsinat óta a húsvétot a tavaszi napéjegyenlőséget követő holdtölte utáni első vasárnap tartják, ezért időpontja változik, március 22. és április 25. közé esik — tájékoztatott ár. Bodnár Zsuzsa néprajzos, muzeológus. Tavaszköszöntés Több kereszténység előtti elemet is őriz, amelyek a tavaszvárás- sal, tavaszköszöntéssel kapcsolatosak. Olyan ősi, mágikus elemek, eszközök játszanak fontos szerepet benne, mint a viz, a tűz, a zöldág. A kereszténység húsvétvasár- napot megelőzően, nagycsütörtökön, nagypénteken és nagyszombaton emlékezik meg Jézus Krisztus kínszenvedéséről, kereszthaláláról és feltámadásáról. A festett tojások ajándékozása egészen az egyiptomi fáraók és a perzsa nagykirályok koráig nyúlik vissza. Évszázadok óta különféle, részben pogány eredetű szokások kapcsolódnak az ünnephez. A nyúl már az egyiptomi mitológiában is felbukkant. A tojás régi szimbóluma a termékenységnek, az élet és a létezés eredetét fejezi ki. Egészen a XV. századig húsvéti tojás alatt hús- vétig teljesítendő tojáskamatot értettek. Véd a bajtól A mai értelemben a tojás XVI. század óta tartozik a húsvéti ünnephez. Ugyanis a nagycsütörtökön vagy nagypénteken tojt tojásnak a néphit bajtól védelmező, áldásos hatást tulajdonított. A VII. századig vezethető vissza az ételek húsvéti megáldása. A húsvéti gyertya, mint az ünnepi szertartás fontos kelléke az itáliai Piacenzában jelent meg először. A gyerekek kedvence a húsvéti nyuszi, amely ugyancsak a termékenység szimbóluma, és már a? egyiptomi mitológia is ismerte. Németországban először a XVII. században terjedt el a hiedelem, hogy a nyuszi hozza a húsvéti tojást. Messzire nyúló hagyományt folytatnak a gyerekek, amikor húsvétvasárnap a színes tojások keresésére indulnak. 1601-ből való az első feljegyzés Európában díszített tojások ajándékozásáról. Szimbólum Később széles körben elterjedt a tojást tojó nyúl meséje. Ezeket a húsvéti tojásokat nyúltojások- nak nevezik, elhitetik a gyerekekkel, hogy a húsvéti nyúl tojja ezeket a tojásokat és rejti el a kertben, a fűben, a bokrok közt, s így tovább... A takarítás minden nőt megvár Ne essünk pánikba, ha ünnepig nem végzünk a munkával Nyíregyháza (KM - Cs. K.) — Sokan talán már az elmúlt hét végén elvégezték a húsvéti nagytakarítást, mások az elkövetkező napokban gyürköznek neki, vagy éppen azon törik a fejüket, munka mellett hogy kerítsenek rá időt. Valamiféle belső kényszer ez az asszonyoknál, akik attól tartanak: megszólják őket a rokonok, ha meglátják, hogy nincs frissen megtisztítva az ablak. Nos, aki évente egyszer jön el, s csak azért, hogy kölnit öntsön a fejünkre, annak a véleményével ne foglalkozzunk. Akivel viszont rendszeresen tartjuk a kapcsolatot, és tudja, lakásunkban egész évben rendet, tisztaságot tartunk, bizonyára nem fog megütközni azon, ha nincsenek frissen keményítve a vitrinben a csipketerítők. Mindenkinek másmás módszere van a nagytakarításra. Sokan azzal kezdik, hogy fenekestül felforgatják az egész lakást, egyszerre fognak minden helyiségben az ablakpucoláshoz, amitől aztán leginkább csatatérre hasonlít a ház. Ügyesebben „taktikáznak” azok, akik helyiségről helyiségre haladva száműzik a tél piszkát lakásukból. Praktikus megoldás, hisz egyszerre csak egy helyen van kupleráj, a lakás többi részében ettől még nyugodtan lehet élni. Másodszor: jóval könnyebb az ütemezés, s ha idő hiányában mégsem érnénk a végére, hát na, bumm: legfeljebb nem abba a szobába tereljük a locsolókat, amelyik kimaradt a nagytakarításból. A műveletek sorrendje is fontos. Előbb szedjük le a függönyöket, fel a szőnyegeket, azután kezdjük el a falakról, sarkokból eltávolítani a „porcicákat”. Következhet az ablaktisztítás. Ha a kereteken a festés nem friss, és kicsit már sárgás is, erős hypós vízzel töröljük át (ne lepődjünk meg, ha előbb enyhén „bepirosodna”, utána kifehéredik!). Ugyanezzel a módszerrel kifehéríthetjük az ajtók zománcát is. Ezután jöhet egy porszívózás, majd a kárpittisztítás. Legköny- nyebb a plüsskárpitot rendbe tenni. Ehhez folyékony mosószert használjunk és puha szőrű kefét. Miután kitisztítottuk a kárpitozott garnitúrát, egy tiszta száraz ruhával töröljük át. Utána jöhet a felmosás, padlófénye- sítés. Csak ezután tegyük fel a kiporolt, kitisztított szőnyeget, végül még nedvesen a nejlonfüggönyöket. A portörlés, bútorápolás ezután már szinte gyerekjáték... Sárgatúró Nyíregyháza (KM) — Szatmári asztalokról húsvétkor nem hiányozhat a sárgatúró. Ez a fimon, édeskés sajtféleség sonkához a legfinomabb. Elkészítése nem igényel különösebb szakértelmet. Egy liter tejet felforralunk, miközben egy másik tálban 10 egész tojást (ízlés szerint) 1-2 evőkanál cukorral, egy csomag vaníliacukorral, reszelt citromhéjjal, csipet sóval kikavarunk, majd óvatosan — folytonos kavargatás mellett — beleöntjük a tejbe. Lassú tűzön 5-10 percig forraljuk, míg össze nem áll a massza. Ezután sűrű vászonkendőbe kötjük (hogy gombóc alakú legyen), és (hűvös helyre) felakasztjuk, hogy lecsorogjon belőle a savó. Ezután hűtőbe tesszük. Felszeletelve tesszük a hidegtálra. Házat is véd a villámcsapástól Ha a tojás héja megreped a forró vízben, ez új élet keletkezését jelenti Nyíregyháza (KM) — Vidékenként eltérően más és más állat hozta a húsvéti tojást. Thüringiában a gólya. Szászországban és Holsteinben a kakas. Hessen vidékein a róka, Svájcban a kakukk játssza ebben a főszerepet. Másutt különféle madaraknak tulajdonították ezt. Azt ma már nem lehet tudni, hogy a nyúl vajon azért győzött a versenyben, mert a leggyakrabban fordult elő, vagy mert különösen termékenynek bizonyult. Szerepe mint a tavasz hírnökéé, egészen a mitológiáig nyúlik vissza. A nyúl Aphroditénak, a szerelem görög istennőjének állata, és kísérője a Föld germán istennőjének, Holdénak. A monda szerint éjszakai vándorlásain gyertyákkal haladt előtte, hogy megvilágítsa az utat. A tojásnak tulajdonított mágikus erőről tanúskodik, hogy Csehországban és Svájc különHimes tojást festenek a nyíregyházi Jósa András Múzeumban az Apáczai Gyakorló Iskola tanulói böző vidékein egy nagycsütörtökön tojt tojást kell átdobni a ház fölött, és azon a helyen elásni, ahol földet ért. Ebben az esetben megvédi a házat a villámcsapástól, lakóit pedig minden szerenBoros György felvétele csétlenségtől. Zürich kantonban a tojásdobálás ráadásul a tűzvésztől is megóv. Más hiedelmek szerint ha a tojás héja megreped a forró vízben, ez új élet keletkezését jelenti. Kölnivel Nyíregyháza (KM - Cs. K.) — A húsvét elmaradhatatlan velejárója a lo- csolódás, annak fontos eszköze pedig a kölni. A férfiak egy része most már gondot fordít arra, hogy ne a legolcsóbb, legbüdösebb kölnivel keljen útra. Ettől függetlenül biztosan találkoznak majd olyan lánnyal, asszonnyal, aki azt kéri, csak jelképesen” öntözzék meg a haját. Ne sértődjenek meg ezért az urak, inkább gondoljanak bele, milyen érzés lehet reggeltől estig újabb és újabb illatokkal ismerkedni, estére pedig fejfájással küszködni. Kedves szokás a munkahelyeken húsvét utáni kedden meglocsolni a hölgyeket. Ami persze egyfajta kényelmet is feltételez a férfi kollégák esetében: mégis csak jobb, ha a nők jönnek „házhoz”...
