Kelet-Magyarország, 2000. április (60. évfolyam, 77-100. szám)

2000-04-03 / 78. szám

2000. április 3., hétfő 3. oldal Keltté háttér NÉZŐPONT Bizakodó hangulat Balogh József__________ /\ napokban látott napvilágot a Tárki Társadalomkutatási Intézet jelentése, amely arról szól. hogy a lakosság bizakodóbb, mint tavaly volt. Örömteli a hir, ám — milyen gyarló az ember — bizakodásának fokát mindjárt a maga zsebében méri. S számolgat. Eltelt tíz esztendő a rendszerváltás óta, befogadtak bennünket a fejlettebb ipari országok klub­jába, az OECD-be, tagja lettünk a NATO- nak, de sem közérzetünk, sem biztonságér­zetünk nem lett jobb. Óriási feszültségeket szül (lásd Sajólád), ha egy önkormányzat keményebben bírálja el, kinek ad segélyt, pláne ha még azt is elvárja, hogy aki egész­séges, legalább a kertjét művelje meg. Ez is a szegénységünk miatt fordulhat elő, s annak is ez az oka, hogy ma még annyit sem szánunk színházra, mozira, könyvekre, mint 20 évvel ezelőtt, pedig akkor azt hit­tük: ennél már csak jobb idők következhet­nek. Következhettek volna. De szegénységünk duplán sújtott bennünket. Az újabb köl­csönökért vállaltuk a régi adósságot, az ön- kormányzatok egy kis pénzért hatalmas előjogokat, adómentességet kínáltak a múltiknak, így kasszájuk alig gyarapodott, közben a hazai kis- és közepes többnyire kényszervállalkozások a tőkehiány miatt puszta megmaradásukért is élethalálharcot vívnak. A Tárki szerint a magyar társadalom negyven százaléka él biztonságos anyagi körülmények között. Ez nem semmi, s en­nek örülni is kell. De a hatvan százalék még egyik napról a másikra él, s ha meg is in­dult ebben a rétegben is a társadalmi diffe­renciálódás, a szegények nem lettek keve­sebben. Tb év történelmi léptékkel nézve nem sok az emberiség életében. De egy ember életében harmad emberöltőnyi. És ezt az egy életet csak akkor lehet bizakodónak te­kinteni, ha körülményei nem általában, ha­nem konkrétan is kedvezően változnak. Csak tudnám, hogy a szerelem miért kerül el engem?... Ferter János rajza HÍREK □ Építmények Az ez év január 1 -tői mó­dosított építésügyi bírságról valamint az épít­mények akadálymentes használhatóságáról tart előadást Jacsó János, a Szabolcs-Szat- már-Bereg Megyei Közigazgatási Hivatal osztályvezetője április 4-én 15 órakor Nyír­egyházán, a Technika Házában (Országzász­ló tér 8.). □ Megbeszélés A Magyar Hadigondozot­tak Országos Nemzeti Szövetségének me­gyei tagozata április 5-én (szerdán) 9 órától Nyíregyházán a Luther u. 3. sz. alatt megbe­szélést tart. Az érdeklődők tájékoztatást kap­nak a Mahonsz Alkotmánybírósághoz be­nyújtott törvénymódosítási javaslatairól. □ Családterápia A Borbányai Művelődési Házban április 5-én 14.30 órakor Böjti István belgyógyász szakorvos a családterápiáról tart előadást. A belépés díjtalan. Legolcsóbb a szabályok megtartása A túlsúlyos járművek rongálják az utakat • A nem fizető elveszti engedélyét Mérik a tengelysúlyt Martyn Péter felvétele KovAts Dénes Nyíregyháza (KM) — Minden járművezető réme, ha ká­tyúk tarkítják az utakat, hi­szen a gödrök ártanak az autónak, lassítják a hala­dást, utóbbit olyankor is, ha végre a befedésükön dolgoz­nak. A bosszúságnak persze előidéző okai vannak: az időjáráson kívül a túlsúlyos tehergépkocsik. Hazánk több mint 30 ezer kilo­méteres úthálózatát tíz tonna tengelyterhelést alapul véve ter­vezték, így a tehergépjárművek megengedett tengelyterhelése ehhez igazodik. Bár a szabvá­nyok 10-15 éves élettartammal számolnak, gazdasági okokból általában csak 30-40 év után ke­rül sor az utak komolyabb javí­tására. S mivel az útépítés és -fenntartás közpénzekből törté­nik, az állam felelőssége és köte­lessége az úthálózat megóvása. Az illetékes hatóságok jog- és ha­táskörük szerint ennek jegyében végzik tevékenységüket. Jobban deformálnak A Közlekedési Főfelügyelet és a megyei felügyeletek a közutak előírások szerinti használatát is ellenőrzik. Ennek oka, hogy a nehézgépjárművek túlsúly nél­kül is deformációkat (repedése­ket, kátyúkat, nyomvályúkat) okoznak az aszfalton, de e rongá­lás hatványozódik, ha rendszere­sen túlsúlyos gépkocsik közle­kednek. Éppen az úthibák megelőzése érdekében kell rászo­rítani az üzemeltetőket, hogy ne lépjék túl a megengedett súlyha­tárokat. Az ellenőrzés a mérlegeléssel már a határokon megkezdődik, a túlsúly miatt megtagadható a be-, illetve kiléptetés. A felügye­letek szakemberei a kialakított mérőhelyeken tengelyenként ál­lapítják meg az ellenőrzött jár­művek tényleges terheltségét, s ha túllépik a megengedett súly­határt, akkor jegyzőkönyvezik a mért értéket, ez alapján pedig pótdíjat szabnak ki. Tavaly az országszerte mérlegelt 28 800 jár­műnek 15,23 százaléka (4385 da­rab) bizonyult túlsúlyosnak, a kivetett pótdíj meghaladta a 160,5 millió forintot. Megjegyzen­dő, hogy Nyugat-Európában mé­rőhelyre terelik a gépjárműve­ket, ahol a büntetés lerovása után a többletterhelés megszün­tetésére is kötelezik a sofőrt, azaz vagy vevőt, vagy átmeneti tárolóhelyet kell keresnie plusz­rakományának... Ötvenmilliós hátralék — Szabolcs-Szatmár-Bereg me­gyében tavaly 1507 jármű ten­gelysúly mérését végeztük el — közölte a helyi adatokat Olasz Tamás osztályvezető. — A mért teherjárművek 13,7%-a (206 da­rab) bizonyult tengely(túl)sú- lyosnak. A szabálysértésekért ki­szabott pótdíj összege meghalad­ta a hétmillió forintot, az üze­meltetők zöme eleget tett a befi­zetési kötelezettségének. Jelen­leg 2,8 millió forint pótdíj kint­lévőségünk van, mely az elmúlt öt esztendőben halmozódott fel. Arra is akad példa az ellenőr­zések során, hogy a gépkocsive­zető megtagadja a mérlegelést, ilyenkor túlsúlyt vélelmezve százezer forint a kiszabható pót­díj. Sokan vonakodnak megfizet­ni a jogos büntetést (a múlt évi hátralék országosan megközelíti az ötven millió forintot!), pedig a jogkövető magatartás, azaz a ki­nyilvánított fizetési szándék ese­tén igen ritkán van akadálya a részletfizetésnek. Aki nem fizet, számolnia kell a belföldi árufu­varozói engedélyének bevonásá­val, illetve ha fizetési kötelezett­sége van, akkor nem kaphat nemzetközi árufuvarozói enge­délyt. A legolcsóbb tehát: betar­tani a szabályokat. Egyéb problémák A Közlekedési Főfelügyelet és a megyei felügyeletek hivatalból őrködnek a közlekedés biztonsá­ga felett. A túlsúlyos járművek műszaki szempontból is aggoda­lomra adnak okot, mert a közle­kedési eszközöket, s azok min­den elemét a maximális igénybe­vételre tervezik, s a gyártók nem véletlenül közlik az adott jármű műszaki dokumentációjában a terhelési, kormányzási és fékezé­si paramétereket. Ha ugyanis túllépik a névleges terhelhetősé­get, akkor a tengelytestek, fel­függesztések, a rugózás és a váz- szerkezet elemei maradandó alakváltozást szenvedhetnek, melyek gyakori következménye, hogy romlik a kormányozható- ság, megváltoznak a fékezési tu­lajdonságok. Ugyancsak baleset- veszélyessé válhat a jármű, ha nem biztonságos a szállított áru rögzítése, vagy rossz a rako­mány elhelyezése, hiszen meg­változik a jármű súlyeloszlása. Közlekedő jármű esetében a túl­terhelésből adódó alkatrésztörés azonnali, súlyos balesetveszélyt jelent! A szabályokhoz igazodás­nak még egy fontos indoka van. Európában nem számít bocsá­natos bűnnek a tisztességtelen verseny, s a jogtalan előnyszer­zés — mi pedig az unióba igyek­szünk... LETKÉPEK Borgőzös metszetek Lefler György____________________ .A. két sógor alaposan felön­tött a garatra, amire az al­máskert tizedik fájához értek. Az öregebb lent metszett és létrázott, a valamelyest fiata­labb pedig a fán nyírta, kurtí­totta a vesszőket. Ám ez utób­binak vagy a keze fáradt el, vagy a felhörpintett bor ha­tott, mindenesetre úgy csú­szott le nadrágféken a fáról, mint bobversenyző a ródlipá- lyán. Nosza, az ijedelemre gyorsan kortyintottak, aztán folytatták a munkát. Ám a fa nem sokáig hordta terhét, merthogy a rajta begyelő, sű­rű beszédű sógor ismét csak hamar leszánkózott. Földeté- rése után a másik végighord- ta tekintetét a lecsupaszított fán, és csak annyit mondott: — Na, ezzel meglennénk! A többire is elég, ha csak felmá­szol, már nyírni se kell... Hasonló boros metszés zaj­lott egy másik házi kertben. Az utcára kikandikáló almafa esett át a szükséges tavaszi frizuraigazításon. A két koma nagy egyetértésben dolgozott, ami többnyire abból állt, hogy egyik az ujjával a vesz- szőre mutatva folyton kérdez­gette: — Koma, kell ez neked? A válasz mindannyiszor az volt: — Nem kell az, koma! A sűrű dialógust a tulajdonos felesége szakította félbe, ami­kor elképedve látta, hogy szinte csak a vázágak marad­tak meg a-korábban formás almafából. — Jaj, jaj, mit csi­náltatok, ezen levél se lesz, nemhogy alma! — jajveszé- kelt, majd füstölögve maga után becsapta az ajtót. A ven­dég koma kezében az olló megállt a még vágható vesz- szőn, s a létráról kurtán oda- szőlt: — Akkor ezt meghagy­nám, koma...! Akár az egykori Vidám fi­úk névvel illethetnénk a szin­tén valamikori téesz traktoro­sait. Eme vokál is teljesen egy húron pendült, a mókás ötle­teikből kifogyhatatlanok vol­tak. Mikor aztán a traktorok nyergéből egy időre a gyü­mölcsfákra pattantak át, a metszések igen jó hangulat­ban zajlottak. Örökös fogadá­saik egy alkalommal a gyen­gébb nemhez kötődtek. .A. kupa bort az vásárolta volna, aki másnap röstellt a felesége bugyogójában dísze­legni. Mivel senki sem akart vesztes lenni, teljes volt a di­vatbemutató, amelyet letolt nadrágban a gyümölcsösben rendezett a csapat. A legna­gyobb sikert cingár Pista aratta. Neki elegendő volt a hatalmas méretű alsónemű csupán egyik szárába belebúj­ni, fönt pedig madzag tartotta oldalbordája csábos tundrá­ját. A szlavisztika bibliája reprint kiadásban Nyíregyháza (K. J.) — A Nyír­egyházi Főiskola Ukrán és Ru­szin Filológia Tanszéke az utób­bi időben több tudománytörténe­ti és könyvészeti szempontból egyaránt érdekes és értékes, ha­sonmás kiadvánnyal lepte meg a szűkebb szakmát és a filosz-cse­megék iránt érdeklődőket. Nem­rég hagyta el a nyomdát a ma­gyar szlavisztika egyik úttörője, Hodinka Antal (1864-1946) aka­démikus A kárpátaljai rutének lakóhelye, gazdaságuk és múlt­juk című művének (Budapest, 1923) reprint kiadása. Az eredeti művel teljességé­ben azonos kiadvány szerzői kézirata Budapesten, a Magyar Tudományos Akadémia Könyv­tára Kézirattárában található. A kötet — melynek reprintjét Ud­vari István, tanszékvezető egye­temi tanár, az MTA doktora ké­szítette elő, s írt hozzá utószót — elsőrendű forrás a ruszin filoló­gia tanulmányozói számára; jelentős szerepet kaphat a 2000 szeptemberétől a Nyíregyházi Főiskolán induló egyetemi szin­tű ukrán filológus- és tanárkép­zésben. Égő A kertek mélyéről jövő füstöt még csak-csak elviseli va­lahogy az ember, de azért az mégis csak túlzás, hogy az utcán is kerülgetni kelljen a gallyakból rakott tüzet. Képünk Nyíregy- háza-Oroson, a Mályva utcában készült Balázs Attila felvétele

Next

/
Thumbnails
Contents