Kelet-Magyarország, 2000. március (60. évfolyam, 51-76. szám)

2000-03-07 / 56. szám

2000. március 7., kedd 4. oldal 3SSUHÉ □ Véradás Balkányban az Egészségvédel­mi Körben, Tuzséron a Védőnői Körben és a helyi orvosi rendelőben szervez véradást a megyei Vöröskereszt március 8-án 8 órától ebédidőig. □ Elménk kihasinálása Előadás hang­zik el március 8-án 18 órától Nyíregyházán a Dianetikai Központban (Rákóczi út 3. 1/1.) .Az elménk hány százalékát használjuk ki és miért?" címmel. □ Vetömagbörze Vetőmagvak, szaporító­anyagok, dísznövények, növényi tápanya­gok, kerti eszközök, kisgépek, felszerelések tárháza lesz a március 8-án 10-17 óráig nyit­va tartó Vili. Gödöllői Vetőmagbörze a Gödöllői Szent István Egyetem aulájában, ahol szakelőadások is elhangzanak. □ Építőipari minőség Kerekasztal-beszél- getésre várja az Építőipari Tudományos Egyesület a minőség az építőiparban téma iránt érdeklődőket március 7-én 15 órától Nyíregyházán, a Tudomány és Technika Há­zában. □ Eligazdodásban segítenek A pszi- chotikus betegek érdekvédelmi egyesülete március 7-én 14 órától tartja összejövetelét Nyíregyházán a VMK 43. termében, ahol a segélyekről, a betegeket érintő jogszabá­lyokról tartanak tájékoztatót. □ Öngyógyítás A megyei nőszövetség előadássorozata március 7-én 18 órától a nyíregyházi Centrál Hotel klubjában az Ön­gyógyítás természetes úton című program­mal folytatódik. Nyelvőrzők és zöldek Nyíregyháza (L I.) — A Móricz Zsig- mond Általános Iskolában 1997 óta működik a nyelvörzök és a zöldek szakkör, melyeknek tevékenysége és arculata mára teljesedett ki. Ezek a csoportfoglalkozások lehetőséget ad­nak a gyerekeknek arra, hogy hasz­nosan töltsék a szabad idejüket és is­merkedjenek a magyar nyelvvel és a természettel. A nyelvörzök a szavakkal, a mondatokkal, testbeszéddel foglalkoznak, előadásokra, versenyekre járnak, nyelvi táborokban vesznek részt, leveleznek határokon túl élő magyar fiatalokkal. Napjainkban, amikor oly kevesen figyel­nek oda a helyes beszédre és a magyar nyelv ápolása háttérbe szorult, igazán ne­mes gondolat felhívni a figyelmet anya­nyelvűnk szépségére. A gyerekek önként vesznek részt a fog­lalkozásokon, s jutalomnak számít az, hogy szerepelhetnek a nyilvánosság előtt, a Tv és a rádió nyelvi műsoraiban. A zöl­dek lelkes csoportja szemetet szed, papírt gyűjt, fákat és virágokat gondoz és elmerül az állatvilág apró csodáiban, mindezt saját jelükkel ellátott pólójukban és jelvényük­kel, ezzel hirdetve és vállalva, hogy a kör­nyezetvédelem elszánt hívei. Követendő példa ez más iskolák számá­ra is. Kitartó koldusok Bodnár István______________________________________ ehezen tud mostanában az ember Nyíregyháza belvárosán úgy áthaladni, hogy ne állítaná meg koldus. Szomorú kór­tünet, a szegénység tettenérhető bizonyíté­ka. A másik baj, hogy ezek a kéregetők egyre agresszívabbak. Az első koldussal már a Hősök terén találkozik az ember, ahol jó érzékkel a kocsiparkolóban szólít­ják meg az autóból éppen kiszállót. A sar­kon egy újabb kéregető, aki üres orvossá- gos dobozt rázogat meglehetősen hango­san, hogy elfogyott a gyerek gyógyszere. A harmadik már a kicsit is magával hozza, hogyne esne meg a megszólított szíve a sorsűzött család szerencsétlensége láttán. A járókelő lelke mégis viaskodik. Erről egész tanulmányt lehetne írni. Mindenkép­pen szégyelli magát. Akkor is, ha nem ad, akkor is ha átnyújt néhány forintot. A kéregetőt ugyanis másnap, harmadnap és egész héten látja, ugyanott, ugyanazzal a szöveggel. Igaz, néha újabb koldusok is feltűnnek. Homok helyett betontörmelék Elhordták százötven köbméter földet • A hivatalnak nincs köze az ügyhöz Györke László Nagyhalász (KM) — Együd József nagyhalászi földtulaj­donos szokatlan panasszal fordult szerkesztőségünk­höz: elhordták a földjét és helyébe betontörmeléket hoztak. A helyszín: a Gálik-major, a tele­pülés utolsó lakóházától ötven­hatvan méterre. Panaszosunk itt kapott kárpótlási jegyéért 1994- ben közel négy hektár földet, amit aztán bérbe adott. A parcel­la domborzati sajátossága, hogy az utak által határolt sarka ki­magasodik. Elfogyott a cérna — Tavaly októberben furcsa do­log történt itt. Azt észleltem, hogy markológépek megbontot­ták a földemet. Felszólítottam a gépkezelőt, hagyja abba a kiter­melést, majd megkerestem a pol­gármestert, aki tudott a dolog­ról, de a károm rendezésével nem kívánt foglalkozni. Ráadá­sul az innen vagy 300 méterre lévő Malom utcai áteresztől, amelyet akkor építettek át, a be­tontörmeléket is idehordták. Én nem akartam pereskedni, szeret­tem volna, ha megegyezünk. Ja­nuárban a képviselő-testületnek írtam egy beadványt, amelyben kértem, vizsgálják ki az ügyet. Úgy tudom, nem is tűzték a problémámat napirendre. Végül elfogyott a cérna, február 16-án feljelentést tettem a rendőrségen ismeretlen tettes ellen. A kárvallott és földje — A legnagyobb bosszúságom — folytatja Együd József, akit az önkormányzat mezőőrként fog­lalkoztat —, hogy amióta bele­túrtak a földembe, idehordták a betontörmeléket, boldog-boldog­talan viszi innen a homokot, s vannak, akik szemétlerakónak tekintik a területet. Volt, aki azt hitte, eladtam a földemet. Ráadá­sul meg is büntethetnek, hiszen engedély nélkül — akaratom el­lenére — nyitottak itt homokbá­nyát. Varga Lajos közvetlenül Együd József földjének szom­szédságában lakik. — Tőlem megkérdezték, tu- dom-e, kié ez a föld. Mondtam, hogy az Együd Jóskáé. De hord­ják onnan a homokot azóta is. Tóth Lászlótól, a Kisvárdai Vízgazdálkodási Társulás vezetőjétől megtudtuk: a nagyha­lászi önkormányzat megbízásá­ból hozták rendbe a Malom utcai átereszt. A homokot azonban nem a szóban forgó területről, hanem Tiszarádról szállították az átereszhez. Azt viszont elis­A szerző felvétele merte, hogy a betontörmeléket — tévedésből — Együd József földjére öntötték le. Hozzátette: — Napokon belül elszállíttat­juk onnan a törmeléket. Folyamatban Természetesen megkerestük Al- bók Józsefet, Nagyhalász polgár- mesterét is. — Folyamatban lévő ügyről nem nyilatkozom. Most csak annyit: a polgármesteri hivatal­nak Együd József ügyéhez sem­mi köze. Haltetem nélkül Nyíregyháza (KM - K. D.) — A Felsö-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság továbbra is má­sodfokú vízminőség-védelmi készültség keretében folytat­ja a Tisza és a Szamos megfi­gyelését, az elmúlt napon nem találtak újabb haltete­met. — Továbbra is nyolc belvízvé­delmi szakaszon érvényes a má­sodfokú készültség — tudatta la­punkkal Fazekas László, a FETI- VIZIG igazgatója, védelemveze­tő. — Még mindig 13 ezer hektár­ra tehető az elöntött terület nagysága, ebből 1100 vetés, 3550 szántó. A csatornákban emelked­tek a vízszintek, de a mértékadó szint alatt maradtak. A gyorsabb belvízelvezetés ér­dekében a vízügyi igazgatóság munkatársai iszaptalanítanak — legutóbb kilenc kotrógép közel egy kilométeres szakaszról 1,9 ezer köbméter iszapot távolított el —, a medreket megtisztítják a vízfolyási akadályoktól is. A Felső-szabolcsi és az Ecsedi- láp-Kraszna-balparti Vízgazdál­kodási Társulatok másodfokú belvízvédelmi készültséget tart­va iszaptalanítják a csatornákat, tisztítják a műtárgyakat. Gáva- vencsellőn első-, míg Nagyha­lászban és Dombrádon másodfo­kú készültséget tart az önkor­mányzat, tisztítják az árkokat és az átereszeket. Veszélyes hulladék Nyíregyháza (KM) — Március 25-én lakossági veszélyeshulla- dék-gyűjtést rendez az E-misszió Természet- és Környezetvédelmi Egyesület. Nyíregyházán hat helyszínen — a Zöld Elefántnál, a Jósaváros Korányi közi ABC, az örökösfóldi Jééé diszkont, a kertvárosi Fészek utcai ABC, a Toldi utcai Heliker ABC és Oro- son a Fő utcai ABC előtt — gyűjtik majd be a lejárt gyógy­szereket, használt sütőolajat, zsírt, fáradt olajat és hulladéka­it, akkumulátort, elemet, festé- kes, hígítós göngyöleget, aero- szolos készítményeket és fény­csöveket. Grencsó Csaba karosszérialakatos Nyíregyháza (KM - Gy. L.) — Vannak olyan élmények, me­lyek örökké emlékezetesek ma­radnak az ember életében. Ilyen élmények fűzik Grencsó Csabát az ejtőernyőzéshez. — Mindig is szerettem a sportot, korábban karatéztam. Még mielőtt angyalbőrbe öltöz­tem volna, Nyíregyházán az MHSZ-nél már nyolcat ugrot­tam ejtőernyővel. Aztán mikor bevonultam, a seregben még negyvenszer volt erre lehetősé­gem. Nagyon szerettem az ug­rást, s bevallom őszintén, most is hiányzik. Sajnos, a leszere­lés után már nem volt alkal­mam rá. — Nekem egy kellemetlen személyes élményem volt Grencsó Csaba A szerző felvétele mindössze: egy éjszakai ugrás alkalmával nem pontosan je­lezték a szélirányt. Ennek azért van fontos szerepe, mert széllel szemben kell földet érni. Na, én a hamis információ alapján beirányítottam maga­mat, megrántottam a két első hevedert. Csak akkor derült ki, hogy átvertek, amikor valóság­gal beleálltam a földbe. Szeren­csére sikerült komolyabb sérü­lések nélkül megúszni... Mig fi­atal az ember, a horzsolásokat nem is veszi számításba. Azt hinné az ember, az első ugrás a legfélelmetesebb. — Az első 3-4 másodpercben ébred rá az ember, hogy mit is csinál. Aztán földre érés után egyéb izgalmak miatt elfelejti a félelmet. Érdekes, a kritikus ugrás mindenkinél más. Ná­lam a nyolcadik volt a kriti­kus. De volt olyan társam, aki­nél a tizenötödik. Grencsó Csaba tősgyökeres nyíregyházi, itt született 1962- ben. A 12-es, majd az 5-ös isko­lába járt, aztán a 110-es szak­munkásképzőben szerzett bizo­nyítványt. Civil foglalkozása karosszérialakatos. Családjá­ban, úgy érzi, megtalálta azt a harmóniát, ami a mindenna­pok újrakezdéséhez erőt ad. Kalapból húzzák a feladatot A Játsszunk színházat! fesztivál területi döntőjét Nyíregyházán rendezik Nagy István Attiia Nyíregyháza (KM) — Az el­múlt évben rendezték meg először — a színházi világ­nap alkalmából — az ifjúsági színjátszó-találkozót és -fesz­tivált. A rendezvény a színház és az ok­tatás kapcsolatát improvizációs verseny segítségével tette szoro­sabbá. Még tavaly eldöntötték a szervezők, hogy a fesztivált az idén országos formában kell megrendezni. Erre március 1-je és 25-e kö­zött kerül sor. Két vidéki terüle­ti elődöntő után Budapesten ren­dezik a döntőt március 24-én. A területi elődöntőkből két- két csapat jut tovább, hozzájuk csatlakozik a fesztivál elmúlt évi győztese, illetve a tavalyi Orszá­gos Diákszínjátszó Fesztivál győztese. A rendezvény plakátja KM-reprodukció Érdekes lesz a verseny me­nete. Reggel a színjátszó csopor­tok két kalapból borítékokat húznak ki. Az egyikben aznapi újságcikkek szerepelnek, a má­sikban hat dráma címe. Minden csapat feladata egy maximum húszperces darab készítése a színmű és az újságcikk kereszte­zésével. Minden társulat munkáját rendező segíti. A csapatoknak a reggel 9 órás húzást követő­en este hét óráig van lehetősé­gük színre állítani elképzelésü­ket. Az előadást követően a felkért zsűri dönt a fesztivál díjairól, a fődíjról, a legjobb férfi és női ala­kításról. A zsűri a díjakat az elő­adást követő tanácskozás után adja át az érintetteknek, majd a társulatokkal közösen értékelik a látottakat. A fesztivál befejezé­se éjfél körül várható. A nyíregyházi területi dön­tőre a Móricz Zsigmond Színház­ban március 12-én este hétkor kerül sor. Megyénket a nagykál- lói Korányi Frigyes Gimnázium színjátszói képviselik. A belépés ingyenes.

Next

/
Thumbnails
Contents